Esztergom és Vidéke, 1937

1937-01-28 / 8.szám

ÖTVENNYOLCADIK ÉVF. 8. SZ. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenklnt kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap CSÜTÖRTÖK, 1937. JANUÁR 28 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. A vörös hurok A magyar lapok, de a külföldi sajtó is széltében hosszában ismerteti a szovjet legújabb bolsevizálási terveit, s mint kétségbeejtően végzetes tervet hozza legutóbb nyilvánosságra, hogy a vörös terror már nem elégszik meg azzal, hogy egy 165 milliós népet tart modern rabszolgaságban, hanem kivetette hálóját a rogyadozó kapitalista Európa többi állandóan zavargó államaira is. Szovjet-Oroszország három útvonalon át meg akarja támadni Európát s ez a terve már annyira komoly, hogy az egyes hadosztályok parancsnokságának névsorát, utánpótlások útirányát is pontosan megállapították. Oroszország nem végzett ezzel a tervvel félmunkát, hanem megalkotta a világtörténelem legnagyobb rablóhadjáratának tervét, melylyel egy csapásra akarja szétzúzni a kommunizmus ellenfeleit, s ezzel a harccal akarja megoldani emberfeleslegeinek elhelyezését. A pesti lapok öles betűit olvasva sápadtan kérdezzük egymástól nem volt még elég a vérontásból? A spanyolországi vérszag még véresebb harcokra ösztönzi a telhetetlen vörös fenevadakat? A hajlottorrú gigászi óriás egész Európára kitátja száját? A még ez évben megvalósításra váró hatalmas három vörös gőzhenger bekerítő mozdulattal kivan megfojtani minden európai nacionalista törekvést és vörös lobogót akar látni Varsó, Bécs, Berlin és Róma ormain. Az aknamunka lázas tevékenységei lángralobbantották Spanyolországot. Egymás ellen harcol a nemes spanyol nép, megszédítve egyik fele a vörös agitációtól. Franciaország a forradalom küszöbén a sztrájkok özönében küzd a létéért. Csehországban szovjet repülőterek épülnek nyilt kommunista tőkén. Nem vitás, hogy ez a lázas munka Németország, Olaszország és általában a krisztusi nacionalista szellemű országok ellen irányul. Ez országok mindegyike tisztában van a helyzet válságosán súlyos körülmenyeivel. Németországban és Olaszországban egyesületekbe tömörültek a bolsevista veszély elhárítása érdekében. Magyarországon a MOVE az, amely célul és kötelességül tűzte ki, a magyar faj ápolását, megvédeni azt minden szennytől és mocsoktól: elsősorban a nem magyar bolsevista veszedelemtől. A bolsevizmus ellen szilárd és megrendíthetetlen alapokat kell megteremtenünk. Magyarország, amely egy ezredéven keresztül bátran és nyilt egyéniséggel viselte a „NyugatEurópa védő pajzsának büszke és méltóság teli címét, meg kell mutatnia ezt ismét azoknak, akik 1918 ban ezt elfelejtették és súlyos érvágással, hangos kárörömmel ez országot természet ellenes határokkal megcsonkították. Nyugat-Európa kulcsa a Kárpátoktól körülövezett Magyarország a török-tatár betörésektől a nagy világégésen keresztül napjainkig. A Magyarság nem fog megfeledkezni a a sors által számára rendelt kötelességről ésháládatlanszomszédainak megvédése érdekében első gátja lesz a vért lihegő vörös világ tárolóknak. A vármegyei tisztviselők normálstátusának revíziója Szombaton délelőtt tartották meg Budapesten Erdélyi Lóránd pestmegyei alispán elnöklésével az alispáni értekezletet, amelyen vármegyénk részéről résztvett dr. Frey Vilmos alispán is. Ott voltak csaknem teljes számban az ország összes alispánjai. Az értekezlet adminisztrációs ügyeken kivül számos törvénynek és rendeletnek gyakorlati végrehajtása körül fölmerült tapasztalatokra hivta fel a kormány figyelmét előterjesztéseiben, különösen oly esetekben, amikor a szószerinti szöveg végre hajtása praktikus szempontból nehézségekbe ütköznék. Foglalkoztak a2Után egyhangú állásfoglalással azzal a helyzettel, ami a tisztviselői normálstátus mai meg állapítása folytán állott elő. Egyhangúlag megállapították azt, hogy a tisztviselői létszám csekélysége olyannyira megnehezíti már a közigazgatási teendők ellátását, hogy az ügyellátás csődje fenyeget. Felirattal fordult tehát az értekezlet a belügyminiszterhez és kérte a normalstátust megállapító rendeletének revi zióját és a fogalmazási tisztviselők és irodisták létszámának fölemeléséi, a mutatkozó szükséghez képest. A közigazgatási gyakornokoknak a közigazgatási vizsgát megelőző gyakorlatát szabályozó mai rendelkezések helytelen voltát is megállapította az értekezlet, amikor a gyakorlat kezdetéül a községet jelölté* meg. Szükséges ezzel szemben az, hogy a községi gyakorlatot meg előzze bizonyos közigazgatási ismeret. Ebben a tekintetben is orvoslást kért az értekezlet. A községi jegyzőknek más községbe történő pályázatánál egy