Esztergom és Vidéke, 1936

1936-03-01 / 18.szám

Vájjon megvan-e a kellő utánpótlás minden szakkörben? Megvan-e ennek egyenes vonala, le egészen a kezdő tisztviselőkig ? Nem áll-e majd be törés .valahol,,Vaz nem okoz-e majd zavart? Nem vagyunk olyan "gazdagok, hogy személyi kísérletezéseket megengedhessünk magunknak s hogy esetleg félig, vagy csak alig megfelelő emberrel intéztessük bármely ügyeinket. Ezeknek a kérdéseknek alapos átgondolása jövő várospolitikánknak egyik legalapvetőbb feltétele s erre már minden új és minden kis állás betöltésénél tekintettel kell lennünk. Az a mai kis dijnok, gyakornok, vagy kisegítő hivatalnok holnap, vagy holnapután talán a város számvevője, tanácsnoka, főjegyzője, vagy polgármestere lehet. Kell, hogy kiválasztásuk s nevelésük a leggondosabban történjék s későbbi kiemelésük a* legmegfelelőbb legyen. Ma általános a panasz, hogy nagyon sok tanult, tehetséges és értékes fiatalember szaladgál állás nélkül. Anyag bőven van, lehet válogatni belőle. Akad minden állásra magasabb képzettségű, jeles bizonyítványokkal rendelkező, komoly, értékes pályázó. Azonban nem lehet azt sem helyeselni, hogy tanult s használható emberek, akik valamely hivatalban értékes tevékenységet fejtenek ki, hosszú évekig várjanak véglegesítésükre, s addig csak fillérekért vagy éppenséggel teljesen díjtalanul dolgozzanak a köznek. Ez nemcsak a munka s az ember megbecsülésének hiánya, hanem aláássa a tisztviselői morált és a hivatalnoki kar utánpótlásában feltétlenül szakadékot teremt. Mindez pedig a hivatali munka és a közérdek hátrányával jár. Már pedig a közérdek a legfőbb szempont, amely kell, hogy mindnyájunkat vezessen. (m) A belügyminiszter megállapította az orvosi kamarák székhelyét A hivatalos lap keddi számában rendelet jelent meg, mely megállapítja az orvosi kamarák számát, területét és székhelyét. A rendelet szerint az orvoskamarai törvénynek a kerületi és az országos kamarára vonatkozó része február 25-én, kedden reggel életbelépett. Ez a belügyminiszteri rendelet véget vet annak a versengésnek, amely a városok között hónapok óta folyt a kamarai székhelyek megszerzéséért. A legtöbb vidéki város talált valami jogcímet arra, hogy magának követelje az orvoskamarai székhelyet Memorandumokkal, küldöttségekkel ostromolták a belügyminisztériumot, mely azzal vetett véget ennek az ostromnak, hogy kiadta a székhelyekről szóló rendelkezést, még mielőtt az orvosi rendtartást magábanfoglaló törvény részletes utasítása megjelent volna. A rendeletből most már minden orvos tudja, melyik kamarához tartozik. Ennek alapján megalakulnak az ötös bizottságok, melyeket az Országos Orvos Szövetség előterjesztése alapján a belügyminiszter nevez ki. Ezek a bizottságok jelentkezésre szólítják fel a területükön lévő orvosokat és döntenek afelől, hogy kiket vesznek jel a kamarába és kiket utasítanak vissza. Amikor a kamarai tagok számát megállapították, közgyűlést hívnak össze és ezen megválasztják a kamarák vezetőségét. A kamarák elnökei és titkárai hivatalból tagjai az országos kamarának, ezenkívül a közgyűlés is küld ki képviselőket az országos kamara elnökségébe és választmányába. Százharminc—száznegyven tagból fog állani az országos kamara elnöksége és választmánya, amely aztán megválasztja az országos tisztikart. A tisztikart, a belügyminiszter erősiti meg állásában. A kerületi kamarák júniusnál előbb nem alakulhatnak meg. Vármegyénk a székesfehérvári orvosi kamarához tartozik, melynek területe magában foglalja KomáromEsztergom megyéken kívül Fejér és Veszprém vármegyék, úgyszintén Győr, Mosón és Pozsony közigazgatásilag egyenlőre egyesitett vármegyék, végül Székesfehérvár és Győr törvényhatósági városok terű letét is Székesfehérvár székhellyel Átütő sikere volt az öregcserkész Tarkabálnak Évek óta a legszínesebb eseménye az esztergomi farsangnak az öreg Holló műkedvelő gárdájának farsangzáró jelmezbálja, amelyet ezidén különösen színpompássá tett a rendezők ügyes elgondolása, hogy Tarkabálnak nevezvén el a mulatságot, módot adott az egyéni ötletességnek a különböző jelmezek kitervezésében és