Esztergom és Vidéke, 1937

1937-07-18 / 57.szám

2 BiZTEROOa II S1DBKE 1037 július 18 hajó viszi vissza Budapestre a Szent Jobbot. Ezen a napon nagy szabadtéri ünnepség is lesz a Bazilika déli oldalán, egészen impozáns kórus-elgondolásokkal. A szabadtéri ünnepség irodalmi részét dr. Városi István teológiai tanai, a zenei részét Paczolay Imre zenetanár alkotta. Esztergom második nagy napja, mint említettük, augusztus 14-ike lesz. Ennek a napnak a programmja a tervek szerint a következőképpen alakul : Reggel zenés ébresztő lesz katonazenekarok, a bányászzenekarok és a leventezenekar közreműködésével. Nagyon impozáns lenne, ha erre az alkalomra a kisbéri lovaszenekart is meg lehetne nyerni. A reggeli órákban ünnepélyes szent mise következik, majd pedig a vitézek zászlajának a Jelavatása. Ugyanezen a napon fogják leleplezni Balassa Bálint szobrát is. A szobrot a vitézi szék állítja fel. A költségek előteremtésére vonatkozóan az a terv, hogy a költségekhez a tiszti vitézek egy pengővel, a legénységi vitézek tetszés szerint járuljanak hozzá. A szobor életnagyságú bronz része kb. 6000 P-be kerül. A szobor felállításához esetleg a város is hozzájárul kőanyag adományozásával. Augusztus 14-ének nagyszabású programmja lesz még a Szent István emlékmű ünnepélyes felavatása is. Az emlékmű felállításának kérdése szoros összefüggésben van a Szent Tamás-hegy rendezésének a problémájával. A kultuszminiszter erre a célra 80.000 P-t utalt ki, ebből az összegből azonban 15.000 P-t az emlékmű létesítésére kell fordítani. A bizottság a kultuszminiszter nobilis gesztusát őszinte hálával vette tudomásul és megállapította, hogy a munkákat sürgősen meg kell kezdeni, mert meglehetősen kevés idő áll már a rendelkezésre. Ugyanezen a napon a délutáni órákban lesz a pedagógiai kiállítás megnyitása, amelyet a tervek szerint a kultuszminiszter nyitna meg. Az esti órákban hódoló disz felvonulás a bíboros hercegprímás elé. Ebben a diszf elvonulásban részt vennének a környező községek is eredeti népviseletben. Augusztus 15-én jönne városunkba Magyarország kormányzója. (Természetesen ez a programmpont még nem végleges, mert függ a kormányzó legmagasabb elhatározásától.) A kormányzót ünnepélyesen fogadnák, majd a hercegprímás mondana ünnepélyes szent misét, amely után az ásatások gyönyörű eredményét átadják a nemzeti és a nemzetközi nyilvánosságnak. Az ünnepségnek ezeket a részeit a rádió is közvetíteni fogja. Ezen a napon a délutáni órákban lesz a Ludovika Akadémia bemutatója a várban korszerű jelmezekben, este pedig a bányászok ünnepsége szintén a várban. A bizottság a nagyszabású programm letárgyalása után a rendezés kérdéseit vitatta meg. Igen nagy feladat lesz a nagyszámú rendezőbizottság összeállítása, továbbá az idegennyelvű vezetés lebonyolítása. Mint ebből a beszámolóból láthatjuk, kialakult a Szent István év ünnepségeinek tervezete, amely igen impozáns, szép és méltó lesz a nagy államalapító király emlékéhez. Városunk minden egyes tagjának segítségére kell lenni a rendezőbizottság munkájának tehetségéhez mérten, mert ez a nagy programm a polgárság egysegének egységes akaratát tételezi fel. Többet kell beszélnünk a légvédelemről Nem mondhatjuk, hogy nálunk elhanyagolták ezt az életbevágóan fontos kérdést, mert hiszen soha nem is törődtek vele. Időközönként egyegy újságcikket olvastunk erről, de Magyarország légvédelmi készültsége ma is egyenlő a zérussal. Szó sincs róla, hogy hazánkat a levegőből valami közvetlen veszély fenyegetné, de az is bizonyos, hogy ebből a szempontból a helyzetünk semmivel sem előnyösebb, mint a többi európai hatalomé, amelyek pedig régóta kötelességüknek ismerik, hogy rendszeresen előkészítsék népüket a légiharc eshetőségeire. A katonai szakértők egyetértenek abban, hogy a légvédelem megszervezése főleg erkölcsi szempontból szükséges. A spanyol polgárháború tanulságai újból igazolják, hogy a kár, amelyet a repülőtámadások emberéletben és épületekben okoznak, még nem dönti el a háború sorsát. Sokkal nagyobb veszedelmet jelent az erkölcsi kár, amelyet a légitámadás pánik keltésével, az ipari és főieg hadiipari üzemek munkájának