közigazga'ási bírósági döntvény szerint fizetését úi helyén újból az alacsony fizetési osztályban kell kezdeni. Eun^k visszásságára is rámutatott az erte kezlet és a belügyminisztertől megfelelő intézkedéseket kért. Az autonóm testületek, a vármegyék és községek ingatlan vagyona nak tűzkár és betörés elleni biztosítása tekintetében az értekezleten az az elvi állásfoglalás alakult ki, hogy itt a legcélravezetőbb az önbiztositás rendszere. Elhatározták végül, hogy az alispáni értekezleteket negyedévenkint rendszeresitik. A tehetségversenybea győztes iparos tanalókat félévi külföldi tanulmányútra fogják kiküldeni A kézműipar nívójának emelése, a kézműiparosok nagyobb szakképzet ségének s finomultabb ízlésének fokozása s fejlesztése céljából az iparügyi miniszter értékes tervvel foglalkozik, melyet hozzászólás célja ból közölt is már az ország kereskedelmi s iparkamarával. Az iparügyi miniszter több alkalommal hangoztatta már, hogy nem tartja teljes megoldásnak azokat a rendelkezéseket, melyekkel a kis iparosságon különböző védelmi intézkedésekkel segíteni óhajt, de céijául tűzi ki a kézműipari munka nívója nak emelését is, hogy képzettebb iparosaink könnyebben bírhassák a versenyt, mert nyilvánvaló, hogy a mai idők a kézművesiparosoktól is megkívánják, hogy lépést tartsanak a velük szemben támasztott s folyton fokozódó igények irányában. Ez az elgondolás indította most az iparügyi minisztert arra az elhatározásra, hogy az iparostanulók ambíciójának fokozása s a tanoncképzés eredményesebbé tétele céljából tehetségversenyeket rendszeresít, melyeknek során nemcsak az arra érdemes tanoncokat fogják különböző megjutalmazásokban részesíteni, hanem az ilyen megjutalmazott tanoncok érdemes munkaadó gazdáit, az iparosmestereket is kitüntetik. A tehetségversenyeket két fokozatba osztanák a tervezet szerint. Az alsóbbfokú versenyeket a verseny rendezését vállaló iparkamara terű létén dolgozó iparostanoncok részére rendeznék s ezek volnának a kerületi tehcség versenyek. De volna egy felsőbb fokozatú, úgynevezett országos jellegű tehetségver- eny, melyen az egyes kerületi versenyeken győztes iparostanoncok vehetnének csak részt. Akár a kerületi, akár az országos versenyen résztvevő tanoncok versenyfeladatai két részből állanak: valamely iparágban, illetve műhelyben végzett munkának tervezés, rajz és költségvetés alapján való elvégzéséből, valamint szerkezeti, illetve tervrajz készítéséből. A versenyeken bemutatott eredményeket a hatóságok érdekképviseletek, valamint a vonatkozásban álló szakiskolák kiküldötteiből alakított bizottság bírálná el s ajánlaná a különböző jutalmakra. Ezek a jutalmazások is a verseny fokozatai szerint különbözők lennének. Az országos verseny győztesének jutalmazásáról az iparügyi miniszter gondoskodnék, esetleg külföldi, félévig tartó tanulmányút költségeinek, vagy más feltételeinek biztositásával, de más formában az országos verseny második és harmadik győztesét, helyezettjét is jutalmazná. De a győztes iparostanoncok munkaadó mestereit is jutalmazni kívánja ez a tervezet: a kerületi tehetségverseny győzteseinek munkaadóit az illetékes kerületi kamara oklevéllel tüntetné ki, az országos verseny győzteseinek munkaadó pedig miniszteri elismerésben és külön e célra létesítendő éremjutalomban részesülnének. E tehetségversenyekben azonban a tervezet szerint nem minden iparág vehetne részt. Az iparügyi miniszter az iparkamaráktól kér javasIntőt nemcsak a tehetségverseny megrendezésének módozataira, de arra nézve is, hogy melyik két iparágban volna célszerű a tehetségversenyeket egyelőre bevezetni ? A győri iparkamara, mélyhez Esztergom is tartozik, foglalkozik mosí az iparügyi miniszter tervezetével — mely kitűnő és nagystílű elgondolással ily módon kívánja nemcsak a kisiparosok ambícióját fokozni, de a kézműipar nívóját s a kézműiparosok szakképzettségét s ízlését fejleszteni — s úgy hirlik, hogy az érdekes és valóban korszerű terv megvalósítására azt fogja ajánlani, hogy a nőiszabó és az asztalosipar legyen az a két iparig, amelyekben a tanonc-tehetségversényeket először próbaképen bevezetik s megrendezik. A nagyszerű s szociális célkitű eseten is minden elismerésre méltó terv megvalósítása elé nagy érdeklődéssel tekintenek nemcsak a győri kerüiet, de az ország összes iparosai is, mert végső fokon természetesen az iparügyi miniszter elhatározásától függ hogy az ország összes iparkamaráinak javaslatai alapján milyen módon miiyen jutalmazási lehetőségek szerint s ami talán legjobb in izgatja az iparostársadalom érdeklődését : melyk két iparágban fogják ezeket a kerületi és országos tehetségversenyeket egyelőre megrendezni?