Esztergom és Vidéke, 1937

1937-09-02 / 69.szám

Szenttamás-hegynek rendezés utáni alakulása pontosan érzékelhető. A Rózsa-utca folytatásában indul ki majd a hegyre felvezető szerpen­tinül (a Pusztai-, Kertész- és Rezni­csek-féle házak irányában). Kényel­mes lépcsők, enyhe emelkedések, ki­képzett pihenő terraszok teszik majd a szerpentinútat a praktikusságán ki­vül széppé, barátságossá és kellemes sétahellyé. A szerpentinút körülbelül a Fürdő Szálló homlokzatával szemben a hegybe vágott nagyobb terraszba tor­kollik. A terraszt a hegy felé hatal­mas kőtámfal zárja le. Erre a tám­falra helyezik el a Szent István em­lékét megörökitő impozáns reliefet. (A relief méretei: hosszúságban 4 m., szélességben 3 m.) A relief a nagy magyar államala­pító királynak életéből vett jele­netet fog ábrázolni. Elkészítését az állam a legkiválóbb művészekre bizza. A szerpentinút a terraszról tovább folytatódik a hegy teteje felé. A hegytetejét sétahellyé képezik ki, raja padokat helyeznek el. Természetesen a röviden vázolt terv óriási földmunkát igényel. Az egész hegyképződmóny maga is bi­zonytalan alakulat, amelyen az om­lások, leszakadások veszélye mindig kisértett. Ezeket a veszélyeket most azután kiküszöbölik, a meglévő nagy göd­röket betömik, a szükséges helyekre masszív támfalakat építenek, a be­hordott friss földet fenyötelepitéssel fogják megkötni. A fenyőíelepitések egyébként a praktikusság mellett esztétikai célt is fognak szolgálni és az egész Szenttamás-hegynek remek szép külsőt kölcsönöznek. A nagyszabású földmunkák elvég­zését erősen megkönnyiti az a kö­ülmény, hogy a szükséges föld­t ömegeket a várbeli ásatásoknál ki­ermelik s igy csak az odaszálíitásra esz gond. A Szenttamás-hegy rendezési mun­kálataihoz hozzátartozik még a Rózsa-utca kikövezése is, ami szintén egy szégyenfoltot fog eltüntetni vá­rosunkból. Az új Szenttamás-hegyre kocsival ezután csak a hegy hátulsó részén lehet feljutni, ez az elgondolás tel­jesen helyes akár a praktikusság, akár az esztétika követelményeit nézzük is. Dr. Brenner Antal előadásában felemlíti azt is, hogy a hegynek a Ferenc József-útról való legtökéle­tesebb rendezése megkívánja a Wip­linger-féle ház felének kisajátítását is, a költségek azonban, sajnos, kor­látozottak, igy a megvalósulásra egyelőre nem lehet gondolni. A munkálatok a Székely-féle háznál indulnak meg a sziklába vájandó lépcsővel és innét haladnak tovább felfelé, legpontosabban elkészített tervek szerint. A munkálatok elkészítésére az állam a miniszterelnökség révén 65.000 P-t bocsájtott a város rendel­kezésére. (Ebben azonban benne van a Ferenc József-út Fürdő-szállótól egészen a Primás palotáig terjedő út­hálózatának kiépítése is.) A relief költségeiről a m. kir. miniszterel­nökség külön gondoskodik, íme, röviden igy fest a Szenttamás­hegy rendezésének az elgondolása. Méltó terv arra, hogy hirdesse a késő utódoknak azt, hogy Eszter­gom város nagy szülötte, az állam­alakító szent király emlékét halálá­nak kilencszázéves évfordulója alkal­mából méltóképpen megünnepelte. Cikkünk végén röviden csak any­nyit kívánunk megjegyezni, hogy az egész város közönsége őszintén há­lás mindazoknak, akik a nagy terv létrejöttét elősegítették és lehetővé tették azt, hogy a városfejlesztésnek egyik legkényesebb és legnehezebb pontja, az ősi város múltjához mél­tóan, megoldódjék. Esztergomban élő görögkeletiekhez! Megjelent a vasárnapi záróra új rendelettervezete A vasárnapi munkaszünet orszá­gos rendezése ügyében a kereske­delmi minszter által elkészített új rendelettervezetet már megküldötték az érdekképviseleteknek. A tervezet szerint a fűszerüzle­tek továbbra is reggel 7-től 8-ig nyitva tarthatók. A pékfiókok, tej­csarnokfiókok, gyümölcsárusok va­sárnap reggel 6 tói 9 óráig tarthat­óak nyitva. A mészáros- és hentes­üzletek vasárnapi zárvatartását írja elő a rendelettervezet. Lényeges újítást tartalmaz a ren­delet a cukorkásboltok számára. Ne­vezetesen kimondja, hogy vasárnap reggel 7 