Esztergom és Vidéke, 1937

1937-01-28 / 8.szám

A győri kerületben s igy Esztergomban egyelőre a varrólánykák s asztalostanoncok körében fog a tervezet nagyobb izgalmat, érthető törekvést, — meg velejáró szivdobobogást kiváltani... Szép ünnepély volt az érseki leánygimnáziumban F. hó 23 án, szombaton a Szatmári Irgalmas Nővérek vezetése alatt álló esztergomi érseki Boldog Margit leánygimnázium Mária Kongregációja impozáns, bensőséges szép ünnepélyt rendezett az intézet védőszentjének Árpádházi Boldog Margitnak tiszteletére. Az ünnepségen megjelent dr. Serédi Jusztinián bibornok, hercegprímás is, továbbá városunk társadalmának számos vezető tagja. Az ünnepi beszédet dr. Frey Vilmos alispán mondotta, aki beszédében megemlékezett arról, hogy a XIII. században, amikor a tatár veszedelem zúdult Magyarországra, elpusztítva minden értéket, minden kultúrát országunkban, a király, IV. Béla fogadalmat tett, hogy ha elhárul a veszedelem Magyarország felől leányát apáca kolostorba adja. Az Isten meghallgatta a király imádságát, elhárította a tatárvészt az országról ós a kolostorba vonult királyleányban új szentet adott a magyarságnak, akinek élete mindig örök példaként kell, hogy lebegjen a magyar nők előtt. A XX. században — folytatta a szónok — új keleti veszedelem készül Európára zúdulni, a bolsevizmus. De ez a veszedelem új eszközökkel igyekszik előkészíteni maga számára a talajt. Nem nyilt sisakkal, nyilt fegyverekkel jön Európa ellen, hanem a lélekmérgezés, a kommunista propaganda titkos fegyvertára val. Jaj annak az országnak, ame lyik nem veszi észre és nem készül fel ennek a titkos támadásnak a fogadására. A kereszténységben rejlik a mi védőfegyverünk — mondotta az alispán befejezésül, — ezzel a fegyverrel kell magunkat felvértezni az az új veszedelem ellen. Itt van a magyar nőknek nagy hivatásuk, hogy B. Margit szent szellemét terjesszék a társadalomban, amely Magyarországot mint egykor, úgy a jövőben is megfogja védeni a keletfelől jövő veszedelemmel szemben. A nagyhatású ünnepi beszéd után a közönség az illusztris szónokot lelkesen ünnepelte. A műsor során előadásra került Borz M. Lerína „Vérbosszú áldozata" cimű 4 felvonásos vallásos színműve. A szép jelenetekben, drámai hatásokban bővelkedő színdarab igen nagy sikert aratott. A főbb szerepeket Márkus Erzsébet, Sághy Éva, Sághy Hona, Püspöki Mária, Bezemek Katalin, Frey Katalin, Veréb Mária, Kovancsek Erzsébet, Török Eszter és Gamauf Mónika alakították igen szépen, sok sikert és tapsot arattak. Nagyon szép volt a betét tánc szám, amelyet meg is kellett ismételni. Az előadáson az érseki tanitóképző zenekara működött közre Geyer Béla tanár vezényletével. A szépen fejlődő zenekar Mozart, Erkel, Gárdonyi műveit adta elő ügyes technikával, stílusosan. A szép előadást a leánygimnázium másnap, vasárnap megismételte. •nhelyellenóröket küldenek ki az ipartestületek Február végéig meg kell tartani valamennyi ipartestületnek évi rendes közgyűlését. Az idei közgyűlések jelentőségét emeli, hogy az új ipartörvény no vella értelmében itt kell megválasztani az iparosellenőröket, mert az új ipartörvény novella ugyanis úgy in tézkedik, hogy a jövőben a műhelyekben a tanoncok és segédek fog lalkoztatását ellenőrizni kell. Nem szabad tehát másra felhasználni az inast, csak a szakmunkára. Nem dajkálhat tehát ezentúl, mert szigorúan ellenőrzik majd a mestereket. Erre a célra az ipartestületek köz gyűlése az ipartestületi székbe ellenőrző tagokat választ. Az ellenőrzőknek a hozzájuk beosztott ipartestületi tagokat evenkint Kétszer meg kell látogatniok, anel sül, hogy erről előzőleg az iparost értesítenek. De ezenkívül kötelesek meglátogatni az ipartestületi tagot akikor is, ha ellene a tanoncok, vagy .egédek foglalkoztatása tekintetében írásbeli panasz érkezik. Az ellenőr szakértőt is vihet magával. Az iparos viszont tiltakozhat az ellenőr és szakértő működése ellen, ha úgy látja, hogy