Esztergom és Vidéke, 1936

1936-09-13 / 74.szám

pedig tűz segítségével s egyébként a közelebb eső Őrségek a zászlójelzést is használták. Ezek a módok pótolták a távírót és a telefont. 15. Néhai Knauz Nándor püspök, jeles régészünk ós történetírónk a mult század utolsó felében a szentgyörgymezei Kerektó-dűlő felett elterülő közbirtokossági erdő majáliskúti részében romokat talált és a helyet részben fel is táratta. Azért mondom, hogy részben, mert amíg az általa Ákos palotájának nevezett épülettömb alapja feltáratott, addig két fontos körülmény nem tisztáztatott. Az egyik az, hogy a feltárt épületnek a hegyoldalra támaszkodó alapfalában lévő folyosóiból a hegy alá menő alagút milyensége, iránya és egykori célja ismeretlen maradt, a másik pedig az hogy a valószínű előudvar ÉK-szegletén most is látható ovális alapfalak nem voltak tárgyai a munkálatnak. Az alagút bejáratát valami harminc évvel ezelőtt még láttam és emlékezetem szerint az üreg magassága két méterre, szélessége pedig úgy 100—125 cmre tehető. Ez az alagút valószínűleg a pilismaróti bánomi völgybe vezethetett. A mai hozzáférhetés csakis úgy lehetséges, hogyha a folyosóba évek óta omló törmelék eltávolíttatik. Ami az előudvarban lévő ovális alapfalakat illeti, azt hiszem, hogy ezek egy kápolna alapját alkották. Mindenesetre mindkét kérdéssel érdemes foglalkozni. Egyelőre ennyit az esztergomi — előttem ismeretes lelőhelyekről. (Vége.) Ahol a Duce nyaralt A „Riviéra Romagnolá"-nak nálunk alig ismert gyönyörű fürdőhelye, Riccione, amelyet az olaszok dús vegetációja miatt „az Adria zöld gyöngyé"-nek becéznek, az idei nyáron sokat szerepelt a világsajtóban. Hogyne, hiszen vendégei között nem kisebb ember szerepelt, mint maga Mussolini, aki nemcsak a fascizmus által valósággal újjáteremtett olasz nép bálványozva szeretett vezére, hanem kétségkívül a haborúutáni Európa legnagyobb és legérdekesebb egyénisége is, akinek minden lépését az egész világ eber figyelme kiséri. Mussolini a Forli provincia szülötte, a tartomány székhelye, Forli melletti kis községben, Predappióban született. Ugyancsak a Forli tartományban fekszik Riccione is, s a Duce dicsősége tetőfokán is hű maradt szülőtöldjéhez, ott töltötte nyári pihenőjét, hogy ezzel is propagandát csináljon ennek a gyönyörű fürdőhelynek, amely az ő náthatós támogatása mellett máris a legjobb úton van affelé, hogy elérje, sőt felülmúlja büszke szomszédját, Rí minit. De Riccione meg is érdemli a Duce támogatását: az ideális tengeri fürdőhely minden kellékével rendelkezik. Több kilométer hosszú strandjának homokja valóban bársonyos, klímája enyhe, a hőmérséklet a kánikulában is csak ritkán haladja meg a 30 Celsius-fokot, s az állandó szellő ezt is enyhíti. A tenger vize ezzel szemben meleg, júliusban kb. 25, augusztusoan 29 Celsius-fok. Eső a nyári hónapokban a legritkább esetben van, négyhetes ott tartózkodásunk alatt mindössze egyszer, egy deiután esett, de másnapra mar ismét gyönyörű napsütéses időnk volt. Vegetációja a „Riviéra di Romagna" fürdőhelyei Közül Riccionenak a legdúsabb. Riccione jelenleg meg kimondottan olasz fürdő. A főszezonban a nyaralóknak legalább kilencven százaléka olasz, idegen szót úgyszólván nem is lehet hallani. Augusztus 15—20. körül azonban az oiasz fürdővendégek nagyrésze távozik, s helyüket nemetek es svájciak fog laljak el. Mind gyakoribb lesz a német szó s a bámulatos ízléssel és sikkel Öltözködő gyönyörű oiasz nők helyét az esti korzón erő&csoniú, szvetteres és lóden-szoknyas nemet hölgyek foglaljak el. A fürdőelet központjai a strand és a korzó: a Viale Maria Ceccarini. A delelőttöt mindenki a strandon tölti, bar az olaszok a tenger vizeben nem nagy kárt tesznek. Igen sokan csak a part hosszában elhelyezett sátrak árnyékában iegfürdőt vesznek, a vízbe azonban egyáltalában be sem mennek, mások éppen csak, hogy megmártják magukat a tengerben. Inkább labda-vagy kártyajátékkal, tereferével, vagy flörtöléssel töltik el az időt. Délután — ami nálunk ismeretlen — a három táncos kávéházban, a Savioliban, a Floridában és a Zanariniben két órától öt óráig tánc van, amiben az olasz fiatalság azután jobban kiveszi a részét, mint