kivitelezésében. Valóban felejthetetlen is volt ezeknek az ötletesnél-ötletesebb jelmezeknek felvonulása, melyet népes nézősereg, dr. Radocsay László főispánnal, dr. Frey Vilmos alispánnal és Glatz Gyula polgármesterrel az élén, élvezett végig. A maszkok között pedig ismét együtt láttuk városunk egész úri fiatalságát, úgyszólván hiánytalanul s igy abban a művészi keretben, amelyet Michels Jenő avatott keze varázsolt a terem falaira és a szin padra, ki is fejlődött egy olyan mulatság, amely fesztelenség és hangulat tekintetében párját ritkította Karnevália történetében. A szebbnél-szebb jelmezekről találóan jegyezte meg a jelmezverseny eredményhirdetője, hogy valamenynyien elsők lettek, mert valóban nehéz feladat lett volna kiválasztani a legszebbet. Az első dijat mégis egy különlegesen szép és szokatlan jelmez: a görög hölgy: Szlabey Vali . nyerte, a ítöbbi nyertesek Kovác : Baba (Mezőhegyes) tiroli leány, Je 1 zierszky Vanda rendkívül ötletes és szép rulett jelmeze, Dukonyi Baba (Budapest) cseresznye, Rutkay Ica török, Ispánki Lajosné (Budapest kaukázusi, Jezierszky Baba spanyol, Csics Gabi pierett, Izsó Rózsi (Budapest) tengerész és Marosújvári Mária magyar jelmeze. De ezeken kivül a hatvanon felüli rekord számban megjelent maszk között ötleteknek valóságos szines forgatagát szemlélhettük : mephistók: Riedl Csöppi, Csókás Bözsi, skótok: Kottra-Raj mann pár, Magas Gitta, török hölgy: Brutsy Jenőné, apród : Burány Ambrusné, kártya: dr. Etter Kálmánné, piroska: Etter Cudi, pu der doboz: Klekker Irén, boy: Hamza Ili, egy rendkívül szépen megoldott szivkirálynő: Lengyel Ica, voltak még pierettek, cigányasszonyok, tengerészek stb. A férfiak között egy titokzatos gyufaskatulya, gólya : Jánoskúti Feri, a főrendezők kedves három ördöge, maharadzsa : dr. Jánoskúti \ József, madárijesztő: Bárdos Miklós, török basa: Kőhalmy Géza, négus: dr. Varjas Rudolf, kétarcú Jánus: Varga Tibor, harlekin: Oszlányi Róbert, tengerész: Marosújvári Gyula, dorogi brikett: Könözsi László, rémület: Katona Sándor, azután a pierók, dominók stb. olyan tarka képet alkottak a tábori karpaszományos iskola kedves és népszerű hallgatóinak egyenruháival és a jelmeznélküli férfiak fekete öltönyeivel, hogy csak végigtekinteni is tiszta gyönyörűség volt. Ez az együttes természetesen alakította ki az idei farsang legnagyobb hangulatát, amiben nem kis része volt az „Azra Cárénak" melyet egy csodás egyiptomi táj közepére építettek a találékony rendezők. A nagyszámú vendégsereg nemcsak a legteljesebb erkölcsi, hanem a szép anyagi sikerét is megalapozta a bálnak s igy a farsangzáró mulatság a legnagyobb és hiánytalan siker jegyében zajlott le s igy a legőszintébb elismerés illeti a lelkes rendezőket. Tudományos orvosi előadások. Február 19.-én tartották az esztergomi orvosok szokásos havi Öszszejövetelüket, melyen, tekintettel az aznap lezajlott orvosszövetségi közgyűlésre, a vidéki orvosi kar is nagy számban képviselve volt. A mai előadás tárgysorozatán két igen érdekes téma volt kitűzve. Az első előadó dr. Takács János belgyógyász szakorvos „Az electrocardiogramm a gyakorlóorvos szempontjából" cimen tartott előadást nagy érdeklődés mellett. Az utóbbi években egyre nagyobb érdeklődés nyilvánul meg a gyakorlóorvosok részéről a szivvizsgáló készülékkel (electrocardiograph) készített szivfelvételek (electrocardiogramm) iránt. A készülék az orvostudománynak ma már igen fontos segédeszköze és a röntgen mellett méltó helyet foglal el. A felvétel lényege, hogy a szívműködés termelte electromos áram kitéréseit filmpapiron egy görbe (graphicon) alakjában rögzítjük. A görbe alaki és helyzetváltozásaiból tudunk következtetést vonni a szívizom erőbeli állapotára, sőt még a sziv koszorús verőereire is. Az orvostudománynak számos ága veszi igénybe ezt a fontos vizsgálati eljárást, tehát elsősorban nemcsak a belgyógyász, gyermekgyógyász, hanem az ideggyógyász és nőgyógyász is. Felvételek készítése nemcsak szer vi szívbajban szenvedőknél kívánatos, hanem heveny fertőző betegségeket kiállott egyénekről is, igy pld. vörheny, diphteria, typhus után is. Ilyenkor