Esztergom és Vidéke, 1937

1937-05-16 / 39.szám

1987 május 16 EBZTIRG DM és VIDCKB 3 Nagy figyelemmel és érdeklődéssel hallgatott fejtegetésében ismertette az országos politika és a párt jelentős kérdéseit. Hangsúlyozta azt, hogy a Nemzeti Egység Pártjában irányváltozás és rendszerváltozás nincs, de nem is lehet, mivel a Nemzeti Egység munkaterve közszükséglet, valóságos történeti szükségszerűség, amit legjobban bizonyit az, hogy ^semmiféle párt sem tud ellene érdembeli kifogást felhozni, vagy helyette jobbat ajánlani. Nincsenek frakciók sem a pártban, ennek kiszinezése és túlzása az ellenzék kedvenc foglalkozása. Azok az árnyalatok, amelyek itt is fellelhetők, minden más pártban megtalálhatók és a párt életének sokszínűségével természetesen együtt járnak. A párt egysége sohasem volt nagyobb és teljesebb, mint ma. Az ellenzéki pártok helyzete mindig könnyebb, de a kormánypártnak éppen a tapasztalható decens magatartása bizonyitja azt az érettséget, amellyel kötelességét gyakorolja és azt a lelkiismeretességet, amellyel munkájában eljár. Készséggel együttműködik a Nemzeti Egység minden rokontörekvésű és hasonló felfogású párttal, mindenkinek tiszteletben tartja a komoly és emelkedett politikai meggyőződését, de a magunk meggyőződéséből nem adunk fel semmit. A nagy tetszéssel fogadott nagyjelentőségű elvi megállapítások és kijelentések után Papp Sándor orsz. felügyelő-titkár szólott a megjelentekhez. Kitért a jelen európai helyzetre és fejtegette azokat a körülményeket, amelyek a nyugodt fejlődést és egészséges egyensúlyt gátolják. Ismertette a páriskörnyéki békék katasztrofális szerepét és hatásait, kiemelve azt az alaptételt, hogy más nemzet kárából egy nemzet sem biztosithat magának tartós hasznot. A faji okok kapcsán kitért a szaporodási index tanulságaira, a városok és nemzetiségek szerepére, az egészséges birtokelosztás jelentőségére és a gazdasági élet fejlettségének fontosságára. Mindez egy óriási európai pénzügyi összeomláshoz és a helyzet teljes zűrzavarához vezetett Európaszerte. Nálunk még külön bajok súlyosbítják a helyzetet: feldaraboltságunkkal a magyar lélek is mintha ketté hasadt volna s nem birja saját harmóniáját és egyensúlyát megtalálni; az ifjúság pályaválasztásának eltolódása, a közhivatalnoki pályák aránytalansága kizökkentette a természetes egyensúlyt. A revizió kérdésének kapcsán Papp Sándor részletesen ismertette az utódállamok helyzetét. Rámutatott arra, hogy ott is romlott a gazdasági helyzet és ma nagyobb a vágy az elszakított véreinkben a revizió után, mint valaha. A katonai erő önmagában nem elég a magyarság jogos igényeinek és követeléseinek elérésére. Szükséges, hogy a boldogulásért és az életért a megcsonkított magyarságnak erőteljesen kell a nemzet igazi egységének gondolatát magáévá tennie és azt munkálnia. A széles alapokra felépített és meggyőző adatokkal alátámasztott beszédet általános elismerés jutalmazta. Utána Kommer Gyula, az új vármegyei szervező titkár mutatkozott be a helybeli pártszervezetnek. Eletének és eddigi munkásságának vázlatos ismertetése után hangoztatta az országos szervezkedés szükségességét. Felhívta a figyelmet a szavazójognak gyakorlására. Kiemelte a szüséges mérlegelést, nehogy utólag legyen okunk megbánni a dolgot: ki legyen a képvi selőnk. A kormány erejét is növeli és munkáját könnyíti, ha erős pártszervezet áll mögötte. Ne tévesszenek meg senkit a felelőtlen ellenzéki szólamok, hanem lássuk világosan a tényleges helyzetet és járjunk el igaz meggyőződésünk szerint. A választmányi ülés folyamán még dr. Radocsay László főispán meleg szavakkel méltatta Kósa Lajosnak, a volt vármegyei titkárnak munkásságát és érdemeit, akit a felsőbb pártérdekek szólítottak el a vármegyéből. Majd üdvözölte Kommer Gyula, az új vármegyei titkárt. A mindvégig emelkedett szellemű választmányi ülés után az egybegyűltek átvonultak a Fürdő Szálló éttermébe, hogy vacsorához üljenek. A vacsorán résztvettek