Esztergom és Vidéke, 1936

1936-05-31 / 44.szám

ÖTVENHETEDIK ÉVF. 44. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenkint kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. VASÁRNAP, 1936. MÁJUS 31 Előfizetési ár 1 hóra: 1 Dengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Tüzes nyelvek Kétezer éve már, hogy a Szentlélek ereje kettős tüzes nyelvek alakjában szállt le Krisztus apostolaira, akiknek elméje pillanatok alatt megvilágosodott és egyszeriben megértették a megváltás titkát és rádöbbentek hivatásukra, mely eddigi rendes foglalkozásuk helyett az igazság hirdetése és ezzel egyúttal az emberiség földi és földöntúli életének egyengetése lett. Azóta a művelt népek egyre várják azokat a tisztán ragyogó piros, tüzes nyelveket is, amelyek a jog, szeretet és megbocsátás testvéri összeolvadásával megkönnyithetnék a reménytelenség durván ácsolt keresztje alatt megrogyó térdekkel vánszorgó emberiség kálváriáját . . . A huszadik század emberét nem a pünkösdi tüzes nyelvek tiszta szelleme, hanem a szenvedélyek hullámzó ütemű kirobbanása, a ma gyümölcsének és örömeinek fölélvezése vezérli. A világ lelki egyensúlya nem képes helyrebillenni a Népszövetség eszményi emelkedettségűnek látszó gondolatában sem. Minden csak szócséplés, amig a győzelem dicsőségében napfürdőző hatalmak képviselőit el nem tölti a példaadó szeretetnek, a jognak és a megbocsátásnak lelke, s amig a pünkösdi tüzes nyelvek tiszta ragyogását az önzés és engesztelhetetlenség kénfüstös lángja nyomja el... Mégis a pünkösdi megihletés, a felvilágosító tüzes nyelvek égi fényessége új reményt lobogtat a kétségbeesés felé sodródó világnak. Hiszen a múltban is az ész börtönének rozsdás lakatját verte le és most is belevilágit abba a sötétségbe, ahol századunkban a kötelességek: az igazság, az egyenlőség, szeretet és áldozatos alázatosság szerény érzései rejteznek, de amelyek szép fénye pünkösdi megvilágositói az ember földi és földöntúli életének! A világ zűrzavarából kivezető szent sugalat, az engesztelődés szelleme a lelki megbékélés keresete töltse be a lelkeket és adjon megvilágositást a reménytelenség ácsolt keresztje alatt vánszorgó emberiségnek, amidőn az emberalkotta törvények utján haladva a pünkösdi tüzes nyelvek örök ragyogását keresi . . . A Szent Imre reáliskola felépítésével örökítsük meg az 1938-as Szent István-évet Hogyan lehet minden különösebb megerőltetés nélkül megvalósítani a nagyszabású tervet ? HETI ESEMÉNYEK Az államot alkotó első szent királyunk, Szent István halálának novocentenáriumát — úgy gondoljuk — egy maradandó kultúrintézménnyel, a nagy alkotó emlékét nagy alkotással kell méltóképpen megörökíteni. Ezen kultúrintézmény megalkotására a lehetőség adva van. Mi itt az új reáliskola megépítésére gondolunk, ami már amúgyis régi, komoly és sürgős problémája városunknak. A probléma megoldására sokszor átgondolt, megtárgyalt, komoly, kivihető tervünk van, amelyet ma lapunkban nyilvánosságra hozunk és egyúttal kérjük az emlékbizottságot, annak agilis elnökét, hogy a tervet városunk érdekében a jubileumi évre valósítsa meg. A reáliskola nagytudású igazgatója az elmúlt évben értekezést írt a miliő, a modern életnek, a pedagógiai szempontoknak egyedül megfelelő iskolatípusról, amely külföldön nagyszerűen bevált, s amelynek lényegét lapunk más helyén ismertetjük. Ezen iskola felépítésével jogosan viselné Esztergom az iskolaváros büszke cimét, miután ez lenne az első teljes miliő-iskola az országban. Az értekezés keretében ismerteti az igazgató a felépítendő reál tervrajzát is. Az építkezés egyedül anyagi kérdés. Telke van, a pénzügyi részt pedig a következőkben gondoljuk megoldani. A város vezetőségének, főispánunk és országgyűlési képviselünk támogatásával mindenekelőtt ki kell járnia a kultuszminiszternél, hogy a reáliskolát 1937 július 1 tői kezdve államosítsa. Az intézet eddig is államsegélyben részésült, most pedig azt kérjük, hogy az egész fenntartást vállalja magára az állam. Ezt Esztergom város megérdemli, mert hiszen a város eddig is óriási kulturális terheket viselt és visel a jelenben is, indokolt tehát, hogy az állam segítségére siessen megcsonkított városunknak annál is inkább, mivel ebben a városban egyetlen állami iskola sincsen. Esztergomból az államkincstár eddig csak elvitt intézményeket. Elvitte a csendőriskolát, elvitte a fűtőházat is, nekünk pedig éppen az intézmények fejlesztése és szaporítása fontos megélhetésünk biztosítása szempontjából. Kitűztük a célt, fürdő- és iskolaváros leszünk, mert ennek lehetőségei adva vannak, következik tehát, hogy iskoláinkat is fejlesztenünk