Esztergom és Vidéke, 1937

1937-07-01 / 52.szám

2 B5ZTERG0J1 li XIDiKE 1937 július 1 Szépen sikerült a Hungária Villamos Rt. villamos főzőtanfolyama A Hungária Villamossági Rt. szé- 1 pen sikerült villamos főzőtanfolyamot rendezett az elmúlt héten városunk­ban Petényi Sándorné, a fővárosi elektromos művek előadónőjének ve­zetése alatt. A jól sikerült tantolyamon váró sunk hölgyei közül mintegy hatva­nan vettek részt. A főzőtanfolyam célja az volt, hogy megkedveltessék a háziasszonyokkal a villamos fő­zést, megmutassák a villamos kony­ha felbecsülhetetlen nagy előnyeit és hogy bebizonyítsák azt, hogy a vil­lamos konyha minden tévhit ellenére rendkivül olcsó. Á tanfolyamon résztvevők délelőtti és délutáni kurzusban tanultak. A főzéshez a nyers anyagot a Hungá­ria Rt. adta, az elkészített ételeket minden alkalommal a Szegényház­nak juttatták. Á tanfolyam befejezése az elmúlt hét péntekjén volt, a növendékektől a Hungária Rt. nevében AjhayWies­ner Félix búcsúzott el. Petényi Sándorné megköszönte a hallgatók szives figyelmét és móg­egyszer felhívta a figyelmet a villa­mos konyha nagy előnyeire: a tisz­taságra, az olcsóságra, a kellemes ségre. A Magyar-Len gyei Egyesület va­sárnap délelőtt 11 órai kezdettel em­lékünnepet rendezett Esztergomban, a Sobieski emlékműnél. Az ünnepélyen megjelent Orlowski Leo lengyel követ és meghatalma­zott miniszter, Namislowski Wía­dislaw lengyel konzul, dr. Radocsay László főispán, Glatz Gyula polgár­mester, dr. Hamvas Endre és dr. Csátszky István prelátus-kanonokok, vitéz SZÍVÓS Waldvogel József ny. tábornok, vitéz báró Ungár Károly alezredes, dr. Krecsányi Kálmán ren­dőrtanácsos, dr. Brenner Antal fő­jegyző, dr. Kőhalmi László, aki a vendégek kalauzolásával volt elfog­lalva és sokan mások, a lengyel­magyar barátság hivei. Rés?tvett az Szatzlauer Kató a hallgatók kö­szönete jeléül a tanfolyamot vezető előadónőnek szép virágcsokrot nyúj­tott át. Végezetül a Hungária Rt. a tanfo­lyamot szorgalmasan látogató höl­gyek között villamos vasalókat, főző­edényeket sorsolt ki. A nyertesek a következők voltak: Jeilinek Ignácné, Dallos Jánosné, Zséger Gyuláné, gr. Sternberg Józsefné, Németh Ica, Ámon Károlynó, Szatzlauer Kató és özv. Lindtner Jánosné. A tanfolyam nagy sikerére mi sem jellemzőbb, mint az alábbi levél, amit a virágcsokorral együtt nyújtottak át a hallgatók : Nagyságos Asszonyunk 1 Midőn a Hungári Rt. által meg­szervezett főzőtanfolyamot befejez­tük, hálás köszönetünket nyilvánít­juk kedves, oddaadó működéséért, amellyel bennünket tanítani szives volt. Ügybuzgalraál, szakavatott­ságát a legnagyobb mértékben mél­tányoltuk, kedvességét elfelejteni sohasem fogjuk, ha a villamos tűzhely mellett leszünk, intő pél­daként mindig e'őttünk lesz. Mi minden igyekezettel azon leszünk, hogy a villamos tűzhelyet háztar­tásunkban meg is valósítsuk. ünnepélyen az evezős emlékverseny lelkes ifjúsága is. A levenlezenekar a lengyel him­nuszt játszotta, majd dr. Okolicsányi László, a Magyar-Lengyei Egyesület elnöke mondott beszédet. Hangsú­lyozta, hogy a magyar lengyel ba­rátságot nem keJett külön megkötni, mert az a történelem századai és vi­szontagságai folyamán fejlődött ki és megvolt a két nép lelkében. So­bieski János lengyel királynak a tö­rökök kiűzésével szerzett érdemei', méltatta. Ha a pápa Buda törökök­től való felszabadulásának emlé­kére elrendelte a mindennapi déli harangszót, akkor Esztergom népe évente egyszer rója le hálaját és ke­gyeletét Sobieski emlékművénéi a hős felszabadító előtt. Beszéde vé­gén a Magyar-Lengyei Egyesület ne­vében megkoszorúzta az emléket. Emelkedett hangulatban lépett ez­u'án az emlékmű elé dr. Balogh Albin bencésgimnáziumi igazgató és elmondotta a történelmi tények so­rozatára felépített, szép ünnepi be­szédét. A lelki meglátás szükséges­ségét hangsúlyozta és