órától este 6 óráig tarthat­nak csak nyitva és ugyanilyen ren­delkezés vonatkozik a kizárólag fagy 1 alt árusításával vonatkozó üzle­tekre is. Azokban a városokban vagy köz­ségekben, amelyekben a nyilt áru­sítási üzleteket fenntartó, vagy csak bizonyos üzletághoz tartozó érde­kelt kereskedők kétharmadrésze egész éven át, vagy az évnek bizo­nyos szakában a teljes munkaszü­net, vagy a megállapított időtartam­nál rövidebb nyitvatartási időtarta­mot kivan, az elsőfokú iparhatóság az érdekelt kereskedők kétharmada kívánságának megfelelően teljes munkaszünetet, illetőleg a kérelme­zett rövidebb nyitvatartási időtarta­mot köteles elrendelni. A túlnyomóan élelmiszereket áru­sító üzletekben a vasárnap engedé­lyezett ólelmiszerárusitás csak abban az esetben korlátozható, ha ahhoz a város képviselőtestülete is hozzá­járul. Az értelmiségi munkanélküliek összeírása Mint ismeretes, az 1936. szeptem­ber 26-án tartott minisztertanács el­rendelte az elhelyezkedett és munka nélküli diplomások és érettségizettek országos statisztikai összeírását. A statisztikai adatgyűjtés megtörtént és ennek alapján a vallás- és közoktatás­ügyi miniszter elrendelte az értelmi­ségi munkanélküliek állandó nyilván tartását. A nyilvántartás pontossága megkívánja, hogy mindazokat, akik álláshoz jutottak, a nyilvántartásból töröljék, mert máskülönben a még elhelyezkedésre szorulókról tiszta ké pet nem lehet alkotni. A belügyminiszter most a városhoz érkezett leiratában arra hívja fel a pol gármestert, hogy az 1936. július 1-től 1937. június 30-ig a vezetése alatt álló hatóságokaál, hivatalnál, inté­zetnél stb. első alkalmazásba bejutott főiskolai végzettséggel birokról és érettségizettekről kimutatást küldjön az értelmiségi munkanélküli ügyek miniszteri biztosához. A jövőre vo­natkozóan pedig úgy intézkedik le­iratában a miniszter, hogy az újon­nan alkalmazottak adatait tartalmazó kimutatásokat az első alkalmazást követő 30 napon belül fel kell ter­jeszteni a miniszteri biztoshoz. Adakozzunk a belvárosi plé­bánia-templom festésére. Tárogató szeretnék lenni a bérce­ken, kint az elrabolt széleken, vagy furulya a rónákon, hogy sorsunk, a keserves magyar sors fájdalmas édes­bús dallamával világgá sírjam hányt­vetettsógünket. Mi, magyar keletiek, akiknek ősei akár a messze keletről, vagy Ázsia steppéjéről, akár a Volga mellől, vagy a honfoglaló nagy ősökkel jöttek, a hozzánk magyarosodott gens fidelis­simával, akik tettekkel bizonyították be, hogy szivükben ós lelkükben ma­gyarrá lettek — tudjuk igazán, mily nehéz magyarnak lenni. Tudjuk, mint bárki más. Honfiúi fájdalom szorítja szivünk, ha elszakasztott véreinkre gondolunk, ha látnunk kell, hogy édes hazánkban hány és hány he­lyen a keleti magyar gyermek — a magyar jövő — idegen nyelven kell, hogy hitét megismerni tanulja. Mi magyarok vagyunk és azt sze­retnénk, hogy minden keleti hithű magyarja a világnak, a határokon innen és túl, templomában magya­rul, édes anyanyelvén dicsérhesse a Magyarok Istenét. Mi, akik büszke önérzettel vallhatjuk, hogy a Szent Koronát Ikonosztazunk képei díszí­tik, hogy a koronázó palástot a veszp­rémvölgyi zárdában szorgos keleti Bazilissa kezek hímezték, talán Isten magasabb rendelése folytán, hogy Magyarországunkért folytatott küz­delmünkben emlékeztessen, ha el­elfáradtunk s bátorítson. Mi senki jogainak megcsorbítását nem kívánjuk, de itt Esztergomban is, mint annyi más városában ha­zánknak, kibontjuk a keletieknek a magyarság zászlaját, megtépett or­szágunk ezen fenséges csonkján. Évente, vizkereszti ünnepünk fensé­ges szertartása közben sírva fogunk a magyar Dunára bocsátott keresz­tünkkel üzenni elszakított testvéreink ­nek, odaátra. Naponkint fogunk szent liturgiánkban esdő könyörgéssel az Űr elé járulni a magyar feltámadásért. Ezt akarjuk, ezt szeretnénk itt e szomorú, de felségesen szép vég­várán csonkahazánknak. Magyar ke­leti egyházközséget a keletieknek. Ezért fordultunk a keletiekhez és ezért kérjük őket, hogy az