kell. Minden intézetünknek van megfelelő hajléka, csak a reálnak nincs, ezért kell az igazgató által ismertetett tervek alapján azt mielőbb felépíteni. De megérdemli azt a reáliskola is, mert kiváló igazgatója és tanári kara állandóan elismerésben részesül az oktatás és nevelés terén szerzett érdemeikért. A város az államosítás fejében felépíti az új reáliskolát és azt felajánlja a kultusztárcának. Az épít kezes költségeinek fedezésére a város kölcsönt venne fel az OTI-tói, mely kölcsönt 1937 július 1-től kezdve a költségvetésben a reáliskola fenntartására előirányzott öszszegből törlesztene. Ez a törlesztési összeg mindaddig szerepelne a költségvetésben, amíg a kölcsön teljesen visszafizetve nincs. Ilyen módon a város közönségének megterhelése nélkül egy szép, nagy, örökös kultúrintézménnyel gazdagodna városunk. A teendő az, hogy sürgősen tárgyalást kell kezdeni a kultuszminiszterrel, hogy 1937 július 1-től kezdődőleg a reáliskola fenntartásához szükséges összeget az állami költségvetésbe iktassa be. Ha ez megtörtént, az OTI-val kell tárgyalást folytatni a kölcsön felvétele ügyében. A tárgyalás azért sürgős, hogy az építkezés tavasszal megkezdődhessék és így 1938-ban egy teljesen kész, modern iskolát avathassunk fel. Meg vagyunk arról győződve, hogy ha a minden újításért és szépért lelkesedő kultuszminiszterünket megkérjük az indokokat előadva, az államosítás meg is történik. összegezve tehát: a jubileumi évet akarjuk méltóan megörökíteni, ezért a modern pedagógiai követelményeknek megfelelő intézményt akarunk építeni, amit felajánlunk a kultusztárcának, hogy az államosított reáliskolát ott helyezze el. Állami iskolánk egy sincs, kulturális terhünk nagy, az építkezés nagyarányú munkaalkalmat jelent, az új intézet az ország első teljes miliő iskoláját jelenti. Az esetleges gáncsoskodóknak a jelenlegi kiváló tankerületi főigazgatónk szavaival válaszolunk: „Esztergomot az Úristen is iskolavárosnak teremtette", kötelesség tehát, hogy iskoláinkat fejlesszük . . . Ezekben adom közre városunk BELFÖLD Hóman kultuszminiszter Németországba utazott. — Lenkey 48-as tábornok hamvait Aradról Egerbe szállították. — Több vagon étcsigát szállítottunk Franciaországba. — 4 hónap alatt 203 vagon baromfit szállítottunk Angliába. — Leleplezték Pilsudski tábornagy budapesti emlékművét. — Kivitelünk Olaszországba megkétszereződött. — Két halálraítéltnek megkegyelmeztek. — 120 lengyel diákszinész játszott Budapesten. — 950 bécsi diák volt Budapesten. — A Szent Gellért fürdőre ráépítik az ötödik emeletet. — Junius 3-án ünnepli Baltazár ref. püspök 25 éves jubileumát. — SOOO férfi zarándokolt Budapestről Máriabesnyőre. — A vitorlások közül lezuhant egy német pilóta. — Hegymegi Kiss Pált jogi doktorrá avatták. — Budapesten öt új máltai lovagot avattak. — Felhőszakadás és arviz borította el Kispestet és Pestszenterzsébetet. — A saproni bencés gimnázium 300 éves. — Pard~ dot elcseréli és megszépíti a kormány. — Agyonlőtte magát Karácsond község sikkasztó főjegyzője. — Felavatták a most épült csillaghegyi nyomdászotth mt. — Székesfehérvár polgármestere erélyes akciót indított a folytonos bankettezések ellen. — Az alföldi városokat szövetkezetbe akarják tömöríteni. — Tizennégy egységespárti képviselő Németországba utazott. KÜLFÖLD Kiütött a forradalom Palesztinában. — Lemondott a belga kormány. — Csehszlovákia hatmilliárdos fegyverkezési kölcsönt bocsát ki. — Badoglio, Abesszínia alkirálya visszatér Olaszországba. — A lengyel külügyminiszter látogatást tett Belgrádban. — Ausztria júniusban megkezdi a sorozást. — 31 cseh is^ kolásgyermek fult a megáradt Thaya folyóba. — Nagy német győzelem volt a memeli városi választáson. — Törökország felmondta az osztrák kereskedelmi szerződést. — Nem tudják megállítani a francia aranykiararnlást. — Kiapadnak az indiai olaj mezők. — 1200 millió dollár értékű volt a világ mult évi aranyt :rmése. — Nyáron Franciaországba utazik az angol király. — Festékes vizzel fecskendezik szét ezentúl Romániában a tüntetőket. — Megjelentek az abesszin bélyegek az olasz király képmásával. — Belföldi kölcsönt bocsát ki Olaszország. — Az osztrák acél vámmentesen mehet be Olaszországba. — Az abesszin háború 12 milliárd olasz Urába került. — Malter nélküli építést találta fel két bécsi mérnök. — 1900 millió dollárt fizet ki Amerika június 15-én a frontharcosoknak. — Autószerencsétlenség áldozata lett Czartoryski herceg. — Tüz pusztította el Hollandia legnagyojb cigarettagyárát. — Az angol királyhoz megy a négus. — Az olasz királynak Új császári koronát készítenek. — Zcfejezték a mekienburgi tömegyilkost,