Esztergom és Vidéke, 1936
1936-09-13 / 74.szám
[STERfilWcMKf ÖTVENHETEDIK ÉVF. 74 SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenkint kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. VASÁRNAP, 1936. SZEPTEMBER 13 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Szükség a bőségben Amikor — hogyis volt csak ? — a politikát akarták megoldani, azzal jöttek, hogy a kenyér a fontosabb ... és most, amikor a bőségben száz százalékkal drágább számos élelmiszer, mint volt a tavalyi rossz termés idején és csak a kenyérkérdés volna a legégetőbben időszerű, most a politika kerül a „homloktérbe". Pedig: ma nincs „árdrágítási miniszter", nincs „agrárolló", nincsenek „gazdabajok", sőt minden hivatalos hely és orgánum mélyen hallgat a napról-napra elviselhetetlenebb piaci drágaságról . . . Ki csinálja ezt a bőségnek ellentmondó drágaságot? Kint a piacokon, a termelői igazolványosok egy fillérrel sem olcsóbbak az árusoknál. A szakkereskedők, a mészárosok, a hentesek — a leglegálisabb kezek — nem mernek vásárolni, feldolgozni, eladni, mert nem merik a napról-napra növekvő drága árakat kérni az egyre kevesebbet fogyasztó közönségtől . . . Hust, zsirt, tojást a munkásság már alig vásárol és, hogy az ezeken a rekorddrága cikkeken kivül is drága megélhetést birják, már béremelési mozgalmak lényegétnek általános kitöréssel. Ezek a dolgok, azt hisszük, minden politikánál fontosabbak és minden felelős pártot elsősorban foglalkoztatniuk kellene. Az egész gazdasági élet, vagyis az igazi élet sorsa függ attól, hogy a kereset és a megélhetés tűrhető egyensúlyban legyen, különben felborul a nagyszerű felemelkedés, íelborul a bér és az ár minden aránya s nincs megállás azon az uton, amelyen egyik drágulás hozza a másikat. .. A mi elvünk, hogy a gazdasági élet természetes alakulásába alig szabad beavatkozni. De, amikor ma a beavatkozók uralkodnak, övék is a felelősség. Ők árusították ki diadalkialtásokkal az olcsó sertéshúst, az olcsó zsirt, az olcsó sokmindent, — ők irányítottak ide, a megfizethetetlen drágaságba. De mi lesz ezután ? A tömegnek ki tudja visszaadni a megélhetési egyensúlyt? A magánvállalkozást hogyan biztosítják szűk kalkulációja és munkálkodása folytatásában? Szükség a bőségben : hogyan lehet ez és hogyan jutunk ki ebből a lehetetlenségből? Kérdések, amelyek égetőbbek minden másnál. A kereskedelemre semmit sem „tolhatnak". Az élelmiszeriparra sem. A termelő — kihasználja a konjunktúrát, mintahogy elszenvedte és elszenvedi majd a dekonjunktúrát. Itt nem támadhatnak, ott nem védhetnek. A fogyasztás dönti el a drágaság, vagy az olcsóság sorsát. Mindig. Most is. Lelőhelyek Esztergom határában Irta: O'sváth Andor ny. városi főjegyző IV. 13. Elnézést kérve azért, hogy a várral kapcsoatos emlékezésem során a határba kalandoztam, a rend kedvéért ismét vissza kell térnem a város belterületére. Itt folytatólag meg kell említenem, hogy a régi Szél- (most Horánszky) utca és az egykori Öreg- (most Jókai) utca sarkán álló Walch-féle (jelenleg — gondolom — Kókay vaskereskedő tulajdona) háznál feltűnt nekem, hogy ennek a háznak felső falazása pont a sarkon igen erős, az alapozása annál sokkal szélesebb és amíg a ház egyéb helyiségei közönséges mennyezetűek, addig a sarok-helyiség boltozatos. Jól megszemlélve a területet