Esztergom és Vidéke, 1936

1936-08-15 / 66.szám

ÖTVENHETEDIK ÉVF. 66. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Sirnor-u. 20 Megjelenik hetenkint kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. SZOMBAT, 1936. AUGUSZTUS 15 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Nagyboldogasszony ünnepére Augusztus havának most reánk következő hete évtizedek óta ünnepélyes ideje Esztergomnak. Amióta székesegyházunk fölépült, Esztergom környékének népe alázatos hódolattal járult a mi nagytemplomunkba leróni tiszteletét Magyarország Nagyasszonyához, különösen a falvak földművesei, akik elvégezvén évi munkájuk nehezebb felét, e napon valami lelki megnyugvással zarándokoltak el Esztergomba és töltötték legtöbbször az éjszakát is Isten szabad ege alatt a bazilika környékén. Sajnos, Trianon ezt megváltoztatta. Ma már csak álomkép él lelkünkben az a kor, amidőn Újbányától Garamkövesdig az egész Garamvölgye képviselve volt Esztergomban e napon tarka öltözetében, — nem kis mellékcélja lévén a búcsúsok idezarándoklásának az is, hogy szemtől-szembe láthassák e napon az ország főpapját, Magyarország hercegprímását, akik soha nem is mulasztották el, hogy e napon személyesen funkcionáljanak. De ha a múltnak ez a harmonikus képe álomszerű előttünk, álomszerű az is, amit ma látunk. Amíg az egyik oldalon szivünket szorítja el a tőlünk elszakadt országrész, addig a másik oldalon évszázados időknek gyönyörű művészi alkotásait, borzalmas harcoknak régi dicsőségünknek és nemzeti fájdalmunknak szinterét ásták ki számunkra a történeti élet hivatott kutatói és ma odanyújtják Esztergom minden látogatója elé e szavakkal: — ember, nézz ide, és mindabból, ami itt a múltban megtestesítve volt, meríts hitet a jövőre és építsd föl saját életedet és nemzeted jövőjét. Ne nézz keletre, mert csalóka a jelige, ex Oriente lux; keletről nem fény, csak a bolsevizmus réme tekint feléd. Ne nézz nyugatra, hol a polgárháborúban vérző Spanyolország ma megy át azokon a rémnapokon, amiken mi 1919-ben átmentünk; hanem ha irányt akarsz adni életednek, azokból az élőkből és romokból, amit a mi hegyünkön találsz, építsd föl lelki és szellemi életed palotáját. ki NAGYBOLDOGASSZONYRA (MEDITÁLÁS) Jertek imára magyarok! Szól a liturgikus ének; Ma kis Rómánk szent ünnepén A harangok mást regélnek . . . Építs a lelkeden templomot És hozd fel a: Kálváriád Testvér . . . magyar vagy Te is, Hozd ide fel vérző hibád! Hol dicső királyok éltek S őrizték Mária képét; Hol szent könyörgő ihletben Az ő oltalmát remélték. Vedd fel az Erény ruhádat S a hit palástját boldogan; Jöjj fel Mária dómjához, Ma nem lesz boldogtalan! Habár most gyászban él minden És holló csapatok szállnak A nagy magyar egünk alatt Ma? ereje lesz ; Imádnak ! Már csak egy malom áll Itt lenn . . . az öreg Vár alatt, Ezer imában sír az is, Ha Duna könnye ráhalad. S figyeld, ha int Párkány tornya, Oly ködös, beteg a szeme, Felvillan benne ezer rab magyar Fájó . . . megtört tekintete . . . Jöjj fel a magyar Sionra, Oh! halld a Duna moraját, Árva cseppje, rabok könnye Zengi az örök: Zsolozsmát!. . . Testvér! Óh itt leborulunk, Fenségben vár Sión ormaNézd . . . most minden éjfélen Nagy Keresztjét aranyozza: Imre herceg s István király S a magyar szentek serege: Fölöttük fényszórókat ejt Nagyboldogasszony szent keze! Tűz imákat szórva széjjel, Hogy lelketek is templom legyen. Égi Anyánk, kérni Hozzád Milljó gyászos magyar megyén! Oldozz fel bennünket: Anyánk, Legyen szent a magyar: Akarat. Áldd meg a magyar: Egységet S ha kell, kösd fel a: Kardokat! Vagy . . . szódra némuljon el már A gyilkos földi: Gyűlölet, Szent „türelmed" seregéből Küldd el a „béke" : Követet! Esztergom, 1936 FODOR ÖDÖN. Mert ha Szent István ezer évvel ezelőtt Rómából kérte és kapta a Szent Koronát és ezt Magyarország Nagyasszonyának ajánlotta föl, ma ezer év után sem a nemzet, sem annak egyes polgára nem tehet máskép. Az elmúlt évtizedek alatt, népeket és milliókat láttunk rohanni új életirányok után, és láttuk ezeket megsemmisüini. És minél magasabbra csapjanak e megsemmisülések lángjai, annál szívósabban kezd megerősödni kevesek lelkében annak egyre biztosabb felismerése, hogy az emberiséget a mai borzalmas válság és a nemzetek közötti gyűlölet világából csak Krisztus követése mentheti meg. Az ellenségeskedésnek, a hiúságnak, az önzésnek, a féktelen gazdagságnak és nyomorúságnak mai világából nincs más kivezető útja, mint Krisztus követése. Esztergomnak szent hegyén mindig és most is minden az ő dicsőségét hirdeti. Ott Omnis honor et gloria Tibi Domine. És azoknak, akik e nagy napokban ide jönnek — és önmagunknak is — nem írhatunk egyebet, minthogy mindaz, amit itt látunk, erősítsen meg minket azon az úton, amely az embert és nemzetünket Krisztus felé vezeti. A következő napok ünnepei ne merüljenek ki külsőségekben, hanem fakadjon egy alázatos fohász a mi lelkünkből Magyarország Nagyasszonyához és Szent István királyunkhoz magunk és nemzetünk sorsának jobbrafordulásáért. Á Nagyboldogasszony ünnepi hét programja. Augusztus 14-én : Este fél 8 órakor az összes temlomokban ünnepi harangzúgás. Este 8 órakor a Hősök-teréről hódoló lampionos felvonulás a Primástérre, ünnepi szerenád a biboros főpásztor tiszteletére. Közreműködik a Turista Dalárda, karnagy Hajnali Kálmán és a Levente Zenekar, karnagy Szeredi Károly.j Szerenád után tűzijáték a Várfokon. Este 9 órakor műsoros gardenparty a Fürdő Szálloda kerthelyiségében tombolával és tánccal egybekötve. Augusztus 15-én: Reggél 5 órakor az összes templomok harangjai hirdetik az ünnep beköszöntét.