Esztergom és Vidéke, 1936
1936-08-15 / 66.szám
Reggel 8—9 óra között az ereklyés ünnepi felvonulásban résztvevő egyesületek, testületek ós zarándokok gyülekezése a Kossuth Lajosutcában erre kijelelt helyeiken. Délelőtt 9 órakor ereklyés ünnepi felvonulás a Bazilikába a Kossuth Lajos-utcából indulva. Délelőtt 10 órakor ünnepi szentmise a Bazilikában. A szentmisét dr. Serédi Jusztinián bibornok hercegprimás pontifikálja. Mise után szentbeszéd és pápai áldás. Déli 12 órakor zenés őrségváltás az Országzászlónál. Délután 3 órakor az arató-ünnepélyre felvonulás a Széchenyi-térről a Primás-szigeti sporttelepre, hol különféle versenyek, táncmulatság és tűzijáték lesz. Augusztus 16-án i Este 8 órakor lampionos csónakfelvonulás szerenáddal a Kis Dunán. Augusztus 19-én; Este fél 8 órakor az összes templomokban harangzúgás. Augusztus 20-dn: Reggel 5 órakor az összes templomokban harangszó hirdeti az ünnep beköszöntét. Délelőtt 9 órakor ünnepi szentmise a Bazilikában, mely után a polgármester megkoszorúzza Szent István első királyunk születési helyét. Déli 12 órakor zenés őrségváltás az Országzászlónál. A régészeti kutatás nem egyedül a temetkező helyek feltárására irányul, hanem az is a célja, hogy bizonyos idők kultúrájának nyomait keresse, egészen természetes, hogy az utánnunk jövőknek a mi útmutatásunk nyomán tudniok kell, hogy hol keressék azokat a lelőhelyeket, amelyek még vagy feltáratlanok, vagy nincsenek kellően felkutatva. Én Esztergom város határában ezeket a helyeket a véletlen, vagy mások útmutatása nyomán és saját kutatásaim eredményeképen a következőkben jelölöm meg: 1. a táti út jobb oldalán Tattól lefelé, a kenyérmezei patak és a kis Dunaég, illetőleg az u. n. kompjárói út által határolt szántóföldek telve vannak épülettörmelékekkel. Ez a a terület tudtommal kutatás tárgya eddig nem volt. Majdnem bizonyos, hogy itt valamely — régen elpusztult — helység lehetett. Ezt abból következtetem, hogy a terület a kör nyező részek felett jelentékenyen kiemelkedik, viz nem járta és nem járhatja, tehát a körülötte általában ártéri területek között egyedül volt alkalmas a településre. 2. a kompjárói úttól a város felé sarkantyús kanyarban húzódó Dunapart omlását figyelve (t. i. ott a folyam erősen ostromolja és omlasztja a partot), sirok nyomaira találtam, azonban deszka korhadva nyokon és csontmaradvanyokon kivül a tudományt érdeklő leletekre nem akadtam. Ez a hat&rrész — minthogy kiemeiKedik az ártérből — temető volt. Erre mutatott a sis gödrök mélysége ós szabályos alakja is. Azt hogy mikor temettek ide, a várostól elég messze fekvő területre, majd egy véletlen, vagy egy kutatás eredménye fogja eldönteni. Szerény feltevésem az, hogy ez a heiy az egykori Szentkirály község lakosainak temetkezésére szolgálhatott. 3. Bár a szentkirályi földek egy része a mult század végefeié feltáratott*, ott — hitem szerint — még * Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat évkönyve (1896) I. 33—54, (1898) I. 33—54. lapokon. Á Nagyboldogasszony-napi ünnepi felvonulás sorrendje: /. csoport. Ez a csoport kezdődik a „Három Szerecsen" vendéglőtől kifelé a Kossuth-utcán. 1. Lovasbandérium. 2. Leventezenekar. 3.Leventék. 4. Szentgyörgymezői iskola. 5. Szenttamási iskola. 6. Szent István iskola. 7. Szent Imre iskola. 8. Szent Imre szobor és kísérete. 9. Tábori fiúnevelő. 10. Ferencrendi gimnázium. 11. Városi reálgimnázium. 12. Bencésgimnázium. 13. Tanítóképző. 14. Er dészeti szakiskola. II. csoport. A laktanyától kifelé. 1. Bányászzenekar. 2. Leventék. 3. Lövészek. 4. Frontharcosok. 5. Dorogi bányászok. 6 Tokodi bányászok. 7. A Szent Korona mása kísérettel. 8. Magyar Nők Szent Korona Szövetsége. 9. Frontharcosok. 10. Ipartestület. 11. Férfi egyesületek. ///. csoport. A Harangozó-cégtől kifelé. 1. Szentgyörgymezői zárda növendékei. 2. Vízivárosi zárda növendékei. 3. Kedvesnővérek csoportja. 4. Mária szobor kísérettel. 5. Szt. Erzsébet leányegylet. 6. Női kongregációk. 7. Oltáregylet. 8. Női egyesületek. 9. Elemista szivgárdisták. 10. Ereklyék. 11. Papság. 12. Hatóságok. 