Esztergom és Vidéke, 1936

1936-06-28 / 52.szám

gyorssegélyt a népnek, 4.) hogyan nyerhetők meg az egységes magyar népi szellemnek a különféle rétegek. Az előadások közül, amelyeknek mindegyike a magyar szellem elelmélyitéséért, a szebb magyar jövőért dolgozik, különösebb érdeklődésre tarthat számot Kis István előadása: Missziós kötelességünk a magyar néppel szemben. A népi ponyva problémájáról szóló fejtegetések. Nagyon nagy fontosságú téma, amely külünösen aktuális a katolikus főiskolás intelligencia számára a népi gondolkozású intelligencia, diákság és vezetőréteg kialakításának kérdése. A Prohászka Munkaközösség kongresszusa, mint láthatjuk nagy és fontos problémákat tűzött napirendjére és reméljük, hogy ez az esztergomi kongresszus, a Munkaközösség történelmében nagyjelentőségű állomás lesz. miről adott hirt az „Esztergom és Vidéke" busz év előtt? 1916. jnn. 25—jul. l-ig. A meglévő polgári leányiskolánál magasabb fokú nőnevelő iskola szükségességéről ír a lap. — Női levélhordók, kalauzok után Pécsett hat női mozdony fűtőt vett fel az ottani fűtőházi főnökség. — Hulladék rongyot és papirost gyűjtenek textilárúk készítéséhez hadügyminiszteri kezdeményezésre. — Körösy László dr. iparosainknak a háború után előállott nehéz helyzetéről ír igen figyelemre méltó cikket. — A főgimnáziumban rendezett egy havi érettségi kurzuson hui-zonketten sikerrel tették le az érettségi vizsgálatot, a tanítóképzőben pedig harminchat hadbavonult tanítójelölt tett hadiképesitőt. Rendes képesítő vizsgát csupán egy növendék tett, aki nem vált be katonának. — Több tanintézetet katonai kórház céljaira lefoglalt a hadvezetőség. — Kaposvárott az ottan siketnéma intézet egyik növendékét aki jól megtanult beszélni, besoroztak katonának. EGYRŐL-MÁSRÓL Városunkba érkező idegen talán kellemes impressziókkal távozik el tőlünk, hacsak a a város rendezett, parkírozott részeit látta, de milyen kellemetlen emlékek maradnának visz sza rólunk azok lelkében, akinek egyszer kedve támadna bepillantást nyerni külvárosainkba, pl. Nagyvá rosra vagy Szentgyörgymezőre. Az előbbi még csak hagyján, de az utóbbi városrészben bizony tűrhetet len és az egészségre is káros állapotok vannak. Ne csodálkozzunk azok elkesere dett panaszain, akiket életviszonyaik e szűk, közvetlen, poros utcák rozzant viskóiba kényszerített. Ne cso dálkozzunk azon, hogy egy-egy kiadósabb zápor után a tócsákban, vagy a tavaszi hóolvadástói keletkezett pocsolyában közlekedő jármű vek annyira beverik sárral a házaK falait, hogy azok úgy festenek, mint ha szeplősek vagy ragyásak volná nak. Ne csodálkozzunk tehát azon, hogy a legnagyobb betegség, a tüdővész, e soha nem öntözött, mindenféle káros bacillusok által megfertőzött levegőjű utcák szerencsétlen lakói közül szedi legtöbb áldozatát. Két évvel ezelőtt elhatározta a város, hogy kikövetkezteti Szentgyörgymező utcáit. A munkálatokat meg is kezdték néhány helyen. Többek kö zött a Balassa Bálint-utcában, a jár dának kiemelkedő sávot is megcsináltak. A munkálatok azonban nem tudni mi okból egyszerre felbemaradtak. Még egy pontja van a városnak, ahol az utóbbi időben valósággal lehetetlen járni. Ez pedig a Prohászka-tér és a Papnevelde utca. Itt az év május hónapjában, az ásatásoktalást, reményt dúdol az összetört szivekbe. És most itt állunk ezüstös vizednek partján, magyarok ősi szent folyója, fölséges, fejedelmi Duna, Te Buda-, Mohács-, Nándornál elfutó, ki úgy gördülsz végig az egykori nagy magyar királyság képén, mint a golgotás Isten-arcon a fájdalom kisajtolta könny. Beszélj