Esztergom és Vidéke, 1937

1937-07-01 / 52.szám

ESZTERGftH «/i)fKE ÖTVENNYOLCADIK ÉVF. 52. SZ. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenkint kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap CSÜTÖRTÖK, 1937. JÚLIUS 1 Előfizetési ár 1 hóra: 1 Dengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. A frontharcosok ügyéből tűzharcosok ügye lett Mielőtt parlament tárgyalásra került az elkészített ifrontharcos törvényjavaslat, tűzharcos törvényjavaslattá változott. Ez az elnevezés ugyan megszűkítését jelenti annak a tábornak, amelyet a kormány a törvénynyújtotta előnyökben részesíteni óhajt, de ha az anyagi lehetőségek kényszerű határai miatt ilyen megkülönböztetést kell tenni, akkor ez a megkülönböztetés határozottan igazságos. Igazságos, méltányos az, hogy elsősorban azok tartoznak a törvény pártfogási körzetébe, akik életük kockáztatásával a tűzvonalban harcoltak hazájukért. Az ezt igazolókat kell tehát tűzharcosoknak tekintenünk és ezeket kell az első sorba állítanunk, amikor végre valamelyes előny nyújtásáról van szó. Minden tűzharcos frontharcos is egyben, de nem minden úgynevezett frontharcos tűzharcos. A háborús katonai szolgálat még nem frontharcos és még kevésbbé tűzharcos szolgálat. Ez a minőségi és a lényeget hangsúlyozó megállapítás tehát helyes, méltányos és igazságos. Igazságos különösen ott, ahol a háborús évek beszámításáról van szó. Mert ha 4—5 háborús évet beszámítottak a szolgálatba olyanoknál, akik fronton sem voltak, végre kerüljön sor ezekkel szemben a tűzvonalban töltött idő méltánylására is Igazságos és méltányos ez a megkülönböztetés minden egyes bajtársra és mindenkire, minden hatóságra, vállalatra, közületre, amelynek ezt az ig az olt tuzh aro osság o t feltétlenül méltányolnia kell az előnyök nyújtásánál. Végül hozzájárul ez a megkülönböztetés a harctéren küzdő katona és katonai erények megbecsüléséhez is. Noha senki sem gondol és magyar ember nem is gondolhat ennek az ellenkezőjére, mégis lényeges szempont ez is, és jól teszszük, amikor hangsúlyozzuk a megbecsülés kérdését. Olyan régen volt már a világháború és annyi minden történt azóta, a magyar sors súlyos gondjai annyira megkoptatták a világháború maradék katonanemzedékét, hogy mindinkább elcsendesedik az a régi, hősi világ, elhalványodik a lövészárkok és a tűzvonalak élete és dicsősége. A világháború tűzharcosai kihalófélben vannak, új katonanemzedékek nőttek már helyükbe, itt a legfőbb ideje tehát annak, hogy a nagy kötelességteljesítés megbecsülésének a nemzet és állam részéről való komoly, parancsoló példaadására kimondjuk a sürgősséget. A harcoló katona dicsőségének a nemzet életében való jogfolytonossága követeli meg ezt. A Hungária megnyerte a várossal szemben 20.000 svájci frankos próbaperét a Táblán fs Esztergom városát rendkívül érdeklő váltóügyben hozott kedden Ítéletet a tábia Bieber-tanácsa. Az ügy előzménye az, hogy a Hungária Villamossági Rt., miután átadta Esztergomnak a villanytelepet, 1,150.000 pengős svájci frankra szóló kölcsönt is nyújtott a városnak. A kölcsönre Esztergom városa váltókat adott a Hungáriának. A törlesztések azonban a Hungária szerint késedelmesen, vagy egyáltalán nem történtek meg, emiatt a svájci frankra szóló kölcsön egy részét, 20.000 svájci frankot próbaképpen peresített és arra kérte a bíróságot, állapítsa meg, hogy a kereseti váltó lejárati napját meg előző napon érvényes árfolyamon köteles teljesíteni. Ugyanis a város ezt nem akarta elfogadni. A törvényszék előtt azzal érvelt Esztergom városa, hogy effektív svájci frankot kell neki teljesíteni, eredetileg 1,050.000 svájci franknak megfelelő 1,150.000 pengőt kapott, ebből 30.000 franknak megfelelő pengőösszeget törlesztettek már. A teljesítésnek pedig nem a kereseti váltó lejárásának idején kell történnie, mint a Hungária állítja, mert a vállalat több ízben prolongálta a váltókat, ugyanis a kamatokat több esetben előre követelte. Igy az 1936 február 7-ón kiállított váltókat november 26-ig prolongálták. Közben beállt a svájci frank értékcsökkenése és igy csupán 15.737 pengő tőkével marasztalható, szóval a november 26-i árfolyamnak megfelelően. A Hungária vitatta, hogy prolongálták a váltókat, *a fizetésre többeseiben halasztást adott, de csupán méltányosságból. A törvényszék a Hungáriának adott igazat és a keresetváltó lejárása idején érvényes árfolyamon marasztalta Esztergom városát. Esztergom fellebbezett a részére igen súlyos ítélet miatt, mert hiszen 1,150.000 pengőnél igen nagy differenciát tesz a marasztalás. A Hungária hangsúlyozta a tábla előtt, hogy az Ítélet megerősítése esetére méltányosságból nem kéri, hogy az itólet fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható legyen. A tábla ugyancsak