13. Zarándokok. II. mindig van keresni való, mert a kisebb völgyhajlatok felett kiemelkedő vízmentes domborulatok telve vannak épülettörmelékkel és szántás idején érmék, cserepek, harci és használati tárgyak évenként mindig vetődnek fel. 4. A vasútállomástól keletre a Tillféle telek végében e század elején egy Stróbl nevű esztergomi földműves építkezési anyag nyerése végett tárt fel ősi alapíalakat. Ezt a helyet Sinka Ferenc Pal úr szemlélte meg és — ha jól emlékszem — az ő feltevése az volt, hogy ott kell keresni a Szent Andrásról elnevezett templom maradványait. Ugy tudom, hogy Stróbl a felszín alatt igen sekélyen termelte ki a kőanyagot, tehát feltételezhető, hogy ha mélyebbre hatol, esetleg sírboltot is talál. Éppen ezért emiitem ezt a helyet, bár az is lehetséges, hogy azóta beépült. 5. A vasútállomásnak a Duna felé eső anyaggödre és a további szántók bizonyára sok értékes leletet rejtegetnek. Erről azért is emlékezem meg, mert ott már volt kutatás*, azonban az a környék további részére nem terjedt ki. 6. A vilégos-hegy alatt az a határrész, amely a Kenderes-dűlő alsó részétől a Diós völgy-felé vezető dűlőútig terjed, szintén rejteget emlékeket. Nem messze a Heya-kerttől (ma városi fatelep) magam is találtam nagy és apró urnákat és nem lehetetlen, hogy ha ott és onnan kifelé pl. a szőlők alá földet fordítanak, ujabb meglepetések is követ kezhetnek. Egyébként nem tartom kizártnak, hogy a Diósvölgybe vezető dűlőúton túl a szentléleki út hajlásaig is fordulhatnak elő leletek, mert az ottani földtulajdonosok előttem ilyenek létezését emlegették 7. A kender esi-dűlő szőlővel beültetett felső részének is kell jelentőséget tulajdonitanom, mert emlé kezem, hogy Malina-féle (utóbb néhai * Esztergom Évlapjai 1926 : 27—33. oldal. — Knauz: Esztergomi szerzete sete története 1865. 60—61. oldal. — Ugyanattól: Monumenta I. 599. és 773, 360., 460.. II. 418—431. old. Brenner Ferencé) nagy terület talajforgatása közben a mult század nyolcvanas éveiben a munkások arany érméket találtak, azok közül sokat elrejtettek, de több török eredetű aranyat Brennernek mégis sikerült megszereznie. Még per is származott a dologból, mert Maiina Lajos takarókpénztári ügyész (később polgármester) a lelethez jogot formált. Minthogy a hagyomány szerint a római előkelőségek a dombos oldalon kéjlakokkal is birtak, nem tartom lehetetlennek, hogy éppen az előnyös fekvésű és a városhoz közel eső területen és a felette levő démoni-dűlőben is voltak ilyenek, tehát ezt a két határrészt érdemes figyelemben tartani. 8. Bár az érsekvizivárosi-sziget általában vízjárta terület, mégis találunk ott a MFTR állomásától felfelé a Nagyduna partján körülbelül 200 méternyire egy olyan emelkedést, amely még a legnagyobb áradás idején is mentes szokott lenni a víztől. Ezen a helyen épületmaradványok mutatkoznak s nem lehetetlen, hogy az emelkedésen valamikor zárda és templom volt. Miből következtethető ez ? E század elején a volt cs. és kir. 76-ik gyalogezred (volt soproni háziezred) Esztergomban állomásozó zászlóalja számira a Nagydunában ott biztosítottak szabad uszodát és a parton a tisztek részére egy vetkőző helyiség elhelyezése végett kisebb egyenlítési munkálat folyt. E munkálat folyamán a dolgozó katonák a talajszin alatt aránylag sekély mélységben embercsontokat és koponyákat találtak. Ezeket az ásatag maradványokat később egy Öreg topolyfa tövében földelték el s nem kétlem, hogy azok ott most is megtalálhatók. Ezek a maradványok arra mutatnak, hogy a kérdéses helyen cinterem (Cenetarium) volt, már pedig az ilyen c akis templom, vagy Nem mai keletű kérdés az érettségizett ifjúságnak az ipari pályákon való elhelyezkedése, a mai állástalan viszonyok azonban különösképpen ráterelik a figyelmet erre a problémára. Legutóbb — mint a szombathelyi lapokban olvassuk — az ottani polgármester fölhívására a szombathelyi ipartestület érdekes és szélesebb körű, figyelmet érdemlő memorandumot dolgozott ki arról: mi az akadálya jelenleg annak, hogy az érettségizett ifjúság ipari pályákra menjen továbbá, hogy milyen intézkedésekkel lehetne az ipari pályára lépést és az azon való boldogulást lehetővé tenni. A terjedelmes elaborátum mindenekelőtt rámutat