Esztergom és Vidéke, 1937

1937-08-08 / 63.szám

fcSZTI Kf.ftH ,/mfK ÖTVENNYOLCADIK ÉVF. 63. SZ. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenkint kétszer leresztén? politikai és társadalmi lap VASÁRNAP, 1937. AUGUSZTUS 8 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. beszédeket hall és túlméretezett írásokat olvas az ember ujabban mindenkor a tisztviselői állásbetöltések és választások előtt Esztergomban. Különösen szembeötlő ez akkor, amikor összehasonlításokat teszünk ebben a tekintetben. Választottak Esztergomban alispánt is — és az egész választást a komoly egyszerűség és világosság jellemezte a különféle világrengető szózatok harsonázása nélkül, pedig vezetőférfiúról, a vármegye első tisztviselőjéről volt szó. Volt itt polgármesterválasztás is fellengzős beszédek és írások nélkül, választottak itt tanácsnokot is, kinek megválasztása előtt a legkevesebb szóbeszéd hangzott és talán egyetlen rövid előljáró újságcikket olvastunk és választottak Esztergomban plébánost is ilyen csöndes, kevésszavú közhangulatban, sőt volt itt országgyűlési képviselőválasztás is olyan kevés hangoskodással, hogy sokan alig is tudtak róla, mert a szokásos nagyhangú politikai frázisokat nem is lehetett hallani. Ha jól emlékszünk, az egyik városi részleges tisztújítás előtt dördültek el az első ágyúk. Öles cikkek érték egymást a lapokban, hangos viták keltették fel a Széchenyi-téri publikum figyelmét, országmentő szólamokkal fűtötték az érdekelteket, Nagymagyarország tragédiáját, Csonkamagyarország sanyarúságát emlegették, a magyar nemzet jövő sorsához fűzték a választás ügyét, nem is szólva arról, hogy Esztergom város jövő boldogulását vagy gyászos bukását jelezték a választás sikeres vagy sikertelen eredménye esetén. Ilyenféle tónusban választottak fogalmazót, számvevőt, számtisztet, ilyeneket lehetett hallani egyéb állások betöltésénél, sőt utóbb egy végrehajtóválasztásnál is a hosszú cikkek és megbeszélések olyan szempontokra irányították az országboldogító, városmentő, békebiztosító és polgármegnyugtató elvek zajos áradatában a városatyák lelkiismeretes figyelmét, amilyeneket főispáni kinevezéseknél vagy legalább is polgármesterválasztásnál szoktak emlegetni. A választások megejtődtek, azóta a megválasztottak végzik a nagyhangú választási frázisokkal és nagyméretű beállítottságokkal természetesen merőben ellenkező szerény, egyszerű, kötelességtudó munkájukat, — a nagyképűség azonban mindenkor előtörni kész, hangos módszereivel nem múlt el, csak elpihent és ott vibrál a közélet idegrendszerében. Most azután újra kezdődik. Újra itt van, halljuk átható hangját. Azt mondják, hogy Zsalazsomot annak a két fiatal tanerőnek kell naggyá, boldoggá, kultúrálttá tennie, akiket majd őszre megválasztanak. Ok íognak ott békét, megelégedettséget, jólétet és boldogságot teremteni azon a két — ki tudja mennyire felszerelt — tantermen keresztül, különben a nemzet és társadalom jövője igy meg úgy, Magyarország feltámadása igy meg úgy ... Teljesen tisztában vagyunk a lelkes, hivatásának élő ember munkateljesítményével és esetleg sikeres működésével, — de minek itt felgurítani a hordókat és végigdübörögni az ágyúkkal ? Mondjuk inkább azt, hogy Zsalazsom és népe boldogulni fog akkor, ha a szegény városrész munkás lakói elegendő munkát és kenyeret kapnak, ha tisztességes megélhetési és lakásviszonyok közé juthatnak és meg fogják becsülni új iskolájukat, amelyben kötelességtudó, lelkes és hozzáértő tanítók tanítanak. De a tanítói és nevelői munkán kivül még mennyi minden szükséges Zsalazsom jövőjéhez, amelyek nélkül viszont a lelkesítő munka hiábavaló ! Milyen egyszerű és világos beszéd ez! Emellett igaz és éppen ezért szebb is! Pénteken délntán hozzák baza a bazilika új nagybarangjái Már a mult számunkban megírtuk, hogy a Bazilika új Nagyboldogaszszony-harangját f. hó 13-án, pénteken fogja dr. Serédi Jusztinián biboros hercegprímás megáldani. Ebből az alkalomból dr. Brenner Antal h. polgármester az alábbi felhívással fordul a város közönségéhez : Az idei Nagyboldogasszony-i és Szent István napi ünnepségeink alkalmából nagyjelentőségű esemény lesz augusztus 13 án az újjáöntött várbéli nagyharang ünnepélyes beszállítása. Az ősi primési város lakossága, nagyja és kicsinye egyaránt bánatos szívvel hallotta a megrepedt nagyharang utolsó szavát és nagy ünnepeink harangeúgásából fajdal mssan nélkülöztük a várbeli nagyharang fenséges, méltóságos és mindannyiunk szivét, leikát magasba szárnyaltató, mélabús hangját. A harangzúgás után a bízó reménység és egy szebb magyar jövőnek hite tett bennünket erősebbekké, amikor az esti homályba