és megvizsgálva a haz alapjait, arra következtetek, hogy e ház valami igen régi épület romjain létesülhetett. Valószínűsítem ezt a következtetést abból, hogy amikor a villamos világításhoz szükséges utcai oszlopokat földbeástak, a kérdéses ház emiitett sarkán belül, az utcán transzformátortartó oszlopoknak mély gödröt ástak s munkaközben, másfélölnyi mélyen egy téglából kirakott sírt találtak. A feltárásnál, melyet néhai Tiefenthal Gyuia, volt városi főmérnök vezetett, jelen voltam. A soha sem érintett sírban egy női csontváz feküdt. A maradványok között semmit sem találtunk. Az újra elföldelt kripta helyet egy sod ronytartó osziop ma is jelzi. E sírlelet a romokra épült ház falán kívül csakis azt jelenti, hogy a ház helyén egykor kisebb templom és körötte cinterem volt. Vájjon nem lehetséges-e, hogy itt kell keresni az Árpádkori Szent Erzsébetről nevezett templom ós rendház helyét ? ' Igaz, hogy Esztergom Évkönyveinek 1926. évi kötete 37-ik lapján Krónikás úgy vélekedik, hogy ez a rendház a volt sörház (Heischmann-féle szappangyár) helyén állott, de mert a Walch féle ház alapfalai ősi építkezésűeknek mutatkoznak és ugyanitt kriptát is találtunk, nagyon lehet, hogy a már említett rendház és templom itt állottak. 14. Szükségesnek tartom ezek után azokra a helyekre rámutatni, ahol valamikor római erősségek és figyelő őrhelyek voltak. Az ismeretes előttünk, hogy a rómaiak a túlsó parton velük szemben állott quadokkal állandó harcban álltak, s e^ért a Duna mentében erős őrségek befogadására szolgáló erősségeket (Castrum) továbbá kisebb őrsegeket befogadó figyelő tornyokat építettek. Esztergom vármegye területén erős castrumokként szerepeltek Lepavista (Süttő), Crumerum (Nyergesujfaiu), Gardelacca (Tokod), ad Lacum Felieis (Csév), Salva (Esztergom), ad Herculum (Pilismarót). A folyami figyelő őrségek tornyainak maradványaival Sütőtől Esztergomig már nem találkozunk. Ezek — valószinűieg a Duna hullámainak folytonos ostroma következtében — elenyésztek. Esztergom város határában, a vízivárosi sziget nagydunai oldalán, az általam mar említett helyen szintén nincs már toronynak nyoma; hasonlóképpen legfeljebb ásatás mellett találhatjuk meg Szentgyörgymezőn kettőnek a nyomát. Az egyik a vágóhídtól lefelé ott állott azon a partkiszögellésen, amelyen két jegenyefa áll. Közelebb meghatározva, ez az emelkedett partkiszögellés a régi Oltóssy-féle szőlő és meggyes tartozéka s különben szemben fekszik azzal a furcsa folyami sodródással, amely miatt a hajók pont ezen a helyen a túlsó oldal felé erős fordulatot kénytelenek megtenni. Hiszem, hogy a sarkantyúszerű kiszögellésben a romokból még javarész feltalálható. A másik figyelőtorony alapjai a Pilismarót felé vezető megyei út baloldalán, a Szamárhegynek a Dunaágnal végződő lábazatában, a Dédai-sziget alsó végével szemben, néhai Trexler Antal volt közbirtokossági elnök szántóföldjón találhatók. Valamikor itt megkíséreltem a fetárást, s amikor pár ásónyomnyira leástam, temérdek fedélcserépiöredeket és azok között szenesedéit apró famaradványokat találtam. A feltárást az időközben beállott zivatar megakasztottta s amikor újra hozzáfoghattam volna, a föld már be voit vetve, később pedig a háború kitörése akadályozott ebbeli igyekezetemben. Az esztergomi határbeli figyelőtornyok