Esztergom és Vidéke, 1936

1936-08-02 / 62.szám

ÖTVENHETEDIK ÉVF. 62. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenkint kétszer Keresztény politikai ós társadalmi lap. VASÁRNAP, 1936. AUGUSZTUS 2 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Liszt Ferenc halálának ötvenéves évfordulójára 1886 jul. 31-én, ezelőtt 50 évvel hunyta le szemét örök álomra Liszt Ferenc, minden idők legnagyobb zongoramű­vésze, a magyar művészkul­tura örök Ibüszkesége. Három nemzet vallja Őt a magáénak, a magyar, a német és a fran­cia. Valóban Liszt egyénisége oly nagy, szines és sokoldalú, az életkulturának oly tömegét egyesíti magában, hogy azt egy nemzet géniusza nem lett volna képes neki megadni. A fran­cia adta meg neki a könnyed­séget, a brilliáns virtuozitást, a német az alaposságot és a mélyenérző kedélyt, de színpom­pás egyéniségének gazdag ka­leidoszkópját magyar jelleme foglalta egységgé. Liszt külsőleg is, belsőleg is a magyar arisztokratikus tipus megtestesítője. Szikár, magas termetét, finom metszésű arcát, melyen jupiteri fenség ül, sas­orrával, nemes tűztől égő sze­meivel, ha nézzük, úgy tűnik fel előttünk, mintha már láttuk volna régi magyar arcképein­ken. Jelleme is ilyen, jelmon­data „ noblesse oblige*f Becsü­lete makulátlan. Egész egyéni­ségét mély és őszinte vallásos­ság járja át. Liszt a romanticizmus korá­nak zeneszerzője. Annak a mű­vészeti iránynak, amely nem ismeri a klasszikus kiegyensú­lyozott formát, az olimpusi derűt, hanem telfogása zord, keserűséggel átitatott, angyalok és szentek melle démonokat állít oda, vadul ostromolja a legfensőbb magasságokat, de mielőtt elérné, szárnyaszeget­ten bukik alá. Alkotásai a romantikus prog­rammuzsikának úttörői. Ben­nük már az impresszionaliz­musnak távoli fénye dereng. Művészi meggyőződése, hogy a művészetek nemcsak benső, hanem külső tartalmukban, formájukban is Összefüggenek egymással. Amint egy kép­ben is lehet ritmus, úgy a zenében is van szin, csak mér­séklettel, finoman alkalmazott ökonómiával kell őket alkal­mazni. Komponista úttörése, irány­szabása nemcsak a XIX., ha­nem a XX. század zeneművé­szetére is rányomta bélyegét. Mint zongoraművész pedig szinte elérhetetlen magasságok­ban álló eszmény, melynek megközelítése, elérése minden zongoristának örök célkitűzése, de legtöbbször csak ábrandkepe. A megrajzolt kép csonka ma­radna, ha nem hangsúlyoznók újból, hogy Liszt nemcsak szü­letésére nézve, hanem jellemé­ben, felfogásában, külső meg­nyilatkozásaiban is magyar volt. És amint ő rendületlenül, áll­hatatosan magyarnak vallotta magát mi is tartsuk őt vérünk­nek, áldozzunk halálának 50 éves évfordulóján egy pillana­tot emlékének és csodáljuk benne, a magyar szellem ideá­lis célokért harcoló önzetlen nagy alakját. Sebők József , Katonáink hódolata Vak Bottyán kurucgenerális emlékének A helybeli m. kir. Vak Bottyán 3. honvéd kerékpároszászlóalj augusz­tus 5-én, szerdán tartja zászlóalj ­napját és e napon hódol a nagy, a legendáshírű kuruc hadvezér em­lékének, akinek nevét leghivatottab­ban viseli. Esztergomnak kettős nagy ünne­pe ez a zaszlóídjnap. Ünnepeli váro­sunk minden magyar ember szeme> fényének, boldog büszkeségének, a magyar hon­védségnek esz­tergomi repre­zentánsát és ki­fejezésre juttatja ama szent és nagy érzést hogy „nemcsak egye­dül a fegyverrel szolgáló férfi a magyar katona, hanem tekintet nélkül korra és nemre, azok va gyünk mindany­nyian,haa Nem­zet és a Haza szolgálatáról van szó." Másodsorban e napon hódol Esztergom a Rá­kóczisz&badság harc páratlan vi-' tézségű, dicső­ségkoszorúzta hadvezérének, legen­dáshírű szüiöttének, a remekbe sza­bott magyarnak, Vak Bottyán em­lékkének. Bottyán János 1640 táján szüle­tett Esztergomban a nemes görös­káli és bottyáni Bottyán családból. Ifjú korának legnagyobb részét a végbeli yitézek között töltötte