Esztergom és Vidéke, 1937

1937-07-18 / 57.szám

ÖTVENNYOLCADIK ÉVF 57. SZ. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenkint kétszer Keresztén politikai és társadalmi lap VASÁRNAP, 1937. JÚLIUS 18 Előfizetési ár 1 hóra: 1 Dengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Népművelési körökben élénk szóbeszéd tárgya az az éles, határozott kritika, amelyet Schwartz Elemér egyetemi tanár gyakorolt egyik esztergomi előadásában a divatos népművelési irányzatokról, szorosabban a divatozó magyar népművelés téves módszereiről, a magyar népi lelkület és népies motívumok erőszakolásáról, helytelen területeken alkalmazott, színpadias kultiválásáról. A magyar nép műveltségének emelése és a népi értékek megőrzése, megbecsülése ma talán az első nemzetpolitikai és az egész nemzeti kultúrát átfogó kérdés. Éppen ezért nem szabad tűrnünk, hogy ez az új irányzat, amelynek mindszélesebb munkaterülete és növekvő munkatábora van az országban, a régi „tulipánmozgalom" nívójára és értékére sülylyedve jelentéktelenné váljék. A komoly felelősségérzettel megejtett bírálat tehát az ügy hasznára válik. Teljesen egyetérünk abban, hogy a falukutatásnak a népi motívumok gyűjtését és megőrzését célző munkája, továbbá a népművészeti kincsek, a népi lelkület és tehetségek érvényesítése a nagy nemzeti célnak megfelelően önmagáért eszközöltessék és ne más érdekek szolgálatában, esetleg üzleti és szinházi szempontok szériát. A népet sajátos lelkületével, értékeivel, képességeivel, művészetével, nyeiyével és viseletével együtt hagyjuk meg önmagának. Különösen ne erőszakoskodjék senki ezen a téren. Erőszakkal nem lehet a népkultúrát előmozdítani. Többet árt, mint használ az ügynek például az a bősz népművelő, aki kiagyalt programmjával nekiront valamely falunak, hogy ott „felvirágoztassa a népművészetet" és minden eszköz felhasználásával ki akarja sajtolni a faluból az előírt népművészeti tárgyakat. Ez a módszer teljesen rossz. Igy csak hamis eredményre lehet jutni. Helytelen a falu egyszerű embereinek, játékosainak, táncosainak városi színpadon való szerepeltetése is. A falu népét, amely a maga helyén, a maga egyszerű, bájos környezetében valóban megejti a művelt ember szemét és szivét, ne tépjük ki ebből a környezetből és nehurcoljuk a rivaldafénybe. A nagyvárosi szinpad a falu népe számára nem a világot jelentő deszka. A színház fénye és a kulisszák hamis környezete az egyszerű népet kiforgatja valójából és éppen az, ami otthon sajátos, népies, eredeti, természetes a nép játékában, itt puszta esetlenséggé, ügyetlenséggé változik. Kinek van erre szüksége ?. . . Legkevésbbé a magyar népnek! Szép és helyénvaló lehet egy-egy °épi felvonulás saját pompás nemzeti viseletben, de az intelligenciához tartozó hölgyek ne öltözködjenek matyóruhába vagy bujáki menyecskének. A nép öltözete maradjon a népé, különben a népi öltözködés is elváltozik és elveszti sajátos népművészeti szépségeit. cM néppel kell megszerettetni és rajta kell megőrizni saját nemzeti viseletét. A falusi templomokat töltse meg a népművészet gyönyörű színeiben és formáiban pompázó nép, — a fonóban szóljon a nóta, ott mulasson a nép saját tehetséges fiainak, leányainak dalain és mókáin, — a falusi vasárnap délutánokat üdítse fel a magyar ritmus és a tánc. Szép feladat vár ezen a téren a nép hivatott nevelőire, a falu kulturális életének vezetőire. Gsöndes, finom, a lélek és a művészet Önzetlen szolgálatával azonos áhítatú munkálkodás, amely természetesen ellen k ezik az egyéni érvényesülés vagy az üzleti érdekszolgálat színpadias, lármás, kirakatrendező természetével. Komárom-Esztergom megye Népművelési Bizottságának tagjai bizonyára felfigyeltek az érdeklődési körüket érintő szakszerű és tudományos kritikára. Komárom-Esztergom megye megmaradt részének községei azonban — sajnos — aránylag kevés népművészeti sajátságot és értéket tartalmaznak, itt a rendes, hivatalos népművelési munka folyik szép eredménnyel és itt alig lehet szó a fentiekben elitélt módszerről. Stréberek azonban mindenütt akadnak és éppen elegen vannak ebben az országban. Alighanem ezekre is szól Schwartz professzor súlyosan elitélő kritikája. Ezekre, akik saját hiú érvényesülésük érdekében rendszerint túlhajtják a dolgokat és rossz irányba terelve elveszejtik a jó ügyeket. Ezek pedig, akiket szintén a szinpadiasságról és