azok véle menye elfogult. Egy-egy ellenőrre legfeljebb 50 munkaadó eshet. zete sem kecsegtető, mert ha eddig sikerült is az összes anyagi nehézségeket sportszerű gondolkodással és munkával áthidalni, most olyan helyzet elé állította a pályakérdés megoldása a vezetőséget, aminek áthidalása lehetetlennek látszik. Az esetben, ha a pályakérdés március elsejére meg nem oldódik és a mérkőzéseket a csapat kénytelen lesz valamelyik szomszédos egyesület jóvoltából és sportszeretetéből vidéken lejátszani, ez effektiv 500 P többlet kiadást jelent az egyesületnek, amit előreláthatólag lehetetlen számításon kivül hagyni és akkor, midőn semmi jövedelemre nem lehet számítani, már magában véve ez is elégséges ahhoz, hogy Esztergom felfelé ivelő sportkarrierjét derékban törje és he lyi sportunk visszaessék abba a meddőségbe, amelyben évek hosszú során át tespedett. Esztergom városa, amely évek hosszú során át minden tekintetben a legszámottevőbb városok közé küzdötte fel magát, nem szabad, hogy éppen a sport terén visszaesést tanúsítson, akkor, amidőn városában több sporttelep is van — noha azok magántulajdonban vannak, — azonban meg kell a módját találni annak, hogy egyetlen sportegyesületünk, mely magába tömöríti az iskolán kivüli sportolni vágyó ifjúságot, hazafias szellemben edzi ós képezi őket, ezzel szolgálván hazáját, arra az öt-hat mérkőzésre, amely a bajnokság során Esztergomban kerülne lejátszásra, ne kényszerüljön idegen pályán játszani és ezzel fel adni győzelmi lehetőségeit, melyeket a honi pálya előnye nyújtani szokott. Ezzal tartoznak futballistáink Esztergom varos közönségének is, amely már eddig is számtalan esetben adta tanújelét sportszeretetének ós amely már eddig is erején felül áldozott városa sportjáért. Remélni merjük, hogy sportegye sületünk vezetősége karöltve a vá ros vezető ferfiaival, meg fogják a módot találni arra, hogy Esztergom futballcsapata a tavaszi évadot min den fennakadás nélkül erejének és tudásának laibavetésével Esztergom' ban játszhassa és a bajnokság befe jeztével az egységes első alosztály küszöbére léphessen. És ha ezt sikerül elérni, akkor biztosra vesszük, hogy a csapat is meg fog felelni a beléje helyezett biza lomnak ós sikeres szereplésével fogja meghálálni azokat az áldozatokat, amelyeket élte hoztak és a sport te rén is kivívja azt a helyet, mely máltó városához. legyünk egymásnak igaz, őszinte ba rátái és testvérei. A mult évi siker inspirálta a vitézek társadalmi bizottságát arra, hogy ez évben is folytassa a tavalyi munkát. *dén az általánosan nehéz gazdasági helyzeten, a legszebb elhatározásokat megbénító s a legjobb szándékokat gúzsba kötő szegénységen kivül ujabb akadály is merült fel: oly rövid a farsang s e pár hétre Esztergomban, ahol oly sok egyesület van s mindegyik igyekszik bálrendezéssel életjelt adni magáról s ami már nehezebb, — szociális vagy kulturális céljaink elérését megkönnyítő anyagiakat gyűjteni, oly sok mulatság halmozódott össze. Ezért a vitézeknek csak a hó utolsó előtti napja jutott, bár ilyenkor — mint mondani szokás — igazán sokadika van. De ez sem rettentette vissza vitézeinket, mert biznak a velük együtt érző közönség megértésében és támogatásában. Amikor a harcterek borzalmaiból szerencsésen visszatért s még élő vitézek Esztergom nemes város és környékének társadalmát bálba hívják, ahol a fiatalság, a várományosok mellett még maguk a deresedő vitézek is táncra perdülnek, tudatában vannak a mai nehéz idők minden súlyának és a magyar jövő minden komolyságának. A vitézi-bál résztvevői a bálterem forróságában és a tánc hevében sem feledkeznek meg arról, hogy vannak jó magyar lelkek, kik a hideg téli éjszakában nélkülözések közt várják a magyar sors jobbra fordulását s akik ma idegen földön, tőlünk elszakítva visszasírják és várják a magyar világot. A vendéglátó nemzetes asszonyok és nemzetes urak azzal az érzessél várják és fogadjak a meghívottakat, hogy