belekondult a hármas „nem, nem, soha", hogy figyelmeztessen bennünket és elveszített magyar véreinket édes hazánk iránti kötelességeinkre. Ez a mi büszkeségünk, a mi édes reménységünk és a hatalmas, mindenható istenhez vezető nagyharangunk érkezik folyó hó 13-án délután 5 órákor a Hősök-terére. Esztergom népe társadalmi tagozódottság, kor- és nemkülönbség nélkül, a nagy eseményhez méltó jelentőségnek büszke öntudatával fogadja az érkezőt, mely Őeminenciája atyai gondosságából a mai nehéz időkben tovább fogja folytatni magasztos hivatását : gyarló, bűnös, meggyötört sziveinknek az ég felé terelését. Felkérem a szab. kir. megyei város közönságét, egyesületeit, testületeit, hogy a jelzett időben az alább megjelölt sorrend szerint az ünnepélyes fogadtatáson és a kisérő menetben résztvenni szíveskedjenek. A harang folyó hó 13-án (pénteken) délután érkezik Esztergom város határába, ahol az Esztergomtábori Szentháromság-szobor előtt fogadja a városrész plébánosa : Bayler István, a Segítő Boldogasszony egyházközság híveivel és a Szaléziintézet papságával. Majd a Szent Anna egyházközság hívei által feldíszített harangot körmenetileg hozzák a városba a Szent Anna-templomnál felállított diadalkapuig, ahol délután 5 órakor jogadja Esztergom város közönsége élén a város ható ságának képviselője. E helyütt sorakoznak fel a belvárosi és Szent Anna egyházközsé gek hivei és a különféle egyesüle tek, iskolák, szervezetek zászlóikkal, majd dr. Lepold Antal prelátus, Őrkanonok vezetésével, a város templomainak harangzúgasa közben, körmenetben kisérik a Bazilikához, ahol a főkáptalan, a polgári és katonai hatóságok képviselőinek jelenlétében délután 6 órakor őeminenciája megszenteli és szentbeszédet mond, A harangszentelésnél közreműködik a Turista Dalárda. Vezényel: Hajnali Kálmán karnagy. Útközben csatlakozik a vízivárosi és fcszentgyörgymezői egyházközség a Ferenc József-úton, illetve a Káptalan téren. Gyülekezés a diadalkapunál délután pontosan félőt ómkor, ahol rendezőség mutatja meg a felállás helyét. A felvonulás sorrendjét lovas bandérium nyitja meg, meiy után az osztrák Jungvolk ifjai menetelnek zenével. Kövelik a leányiskolák és szivgárdák, cserkészek és fiúiskolák. Majd következnek a bányászok zenekarral, a vasutasok testülete, vitézek és frontharcosok, női Kongregációk és Oltáregylet, férfi Kongregációk, a Credo egyesület és női szerzetek. Utána a szaléziánusok kis klérusa, követve a papsággal a harang előtt. A harang után pedig az egyházközségek hivei sorakoznak. Felkérjük a város közönségét, hogy az ünnepélyesség érdekében a felvonulás útvonalán (Kossuth-u. és Ferenc József-út) a házakat fellobogozni, az ablakokat feldíszíteni (kivilágítás nélkül) és az átvonulás ideje alatt az üzletek redőnyeit lehúzni szíveskedjék. á városok közös akciója forgalmiadé-jutalékok fölemeléséért Az állam újabb és újabb terheket ró a városokra és míg azok anyagi erőforrásait apasztja, agyanakkor a magáét növeli. Számszerű bizonyíték erre, hogy az állam forgalmiadó bevétele az utóbbi években lényegesen emelkedett, ezzel szemben pedig az állam a városok forgalmiadó jutalékát tetemesen csökkentette. — íme a számszerű bizonyíték: A tiz törvényhatói ági jogú város forgalmiadórészesedóse 1929-ben 3,189.000 pengő volt, 1935-ben 1,711.651 pengőt tett ki ez a részesedés, míg 1936 ban 1,661. 098 pengőre zsugorodott össze. A hét év lefolyása alatt tehát tiz városnál több mint másfél millió pengővel csökkentette az állam a forgalmiadó részesedést. A negyvennégy városnál még nagyobb arányú a csökkentés. Amíg ugyanis 1929-ben 22,567.000 pengőt kaptak, 1935 ben már csak 8,593.289 pengőt, 1936-ban pedig 8,490.740 pengőt juttatott az állam a megyei városoknak forgalmiadójutalók címén. Hét óv alatt tehát a negyven megyei városnak tizennégy millióval csökkent a részesedése. Az egyes törvényhatósági városoknál a részesedés csökkenése tekintetében a helyzet a következő: Baja 1929-ben 91.609 P, 1936-ban 42.105 P, Debrecen 1929-ben 533.000 P, 1936-ban 173.267 P, Győr 1929ben 493.727 P, 1936-ban 196.990 P, Miskolc 1929 ben 367.000 P, 1936ban 100.976 P, Pécs 1929 ben 478.606 P, 1936-ban 210.000 P, Sopron 1929-ben 191.000 P, 1936ban 124.000 P, Székesfehérvár 1929ben 212.000 P, 1936-baa 148.000 P. Két városnál emelkedett a jutalékrészesedés. Hódmezővásárhely 1929ben 123.907 P-t, 1936-Dan 130.000 P-t kapott, Kecskemét 1936-ban 26.000 P részesedésen kívül még 210.000 P segélyt kapott. A Városok Országos Szövetsége most nagy akciót indított a forgalmiadó-jutalék fölemelése érdekében. A városok sérelmeit memorandumba foglalták és ezt benyújtották a belügyminiszternek,