dr. Radocsay László főispán vezetésével városunk közéleti előkelőségei közül igen sokan. A vacsora pohárköszöntői közül az elsőt dr. Marczell Árpád, a helybeli szervezet elnöke mondotta. — A fehér asztalnak — mondotta pohárköszöntőjében dr. Marczell — igen sok szerep jut ma a politikai életben. A fehér asztalnál sokkal bi zalmasabb, sokkal közvetlenebb eszmecserére van lehetőség. Kitért a szónok a továbbiakban a Nemzeti Egység Pártjának fontosabb alapelveire. Megemlitette a szükséges magyar szolidaritást, amelynek különösen a mai életben van nagy szerepe. Poharát a nemzeti egység gondolatára emelte. Dr. Marczell Árpád után általános érdeklődés közepette dr. Radoczay László főispán állott fel szólásra. Beszédében a következőket mondotta : — A politikai pártoknak addig van létjogosultságuk, amig a nemzet javát szolgálják és mozdítják előbbre. Ebben a vonatkozásban jó némelykor egy kis lelkiismeretvizsgálatot tartani. Az ilyen lelkiismeretvizsgálatnak két alapvető kérdése lehet: 1. megfelel-e a párt programmjának, 2. milyen a párt szervezkedési mód szere. A felvetett kérdésekre válaszolva megállapítja, hogy a Nemzeti Egység Pártja mind a két vonatkozásban száz százalékig megfelel. — Az ellenzéki pártoknak joga a kritika, amivel szemben kívánni csak azt lehet, hogy a kritika tárgyilagos legyen. Az ellenzéki pártoknak legfőbb kifogása a lassúság, ami indirekté a párt programmjának helyességét bizonyitja. Sokan a kritizálásban, a gúnyolódásban élik ki magukat. Ezekre nincs sok megjegyzése. Meg van győződve arról, hogy a pártnak programmja helyes. — A párt szervezkedésének ügyében általánosabb a támadás. Ezeknek a támadásoknak egyik része jóhiszeműen téves, a másik rész pe dig rosszhiszemű. Ezeknek a támadásoknak a főmagja és kiindulópontja néhai Gömbös Gyula miniszterelnök egyszeri kijelentése, amiben azt mondta, hogy az egypárt rendszer hive, amivel azonban azt akarta mondani, hogy a parlamentarizmusnak a hive, ami az egypárt rendszeren nyugszik. Ez egészen természetes, mert nálunk a koalíció nem igen vált be. A koalícióban állók kénytelenek engedni politikai álláspontjukból. Erre különben példa Franciaország is. Azok támadják emiatt főleg, akik 1919-ben nem egészen állottak az alkotmány alapján. — Azokat, akik jóhiszemű tévedésben vannak, álláspontjuk helytelenségéről könnyen meg lehet győzni. Teljesen igaza van a miniszterelnöknek, aki nyugodt politikai atmoszférát akar teremteni a fontos közjogi reformok előtt. — A párt sohasem támadott, hanem támogatott, amire példa a legutóbbi választás is. — Kívánja, hogy az illető urak legyenek tárgyilagosak és ne állítsanak vádakat, amelyeknek teljesen az ellenkezője az igaz. Tárgyilagos kritikát kér. Tiltakozik az ellen, hogy kimagasló politikusok esetleg félrevezessék a tömegeket. A főispán poharát az esztergomi szervezet virágzására emelte. Az illusztris szónokot beszéde végén a vacsorára egybegyűltek lelkesen ünnepelték. Papp Sándor központi főtitkár felszólalásában az utolsó 70 év politikai eredményeire tekintett vissza és ismertette a trianoni béke létrejöttének körülményeit. A vacsorán még Török János szólalt fel. A vacsora után a párt tagjai bizalmas eszmecserét folytatva még sokéig együttmaradtak. Befejeződött a jövő évi állami költségvetés általános vitája. Az általános vitának legnagyobb szónokai gróf Bethlen István, Eckhardt Tibor ós Darányi Kálmán voltak. Bethlen István beszédében megemlékezett a magyar élet összes jelenségéről. Hangsúlyozta, hogy minden felesleget a hadseregre kell költeni. Nagyon nagy hatású volt beszédének az a része, amelyben az erdélyi magyarság sorsára hívta fel a figyelmet. Eckhardt Tibor beszédében foglalkozott az aktuális merőgazdasági kérdésekkel, figyelmeztette kormányt azoknak az adóalanyoknak a megfigyelésére, akik könnyen ki tudnak siklani az adóztató hatóság tekintete elől. A költségvetés vitáját Darányi Kálmán zárta le. Megadta a költségvetés szónokainak