Esztergom és Vidéke, 1937

1937-07-18 / 57.szám

ÖTVENNYOLCADIK ÉVF 57. SZ. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenkint kétszer Keresztén politikai és társadalmi lap VASÁRNAP, 1937. JÚLIUS 18 Előfizetési ár 1 hóra: 1 Dengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Népművelési körökben élénk szóbeszéd tárgya az az éles, határozott kritika, amelyet Schwartz Elemér egyetemi ta­nár gyakorolt egyik esztergomi előadásában a divatos népmű­velési irányzatokról, szorosab­ban a divatozó magyar nép­művelés téves módszereiről, a magyar népi lelkület és né­pies motívumok erőszakolásá­ról, helytelen területeken alkal­mazott, színpadias kultiválásá­ról. A magyar nép műveltségé­nek emelése és a népi értékek megőrzése, megbecsülése ma talán az első nemzetpolitikai és az egész nemzeti kultúrát átfogó kérdés. Éppen ezért nem szabad tűrnünk, hogy ez az új irányzat, amelynek mind­szélesebb munkaterülete és nö­vekvő munkatábora van az or­szágban, a régi „tulipánmoz­galom" nívójára és értékére süly­lyedve jelentéktelenné váljék. A komoly felelősségérzettel meg­ejtett bírálat tehát az ügy hasz­nára válik. Teljesen egyetérünk abban, hogy a falukutatásnak a népi motívumok gyűjtését és meg­őrzését célző munkája, továbbá a népművészeti kincsek, a népi lelkület és tehetségek érvénye­sítése a nagy nemzeti célnak megfelelően önmagáért eszkö­zöltessék és ne más érdekek szolgálatában, esetleg üzleti és szinházi szempontok szériát. A népet sajátos lelkületével, érté­keivel, képességeivel, művésze­tével, nyeiyével és viseletével együtt hagyjuk meg önmagá­nak. Különösen ne erőszakos­kodjék senki ezen a téren. Erőszakkal nem lehet a nép­kultúrát előmozdítani. Többet árt, mint használ az ügynek például az a bősz népművelő, aki kiagyalt programmjával ne­kiront valamely falunak, hogy ott „felvirágoztassa a népművé­szetet" és minden eszköz fel­használásával ki akarja sajtol­ni a faluból az előírt népmű­vészeti tárgyakat. Ez a mód­szer teljesen rossz. Igy csak hamis eredményre lehet jutni. Helytelen a falu egyszerű embereinek, játékosainak, tán­cosainak városi színpadon való szerepeltetése is. A falu népét, amely a maga helyén, a maga egyszerű, bájos környezetében valóban megejti a művelt em­ber szemét és szivét, ne tép­jük ki ebből a környezetből és nehurcoljuk a rivaldafénybe. A nagyvárosi szinpad a falu né­pe számára nem a világot je­lentő deszka. A színház fénye és a kulisszák hamis környe­zete az egyszerű népet kifor­gatja valójából és éppen az, ami otthon sajátos, népies, ere­deti, természetes a nép játéká­ban, itt puszta esetlenséggé, ügyetlenséggé változik. Kinek van erre szüksége ?. . . Legke­vésbbé a magyar népnek! Szép és helyénvaló lehet egy-egy °épi felvonulás saját pompás nemzeti viseletben, de az intelligenciához tartozó höl­gyek ne öltözködjenek matyó­ruhába vagy bujáki menyecs­kének. A nép öltözete marad­jon a népé, különben a népi öltözködés is elváltozik és el­veszti sajátos népművészeti szépségeit. cM néppel kell megszerettetni és rajta kell megőrizni saját nemzeti vi­seletét. A falusi templomokat töltse meg a népművészet gyö­nyörű színeiben és formáiban pompázó nép, — a fonóban szóljon a nóta, ott mulasson a nép saját tehetséges fiainak, leányainak dalain és mókáin, — a falusi vasárnap délutáno­kat üdítse fel a magyar ritmus és a tánc. Szép feladat vár ezen a té­ren a nép hivatott nevelőire, a falu kulturális életének veze­tőire. Gsöndes, finom, a lé­lek és a művészet Önzetlen szolgálatával azonos áhíta­tú munkálkodás, amely ter­mészetesen ellen k ezik az egyéni érvényesülés vagy az üzleti érdekszolgálat szín­padias, lármás, kirakatren­dező természetével. Komárom-Esztergom megye Népművelési Bizottságának tag­jai bizonyára felfigyeltek az ér­deklődési körüket érintő szak­szerű és tudományos kritiká­ra. Komárom-Esztergom megye megmaradt részének községei azonban — sajnos — arány­lag kevés népművészeti saját­ságot és értéket tartalmaznak, itt a rendes, hivatalos népmű­velési munka folyik szép ered­ménnyel és itt alig lehet szó a fentiekben elitélt módszerről. Stréberek azonban mindenütt akadnak és éppen elegen van­nak ebben az országban. Alig­hanem ezekre is szól Schwartz professzor súlyosan elitélő kri­tikája. Ezekre, akik saját hiú érvényesülésük érdekében rend­szerint túlhajtják a dolgokat és rossz irányba terelve elve­szejtik a jó ügyeket. Ezek pe­dig, akiket szintén a szinpa­diasságról és