kirakatrendezésről ismerünk meg, megérdemlik a kritika vesszejét. ecsülettel a hazáért! A Magyar Országos Véderő Egyesület esztergomi sportegyesületének mai nap alkalmával megtartandó évi beszámoló közgyűlésére idézem e szavakat, az egyesület jelszavát. E két szóban jelölték meg az egyesület megalapítói a maguk elé tűzött, magasztos célnak eszközeit, még abban az időben, amikor szegény megcsonkított hazánk ezernyi sebbel boritottan, szótoldott és jégverte kéve módjára hevert a népek életporondján. Ma már a romokból újjáépítettük azt, ami a miénk maradt. A magyarság csaknem két évtized távlatában a céltudatos és csak a nemzeti érzésben megacélosodott kormányzat becsületes munkája nyomán, bízó reménységgel nézhet szebb jövője elé. A szentistváni tradíciókból táplálkozott ez az épitő munka. A kereszténység ősemlőjéből szívta magába azokat az erőket, amellyekkel elszigeteltségünkben, annyi ádáz és gyűlölködő hatalomban hozzánk alig mérhető ellenségekkel is sikerrel fel tudta venni a harcot. Ma édes Hazánk a keresztény eszmények erős vára, a nemzeti érzés megingathatatlan erőssége, melyet azonban körülnyaldosnak a vörös iángok és az esti szellő békés portáink felé hajtja a keresztényüldözés vértől párolgó, füstölgő üszőktől bűzös pusztításának fojtott levegőjét. Az emberi együttérzés és szeretet, önzetlen áldozatkészség és megértés munkamesgyéin még sok teendő vár reánk. Mert tudnunk kell, hogy a vörös maszlagnak egyetlen ellenmérge Krisztus igazságainak az egész vonalon való megvalósítása. Ebben a munkában még sokat kell dolgoznunk. A Move-ideál a boldogabb haza, minden becsületes magyarnak emberségesebb léte, az édes hazának, mindnyájunk egyetemének szebb jövendője. Vájjon társadalmilag fel vagyunk-e erre a nehéz munkára készülve, vájjon tömörülnek-e, összefognak-e mindazok, akiknek ebből a munkából ki kell venniök részüket, mert ezzel tartoznak magyarságuknak, tartoznak annak a bizalomnak, amely őket az élre, embertársaik segítségére rendelte ? Az esztergomi Move új, nehéz feladatok előtt áll. Az alkotásokkal, malyek új korszakot jelentenek az egyesület életébe^ szeretnénk társadalmi téren is új ösvényeket kitiporni, lelkes ifjakat, férfiakat és tapasztalt öregeket tömöríteni. Érezzük a szükségét annak, hogy szorosabban és számosabban kell együtt lennünk. Nekünk nem szabad aludnunk akkor, amikor ellenségeink éberen vannak, különösen nem itt, Szent István születése helyén. Itt állandóan lángolni kell az őrtüzeknek, mert határon vagyunk s a lanyhaságot és álmosságot keservesen megfizethetjük. Jöjjetek hát közénk és támogassátok a szebb jövőért vállalt munkánkat. Dr. Brenner Antal az esztergomi Move spoitegyesület elnöke. Kialakult Esztergom jubileumi évének ünnepségtervezete Szerda délután a Városházán a Szent István jubilieumi év rendező szakbizottsága dr. Balogh Albin bencésgimnáziumi igazgató elnöklete alatt gyűlést tartott. A gyűlésen a város képviseletén kivül megjelentek a vitézi szék, a katonaság, a rendőrség, a sajtó kiküldöttei. A bizottság dr. Balogh Albin előadásában leárgyalta a jövő évi ünnepségek tervezeteit ós azokat elfogadta. A tervezetről a gyűlésen hallottak kapcsán a következőkben számolhatunk be: Esztergom 1938. évi ünnepségei három nap körül csoportosulnak: máj. 30., aug. 14. és 15. Május 30 án a Szent Jobbot hozzák Esztergomba, erre vonatkozóan még ki kell kérni a Szent Jobb őrzőjének engedélyét. A Szent Jobb a tervek szerint különvonaton érkeznék Esztergomba és külön hajón vinnék vissza az esti órákban Budapes're. Esztergomban a Szent Jobbot a vasútállomáson ünnepélyesen fogadják és impozáns körmenetben viszik fel a Bazilikához, itt rövid ájtatosság és beszéd kíséretében a Magyar Szentek oltárán helyezik el. (Ez alkalommal említette meg az elnöklő igazgató, hogy a Szent István ének kutatások eredménnyel jártak és már eddig négy eredeti Szent István éneket fedeztek fel.) A Szent Jobb ünnepélyes elhelyezése után kezdődik meg Esztergom közönségének zárándokló elvonulása a Szent Jobb előtt, ez alkalommal kétirányú közlekedés lesz a forgalom zavartalanságának biztosítására a Bazilikában. A különböző vallási egyesületek, a vitézek, a katonaság, a Szent Jobb őrzésére diszőrséget adnának. A Szent Jobb délután hat óráig lenae kitéve a Bazilikában. 6 órakor ismét rövid ájtatosság után körmenet viszi a hajóállomásra ós külön"