ebből a szem­pontból jellemezte a lengyel-magyar történelem kiváló egyéniségeit, kü­lönösen Báthory Istvánt és Sobieski Jánost. Sobieski János nemcsak nagy király és hadvezér volt, hanem pél­daképe volt az igazi keresztény lo­vagnak, aki Esztergom bevétele után első kötelességének ismerte, hogy külön hálát adjon Istennek a Várhe­gyen. A lengyel és magyar nemzet gazdasági és kulturális kapcsolatait ismertette ezután, majd a két nép azonos szellemiségét és lelkiségét jellemezte. Vaszary Kolos hercegpri­A belügyminiszter kedden benyúj­totta „A városi számvevőségi szol­gálat"-ról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat lényege az, hogy a törvényhatósági jogú és a megyei városok számvevőségi szol­gálatát a jövőben állami tisztviselők fogják ellátni. A városi számvevőségi szolgálat­nak államosítása nem csorbítja a városok önkormányzati jogkörét, nem is jelenti egy új intézmény beveze­tését, hiszen a vármegyék számve­vőségi szolgálata már 1902 óta álla­mosítva van. Jogosan várható előnye ennek a rendszernek a szakértelmi követel­mények tökéletesebb kielégítése, a gazdálkodó szervektől való teljes függetlenség folyományaként feltét­lenül hatályosabbá való ellenőrzés 13 pont a vidéki iparos­ság megmentésére A Magyar Városok Országos Szö vétsége 13 pontban szögezte le a vidéki iparfejlődés követelményeit. Ezek a következők: 1. A vidéki iparosság számára előnyös hitelviszonyokat kell terem­teni ; 2. uj állami szubvenciókkal támo­gassák a vidéki ipari vállalatok lé­tesítését ; 3. mérsékeljék a vidéki ipartelepek közterheit; 4. bővítsék a közlekedési hálóza­tot. A Tiszán túl fekvő városok ipa­rosodásának fejlesztése céljából múl­hatatlanul szükséges a Duna—Tisza közötti csatorna mielőbbi megépítése, továbbá szükséges a Sajó hajózha­tóvá téteie, mert igy a vidéki váró sok egy része gyorsabban és ol­csóbban jutna nyersanyagokhoz; 5. vegyék revízió alá a vasutak fuvarpolitikáját, mert a városok sze­rint a Budapest és környékén léte­sült ipartelepeket a vasút egyoldalú, előnyben részesíti; 6. szükséges a közszállítások de­centralizációja és e tekintetben a vidéki iparosság előnyben részesí­tése : 7. a különböző állami intézmények létesítsenek fiókokat a vidéki váro­sokban ; 8. a nyereséghiány enyhítésére te­gyenek intézkedéseket arra, hogy a mezőgazdaság lényegesen nagyobb mennyiségben termeljen ipari nyers­anyagokat ; 9. a vásártartási jogot vizsgálják felül és csökkentsék a vásárok sűrű­ségét ; 10. a minimális munkabérek meg­más mondotta a szállóigévé lett, hí­res szavakat : Kard szerezte, a ke­reszt tartotta fenn a hazát. Ha Va­szary Kolos lengyel hercegprímás lett volna, akkor is elmondhatta volna ugyanezt. A nagyhatású beszédet lelkes ól­jenzéssel fogadta a közönség, majd dr. Baránszky Gyula kormányfőta­nácsos, a Lengyel-Magyar Egyesület társelnöke köszöntötte a főispánt, polgármestert, az ünneplő közönsé­get és külön Jengyei nyelven üdvö­zölte Orlowski lengyel követet. Vé­gül lelkes szavakkal köszöntötte az evezős emlékversenyen résztvevő if­júságot. A Himnusz fejezte be a lengyel­magyar testvériségnek ezt a szép Ünnepét. Pontosan délután 2 órakor indultak el a Dunán a Sobieski em­lékmű előtt az evezősök a 72 kilo­méteres emlékversenyre a cél, a DGT budapesti hajóállomása felé. és ennek eredményeként a városok háztartásának vitele, gazdálkodásuk körül az utóbbi évek során, sajnos, eléggé gyakran tapasztalt, súlyosabb megítélés alá eső jelenségeknek meg­szűnése, végül a városok számvitele és pénzkezelése terén ma hiányzó egyöntetűség megvalósulása. A városi számvevőségi tisztvise­lők egy külön — országosan ^egye­sitett — létszámot fognak alkotni. Egyébként pedig kinevezésük, képe­sítésük, szolgálati viszonyaik, stb. tekintetében a vármegyei számve­vőségi tisztviselőkre vonatkozó jog­szabályok lesznek rájuk