egyház­község megalapítása céljából e lap szerkesztőségében kitett iveken je­lelen tkezzenek. Keleti magyarok, gyermekei e megtépett hazának, az Alföld rónáin, a Duna partjain, fent a kárpáti és erdélyi bérceken, gyertek 1 Jöjjetek ti nagy magyar ősök és segítsetek kö­zöttünk élő, lebegő lelketekkel, hogy úgy legyen l Mindnyájan magyar keresztények szeressük egymást. Mert nemde egy a mi Istenünk, egy a mi Krisztusunk, egy a Szentháromság és egy a mi hazánk ? És egy a mi kötelességünk ezzel szemben. ígérjük, nem leszünk hálátlanok a minket segítőknek és hiszünk a nagy magyar feltámadásban. Peregrinus, Vármegyénk népművelése az 1936-38. tanévben Az a hatalmas népművelési tevé­kenység, amelyet a Vármegyei Nép­művelési Bizottság az elmúlt tanév elején megszervezett, majdnem száz­százalékban lezajlott és igen értékes nevelői ós oktatói eredményeket ho­zott a gyakorlatban is. A népműve­lési programm, amely foglalkozik az ember lelki és erkölcsi világával, tör­ténelmi és nemzeti irodalmi képekkel, a szülőfölddel és honismerettel, az egészségüggyel és a gazdasági isme­retek gyarapításával, a jellemneve­léssel, a kedély ápolással, a művészet­tel és mindenkori időszerű és alkalmi kérdésekkel, ma már annyira bele­vésődött a vármegye lakosságának lelkihangulatába, hogy igen sok köz­ségben az őszi napok beálltával maga a lakosság kéri a népművelési isme­retterjesztő előadások és különféle tanfolyamok megkezdését. A mai nehéz és szociális ingerült­seggei telített levegőben az iskolán­kivüli népművelésnek feladata a lelki és erkölcsi világ irányítása, a vallá­sos és hazafias nevelés, az egészség­ügyi ismeretek és gazdasági ismere­tek elméleti és gyakorlati terjesztése és azért érdekes megfigyelni az alább közölt számszerű adatokat egyrészt a különféle ágazatok szempontjából, másodsorban az egységeknek évről­évre való emelkedését illetőleg, ami annak a jele, hogy az iskolánkívüli népművelés tevékenysége és a kö­zönség bekapcsolódása folyton erős­bödik, harmadsorban nem értéktelen megfigyelni az előadók statisztikáját sem foglalkozási ágak szerint. Az összefoglaló eredmény számszerűsé­ge: népművelési és közműveltségi előadás volt 1318, műsoros délután és est 499, műkedvelői előadás 339, népművelési hangverseny 43, gyer­mekek részére mesédólutánok 1483, tanulmányi kirándulás 11, közös és tanulmányi rádióelőadás 130, okta­tófilmes előadás 368, községi szava­lóversenyek 12, analfabéta tanfolya­mi óra 1144, alapismereteket terjesztő tanfolyami óra 166, népművelési és közműveltségi tanfolyami óra 130, művészeti és kedélyképző tanfolyami óra 244, férfi jellemkSpző tanfolyam 24, gyak. főző, háztartási és otthon­gondozási tanfolyami óra 1830, női egészségügyi tanfolyam 18, gazda­sági gyakorlati és elméleti tanfolyam 138, háziipari gyakorlati tanfolyam 800, leventék számára ismeretter­jesztő előadás 465, felnőttek részére elbeszélő és irodalomismertető est 1060, magyar nótaest 429. Mindezt összegezve az egységek száma 10.651 az elmúlt tanévi 9.300 egységgel szemben. (Pl. egy egész esti vagy délutáni műsor csak egy egységnek számit.) Ezen megfizethetetlen nemzetne­velő munkában résztvett 680 előadó, akik foglalkozásra így oszlanak meg: 108 lelkész, 205 tanító, 98 tanítónő és óvónő, 23 tanár, 4 tanárnő, 39 jegyző, 90 emberorvos, 43 állalorvos, 3 ügyvéd, 5 mérnök, 15 közig, tiszt­vislő, 2 földbirtokos, 8 gazdatiszt és 39 egyébb foglalkozású. A Vármegyei Népművelési Bizott­ság az elmúlt tanévben a népműve­lés fejlesztése érdekében népművelési előadóképző tanfolyamra kiküldött 3 tanítónőt és 1 tanítót. A Vármegyei Népművelési Bizottság hatáskörébe tartozik a tarkányi cigányiskola, amely az elmúlt tanévben már második tan­éven át működött igen szép erkölcsi sikerrel. Az 1937—38. tanévi népművelési tervezet összeállítása most van fo­lyamatban és szeptember hó első napjaiban kerül a nyilvánosság elé. Használt boroshordókat legmagasabb áron veszek Borászati pince Csarnok-u.4.

Next

/
Thumbnails
Contents