Esztergom és Vidéke, 1937
1937-09-02 / 69.szám
ESZTOIOHcYDfKE ÖTVENNYOLCADIK ÉVF. 69. SZ. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenklnt kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap CSÜTÖRTÖK, 1937. SZEPTEMBER 2 Előfizetési ár 1 hóra: l Dengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Dlnnka előtt. Megnyíltak az iskolák kapui. Ilyenkor népes a város, megtelnek az utcák apró magyar ruhákkal, jól megy a könyvkereskedőknek és megélénkülnek a szürke hétköznapok. Csendes öröm suhan végig az őszbeforduló korzón és a lehulló, lassan sárguló levelek között mégsem lesz az úr az őszi hangulat, mert a leveleket taposó apró lábnyomok, akár kicsik, akár kamaszkorba hajlók, a magyar jövő ígéretei. Elpihen a szem ezen a sürgő fiatalságon, jólesőn issza be a tekintetekből kicsillanó előtörő életerőt. Elpusztíthatatlan kincs ez, erőtartalék évezredek ködén át, melyet magunkkal hoztunk odaátról a Meótisz ingoványai mellől. Onnan kezdve, hogy István úr utat nyitott a frank és germán lovagoknak, hogy nemzetével részese lett a nyugati sorsközösségnek, tömérdek náció telepedett közénk. Át meg átitatódtunk szláv, germán, török, tatár, kún, besenyő vérrel és mégis a hosszú századok mitse koptattak rólunk. Ahányan vagyunk, a lelkünkben ma is ott él a puszták derűje, az ingoványok nagy csendessége s szép csendes őszi estéken tekintetünkkel végigsimogatjuk a gyermekeinket. A gyermekek, ezek a mi reménységeink. Míg ők vannak, míg ott sorakoznak az iskolák kapui előtt, nemzeti életünk folytatása biztosítva van. Bár az utóbbi időben nagyon megfogyatkoztak soraik. A pusztító nyugati betegség, a „francia demokrácia" áldása: az egyke megtizedelte ami népünket. Megrendíteni akarta családi életünk alapjait, el akarta vonni gyerekeinktől az édesanyát. Mi szembenézünk a veszedelemmel. Eletünknek vissza kell térni oda, ahonnan Szent István óta él megtisztulva és újjáalakulva a kereszténységben. Ehhez az élethez a gyerekeink segítenek. A gyerekek, akik most ott állnak szepegve és szorongással az iskola előtt s ott térdelnek tömött sorokban a templomok faragott barokkpadjaiban, ott énekelik pacsirtahanggal, egész lélekkel a Veni Sanctet. Az élet nem állhat meg s ahogy halad, az apák bűnét, nemtörődömségét a gyerekeknek kell jóvátenni. Ahogy őket haladni, fejlődni látjuk, nem kell félnünk, hogy nem alakul meg jól a magyar jövő. A gyerekek szeme, mosolya, élniakarása, munkás, rendes élete a mi reménységünk. Aggódva figyelünk rájuk, hogyan fejlődnek napról-napra, hogy lesznek külömb emberek, mint apjuk volt. Az őszi napsugár is mosolyogva néz régi gótikus, vagy barokkablakon s hogy az orgona nyomán felhangzik a Veni Sancte, apák és fiúk egy lélekkel éneklik a régi éneket. Uj év kezdődik az Isten nevében, kemény, imádságos, munkás uj magyar esztendő. (a. r.) vasárnapi felhőszakadás kártevései Esztergomban Augusztus utolsó vasárnapját a szeszélyes időjárás ugyancsak emlékezetessé tette az esztergomiak szá mára. Az esztendő — sőt azt lehet mondani, hogy az utóbbi évek — legnagyobb ^felhőszakadása zúdult a városra. Délelőtt fél 11 óra tájban a nagy viharokhoz mérten aránylag csendesen, egy-két dörgéssel, villámlással kezdődött az Ítéletidő, majd hirtelen szinte éjjeli sötétfég borult a városra és a feketósszárke felhőkbői megeredt az eső. Percek alatt olyan víztömegek zuhogtak a városra, hogy a csatornák elégteleneknek bizonyultak a viz elnyelésére. A hegyekről lezúdoló viz elöntötte az utcákat és a tereket, a Szent Imre-utcán, a D^ák Ferenc-utcában, az Apponyi-utcában, a Kertész-utcán, a Petőfi-utcán, a Simor Jánosfutcán az utca szélességében rohant a piszkos, iszapos viz, amely sok helyen térdig, sőt hasig ért. Egy óra hosszáig tartott a felhőszakadás és ezen idő alatt valósággal megváltozott a vasárnapi idegenforgalmat váró szép tiszta város képe. A Szent Imre-utcát teljesen befödte az iszap, sár és kőtörmelék, erre és a Vörösmarty-, Simor-utcán keresztül zúdult a legtöbb viz a város közepére, a Központi kávéház elé. Nemcsak a Ferenc József-útra, hanem a Széchenyi-térre is jutott az iszaptengerből. A Ferenc József út torkolata jellegzetesen mutatta az árpusztítás képét. Hatalmas rözsekötegek zárták el az utat, az iszaptömeg hordalékában pedig kövek, tégladarabok, letört faágak és különféle tárgyak éktelenkedtek és mutatták a viz pusztító munkáját. Amire emberemlékezet óta alig volt példa, még a Deák Ferenc-utca és a plébánia-templom előtti tér is viz alá került. Hihetetlenül nagy víztömeg hömpölygött az Apponyi-utcán, az Angyal-utcán és a Hősök-tere tájékán. A Szent Anna-utcának Horánszkyutcai torkolatánál csaknem hasigérő vizén gázolt át az, akinek feltétlenül át kellett mennie. Igy volt ez sok más helyen