kirakatrendezés­ről ismerünk meg, megérdem­lik a kritika vesszejét. ecsülettel a hazáért! A Magyar Országos Véderő Egye­sület esztergomi sportegyesületének mai nap alkalmával megtartandó évi beszámoló közgyűlésére idézem e szavakat, az egyesület jelszavát. E két szóban jelölték meg az egyesület megalapítói a maguk elé tűzött, magasztos célnak eszközeit, még abban az időben, amikor sze­gény megcsonkított hazánk ezernyi sebbel boritottan, szótoldott és jég­verte kéve módjára hevert a népek életporondján. Ma már a romokból újjáépítettük azt, ami a miénk maradt. A ma­gyarság csaknem két évtized távla­tában a céltudatos és csak a nem­zeti érzésben megacélosodott kor­mányzat becsületes munkája nyomán, bízó reménységgel nézhet szebb jö­vője elé. A szentistváni tradíciókból táplál­kozott ez az épitő munka. A keresz­ténység ősemlőjéből szívta ma­gába azokat az erőket, amellyekkel elszigeteltségünkben, annyi ádáz és gyűlölködő hatalomban hozzánk alig mérhető ellenségekkel is sikerrel fel tudta venni a harcot. Ma édes Hazánk a keresztény eszmények erős vára, a nemzeti ér­zés megingathatatlan erőssége, me­lyet azonban körülnyaldosnak a vö­rös iángok és az esti szellő békés portáink felé hajtja a keresztényül­dözés vértől párolgó, füstölgő üszők­től bűzös pusztításának fojtott leve­gőjét. Az emberi együttérzés és szeretet, önzetlen áldozatkészség és megértés munkamesgyéin még sok teendő vár reánk. Mert tudnunk kell, hogy a vörös maszlagnak egyetlen ellenmérge Krisztus igazságainak az egész vo­nalon való megvalósítása. Ebben a munkában még sokat kell dolgoz­nunk. A Move-ideál a boldogabb haza, minden becsületes magyarnak emberségesebb léte, az édes hazá­nak, mindnyájunk egyetemének szebb jövendője. Vájjon társadalmilag fel vagyunk-e erre a nehéz munkára készülve, vájjon tömörülnek-e, összefognak-e mindazok, akiknek ebből a munká­ból ki kell venniök részüket, mert ezzel tartoznak magyarságuknak, tar­toznak annak a bizalomnak, amely őket az élre, embertársaik segítsé­gére rendelte ? Az esztergomi Move új, nehéz fel­adatok előtt áll. Az alkotásokkal, malyek új korszakot jelentenek az egyesület életébe^ szeretnénk tár­sadalmi téren is új ösvényeket ki­tiporni, lelkes ifjakat, férfiakat és ta­pasztalt öregeket tömöríteni. Érezzük a szükségét annak, hogy szorosab­ban és számosabban kell együtt len­nünk. Nekünk nem szabad aludnunk akkor, amikor ellenségeink éberen vannak, különösen nem itt, Szent István születése helyén. Itt állandóan lángolni kell az őrtüzeknek, mert határon vagyunk s a lanyhaságot és álmosságot keservesen megfizet­hetjük. Jöjjetek hát közénk és támogas­sátok a szebb jövőért vállalt mun­kánkat. Dr. Brenner Antal az esztergomi Move spoitegyesület elnöke. Kialakult Esztergom jubileumi évé­nek ünnepségtervezete Szerda délután a Városházán a Szent István jubilieumi év rendező szakbizottsága dr. Balogh Albin ben­césgimnáziumi igazgató elnöklete alatt gyűlést tartott. A gyűlésen a város képviseletén kivül megjelentek a vitézi szék, a katonaság, a rendőr­ség, a sajtó kiküldöttei. A bizottság dr. Balogh Albin elő­adásában leárgyalta a jövő évi ün­nepségek tervezeteit ós azokat elfo­gadta. A tervezetről a gyűlésen hal­lottak kapcsán a következőkben szá­molhatunk be: Esztergom 1938. évi ünnepségei három nap körül csoportosulnak: máj. 30., aug. 14. és 15. Május 30 án a Szent Jobbot hoz­zák Esztergomba, erre vonatkozóan még ki kell kérni a Szent Jobb őrzőjének engedélyét. A Szent Jobb a tervek szerint különvonaton érkez­nék Esztergomba és külön hajón vin­nék vissza az esti órákban Budapes're. Esztergomban a Szent Jobbot a vasútállomáson ünnepélyesen fogad­ják és impozáns körmenetben viszik fel a Bazilikához, itt rövid ájtatos­ság és beszéd kíséretében a Magyar Szentek oltárán helyezik el. (Ez al­kalommal említette meg az elnöklő igazgató, hogy a Szent István ének kutatások eredménnyel jártak és már eddig négy eredeti Szent István éne­ket fedeztek fel.) A Szent Jobb ün­nepélyes elhelyezése után kezdődik meg Esztergom közönségének zárán­dokló elvonulása a Szent Jobb előtt, ez alkalommal kétirányú közlekedés lesz a forgalom zavartalanságának biztosítására a Bazilikában. A különböző vallási egyesületek, a vitézek, a katonaság, a Szent Jobb őrzésére diszőrséget adnának. A Szent Jobb délután hat óráig lenae kitéve a Bazilikában. 6 órakor ismét rövid ájtatosság után körme­net viszi a hajóállomásra ós külön"

Next

/
Thumbnails
Contents