Esztergom és Vidéke, 1937

1937-01-28 / 8.szám

ÖTVENNYOLCADIK ÉVF. 8. SZ. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenklnt kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap CSÜTÖRTÖK, 1937. JANUÁR 28 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. A vörös hurok A magyar lapok, de a kül­földi sajtó is széltében hosszá­ban ismerteti a szovjet leg­újabb bolsevizálási terveit, s mint kétségbeejtően végzetes tervet hozza legutóbb nyilvá­nosságra, hogy a vörös terror már nem elégszik meg azzal, hogy egy 165 milliós népet tart modern rabszolgaságban, hanem kivetette hálóját a ro­gyadozó kapitalista Európa többi állandóan zavargó álla­maira is. Szovjet-Oroszország három útvonalon át meg akarja tá­madni Európát s ez a terve már annyira komoly, hogy az egyes hadosztályok parancs­nokságának névsorát, utánpót­lások útirányát is pontosan megállapították. Oroszország nem végzett ezzel a tervvel félmunkát, hanem megalkotta a világtörténelem legnagyobb rablóhadjáratának tervét, mely­lyel egy csapásra akarja szét­zúzni a kommunizmus ellen­feleit, s ezzel a harccal akarja megoldani emberfeleslegeinek el­helyezését. A pesti lapok öles betűit olvasva sápadtan kérdezzük egymástól nem volt még elég a vérontásból? A spanyolor­szági vérszag még véresebb harcokra ösztönzi a telhetetlen vörös fenevadakat? A hajlott­orrú gigászi óriás egész Euró­pára kitátja száját? A még ez évben megvalósításra váró ha­talmas három vörös gőzhen­ger bekerítő mozdulattal kivan megfojtani minden európai na­cionalista törekvést és vörös lobogót akar látni Varsó, Bécs, Berlin és Róma ormain. Az aknamunka lázas tevé­kenységei lángralobbantották Spanyolországot. Egymás ellen harcol a nemes spanyol nép, megszédítve egyik fele a vörös agitációtól. Franciaország a forradalom küszöbén a sztráj­kok özönében küzd a létéért. Csehországban szovjet repülő­terek épülnek nyilt kommunista tőkén. Nem vitás, hogy ez a lázas munka Németország, Olaszor­szág és általában a krisztusi nacionalista szellemű országok ellen irányul. Ez országok mindegyike tisztában van a helyzet válságosán súlyos kö­rülmenyeivel. Németországban és Olaszországban egyesüle­tekbe tömörültek a bolsevista veszély elhárítása érdekében. Magyarországon a MOVE az, amely célul és kötelességül tűzte ki, a magyar faj ápolását, megvédeni azt minden szenny­től és mocsoktól: elsősorban a nem magyar bolsevista vesze­delemtől. A bolsevizmus ellen szilárd és megrendíthetetlen alapokat kell megteremtenünk. Magyar­ország, amely egy ezredéven keresztül bátran és nyilt egyé­niséggel viselte a „Nyugat­Európa védő pajzsának büszke és méltóság teli címét, meg kell mutatnia ezt ismét azok­nak, akik 1918 ban ezt elfelej­tették és súlyos érvágással, hangos kárörömmel ez orszá­got természet ellenes határokkal megcsonkították. Nyugat-Európa kulcsa a Kár­pátoktól körülövezett Magyar­ország a török-tatár betöré­sektől a nagy világégésen ke­resztül napjainkig. A Magyar­ság nem fog megfeledkezni a a sors által számára rendelt kötelességről ésháládatlanszom­szédainak megvédése érdekében első gátja lesz a vért lihegő vörös világ tárolóknak. A vármegyei tisztviselők normálstátusának revíziója Szombaton délelőtt tartották meg Budapesten Erdélyi Lóránd pestme­gyei alispán elnöklésével az alispáni értekezletet, amelyen vármegyénk ré­széről résztvett dr. Frey Vilmos al­ispán is. Ott voltak csaknem teljes számban az ország összes alispánjai. Az értekezlet adminisztrációs ügye­ken kivül számos törvénynek és rendeletnek gyakorlati végrehajtása körül fölmerült tapasztalatokra hivta fel a kormány figyelmét előterjesz­téseiben, különösen oly esetekben, amikor a szószerinti szöveg végre hajtása praktikus szempontból ne­hézségekbe ütköznék. Foglalkoztak a2Után egyhangú ál­lásfoglalással azzal a helyzettel, ami a tisztviselői normálstátus mai meg állapítása folytán állott elő. Egy­hangúlag megállapították azt, hogy a tisztviselői létszám csekélysége olyannyira megnehezíti már a köz­igazgatási teendők ellátását, hogy az ügyellátás csődje fenyeget. Felirattal fordult tehát az értekezlet a belügy­miniszterhez és kérte a normalstá­tust megállapító rendeletének revi zióját és a fogalmazási tisztviselők és irodisták létszámának fölemeléséi, a mutatkozó szükséghez képest. A közigazgatási gyakornokoknak a közigazgatási vizsgát megelőző gyakorlatát szabályozó mai rendel­kezések helytelen voltát is megálla­pította az értekezlet, amikor a gya­korlat kezdetéül a községet jelölté* meg. Szükséges ezzel szemben az, hogy a községi gyakorlatot meg előzze bizonyos közigazgatási isme­ret. Ebben a tekintetben is orvoslást kért az értekezlet. A községi jegyzőknek más község­be történő pályázatánál egy közigaz­ga'ási bírósági