nekünk ma Te, zsongó habodnak végtelen zenéje zengje szivünkbe letűnt dicső napoknak himnuszát s a sivár jelen kietlen bánatában sugallj lelkünkbe erőt adó reményt 1 Ma ifjaink nemes versenyre kelnek s míg acélkezükben széles hátadat hasítja az evező, örök futású élted legszebb regéivel bűvöld el lelküket. Beszélj nekik az Árpádok koráról, sorold fel I. Béla, Szent László nevét; az első a lengyeleknek hőse úgy volt, mint mienk, a másik egész világgal szemben védte szerencsétlenségében Merész Boleszlót, az elbukott lengyel herceget Mondd el azután, hogy Bécsnél, Párkánynál s Esztergom alatt tanuja voltál Sobjeski korában, mint villog lengyel kezekben a hősi kard. Visegrádnál tündérmesét mesélhetsz ragyogó napokról, amikor a mi Róbert Károlyunk és lengyel Nagy Kázmér ott a szirti várban döntő bírákként szóltak sok ország ügyében, míg köztük készült sasként szárnyra kelni magyar Károly s lengyel Erzsébet gyermeke, Nagy Lajos, az eljövendő magyar-lengyel király. Beszéld el azt is ott Buda alatt, hogy falai közt három magyar király is trónolt már, ki lengyel vérből sarjadott; közülük egyik Várna gyászterén, egy másik Mohács nagy nemzettemetőjén lett a magyarság hősi vértanuja. Pestnél dalolj a gyöngyöző dalokból, amelyeket Vörösmarty, Petőfi s a többiek, irodai munknak legnagyobbjai, a lengyelek nevére koszorúba fűztek. Sok mindent tudsz Te, ősi szent folyó, vizednek partján magyar királynak életéért áldozta fel magát a legnagyobb lengyel lovag, Zaroisza Czarny, Galambóc alatt. Emlékezhetsz még arra is, hogy visszatükrözted Orsovánál, mikor értünk harcolva arra járt, a Bem apó alakját. Dunánk! vizednek minden kis cseppje, két partod minden porszeme százszor szent emlékek hirdetője, lengyel-magyar vállvetve átküzdött ezredévé; amit Te hirdetsz, legyen ez ősi barátság további, örökké tartó életének záloga, magad pedig ezerszer áldott légy s magyar! És Te, Fölséges Úr, Piast és Árpád népének hatalmas Istene, aki e két választott népedet oly sok századon át övezted hír és dicsőség fényével, oltalmad pajzsával védted a számtalan veszélyben, majd pedig levitted mindakettőt a nemzeti fájdalmak legeslegmélyére: magas egednek tündöklő világánál esedezve kérünk, terjeszd ki ismét áldó szent karod a Dunának tájira, úgy mint kegyelmed a Visztulához is visszatért ; add, hogy a két testvérnép egyként szabadon, egymással karöltve kezdje meg az elsőnél boldogabb második ezredévet. tói kikerülő földdel akarták rendbehozni az elég rossz állapotban lévő Prohászka-teret és a kanonoki házak előtt elterülő utat. Az úttestre követ is hordtak, amit a munkások ledöngöltek. Az eredmény az, hogy a júniusi esőzések következtében sártengerré vált az út. Később a nyári hőségtől kiszáradt talajból óriási por keletkezett, amit még fokoz az ásatásoktól a Sötétkapu, a Prohászka téren és a Papnevelde-utcán át a Dunához a földet fuvarozók állandó jövés menése. A nagy por lehordó dott a Papnevelde-utcába is, ahol az egészség veszélyeztetése nélkül nem lehet járni. É helyeken igazán nem ártana a gyakori öntözés, ami Szentgyörgymező többi utcáiban is elengedhetetlenül szükséges lenne. A városnak talán sokba kerülne egyszerre rendbehozni az összes hiányokat, de a kiadást ötven százalékra lehet csökkenteni oly módon, hogy egyelőre csak járdát készíttet. Az idegenforgalom szempontjából is nagy jelentősége van a rendezett utcáknak, mert akkor büszkén mondhatjuk, hogy ime nézzétek, városunk ugyan szegény, de utcáinkon bárki végigmehet még a külvárosokban is, mert tiszták, portalanok és rendezettek. Szerelmesek