a fürdésben. Strandoló délután kevesebb van, pedig a fürdés délután talán még kellemesebb, mint délelőtt. Este 7 órára azután mindenki már a korzón van. A Viale Maria Ceccarinin ilyenkor akkora a tömeg, hogy a járdán nincs egy talpalattnyi szabad hely sem, s valósággal csak tapogva lehet előrejutni. Nyolc órára azonban elnéptelenedik a korzó is, hazatér mindenki vacsorázni. Az élet azonban vacsora után sem szűnik meg. Az összes üzletek éjfélig nyitva vannak, még vasár- és ünnepnap is, s az utcák egész éjfélig olyan élénkek, mint nappal. Zsúfolásig megtelnek a kávéházak es a táncos helyiségek, a mozik és a színház, s bizony már pirkadni kezd, amikor hajnali négy óra felé csend borul az utcákra. Csendrendelet nincs, a csend az olasz földön egyébként is meglehetősen ismeretlen fogalom, a szórakozó társaságok najnal fele is ének- vagy füttyszó mellett vonulnak szállásukra, a rengeteg autó éjjel is vigan dudál, s a táncotokat hazaszállító konflisok ostorai is kitartóan pattognak az éjszakában. Az öltözködés nem sok gondot okoz a riccionei nyaralóknak. Vacsoráig a hölgyek shortban, az urak pedig pizsamában vagy rövid vászonnadrágban és ingben vannak, cipő helyett faszandalt viselnek, de a hölgyek ezt is magas sarokkal. Vacsora után aztán mar sok az estélyi öltözet, de a hölgyek rendszerint ehhez sem viselnek harisnyát. Az urak közül a tánchoz sokan hordanak duplasoros fehér szmokingot (fekete nadrággal es lakkcipővel, de látni fehér frakkot is, amelynek a szárnyai azonban hiányoznak, s helyettük a rövid frakk hatul egy rövid és hegyes kis nyúlvány ban végződik, mint nálunk egyes helyeken a pincerfrakk. Mig azonban a fehér szmoking nemcsak kényelmes, hanem ízléses is, addig a szűkre szabott fehér frakk, amely azonnal győrődik is a viseléstől, mindennek inkább nevezhető, mint szépnek. Riccione környéke gazdag szép és érdekes kiránduló helyekben. Köz vétlen szomszédságában van két ismert fürdőhely: az elegáns világfürdő, Rimini és a szerényebb, nálunk is jólismert Cattolica. Ugyancsak egész közel van az autóbusz szal vagy villamossal fél nap alatt megjárható, a világ legkisebb köztársasága, a festői San Marino. A Cattolica felett emelkedő hegyen áll a XII. századból származó Gradára vára, ahol a monda szerint Francesca di Rimini tragédiája lejátszódott. Közel van Raffael szülővárosa, Urbino és a bizánci kor emlékeiben gazdag Ravenna is. A Duce nem vett részt a nyaralók zajos életében. Családjával együtt a Viale Vittorio Emanuele III. tengerfelőli oldalán fekvő, villának is alig nevezhető, szerény egyemeletes házban lakott, amelynek az utca felé a földszinten két, az emeleten három ablaka van, a tenger felé pedig egy terrasza és egészen kis kertje. Ha halaszthatatlan hivatali teendői nem szólították el Riccioneból, ebben a kis házban felesége, kis fia és beteg kis leánya körében töltötte a Duce a legnagyobb visszavonultsagban pihenőnapjait (két felnőtt fia Berlinben volt az olimpiai játékokon), s házát csak akkor hagyta el, ha fürödni ment, vagy feleségét és kis fiát az állandóan rendelkezésére álló gyönyörű hárommotoros hidroplánon, az „I—MARE"-n sétarepülés re vitte. Hogy a fürdővendégek lelkes, de sokszor terhes ovációit lehetőleg elkerülje, rendszerint mélyen bent a tengerben fürdött Mussolini, ahova kislánya: Anna Mária nevét viselő egyszerű csónakján, moszkóján állandó evezőse, egy hatalmas termetű halász szállította ki. Persze így sem kerülhette el, hogy a strandolok százai ni és beszálláskor lelkesen ne ünnepeljék, sőt a tengerben is — úszva, vagy moszkókon — ne kövessék. Egy alkalommal, rendes napi úszóturámon ón is találkoztam a fürdésről visszatérő Duce moszkójaval, s amikor magyar éljennel üdvözöltem, barátságosan mosolyogva, fascista üdvözléssel viszonozta köszöntésemet, majd evezőséhez fordulva ugyancsak mosolyogva magyarázta neki a magyar üdvözlés értelmét. Egyébként a szeretetnek ilyen fanatizmusát, amellyel az olaszok Mussolinit itt is körülvették, eddig nemcsak nem láttam, de elképzelni sem tudtam volna. Képesek voltak nap-nap után az égető homokon és forró napsütésben órák hosszat a parton állni, hogy a tengerre szálló vagy onnan