a szükséges teleleteket, ismertette a kormánynak kül- és belpolitikai célkitűzéseit, szociális nagyjelentőségű terveit. ///. Viktor Emánuel olasz király látogatása foglalja le az egész magyarság gondolatvilágát. Az olasz királyi párral együtt érkezik Budapestre Mária királyi hercegnő és Ciano gróf, olasz külügyminiszter. Magyarország fejedelmi vendégeit nagy pompával fogadja, a nagy pompa közepette is ki fog azonban érződni az az őszinte hála és szeretet, amellyel a magyar nép Olaszország irányában viselkedik. A budapesti önkéntes mentő egyesület e héten ünnepelte fennálltásának ötvenéves jubileumát. Az áldásos működésű egyesületet dr. Kresz Géza alapította. A jubileum napján a budapesti mentők ünnepi diszőiségét egyetemi professzorok látták el. A gyermekvédő liga ezidei gyűjtése igen szép eredményekkel zárult és mutatja az emberek áldozatkészségét, akik még nehéz sorsuk közepette is gondolnak a még náluknál is nincstelenebb embertársaikra. Adja Isten, hogy az adakozók példáját minél többen kövessék. VI. György Angol király megkoronázása felülmúlhatatlan pompával ment végbe. A koronázás teljesen az antik hagyományoknak megfelelően folyt le. Magyarországot a koronázáson Kánya Kálmán külügyminiszter képviselte A Hindenburg óriási léghajó, a német nemzet büszkesége, borzalmas szerencsétlenségnek esett áldó zatul. Kikötés közben felrobbant és teljesen elégett. Utasainak több mint a fele meghalt, Az áldozatok között van Lehmann kapitány is, aki annakidején az egyik léghajót Budapesre vezette. MINDENT TISZTIT Fáradság nélküf ^ ragyogóvá \ tisztítja a leg< piszkosabb Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedélyezett magánnyomozó irodája Esztergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomoz, okmá nyokat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket fel kutai

% úgy bel- mint külföldön. Ipartestületi közlemények Az Esztergomi Ipartestület Pünkösd vasárnap ós hétfőn versennyel egybekötött tekepályamegnyitót tart. A verseny győztesei értékes dijakat nyernek. Felhívjuk az iparosságot, hogy a versenyen minél nagyobb számban vegyenek részt. Pünkösd vasárnap este társas vacsora, melyen való részvételt a gondnoknál, háznagynál, vagy a testületi hivatalban lehet bejelenteni. A tekeverseny vasárnap délelőtt 9 órakor kezdődik. Az eucharisztikus szenté? ünnepségei Esztergomban Az Országos Központi Szent István Bizottság, a helyi Szent István Bizottság ós az Esztergom-főegyházmegyei Kongresszusi Nagybizottság együttes értekezletet tartott f. hó 12 én a városháza nagytermében. Az értekezleten megjelentek a központ részéről, Huszár Károly v. miminiszterelnök, a propaganda bizottság elnöke, Kárpáthy Kamilló gyalogsági tábornok, a közlekedési bizottság elnöke ós Michalovits Zsigmond c. kanonok, ügyvezető igazgató ; résztvett még az értekezleten dr. Ernszt Sándor v. miniszter, országgyűlési képviselő is. A helybeliek közül megjelentek dr. Radocsay László főispán, Glatz Gyula polgármester, dr. Lepold Antal, dr. Drahos János, Jeszenszky Kálmán és dr. Hamvas Endre prelátus-kanonokok, dr. Balogh Albin bencósgimnáziumi igazgató, dr. Schmidt Sándor bányaügyi főtanácsos és sokan mások, az egyes bizottságok tagjai közül. Jeszenszky Kálmán elnök bejelentette, hogy az eucharisztikus óv megnyitását, május 23-án, Szent István városához méltó módon fogják megrendezni. A bazilika előtt diszgyűlést tartanak, melyen a főispán, alispán és a polgármester lesznek a vezető szónokok. Huszár Károly az Országos Bizottság elgondolását ismertette és egyeztette a fővárosi és esztergomi programot országos kapcsolatban is. Dr. Balogh Albin a Helyi Bizottság programmtervezetét ismertette, melynek legfontosabb mozzanata a Szent Jobb érkezése városunkba, 1938. május 31-ón és aznap délután a bazilika déli oldalán tervezett szabadtéri előadást s a Szent Jobb előtt bemutatandó hódolatot. Vasúton hoznák a Szent Jobbot, és hajón vinnék vissza az útközbe eső községek