a parkban Egy szentnek szobor-arcán alkony-mosoly virult, ahogy elmentem előtte a lázasszinű estben. Park aludt körülte keskeny úttal, s padok kitárt karokkal az estére bóto fák alatt. Párok voltak ott összebújva, [gató s csókokban fürdött a Szerelem. Óh e dús szerelmi szüreten mily boldogok lehettek a szüretelő szeretők. Én nem tudom miért, áe mögöttük mégis, mintha elmúlást sírtak volna az Istennel társalgó fehérkeresztes temetők. Mert a vér égigérő zenéje, s dacosan néző erős, vig magad: csak fiatal mának pillanat-meséje, s holnap állsz kifosztva, semmiá nem marad. Hőnek majd arcodra idő-karikák, homályosul szemed, — halkul a szivünk, tán jobb nem nézni sorsunkat, mint írták, s szeressünk úgy, hogy ne tudjuk, ha szereltünk. Szeretők ültek a parkban összebújva, csókokban fürdött a Szerelem. Óh, e dús szerelmi szüreten mily boldogok lehettek a szüretelő szeretők. Én nem tudom miért, de mögöttük mégis, mintha elmúlást sírtak volna az Istennel társalgó fehérkeresztes temetők. Ifj. Baldes János HB 1 Hl K ttíL Péter Pál elé Hétfőn üljük az anyaszentegyház két nagy szentjének és vér tanujának : Szent Péternek és Szent Pálnak ünnepét. Ez a nyár eleji katolikus ünnep valahogyan ősz szenőtt a magyar ember, de különösen az esztergomi ember lel kületével. A magyar ember számára Péter-Pál ünnepe a legnagyobb és legnemesebb munkának, az aratásnak az ünnepe. E napon koronázza meg a magyar gazda fáradt, verejtékes homlokát egy esztendei munkájának, reményének eredménye. De ünnep ez Esztergomnak is! A belvárosi plébánia templom bú csúja. Annak a templomnak, amelynek bennsőséges fennsége, barokk hangulata annyira összenőtt minden esztergomi szivével-lelké vei. Zaránáokoljunk el e napon a belvárosi plébánia templomba, imádkozzunk Szent Péterhez és kérjük őt, hogy ő legyen tárnaszunk, vigaszunk hitbeli kétségeinkben, segítse hitünket arra a biztes lelki alapra, amelyen Krisztus egyháza kétezer éve áll. Forduljunk bizalommal Szent Pálhoz, minden katolikus tudomány és igazságkeresés védőszentjéhez. Kérjük meg őt, hogy az ő lángzsenije, az ő szelleme mindig bizton világítsa meg az igazság útját, amelyen haladnunk kelt l A héten a Kerschbaummayergyógyszertár tart éjjeli szolgálatot. A főispán névnapja CDF. Jiadoesay László Jiomárom-, Esztergom-, Qyőr-, cMoson- és J^ozsony-vátmegyek főispánja tegnap, szombaton ülte névnapját, cMi az esztergomi közönség nevében szioes örömmel csatlakozunk a gratulálok najy számához és a jó Isten áldását kérjük további munkájára. cDr. Jiadoesay László két éves munkájához csak tisztelet, hála és szeretet fűzfáik. JVemes egyénisége, nagyvonalúsága, mindenkinek segítségére siető készsége a vármegyét újra arra a magas piedesztálra emelte, amelyre mindenki csak tisztelettel tekinthet. őróla igazán el lehet mondani, hogy az első helyet foglalja el a vármegyében, de nemcsak a hivatali szobában, hanem a lelkek mélyén is. cHz ő ideális érzéke, politikai tapintata, igazságszeretete oldott meg sok nehéz kérdést, amely előtt annyian mások tehetetlenül álltak. cNévünnepe alkalmából azzal a kéréssel fordulunk az ünnepelthez, hogy továbbra is tartsa meg városunkat szeretetében. Jl jó Isten áldását kérjük további munkájára, a jó Isten éltesse sokáig ! Előléptetés. A m. kir. pénzügyminisztérium f. évi július hó 1 vei az esztergomi m. kir. adóhivatalnál: Gujás József m. kir. állampénztári igazgatót, a kir. adóhivatal főnökét a Vl-ik áz. osztály 2-ik fokozatába, Oszkay János m. kir. állampénztári tanácsost a VIII-ik fiz. osztály 2-ik fokozatába léptette elő.