döntvény szerint fize­tését úi helyén újból az alacsony fi­zetési osztályban kell kezdeni. Eun^k visszásságára is rámutatott az erte kezlet és a belügyminisztertől meg­felelő intézkedéseket kért. Az autonóm testületek, a várme­gyék és községek ingatlan vagyona nak tűzkár és betörés elleni biztosí­tása tekintetében az értekezleten az az elvi állásfoglalás alakult ki, hogy itt a legcélravezetőbb az önbiztositás rendszere. Elhatározták végül, hogy az alis­páni értekezleteket negyedévenkint rendszeresitik. A tehetségversenybea győztes iparos tanalókat félévi külföldi tanulmányútra fogják kiküldeni A kézműipar nívójának emelése, a kézműiparosok nagyobb szakképzet ­ségének s finomultabb ízlésének fo­kozása s fejlesztése céljából az ipar­ügyi miniszter értékes tervvel fog­lalkozik, melyet hozzászólás célja ból közölt is már az ország keres­kedelmi s iparkamarával. Az iparügyi miniszter több alka­lommal hangoztatta már, hogy nem tartja teljes megoldásnak azokat a rendelkezéseket, melyekkel a kis iparosságon különböző védelmi intéz­kedésekkel segíteni óhajt, de céijául tűzi ki a kézműipari munka nívója nak emelését is, hogy képzettebb iparosaink könnyebben bírhassák a versenyt, mert nyilvánvaló, hogy a mai idők a kézművesiparosoktól is megkívánják, hogy lépést tartsanak a velük szemben támasztott s foly­ton fokozódó igények irányában. Ez az elgondolás indította most az iparügyi minisztert arra az elha­tározásra, hogy az iparostanulók ambíciójának fokozása s a tanonc­képzés eredményesebbé tétele céljá­ból tehetségversenyeket rendszeresít, melyeknek során nemcsak az arra érdemes tanoncokat fogják külön­böző megjutalmazásokban részesí­teni, hanem az ilyen megjutalma­zott tanoncok érdemes munkaadó gazdáit, az iparosmestereket is ki­tüntetik. A tehetségversenyeket két foko­zatba osztanák a tervezet szerint. Az alsóbbfokú versenyeket a verseny rendezését vállaló iparkamara terű létén dolgozó iparostanoncok részére rendeznék s ezek volnának a kerü­leti tehcség versenyek. De volna egy felsőbb fokozatú, úgynevezett országos jellegű tehet­ségver- eny, melyen az egyes kerü­leti versenyeken győztes iparosta­noncok vehetnének csak részt. Akár a kerületi, akár az országos versenyen résztvevő tanoncok ver­senyfeladatai két részből állanak: valamely iparágban, illetve műhely­ben végzett munkának tervezés, rajz és költségvetés alapján való elvég­zéséből, valamint szerkezeti, illetve tervrajz készítéséből. A versenyeken bemutatott ered­ményeket a hatóságok érdekképvi­seletek, valamint a vonatkozásban álló szakiskolák kiküldötteiből alakí­tott bizottság bírálná el s ajánlaná a különböző jutalmakra. Ezek a jutalmazások is a verseny fokozatai szerint különbözők lenné­nek. Az országos verseny győztesé­nek jutalmazásáról az iparügyi mi­niszter gondoskodnék, esetleg kül­földi, félévig tartó tanulmányút költ­ségeinek, vagy más feltételeinek biz­tositásával, de más formában az or­szágos verseny második és harma­dik győztesét, helyezettjét is jutal­mazná. De a győztes iparostanoncok mun­kaadó mestereit is jutalmazni kívánja ez a tervezet: a kerületi tehetség­verseny győzteseinek munkaadóit az illetékes kerületi kamara oklevéllel tüntetné ki, az országos verseny győzteseinek munkaadó pedig mi­niszteri elismerésben és külön e célra létesítendő éremjutalomban részesül­nének. E tehetségversenyekben azonban a tervezet szerint nem minden ipar­ág vehetne részt. Az iparügyi mi­niszter az iparkamaráktól kér javas­Intőt nemcsak a tehetségverseny megrendezésének módozataira, de arra nézve is, hogy melyik két ipar­ágban volna célszerű a tehetségver­senyeket egyelőre bevezetni ? A győri iparkamara, mélyhez Esz­tergom is tartozik, foglalkozik mosí az iparügyi miniszter tervezetével — mely kitűnő és nagystílű elgondo­lással ily módon kívánja nemcsak a kisiparosok ambícióját fokozni, de a kézműipar nívóját s a kézműiparo­sok szakképzettségét s ízlését fej­leszteni — s úgy hirlik, hogy az érdekes és valóban korszerű terv megvalósítására azt fogja ajánlani, hogy a nőiszabó és az asztalosipar legyen az a két iparig, amelyekben a tanonc-tehetségversényeket először próbaképen bevezetik s megrendezik. A nagyszerű s szociális célkitű ese­ten is minden elismerésre méltó terv megvalósítása elé nagy érdeklődéssel tekintenek nemcsak a győri kerüiet, de az ország összes iparosai is, mert végső fokon természetesen az ipar­ügyi miniszter elhatározásától függ hogy az ország összes iparkamarái­nak javaslatai alapján milyen módon miiyen jutalmazási lehetőségek sze­rint s ami talán legjobb in izgatja az iparostársadalom érdeklődését : melyk két iparágban fogják ezeket a kerületi és országos tehetségver­senyeket egyelőre megrendezni?

Next

/
Thumbnails
Contents