megállapította, hogy nem effektív svájci frankról volt szó és igy a frank értékcsökkenése nem vehető figyelembe. Egyébként megerősítette a törvényszék Ítéletét, mely szerint a lejárat napján érvényes árfolyam az irányadó. A rendkívül érdekes perben a Kúria mondja ki az utolsó szót, mert a jogerős döntés az egész 1,150.000 pengőre vonatkozik. „Magyar Közgazdaság" jun. 24. Tisztújító városi közgyűlés Hétfőn d. e. városunk képviselő testülete részleges tisztújító közgyűgyűlést tartott. Még a szavazások elrendelése előtt Glatz Gyula polgármester bejelentette, hogy a megüresedett számvevői álásra dr. Radocsay László főisipán Mathló László pénztári ellenőrt nevezte ki, a főispán rendelkezését a közgyűlés egyhangú helyesléssel vette tudomásul. A számtiszti állásra a képviselőtestület szótöbbséggel Szerencsés Józsefet, a végrehajói állásra egyhangúan Kárpáti Kálmánt választotta meg. A közgyűlés lefolyásáról az alábbiakban számolunk be: Glatz Gyula polgármester a részleges tisztújító közgyűlés megkezdése előtt bejelenti, hogy a főispán a megüresedett számvevői állásra Mathló Lászlót nevezte ki. A közgyűlés ezután felhatalmazta a polpolgármestert, hogy a kinevezés folytán megüresedett pénztári ellenőri állásra a szükséges pályázatot ki írja. Ezután az elnöklő polgármester indítványozza, hogy mivel a tisztújító közgyűlésen a törvény szerint az alispán elnököl, küldöttség hivja meg -dr. Frey Viimos alispánt a közgyűlés lefolytatásának vezetésére. A küldöttség Csárszky István prelátus kanonok vehetésével meg is alakul és meghívja az alispánt a közgyűllési terembe. \ terembe lépő alispánt a közgyűlés lekes éljen* zéssel fogadja. Glatz Gyula polgármester meleg szavakkal üdvözli az alispánt és kijelenti, hogy az alispánnak a városházán való megjelenése mindig ünnep, kéri az alispánt, hogy a várost tartsa meg további nagyórtékű jóindulatában. Dr. Frey Vilmos alispán válaszában megköszöni a polgármester üdvözlő szavait és hangsúlyozza azt, hogy mindig, de most különösen a Szent István év küszöbén elsőrendű kötelességének tekinti a város érdekeinek előmozdítását. Ezután a képviselőtestület megalakítja a kijelölő választmányt, amely rövid tanácskozás után úgy dönt, hogy a számtiszti állásnál első helyen Szerencsés Józsefet, második helyen Németh Istvánt jelöli (a másik két pályázó pályázatát visszavonta), a végrehajtói állásnál a jelölés sorrendje a következő 1. Kárpáti Kálmán, 2. vitéz Kőrnyei László 3. Zalába Miklós. A szavazatszedő bizottság elnökévé dr. Drahos János prelátus-kanonokot választotta meg a közgyűlés. A számtiszti állásnál leadtak öszszesen 51 szavazatot, ebből 33-at Szerencsés József, 16-ot Németh István kapott, 1 szavazócédula üres volt, 1 pedig érvénytelen. A választás eredményeképpen dr. Frey Vilmos alispán enunciálja, hogy a város új számtisztje Szerencsés József lett szótöbbséggel. A végrehajtói állásnál nem volt szükség a szavazásra, mert a megnyilvánuló közhangulat egyhangúan Kárpáti Kálmán mellett szólott. Ennek megfelelően az alispán Kárpáti Ká mánt egyhangúan megválasztott végrehajtónak jelenti ki. Az újonnan megválasztott tisztviselők letették az esküt, majd a tisztújító közgyűlés az alispán zárószavaival véget ért. A vármegyék szociálpolitikája A belügyminiszter nemrégiben bejelentette a közjóléti alap és közjóléti bizottság létesítését. Az erre vonatkozó körrendeletet most intézte a miniszter a törvényhatósági városokhoz. Intézményesen akarják megvalósítani a szociálpolitika szervezetét és e téren az az elgondolás, hogy a vármegyei és községi önkormányzati igazgatás fokozottabb népjóléti tevékenységet fejtsen ki. Ezért a törvényhatóság keretében vármegyei közjóléti bizottság alakul. E bizottság meghallgatásával az alispán időközönként vármegyéjéről közjóléti és gazdasági helyzetképet állit össze és megvalósításra alkalmas népvédelmi munkatervet dolgoz k

;

. A vármegye alispánja a közjóléti ügyek központi előadójául egy megfelelő jártassággal biró tisztviselőt jelöl ki. Közjóléti alapot is létesítenének és ez alap bevételei lennének azok a segélyek, amelyeket szétosztanak a törvényhatóságok és a községek segélyei címen. A vármegyében ilymódon intézményesen megszervezett szociálpolitikai tényezők figyelemmel kísérhetik a vármegye lakosságának szociális helyzetét és javaslatot tehetnek a helyes megoldásokra nézve. Igy a vármegyei önkorminyzat részint a saját hatáskörében, részint a társadalmi erők megszervezésével jelentős szociálpolitikai és gazdasági alkotásokre lesz képes. A vármegyei közjóléti alapok fontossága főképpen abban rejlik, hogy a rendelkezésükre álló anyagi eszközök helyes felhasználásával a szegénysorsú falusi népesség körében egyéni életlehetőségeket és munkaalkalmat lehet teremteni.