megakasztásával, a közlekedési rend fölborításával, ezeken keresztül pedig a megtámadott fél fegyveres erejének megbénításával szerezni képes. A repülőtámadás igazi célja: pánik keltése és bizonyos, hogy a mindent megbénító és elzsibbasztó tömegfélelem ellen csak egy orvosság van : a nemzeti fegyelem. A tömegek fegyelmezett magatartása pedig csak úgy érhető el, ha az embereket rendszeresen kitanítják és hozzászoktatják a veszedelem gondolatához. Mindaddig, amig mindenki meg nem érti, hogy a fegyelmezett viselkedés csökkenti a veszedelem nagyságát. Ebből a célból minden város lakosságát két részre kell osztani : aktív és passzív csoportra. Az elsőbe kerülnének azok a férfiak ós nők, akikben megvan a hajlandóság és képesség, hogy kiképeztessenek a légvédelem feladataira. Az aránytalanul népesebb passzív csoportnak csak annyit kell megtanulnia, hogy adott esetben alávesse magát a védelem parancsainak. Üdvös volna, ha megindulna a közönség légvédelmi iskolázása. Érthetetlen, hogy ez miért nem kezdődött már a múltban. Annál érthetetlenebb, mert hiszen újságjaink elég sűrűn közöltek tudósításokat azokról a légvédelmi nagygyakorlatokról, amelyeket más országokban a katonaság, rendőrség, tűzoltóság, mentőszervezetek, ifjúsági alakulatok és a lakosság nagy tömegeinek bevonásával rendeztek. A magyar emberen, aki ezekről tudomást szerez, az elhagyottság és védtelenség leverő érzése vesz erőt. Hiszen a magyar polgár a gázmaszkot is csak képeslapból ismeri. A magyar élet rejtelmei közé tartozik : miért kell ennek így lennie ? Ebben az esetben még a szegénységünkkel sem takarózhatnik, hiszen a légvédelem nem annyira pénzkérdés, mint inkább szervezőmunka, tehát kötelességérzet kérdése. Gyűlések a vármegyénél FolyÓ hó 14-én, szerdán üléseztek a bizottságok a vármegyeház kistermében. Minthogy dr. Radocsay László főispán szabadságon van, az elnöki tisztséget dr. Frey Vilmos alispán töltötte be, ki megnyitó beszédében mély részvéttel emlékezett meg gróf Dégenfeld-Schomburg Ottó örökös törvényhatósági bizottsági tag elha lálozásáról. Emlékét a kisgyűlés jegyzőkönyvileg örökítette meg. Napirend előtt vitéz SZÍVÓS-Waldvogel József kisgyűlési tag beszámolt a Thaly-bizottság tevékenységéről és ezzel kapcsolatban azon indítványt terjesztette elő, hogy a magyarosítás terén eredményeket elérő óvónők részére is juttasson a vármegye közönsége jutalmat. A szükséges intézkedéseket az elnöklő alispán készségesen vállalta. A több mint 100 pontból álló kis gyűlési tárgysorozat keretében, Győr vármegye átirata kapcsán, javasolja a kisgyűlés a törvényhatósági bizottságnak, hogy írjon fel a m. kir. kormányhoz, március 15-ének ipari munkaszüneti nappá leandő nyilvánítása tárgyában. Tudomásul vette továbbá a kisgyűlés dr. Széli József m. kir. belügyminiszter köszönő leiratát a hivatalbalépésé alkalmával történt üdvözlésre. A közigazgatási bizottság ülésén felolvasták a vármegye alispánjának július havi és a folyó év első feléről szóló jelentését. A vármegyei m. kir. gazdasági felügyelő június havi jelentése szerint a hó első felében az időjárás száraz és abnormis meleg volt, második felében bőséges csapadékkal már hűvös volt. Az időjárás általában kedvezően hatott mezőgazdasági terményeink fejlődésére. A bor- és a csemegeszőlő a közepesnél jobb, sok helyütt igen jó termést mutat. A szarvasmarhaárak emelkednek, a sertésárak csökkentek. A mezőgazdasági munkások kereseti alkalma igen jó volt, az időjárásokozta munkatorlódás folytán kézimunkaerő hiányáról panaszkodtak a munkáltatók. Emlékezzünk, ne felejtsünk! Irta O'svátii AndorAmikor 1878-ban a Tiszának ára désa Szegedet semmivé tette és néhai I. Ferenc József királyunk a pusztulás helyét megtekintette, a szomorú látvány felettj mélyen megrendülve igy szólt Tisza Kálmán akkori miniszterelnökhöz: — Szegedet fel kell támasztani I A királyi parancs folyományaképpen elsőrendű feladat volt az árvíz védelem, vagyis az a munkálat, amely a Tiszát gátak közé szorítja vissza és a jövőre lehetetlenné te szi azt, hogy medréből kilépve, rombolhasson. A megindított szabályozási munkálatok kezdetén már az állam szolgálatában állt