is a város területén. Több utcát még délután is alig lehetett megközelíteni. Szánalmas és megdöbbentő képet nyújtott a Petőfi-utcának a belvárosi temető bejárata előtti része: Itt a meredek hegyi útról hirtelen lezúdoló víztömeg elvitte a kis vashidat, nekizúdult a kis sarokháznak és az ajtókat belökve, elárasztotta a lakást. Az ott lakó kis család rémülten menekült az utolsó pillanatban. Bútorukat, összes holmijaikat pillanatok alatt eltemette az iszap. A mentésnél a ház oldalát kellett ki bontani az iszap és kőhalmaz eltávolítása céljából. A temető kapuja elé a viz félmázsás köveket gurított össze, amelyek eltakarítása az iszapdombokkal együtt nem lesz könnyű feladat. Az ár sok helyen elöntötte a pincéket, sok helyen befolyt a konyhába, szobába, — a Simor Jánosutcában például egy alacsonyabb fekvésű ház szobájába az ablakon keresztül folyt be a viz. A modernebb épületek közül többet a csatornákon keresztül ért el az ár viz. Igy a Szent Imre-utcai elemi iskola épületének szuterrénheiyiségeibe a csatornán át ömlött a viz. Mégis az ár útjába eső kisebb, gyöngébb épületekben tett legnagyobb kárt a felhőszakadás. A Kertész-utcában több ház megrongálódott' a Petőfi-utcában pedig az új szeretetház óvodáját is elöntötte az ár. Viszont jellemző a rohanó viz erejére, hogy a pilisszentléleki úton egy új ház beionkeritését is bedöntötte és a betonhidakat is erősen megrongálta. A hivatalos város rendelkezésére álló munkaerő (tűzőrség stb.) kevés volt a munkálatok végzésére, azért a honvédhelyőrségtől kért segítséget. Ez a lapátokkal, ásókkal felszerelt műszaki csapat azután derekasan hozzálátott a munkához az árvizsújtotta helyeken. Katonai segítség volt szükséges a Petőfi-utcai háznál, a Kertész-utcában és a pilisszentléleki útnak a tiszti üdülő előtti szakaszán. Hétfőn reggeltől 12 kocsi fuvarozza állandóan az iszapot és a törmelékes földet az utakról. A felhőszakadás után alig egy órával már derült, kék égből ragyogott a nap a városra és az utcán járó kelő emberekre, akik megdöbbenve nézegették a szennyes ár pusztító munkáját, amely nagy károkat okozhatott a szőlőhegyeken és a hegyi utakon is. Ennek a kárnak a mértékét még csak ezután tudják meg a haíárjárók. Azonban már az eddig látottakból is következtetni lehet arra, hogy a határban jelentős károkkal kell számolnunk. Van olyan földterület, amelyről nem lehet megállapítani, hogy kukoricás vagy egyéb művelt terület volt-e, vagy pedig parlag, — olyan rombolást végzett rajta a rohanó viz. A Galagonyásban szálfák úsztak lefelé, a földeken felhalmozott trágyadombokat mind széthordta az ár, az árkokon át vezető hidakat pedig elsodorta, összetörte. Emberélet — hála az Istennek — nem esett az ítéletidő áldozatául. A Szenttamás-hegy rendezése Esztergom kies, hegykoszorúzta fekvésének, gyönyörű perspektívájának mindig fájó pontja volt szinte a város közepén elterülő Szenttamáshegynek a rendezetlensége. Tervek, elgondolások, fantasztikusnál fantasztikusabb ötletek merültek fel ennek a nagy szépséghibának eltüntetésére, de azért mindig minden maradt a régiben, fedezetet a kérdés rendezé sére seholsem lehetett találni. Most azután a legutolsó városi közgyűlés tárgysorozatában döntő fordulat következett be az évekig vajúdó, nagyfontosságú kérdésben. A tárgysorozat a maga szűkszavúságával a következő mondatban jelentette be általános örömre és megelégedésre a Szenttamás-hegy rendezésének végleges megoldását: „Pénzügyi és polgármesteri javaslat a Szenttamás-hegy rendezéséhez szükséges telkek megvásárlása és ezzel kapcsolatban az előkészített tervszerű munkálatok megkezdésének engedélyezése tárgyában." Azt hisszük, hogy teljesen felesleges újra hangsúlyoznunk azt a nagy örömet és megelégedést, amelylyel nemcsak a város képviselőtestülete, hanem lélekben az egész város közönsége is a kórt engedélyt a város vezetőségének készséggel megadta. A munkálatok tehát most már néhány napon belül megindulnak ós nemcsak munkát, kenyeret juttatnak az arra rászorulóknak, hanem Esztergom egyik legsötétebb pontját varázsolják át méltóvá az ősi város többi büszkeségéhez. Lapunk olvasóközönsége óhajának eleget téve mentünk el Brenner Antal dr. városi főjegyzőhöz, aki az egész ügynek legalaposabb ismerője, hogy a hegy rendezésének terveire vonatkozóan felvilágosításokat kérjünk. Szakavatott, alapos, mindenre kiterjedő előadásából merítve a nagyszabású tervre vonatkozóan a következőket írhatjuk: A rendezési munka a hegynek a Ferenc József-úti oldalán fog kiindulni és teljesen átalakítja majd a végleges befejezés után azt a képet, amelyet a hegyről eddig a Ferenc József-útról láthattunk. A terv szemléltető illusztrálására Bajor-Bayer Ágoston festőművész készített egy skiccet, amelyről a