a vitézibál is egy lépés a jobb magyar sors és a nagy magyar világ felé. v. z*. y. Futballistáink és a pályakérdés Az elég hosszúra nyúlott téli pihenő után futballistáink már megkezdték a tavaszi forduló előkészítő munkáját. Nehéz feladat vár fiainkra, ha figyelembe vesszük azt, hogy azon eredeti célkitűzés, — melyet a csapat mindig tartott és tart —• az egységes első osztályba való feljutás. A fiúkban meg van mindazon képesség, mely ennek eléréséhez szükséges, azonban csapatunkat balszerencse kisérte bajnoki küzdelmei nek során és ez is egyik tényezője volt annak, hogy mindenkor a leg nagyobb küzdelmek árán sikerült csak helyezéseit elérni. A most felmerült nehézségek azon ban felülmúlnak minden akadályt. Most, midőn minden remény meg van arra, hogy csapatunk sikerrel állja meg helyét és vívja ki az elsőséget, most amidőn legnagyobb szükség volna arra, hogy csapatunk gyakori és rendszeres edzéssel készüljön fel kellően a mérkőzésekre, most következett be az a nem várt esemény, hogy sportegyesületünk pá lya nélkül maradt. Noha mi tudatában vagyunk annak, hogy ez csak á'meneiileg van, azonban mi, akik ismerjük a sport követelményeit, tudjuk mit jelent az, ha egy csapat nem rendelkezik saját pályával ós nem tud azon rendszeres edzéseket folytatni. Az ilyen akadályok kettőzött teljesítményt kivannak a csapattól, mert kénytelen még a sorsolás adta előnyt, a pályaválasztást is feladni és összmérkőzéseit idegen pályán teljes ismeretlen környezetben lejátszani. Mi mindennek ellenére bízunk futballistáinkban, mert hinni merjük, belátják azt, hogy a vezetőség kiza rólag értük folytatja ádáz harcait és ezt kettőzött ambícióval és szorgalommal igyekeznek majd honorálni, aminek eredménye a mérkőzések fo lyamán nyer majd beigazolást. Akkor, amidőn csapatunk ily súlyos teherrel kénytelen első rajtját venni, ugyanakkor a vezetőség helyVitézi-bál 1937-ben Már csak egy pár nap választ e január 30 tói, szombat estétől, amikorra Esztergom f.zab. kir. megyei város és az esztergomi járás nem zetes urai vitézi bált hirdettek és amelyen — a meghívó szövege szerint — vendéglátók a nemzetes asz szonyok, vagyis a vitézek feleségei 1936-ban volt Esztergomban az első vitézi bál, amely úgy a részt vevők számát, mint az elért anyagi és erkölcsi sikert tekintve, városunk tgyik legkiemelkedőbb farsangi eseménye volt. A nemes demokratizmussal össze válogatott, együttérző báli társaság ban egyházi, katonai és polgári hi vatali előkelőségeinken, kereskedel mi és ipari életünk kimagasló egyé eségein s a különböző társadalmi egyesületek vezetőin kivül ott vol tak a legénységi vitézek és egyéb hadviseltek családtagjaikkal együtt s a bálterem forró levegőjében a megjelentek lelkét azon vágy hevi tette át, hogy mi, különböző foglalkozású, rangú, végzettségű és val lású maroknyian kevés magyarok HIHEM Farsangi naptár Január 30-án Vitézi-bál a Fürdőben. 30-án Önkéntes Tűzoltók zártkörű farsangi táncmulatsága a Magyar Királyban. Február 1- én öreg Hollók álarcosbálja a Fürdőben. 2 án Katolikus Legényegylet műsoros farsangi mulatsága saját helyiségében. 2- án Vasutasbál a Fürdőben. 4 én Belvárosi Kat. Olvasókör táncmulatsága saját helyiségében. 6-án Széchenyi Kaszinó műsoros táncestélye saját helyiségében. 6- án Esztergom.Tábori Frontharcos Csoport farsangi táncestélye a Matkovics-féle vendéglőben. 7- én Szentgyörgymezei Olvasókör farsangzáró táncestélve saját helyiségében. 7- én Belvárosi Kat. Ifjúsági Egyesület táncmulatsága a Belv. Kat. Olvasókörben. 8- án Polgári Egyesület és Turista Egyesület teaestélye saját helyiségében. Könnyen és jól csak cipőben táncolhat! A héten a Schwarcz gyógyszertár (Víziváros) tart éjjeli szolgálatot. Kitüntetések a Nemzeti Munkavédelemnél. A m. kir. Nemzeti Munkavédelem felügyelője önzetlen es hazafias tevékenységükért dicséretben részesítette Zsitvay József nyergesújfalui főjegyzőt és Mihalo* vics Gyula ugyanottani tanítót.