a felvétel megmutatja, hogy a betegséggel kapcsolatosan a szívizomzat szenvedett-e kárt és' a jövőben nem kell-e tartani valamilyen szívzavartól. Az előadó* befejezésül azon reményének adott kifejezést, hogy a közel jövőben városunk kórháza is megszerzi ezen fontos szívvizsgáló készüléket. A számtalan ismertető rajz és graphicon bemutatásával kisért előadást a hallgatóság nagy tetszéssel és elismeréssel fogadta. Következő előadó dr. Tulassay József piszkei körorvos volt, aki az általa észlelt hárompetéjü hármasikerterhesség esetét ismertette. Hármas ikerterhesség általában igen ritkán fordul elő és növelte az eset érdekességét az a körülmény, hogy a három magzat közül kettő már három és félhónapos korban a méhüregben elhalt, mig a harmadik tovább fejlődött és öt és félhónapos korban egy véletlen behatás következtében élve megszületett. Az elhalt magzatok mint papirvékonyságra összenyomott úgynevezett foetus papyraceusok születtek meg. A többes terhesség, azaz több magzat egyidejű fejlődése a kisebb emlős állatoknál mindennapos, mig a nagyobbaknál ép ugy, mint az embernél kivétel. Statisztikai adatok szerint átlag minden 80 szülésre esik egy kettős iker, körülbelül 6—7 ezer szülésre egy hármas iker, 6—700 ezer szülésre egy négyes iker és körülbelül 50 millió szülésre egy ötös ikerszülés. De leírtak már hatos ikerszüléseket is. Az 1934. évből két ötös szülésről tudunk, az egyik Palermoban történt, a másik pedig Ontario államban Kanadában, amely eset azért egyedülálló az orvostudomány történetében, mert az 1934. május 4.-én összesen 6349 gramm összsúlyban született 5 ikerleány a mai napig is életben van. Ilyen esetet az orvostudomány eddig nem ismert. Érdekes ezzel szemben, hogy szinesbőrűeknél az ikerszülések száma jóval kevesebb, mint a fehérbőrű népeknél, bár lehetséges, hogy ez csak a hiányos, vagy nem létező statisztika rovására írandó. Előadó megemlíti, hogy az ikerszülés atavisztikus tulajdonság az embernél és részletesen ismerteti az orvostudomány mai felfogását a többesmagzatok keletkezéséről. Az előadónak az orvosi szaklapokban is leközölt esetét a hallgatóság élénk örömmel vette tudomásul és számtalan hozzászólás növelte az előadás tudományos értékét. Az összejövetelt jól sikerült társasvacsora fejezte be. A hadirokkantak jótékonycéln előadása. Megmozdulnak a hadirokkantak. Jövő szombaton és vasárnap, március 7-én és 8-án este a Fürdő Szálloda színháztermében jótékonycélú műkedvelő előadást rendeznek. Ennek a jövedelméből segélyezni akarják azokat, akik közülük a legjobban rászorulnak. Azoknak az anyáknak akarnak juttatni valamit, akiknek a fiúk ott esett el a haza hősi védelmében s akik emiatt most, öreg korukban segítség és támasz nélkül maradtak. Van köztük olyan, akinek 4 pengős tartozása miatt a szegényes holmiját akarták elárverezni. Ezek javára rendezik a rokkantak a mostani előadást. Azok az emberek mozdulnak meg, akik javarészt maguk is nagyon rá vannak szorulva a támogatásra s akik maguk is nagyon sokat hagytak ott a harctéren : egészséget, épséget ; s hoztak onnan csonkaságot, bénaságot, kórt, rokkantságot. Most mégis megmozdulnak, hogy a még náluknál is jobban rászorulók helyzetén enyhíthessenek valami keveset, mert vannak és sajnos, sokan vannak ilyenek. Tudjuk jól mindnyájan, hogy az összeomlás, hazánk feldarabolása, a ránkszabott jóvátétel s az általános gazdasági krízis micsoda rettenetes pusztítást művelt minden téren. S azt is tudjuk, hogy az állam micsoda hősies erőfeszítéssel küzd helyzetünk javításán. A rokkantakról is igyekszik gondoskodni, az európai államok^sorában tiszteletreméltó helyet foglal el azok között, akik a véres háború áldozatai helyzetének enyhítésére tetemes összegeket fordítanak. Azonban mennyi ez az összeg, amikor a sok rászoruló között szétosztják. Mennyi jut belőle Sz olyan anyának, aki a fiát adta oda a hazának! Ezért fordulnak most a rokkantak a társadalomhoz és kérik jó szivének megértőjjtámogatását. Tisztában vagyunk mindnyájan azzal, hogy a társadalom ma nincs abban a helyzetben, |hogy mindenfelé és bőkezűen fadakozhassék, de a rok-