visszatérő Mussolinit pár percig láthassák. Látni kellett volna azokat az átszellemült arcokat, amellyel ilyenkor férfiak és nők, fiatalok és öregek, az előkelő fürdővendégek és az egyszerű fürdőszemélyzet egyaránt, valami leírhatatlan és lekottázhatatlan rajongástól átfűtött hangon „Ducel Duce I" kiáltással üdvözölték I Amikor a bagninók, a fürdősök hírt kaptak, hogy Mussolini fürödni vagy hidroplánjához indul, házának kertje és a tengerpart között mintegy 10 m széles utat tartottak részére szabadon, amelynek két oldalán a nyaralóköáönség állott sorfalat. Nagyboldogasszony napjának délutánján azonban, amikor a Duce feleségével és kisfiával sétarepülésre indult, a bagninók előzetes értesítése valahogy elmaradt, s a strandon váratlanul megjelenő Ducet a fürdőzők kirobbanó lelkesedéssel rohanták meg, körülvették, s boldog volt, aki legalább a ruháját egy ujjal érinthette. Mussolininak szelíd erőszakkal, a rajongókat karjával széttolva, kellett utat törnie a maga ós családja részére a lelkes ünneplő tömeg között a tenger felé. Aki ezt a jelenetet látta, az előtt érthetővé vált az a szinte hihetetlen átalakulás, amelyen Olaszország az utolsó tizennégy év alatt átesett, érthetővé, sőt természetessé az abesszin háború sikere, s Olaszország nemzetközi súlyának és hatalmának az a váratlan megerősödése, amelynek napjainkban szemtanúi vagyunk s megértette, hogy mindennek megteremtője és magyarázata — Mussolini l Dr. Magos Lajos. Egy délután a Szenttamáson Szeptember. A piacon paradicsommal megrakott kosarak virítanak. Az internátusok újra megtelnek. A kirakatokat kissé több fantáziával rendezik. Esténkint hűvös szél csapdossa az ember arcát. A kávéházi vendég sem marad a kinti asztalnál. Kísért az ősz ... Elnatároztara, hogy megnézem az őszt Szenttamáson. Parisba sajnos nem mehetek őszt csődülni. Viszont cipőiűzó&iraly sem vagyok és nem bérelhetek ki magamnak a Dunapalotaban egy a legfényesebb igénye ket is kielégítő lakosztályt. Tehát a pesti ősz is elmúlik nélkülem. Felmegyek a Szenttamásra. ízléses kötésű, vörösfödeles könyvet ka pok a honom alá. Senkise higyje ró iám, hogy rosszban sántikálok. Jegy zedüzetet egy trafikban veszek. Van egy kis ceruzám. És egy hosszú barátom. Ő is veiem jön. A Lépcső-utcán kezdjük a barangolást. Három óra lehet. Két öreg nénike méri az utat. Felfelé. A hegy fürdik a szeptemberi napban. Nagy meztelen hasat szemérmetlenül a város felé tarja. Csak a lábát takarja a sűrű liceum. Ex

0

tikus arcú cigányleány lepned el előttünk. Egy mozgó paletta. Szinorgia. Végre felerünk. Attila utca. Két évvel ezelőtt idehozott bennünket a tanár úr. Leültünk a kút melletti homokkőpárkányra és már megpróbáltuk a rajzlapra lopni a kancsal utcát, a zsindelyes tetőket, a művészi Kiszögeléseket. Az egyik fiúnak volt vagy húsz drága gombfestékje. Kihozatott az egyik házból egy székutanzatot. Leült. Egy rozoga házat kezdett a rajzlapjára kenni. Közben megevett négy sonkászsemlyét. A festmény bizony még máig sem készült el. Egy örökké októberi hangulatú fiú kölcsönkért festékekből három képet készített el. Az egyik nagyon érdekes volt. Az Attila-utca balfeló egy helyen sikátorszerűen fut a hegyre. Az arnyek, mint egy szétvagdalt lepel hullott a sikátorra. A formátlanfejű kövek között tengődő gaz az egész képet élénkebbé tette. Hiszen éneikül úgy hat ma is, mint egy zsákutcába jutott élet. A fiúk bizony szétszaladtak. A sikátor megmaradt. Jövőre új fiúk jönnek rajzolni. Mázolgatni a sárga falú házat. A rothadó palánkot. Fiúk, vigyázzatok, a déli órákban lila az árnyék, igen, olyan, mintha élne. Sőt, több. Mintha lelke volna. Kócoshajú, mezítlábos asszony jön egy rozoga vödörrel. Éles sugárban ömlik a víz a csapból. A natalmas suhogás rázott fel a mélázásból. Azt hiszem, szentimentális vagyok kissé. Hát utóvégre semmi tragikus nincs ab bau, hogy nem jövünk fel ide minden heten festegetni. Szerdán »11 tői l-ig. Egy almosszemű lány siet a váváros felé. Észreveszi, hogy .megnéztük". Hirtelen felül a fényes vaskorlátra. És elkezd csúszni lefelé. Hegytető utca. Kemény agyagos talaj. Négy-öt gyanusnevű facska imbolyog, mint a részeg ember. Három padot is elő-