arra, hogy a magyar kézművesiparosság mindig szívesen látta a tanult ifjúság ipari pályára való lépését, mert magasabb képzetségű iparosok tökéletes szakmai kiképzés birtokában az átlagost jóval meghaladó sikert tudtak fölmutatni. Ezután foglalkozik azokkal az okokkal, amelyek miatt az érettségize't ifjúság móg ma is idegenkedik az ipari pályán való elhelyezkedéstől. Egyik főok az ipari pálya lenézettsége, ami a ferde nevelési rendszernek a következménye — aki nem akar tanulni, azt azzal ijesztgetik, hogy inasnak adják — ós úgy lehetne rajta segíteni, hogy ha az ifjúságot az ipari pálya megbecsüléséra, szeretetére nevelnék. Szemere vetik az iparosságnak, hogy elméletileg nem elég képzett, niányosan iskolázott, ami ugyancsak egyik oka az idegenkedésnek, mert ez a körülmény a tanultabb elemeket az ipari pályától „visszatartja. Ez az állítás sok tekintetben helytálló, azonban ennek nem a kózműiparosság az oka, kápolna körül szokott előfordulni. Van egyébként egy másik feltevésem is. Az emelkedésnek a Duna felé eső részén, közvetlenül a part szélén még láttam igen erős falmaradványokat. Ezeknek anyaga és kötési módja teljesen hasonló volt ama figyelő tornyokéhoz, amelyeket a rómaiak a folyam partján létesítettek, tehát az is lehetséges, hogy őrtorony összeköttetésben volt az emelkedési részen levő épületté), mely utóbbi tehát nagyobb méretű őrházul szolgált. Ami az emberi maradványokat illeti, mely általában férfi-koponyák, kar- és szárcsontokból áll, nem lehetetlen, hogy azok valamely ellenséges támadás áldozatai voltak. Ez a hely tehát figyelmet érdemel és nagyon könnyen megtörténhetik, hogy aránylag csekély költséggel való feltárása meglepetést fog hozni. (Folyt, köv.) hanem hibás a rendszer, mely az ipari oktatást semmiféle iskolai előképzettséghez nem kötötte. Az ország nyolcadrészét kitevő társadalmi osztály értelmiségi színvonalának emelését, mely egyúttal a magasabb társadaimi értékelést is magával hozná, csak úgy lehet biztosítani, hogy ha a pályára lépés előföltételeit magasabb iskolai képzettséghez kötjüs. A kézműves iparosság is azt ki ván ja, emeljék az ipari pályáknál az iskolai és a szakképzés szintjét, amely bizonyára együtt fo$ járni a társadalmi elismeréssel is. Annál szükségesebb ez, mert a szabadpálya mindig több életerőt, magasabb fölkészültséget és nagyobb ellenállást kivan meg az egyéntől, mint a hivatalnoki pálya. A magasabb iskolai képzettség nemcsak élharcra késziti elő az ifjúságot, hanem alkalmas arra is, hogy a jelenleg még fönnálló nagy értelmiségi színvonalkülönbséget enyhítse, ami egyúttal a társadalmi válaszfalak őszinte lebontását is magával hozná és az érettségizett if jakban legyőzné az ipari pályák iránti idegenkedést. A társadalmi előítélet megszünteíésén kivül különböző föltételeket sorol föi a memorandum a tanult ifjúságnak az ipari pályán való boldogulása érdekében. Ilyen a helyes pályaválasztás. — Mindenki arra a pályára menjen, amelyhez kedve van. A boldogulásnak egyii legfontosabb előföitétele azután a megfelelő szakképzés melynek során nem szabad visszariadni az alacsonyabb fizikai munkától sem. — A tökéletes szakmai kiképzés érdekében szükséges volna a kültöldi szakképzés tanulmányi ösztöndijak juttatásával és az Lelőhelyek Esztergom határában Irta: O'sváth Andor ny. városi főjegyző Az érettségizett ifjúság elhelyezkedése az ipari pályákon Ének az ősz elé. Ölelő lovagja jtatal nyaraknak —, már bújelhősek e nyáregű szemek, kopasz a mező, mindent learattak, s halk, biztos léptekkel az őszbe remegek. Alig öleltem, már jön a halál-holnap, még nevet az élet szines forgatag, de a benne-vigak hamar csitulnak és rámnéznek a hegyek gúnyos-hallgatag. Beérik minden, az álom is az őszbe, eljön a gyümölcsök sárguló koraekkor színesedek lehulló rőtre, s valahol marsot zeng egy régi zongora ... Szívemben feljajdul kusza-jajos soha, ha festi az ég földünk télfehérre, s jaj, belerezegek elmúlás-akkorába, s ittmaraá köztetek könnyem véres cseppje. Ölelő lovagja fiatal nyaraknak —, már bújelhősek e nyáregű szemek, kopasz a mező, mindent learattak, s halk biztos léptekkel az őszberemegek. Ifj. Baldas ydnos