irányadók. A városi számvevőségi tisztviselők államosítása nem jelent új terhet az államkincstárra, mert a városok az államosított tisztviselők illetmónyter­hét az országnak megtérítik. állapításánál tegyenek nagyobb kü­lönbséget a budapesti és a vidéki munkabérek között; 11. a szakmunkások hiányának pótlására létesítsenek a vidéken szak­munkásképző intézeteket; 12. szigorítsák a kontárkérdések ügyében való eljárásokat; 13. hathatósan szüntessék meg a tanoncoktatás hiányait. lltMItHIIIIIIMIMIIIIIIH A kisiparosok védelme a végrehajtási eljárásoknál A Kúria jogegységi tanácsa június 11-én a magyar kisiparosság életére igen nagy jelentőségű döntvényt ho­zott : „A kisiparosoknak — keresetük folytatásahoz szükséges gépberende­zései és gépjárművei a végrehajtási eljárás 2. szakaszának 14-ik pont­jában megjelölt és végrehajtás alól kivett szerszámok és műszerek közé tartoznak. A mentesség a kisiparos keresetének folytatásához szükséges emberi, motorikus, vagy elemi erővel hajtott gépek és gépjárművek min­den fajtájára kiterjed, függetlenül azoknak értékétől." Ez a jogegyességi határozat tehát azt is eredményezi, hogy az autótaxik és teherautók is mentesek. A kisipa­rosoknak nagyértékű gépei, tovább­menően, még csőd esetében sem vonható be a csőd vagyonba. A hiteléletre természetesen igen nagy kihatással lesz ezen jogegyes­ségi határozat. «HIIIIIIIHIIilll|||||||||i kapunkat támogatja, ha hirdetőinknél vásárol. Népi motívumok, ösztönös gyermekrajzok és ős­tehetségek a Sz. István év pedagógiai kiállításán Vitéz Szabó István, Komárom Esz­tergom megye királyi tanfelügyelője körrendeletet intézett a tankerületéhez tartozó valamennyi iskola vezetősé­géhez. A körrendeletben utal arra, hogy az 1938-as évben a külföldiek fogadására nagyarányú előkészületek történnek Esztergomban és kívána­tos, hogy a külföldiek méltó fogadá­sában a tanítóság is kivegye a ré­szét. Hogy némiképpen bemutathas­suk a külföldnek a magyar tanügy állapotát, az előkészítő bizottság több­rendbeli kiállítást vett tervbe. Ezen kiállítások között szerepelnek egye bek között a tanitók a tanulók által készített taneszközök kiállítása, az ős­tehetségek kiállítása és a gyermek ösztönös rajzainak kiállítása. Ezt a három kiállítást a népoktatási kerü­let tanítósága szervezné meg és gyűj­tene össze az anyagot. Megjegyzi a kir. tanfelügyelő, hogy az egyházi ha­tóságok hozzájárulnak az összes tan­erőknek a kiállításban való közre­munkálkodásához. A kiállítások anyagának összegyűj­tését már most megkezdik. A terv szerint a kiállítás, amelyet maga a kultuszminiszter fog megnyitni, au­gusztus hó 14—22-ike között lesz nyitva. A kir. tanfelügyelő ezután részi tesebb tájékoztatást nyújt az anyaS kiválasztását illetően. Ami az őste­hetségek kiállítását illeti, minden fa­luban van fúró-faragó ember, úgyne­vezett ezermester. Ezek készítmé­nyeire gondol. Hangsúlyozza végül, hogy a kiál­lításnál lehetőleg a helyi motívumok domborittassanak ki. (Általában Szt. István alakja, a Szent Korona, a Szent Jobb, Esztergomban a vár, a Bazilika, Várhegy, primási palota, városháza stb. Dorogon a bányászat­tal kapcsolatos motívumok stb.) Az illető ^község temploma, iskolája, hősi szobra, történelmi emlékei. A jubileumi pedagógiai kiállítás­nak egyéb népoktatási részére vo­natkozóan is tájékoztatást nyújt a kir. tanfelügyelő. Ide tartoznak a tan­tervszerintí rajzok, amelyek anya­gát az esztergomi, dorogi, tokodi és esztergomtábori iskolák, az esztergo­mi, dorogi és tatabányai iparosta­nonciskolák szolgáltatják. Egyéb tanintézeteink, nevezetesen középiskoláink kiállítási előkészületei­ről más alkalommal fogunk beszí­molni. A lengyel-magyar testvériséget ünnepelték vasárnap a Sobieski emlékműnél Állami tisztviselők látják el ezentúl a városok számvevőségi szolgálatát

Next

/
Thumbnails
Contents