egy fiatal mérnök, akinek Szeged árvédelme biztosításában idegfeszítő és fáradságos feladat jutott. A fiatal mérnök meg is felelt minden irányban és Szeged új jövőjének megalapozásánál ezen a téren oroszlánrésze volt. Amikor a Tisza szabályozás és az azzal kapcsolatban Szeged feltárna dósának legszükségesebb biztosítékai elkészültek, az újszegedi védőtöltésen egy hatalmas obeliszket emeltek és annak oldalain vésték fel azoknak neveit, akik a munka sikeresítésén fáradoztak, közöttük a fiatal mérnökét is, aki a végzett fel adatok után a m. kir. földművelés ügyi minisztérium kebelébe műszaki tanácsosi rangban került vissza. Amikor Szeged szerencsétlenségéről emlékezem, eszembe jutnak azok a valószínűleg máig is sok esztergomi házban őrzött Beszédes-féle fényképfelvételek, amelyek lelki szemeim elé hozzák az ugyanakkor Esztergomot is veszélyeztetett árvizet, amely elöntötte a síkot az őrhegy lábáig, összeroppantotta a tabáni házakat és amely egészen a város közepéig dobta fel piszkos hullámait. Esztergom szerencsés domborzati viszonyai következtében 1878-ban nem jutott ugyan Szeged sorsára, azonban, mert a kár igen nagy volt, a város közönsége már akkor foglalkozott azzal a gondolattal, hogy a várost a dunai árvizekkel szemben maradandólag védelmezni kell. A gondolatnál azonban tovább nem jutott, mert annak megvalósításához hiányoztak az anyagi eszközök, és hiányzott az államhatalom segítő akarata. Esztergom tehát védtelen maradt s hogy jelenleg biztonságban van a köz- és polgári vagyon és a polgárság élete, két másik árvíznek kellett bekövetkeznie. Az egyik 1897. aug. 9-én következett be ugyanolyan módon, mint 1878 ban, a másik pedig a következő év tavaszán. Mondanom sem kell, hogy ez a két árvis oly jelentékeny károkat okozott, hogy nemcsak két esztendő keserves munkája pusztult el a termésben, hanem az alsóbb részek épületei is rendkívül sokat szenvedtek. Ebben az időben a város országgyűlési képviselője késmárki Frey Ferenc volt és az ő igen hosszú közbenjárása irányította a kormány figyelmét Esztergom veszedelmére. E'einte sehogysem ment ez a dolog, mert Frey Ferenc ellenzéki volt és csak akkor ért el sikert, amikor a munkapárt tagja lett. Ekkor azután a földművelési minisztérium elrendelte az előmunkálatokat, amelyek foganatosítása végett ugyanazt a kitűnő szakférfiút küldötte ki, aki a szegedi árvédelemnél olyan mesébe illő buzgalmat tanúsított. Ez a férfi Hajagos Imre műszaki tanácsos volt. Az előmunkálatok befejezése után reá bízatott a nagy tervnek megvalósítása is. Ez a nagy terv a következő volt; Először is olyan árvédelmi töltést kell létesíteni, amely a várost félkörben védelmezi. Másodszor a várost a hegyi vizek károsításától védelmező olyan művet kell készíteni, amely a záporvizeket a város belterületéről eltereli. Harmadszor egy — úgynevezett óriás — csatornát szükséges építeni, amely a Duna áradása esetén a belvizeket (csapadók és szennyvizek) | befogadja és alkalmas szivattyúié léppel a folyamba átemeli. Negyedszer elengedhetetlen az esztergomi Kis- és a Nagy-Duna-medrek egy részének kotrása a töltésanyag nyerése végett és pedig ezzel kapcsolatosan a kis Dunapartnak és az érseki patota alatt lévő nagydunai partnak feltöltése és kőépitménnyel való biztosítása. Közel három évig folyt e nagyarányú munkálat, amelynek lelke Hajagos Imre volt és amelynek köszönhető, hogy Esztergomnak nem kell többé remegnie a Duna áradásaitól és nem kell tartania attól, hogy a hegyekről az iszapos ár időnként elborítja. Megvan a nagy mű és annak nyomában van hajózható kis Duna, gyönyörű partisétány, az érseki palota alatt a mindeneket vonzó park, mentes a város a hegyekről lerohanó záporvizektől és az óriási csatorna a közegészság szolgálatára áll, csak egy hiányzik: a kegyelet lerovása, a ma már jobb hazába költözött Hajagos Imréről való hálás emlékezésnek maradandó jeléül. Szegeden a Tisza-parti hatalmas obileszken ott ragyog ennek a városmentő, derék férfiúnak neve. Esztergom közönsége a nagy munkáért annak befejezése után még egy parányi emlékkel sem tisztelte meg. Tegye ezt most és állítson emléket a város derék megmentőjének I