helyének megjelölésével ekként végezve, meg kell még említenem, hogy Pilismarót határában csupán egyetlen ilyen torony helyét ismerem! Ez a nagy Duna partján pont azon a helyen van, ahol a volt szentgyörgy mezei határ a maró ti határral találkozik. Itt sarkot alkot a part és a mellette lévő és mezőgazdasági művelés alatt álló földterületet a marótiak „kanok földjének" nevezik azért, mert ennek termése szolgál a teny észsertések tartására. A dömösi Dunaszélen Visegrádig figyelőtorony nyomára nem akadtam. Bár hiszem, hogy a beavatottak tudják, hogy a rómaiak milyen jelekkel éltek, hog/ha az. egész őrvonalat értesíteni akarták, a társulat laikus tagjainak tájékoztatásául elmondom, hogy fényjeleket használtak és pedig nappal üveg, éjjel HETI ESEMÉNYEK BELFÖLÖ Az angol király átutazóban egy órát töltött Budapesten. — Megfúrták a kasszát az igazságügyminiszteriumban. — Toldi-érmei kapnak a magyar olimpiai bajnokok. — Kaposvárott szobrot állítottak Csik Ferencnek. — Makldry Károly püspökhelyettest jelölték egyhangú'ag Baltazár utódjává. — Felrobbant a nógrádverőcei állomáson egy személyvonat mozdonya. —»A magyar csapat nyerte meg a müncheni sakkolimpiászt. — A kormányzó meglátogatta Egerben Szmrecsányi érseket. — A pápai ipartestület házat kapott ajándékba a várostól. — Betörők jártak Székesfehérvár összes középiskoláiban. — Hitler helyettese meglátogatta Gömböst a szanatóriumban. — Vitéz Sónyi Hugó gyalogsági tábornok lett a honvédség főparancsnoka. — Magyarország is eltiltotta a hadianvagkivitelt Spanyolországba. — 130 magyar nagybirtok 160 millió pengő adóssággal van megterhelve. — 90 millió schillinggel tartozunk osztrák klíringben. — Meghalt báró Kétly László orvostanár. — Szeptemberben nem szállítunk zsirt Németországba. — Anglia naponkint egy vagon szőlőt vesz tőlünk. — Oktober 5-én leplezik le Budapestnn XI. Ince pápa szobrát. — A magyar bíróság megkönnyíti a zsidóknak a Palesztinába való vándorlást. — Horváth Istvánt nevezték ki OTI vezérigazgatójává. KÜLFÖLD A spanyol anarchisták felgyújtották és levegőbe röpítették Irun várost a feladás előtt. — Ujabb puccsra készültek a bolgár forradalmárok. — Julianna holland trónörökösnőt eljegyezte a lippei herceg. — Alagutat fúrnak Korea és Japán között a tenger alatt. — Kommunista lázadás tört ki Portugáliában. — Me nekül az arany Franciaországból. — Tömegsztrájkok megingatták a francia kormány helyzetét. — //. Ottó a svéd királynál van vendégségben. — Sztálin, a vörös cár súlyos beteg. — Beryll Markhara angol pilotanő átrepülte az Óceánt. — A pápa légcsőhurutban megbetegedett. — Válik az egyik sziámi iker férje. — Németország megszakítja a diplomáciai viszonyt Madriddal. — Lenin özvegye súlyos beteg. — Aláirtak a lengyel-francia megállapodást. — Boszniából tömegesen tűnnek el asszonyok és leányok. — Palesztinában súlyosbodnak az arab zavargások. — Vatikán is résztvesz a párisi világkiállításon. — Az angol király találkozott a bolgár cárral és Kemál pasával. — Modernizálják és szaporítják a francia hadsereget. — Csehszlovákiának 90.000 vagon buzafeleslege van. — Kommunisták vették át a spanyol kormányt. — Fából gyártanak cukrot Ausztriában. — Megbukott a román-orosz kereskedelmi kapcsolat. — Egy cseh anarkista bombamerényletet akart elkövetni Roosevelt elnök ellen.