el, ahol bátr/ir lelkével állandó tevékeny­ségével, (vitézi magatartásával való­sággal a? törökök réme lett. Kardja' eleinte a császár szolgála­tában állott, parancsnoka volt az esztergomi vár lovasságának és rend kivüli módon kitüntette magát Buda visszafoglalása körül folytatóit csa­tározásokban. II. Rákóczi Ferenc felkelésének igazi céljáról, nemes feladatáról csak később győződött meg és mint ha­záját igazán szerető magyar, felaján­lotta szolgálatát a nagy szabadság­hősnek. Hadvezéri tehetsége, zseniá­lis leleményessége,; bátor megfontolt­sága élére he­lyezik a kuruc­tábornokoknak. És amikor a kard 1709-ben örökre kiesett kezéből, bátran mondhatták a kuruc irók: „Ál­hatott már Bécs, nyughatott már Morva, kedve szerint járkál­hatott Heister, mert Vak Boty­tyán karja örök­re lelankadt." Vak Bottyán emléke minden esztergomi pol­gár szivében ott gyökeredzik, hi­szen itt szüle­tett, itt áll pa­lotája, a Felvi­dék felől fújó szellő az ő emlékét sóhajtja felénk, ő rá gondolunk bús magyarságunk könytelen fájdalmá­ban és az ő példájából merítünk erőt, aki sohasem csüggedt el, hanem harcolt és győzött szivében a jobb és szebb magyar jövő reményével. Aug. 5 én, honvédeink zászlóalj­napján öltözzék lelkünk ünneplőbe, nemes diszbe, zarándokoljon el szi­vünk honvédeinkkel Vak Bottyán apánk emlékéhez és merítsünk ebből az örök forrásból erőt, kitartást, re­ményt a jövő nagy küzdelmeihoz. HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Pacsdn ismét az egységespárti Husovszky lett a képviselő. — Len­key Gusztáv, a „Pesti Hírlap* fele­lős szerkesztője meghalt. — Saáa egyiptomi diák jött Budapestre. — Feddk Sári leszerződött a Vígszín­házhoz. — 142 nagy bérpalota épül Budapesten. — Csilléry lett a Ke­resztény Községi Part elnöke. — A kotmdny e^y új délutáni lapot ala­pított „Esti Ujsag" cimen. —Sada~ ezres tömeg mely részvéte mellett temették el Wolff Károlyt. — Má­sodik Balatont terveznek a csepeli Dun&ág környékén. — Feltárták Székesfehérvárott Ulászló vagy Al­bert király sir ját. — Nagy lignit ré­tegekre akadtak Zalában. — Gál Franciskát 200 ezer schillingre perli a bécsi Lux-filmgyár. — Eltávolí­tották Vörösmarty Mihály és Ka­tona József szobrát a pozsonyi szin • ház homlokzatáról. — Fényes ün­nepségek sorozata lesz Budavár visz­szavetelének 250 éves évfordulója. — Hátomszázhatvanezer válasz­tója van Budapestnek. — Elrendel­ték a fővárosban 15 év alatt tör­tént emeletráépitéseK felülvizsgálását. — A szegedi hamispénzgyártók a Csillagbörtönben szövetkeztek. KÜLFÖLD Megssüntek az olaszellenes föld­közi-tengeri biztosítékok. — Menesz­tik Kassa eléről a magyarfaló pol­gármestert. — Prágában bezúzták a német olimpiai iroda ablakait. — Rómának közel egymilliókétszáz­ezer lakosa van. — Kínában éven­ként tizenkétmillió ember hal meg, íele ragályos betegségben. — El marad az angol király franciaor­szági nyaralása. — A szovjet a Tátrában is épít repülőteret. — Öt­venhét hajót rendeltek az angolok német gyáraknál. — Menekül a spanyol arany külföldre. — Queen Mary angol óceánjáró elhódította a köKszallagot a franciáktól. — Tizen­öt szazaiákkal emelték a béreket Olaszországban. — Bécsben Ötven­ezer hitehagyott ember tért vissza a katolikus egyházba. — Vérgőaös rémuralom dühöng a forrongó Spa­nyolországban. — 3890 millió utast szállítottak a mult évben Londonban a közúti járművek. — Elárverez­ték a románok által megszállt Nagy­szalonta város egész vagyonát. — Sárgakeresztes gázgyűrűvel védik a kommunisták Madridot. — Ro­mániában 56 fokos hőség volt. — Lyonban a sztrájko ók ostromzár alá veti ék a munkaadókat. — Tizenöt évi fegyházat kapott Sztojadinovics szerb miniszterelnök merénylője. — Japán megépíti a világ legnagyobb csatahajóját. Hétfőn kezdődik a nyári WET vásár! Széchenyi-tér 15. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents