Esztergom és Vidéke, 1936

1936-10-11 / 82.szám

ÖTVENHETEDIK ÉVF. 82. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenkint kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. VASÁRNAP, 1936. OKTÓBER 11 Előfizetési ár 1 hóra: 1 Dengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. A hírszolgálat az újság legfontosabb tevékenysége. A szépirodalmi rovat nem tartozik az újság lényegéhez, külföldön nem is közölnek napilapok verseket vagy regényt. Nálunk a mostoha viszonyok s a gyér olvasóközönség miatt szorult a szépirodalom a könyvekből és folyóiratokból az újság hasábjaira. Szóval az újság egyik legfontosabb feladata az informálás. Érdekes jelenség — különösen kisvárosokban —, hogy ezen a téren az újságoknak félelmetes konkurensekkel kell megküzdeniök. Mert az újságnak a hirszolgálattal vigyáznia kell: a világnézet, a jóizlés, a politikai pártállás szűrőjén bocsátja keresztül a híranyagot. Sok igazság van abban a mondásban, hogy „fontosabb, hogy mi marad ki az újságból, mint az amit közzétesznek.* S rendszerint az marad ki az újságból, ami a közönség fantáziáját legjobban érdekli: a pikantéria, a gyanúsítgatás, a pletyka; az, ami egyéni érdeket szolgál vagy sért, de a közérdek szempontjából közömbös. Jó izlésű újságokban mindezt nem kapja meg a közönség, a túlságosan kíváncsiak tehát elmennek oda, ahol ezeket pompás tálalásban kapják: a kávéházi veseasztalhoz, a manikűr-szalonba, a jóforgalmú üzletek bőbeszédű hírhordozóihoz, a közlékeny borbélyokhoz stb. Botrányról hallasz, hiába tapozod végig az újságokat: azok a gazdasági helyzetről, futballmérkőzésről, műkedvelői előadásról, tenyeszállatvásárról stb. írnak, vagy ehhez hasonló érdektelen dolgokról. Menj el a borbélyodhoz vagy a manikűr szalonba, — mindjárt megtudsz mindent. Nekik roppant előnyük van az újságokkal szemben, mert a szerkesztők a cikket ólombetűkbe sorakoztatják, azután fehér papírlapra nyomtatják, ez azután köteles példányként elmegy az ügyészségre, ahol hónapok multán is elővehetik s tanulmányozhatják, ha a büntető vagy sajtótörvény valamelyik paragrafusának alkalmazásáról lesz majd szó. A szó elrepül a kötelespéidány megmarad — az újság ezért nem veheti fel a versenyt ezekkel a veszedelmes konkurrensekkel, akik felelőtlenül adják tovább a szenzációt, amely az újságokból kimaradt. Nagyon rendjén is van, hogy kimaradt, mert a szenzációhajhászásnál sokkal magasabbrendű szempont a közérdek szolgálata. Gondolatok a város jubileumi emlékirata körül Mult számaikban folytatólagosan közöltük Esztergom szabad királyi varosnak az 1938-i Szent István jubileumi év ünnepségeiben való részvételéről szóló emlékiratát. A memorandumhoz akkoriban kommentárt sem pro, sem kontra nem fűztünk, hanem a maga szószerinti egészében közöltük. Most azonban, miután az emlékirat a polgárság gondolatvilágában kellően megérlelődött, szükségesnek látjuk, hogy néhány tárgyilagos megjegyzést fűzzünk hozza, kiemelve a tervezet erősségeit és gyöngéit egyaránt. A város az emlékirat szerint a jubileumot emlékév keretében ünnepli meg. Ehhez szerény meg jegy zésünk csupán annyi, hogy nagy iába vágjuk fejszénket, ha egy egész évet akarunk megrendezni / talán hatásosabb volna egy impozáns ünnepi hét, esetleg ünnepi hónap, mint egy valószínűen szétfolyó ünnepi év. Mint tudjuk, az emlékirat következő resie a jubileummal kapcsolatosan eszkö^lendo létesítményeket sorolja fel indoklás és részletes ismertetés nélkül. A memorandum ezen fejezetének első pontja, a városrendezés terére vezet el bennünket és első pro grammpontként a Szenttamás-hegy rendezését állítja oda. Minden esztergomi polgárnak legnagyobb öröm mel és megelégedéssel keil fogadni ezt a nagyvonalú tervet, de ha egy kicsit gondolkodik, kérdőjelet is ken mögéje tenni. Nem tudjuk ugyan azt, hogy a szűkszavú programmpont mögött milyen részlaes ós rendszeres elgondolás rejlik. De valószínűnek látszik, hogy egy nagyobb arányú rendezési munkalatról van szó, mert néhány bokornak, fának elültetése, esetleg egy-ket padnak az elhelyezése még nem lehet jubileumi üunepségeknek programmpontja. Maradjunk tehát a nagyoobszabású koncepciónál es ehhez tűzzük hozza meitanylást igénylő, nem kicsinyeskedő aggályunkat. Szenttamas-hegy geologiailag gyanús. Tehát a vegieges rendezés elótt bizonyos prevenciókra van szükség. Ezt a prevenciót egy geológus szakértő támasztalak emelésével gondolta megoldhatónak. Az ilyen irányú prevenció az egész hegy további rendezésére rányomna bélyegét, mert a támasztalak megépítése logikusan, az egész Szenttamás-hegynek haíászbástyaszerű kiképzését vonna maga utan. Ez a megoldás valóban jubileumi impozáns alkotás lenne. De — és itt van a kérdőjel — hol van erre a fedezet ? Magának a támaszfalaknak az épitése horribilis összegeket emésztene fel, hol van akkor még az érdemben vett rendezési munka ? Bizony efelett a kérdés felett érdemes, sőt kell is gondolkodni, mert talán van megoldási lehetőség, amivel lehet számolni. Ugyancsak az első pont jeleni be a szentgyörgymezői, a szigeti Nagyduna-partnak, a varhegy közveden környékének, a varos főútvonalainak, utcáinak rendelését. Mindegyik terv elismerésre méltó és könnyen megvalósítható. Csak az utcák rendezéséhez szeretnénk hozzáfűzni annyit, hogy most azután semmiesetre sem szabad megfeledkezni a Jókai, Szent Anna-, Deák Ferenc és Horánszky-utcákról, Az emlékirat eíső fejezetének második pontja a regi városkapu felállítását helyezi kilátásba. Finom elgondolású, szimbolikus jelentőségű terv. Helyét valószínűleg a Kapuiskola környékén jelölik ki. Ugyancsak helyeslésre méltó és megvalósítható a szigeti Cifra-hid visszaállítása, a sport-tér, varospark és gyermekjátszótér létesítése. De a vaskapui út megépítésénél ismét meg kell állanunk egy pillanatra. A diplomatikus szövegezésből nem derül ki ugyan, hogy autóút vagy másfajta út megépítéséről van szó. De valószínűnek tartjuk, hogy autóút építését vettek fel a tervezetbe. Az autóút létesítését, ami nem kis pénzbe fog kerülni, addig semmiesetre sem tarthatjuk célszerűnek, amig a menedékházban nem gondoskodnak valamilyen tormában a vízvezeték és villany bevezetéséről. Ennek hiányában az autós turisták a Vassaput nem igen fogják felke resni, mert a Vaskapu bizony nem salzburgi Gaisberg A harmadik pont a létesítendő szobrokról es emlékművekről szol. Mindegyiket helyeselhetjük, de csak azzal a fenntartassál, hogy talán méltóbb voina Szent István emlékéhez a szobrok alkotása helyett valamilyen szociális vagy karitatív emlék létesítése. A mai szűkös, nehéz gazdasági időkben minden befektetést, minden áldozatot a produktivitás szellemében kell eszközölni, mert szép egy szobor a maga esztétikai fönségeHETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Lemondott a kormány Gömbös halála folytán. — Majdnem kétmillió pengős bevételtöbblet volt augusztusban az állami üzemeknél. — A kiskunfélegyházai polgármestert állásvesztesre itelte a belügyminiszter. — Bukarestben 2: 1 aranyban győzött a magyar futballcsapat, — A kat. nagygyűlésen 150 ezer ember vett részt. — Tizenhatezer magyar gyermek született augusztusban. — Zalaegerszeg új polgármestere Tamásy István lett — 6—8 millió pengő volt az idei jégkár. — Nem kapja meg Kaposvár a törvényhatósági jogot. — Szentesen KanászNagy Sándort választották meg polgármesterré. — Vizsgálatot kórt maea ellen a váci polgármester. — Fedett uszodát kap a Ludovica Akadémia. — 462 állast töltenek be a fővárosban. — Szekszárdon új vasúti álomast építenek. — 47 millió mázsa szenet termeltek ez évben 8 hónap alatt a magyar bányák. — Nagy pompával temették Gömböst Münchenben; a temetésen Hitler is részt vett. — Budapestre jön az olasz külügyminiszter. — Magyarország nem képviselteti magát a genfi leszerelési bizottságban. — Ilosvay Lajos műegyetemi tanár meghalt. — Hock János szanatóriumba vonult. — Székesfehérvár 300.000 pengőt keresett a svájci devalváción. — Drágasági pótlékot kérnek a nyugdíjas vasutasok. — Viharos lesz a tiszántúli református püspökválasztás. KÜLFÖLD Kétezerötszáz halottat veszítettek a toledoi harcokban a spanyol vörösök. — Att angol király még a koronázás előtt megnősül. — Ismét sztrájkolnak a francia bányászok. — Radek, a bebörtönzött hires orosz iró megőrült. — Kétezer kilométer hosszú utat építettek eddig az olaszok Abessziniában. — Olaszország negyven százalékkal devalválta a lirát. — Zita királyné legfiatalabb öccse lett a spanyol trónkövetelő. — Anglia annektáija a déli sarkvidéket. — Meghiúsult az anarkista puccs Andora köztársaságban. — Véres barikádharc volt Londonban. — Parisban a Tüzkeresztesek ütköztek meg a bolsevistákkal. — A szovjet letartóztatott 32 rabbit. — 2000 tüntetőt tartóztattak le Parisban. — Kettészakadt az osztrák Heimwahr. — Anglia vas és acélműveket épit Törökországnak. — Vizrebocsátották az uj német flotta első csatahajóját. — Hetvenezer magyar él Bukarestben, — Grácban heves földrengés volt. — Franco tábornok megalakította a nemzeti spanyol kormányt. — Angiidban bevezetik az általános hadkötelezettséget. — Románia kukoricatermése csak fele a tavalyinak. — Korporációs állam lesz Görögország. — Aa osztrákok nem devalválja* a shillinget. — A négus osztozni akar Abesszinián az olaszokkal. — Danzig népszövetségi főbiztosát felmen. tették állásától. — Megkezdődött Madrid ostroma. J