Esztergom és Vidéke, 1936

1936-05-17 / 40.szám

létre, hogy legyen egy olyan meg­hitt otthonuk, amelyben aggodalom nélkül beszélgethettek egymással és eltekintve attól a morális nyomás­tól, amely az áldatlan politikai vi­szonyok folytán ránehezedett a ke­reskedőkre. Bebizonyított és tagad­hatatlan dolog az, hogy akkoriban a kenyérkereset az élelmesebb em­berek részére sokkal könnyebb volt, mint ma. Igazolja ezt az, hogy Esz­tergomban régente tömegesen éltek a jómódú kereskedők, akik szíve­sen áldoztak Társulatunk anyagi helyzetének feljavítására. A Társulat mecénásai között első helyet foglal el az esztergomi Ta­karékpénztár. De találkozunk más nevekkel is. özv. Klement Károlyné, schwandaui Schvinner Ignác és neje, késmárki Frey Vilma, ez utóbbi há­zaspár 3000 koronával! Az Eszter­gomi Kereskedelmi és Iparbank, Leit­geb János, Oltóssy Lajos, Brenner József, Wimmer Ferencné és még sokan mások szerepelnek a társu­lat támogatói névsorában. De a je­lenlegi alispánunk Frey Vilmos dr., majd Schrank Béla likőrgyáros is hathatós pénzösszegekkel támogat­ták a Társulatot. Ennek volt köszön­hető, hogy 1913-ban már komoly vagyon állott rendelkezésre és az év végén úgy határozott a választ­mány, hogy megvalósítja régi tö­rekvését, létrehozza a felsőkeres­kedelmi iskolát, amely célra meg­veszi a régi lövölde épületet. Ezt az elhatározást azonban az 1914-ben kitört világháború meghiúsította. Idén van 25-ik esztendeje annak, hogy a Társulat női kereskedelmi tanfolyamot tart fenn, amelynek az elmúlt évben már másodéves to­vábbképző tanfolyama is volt. Ugyan­ebben az évben egy általános jel­legű kereskedelmi tanfolyamot is létrehívott a Társulat, amelynek eredményével a tankerületi főigaz­gató a legnagyobb mértékben meg volt elégedve. Az összes társulati elnökök kö­zött a legnehezebb szerep Marosi Ferencnek jutott osztályrészül, aki a végzetes kommunizmus alatt nagy eréllyel és türelemmel buzdította a csüggedő kartársakat kitartásra. Ezen áldatlan idők folyamán a Széchenyi Kaszinó falai között vigasztaltuk egymást és teljes meggyőződéssel bíztunk egy közeli szebb jövő el jövetelében. Azóta is nem lankadó szorgalommal várjuk a feltámadást, Magyarország reneszánszát, mert ha már remélni sem tudnánk, vala­mennyien a kétségbeejtő, megőrjítő idegösszeomlás áldozataivá válnánk. Az idő fut, úgyszólván száguld velünk együtt és ha már nekünk nem adatott meg az, hogy munka­képességünk teljében megérjük a történelem egyik legnagyobb botlá­sának reparácíóját, legalább azt a szent óhajtást valósítsa meg a Min­denható, hogy a fiatal nemzedék beérkezzék a boldogabb és teljesítő­képesebb új, helyesebben régi nagy Magyarország biztos kikötőjébe. A vármegye kisgyolése elutasította Zwillinger dr. felebbezését a városi számvevői állás tárgyában Folyó évi május hó 12-én dr. Radocsay László főispán elnöklete alatt megtartott kisgyűlés nyolcvan pontból álló tárgysorozattal foglal­kozott. A m. kir. belügyminiszter leiratá­val kapcsolatban tudomásul vette a kisgyűlés azt, hogy a törvényható­sági bizottság ülésein megjelenő vi­dékiek a községi pénztár terhére na­pidíjban és útiköltségben nem ré­szesülhetnek. A kisgyűlés elutasí­totta dr. Zwillinger Ferenc azon felleb­bezését, mely Esztergom város adó­hivatali számvevői állás betöltése tárgyában megtartott választás ellen irányult. A kisgyűlés saját kérelmére június 30-i terminussal nyugdíjazta Bády Ferenc pilismaróti jegyzőt. A vármegyei mezőgazdasági bi­zottság megkeresése alapján a kis­gyűlés javasolja a törvényhatósági bizottságnak, hogy a mező- és erdő­gazdasági üzemek birtokosai és tu­lajdonosai, amennyiben az épülete­ken a viharok nagyobb rongáláso­kat okoznak, vagy pedig az üzem­ben új épületeket emelnek, a régie­ket tatarozzák, modernizálják és ex­port tekintetében fontos új üzem­ágakra térnek át, az ezekre fordított kiadásaik összegéig ugyanolyan adó­kedvezményben részesüljenek, mint amilyen kedvezményt kapnak a falusi és városi lakóházak tulajdonosai az 1929. évi XXIX. törvénycikk alapján. Jóváhagyta a kisgyűlés a tatai járás községeinek azon szabályren­deleteit, amellyekkel a községjegyzői iroda hivatalos munkaidejét meg­állapították. örömmel járult hozzá a kisgyűlés Szomor és Gyermely községek azon kéréséhez, hogy a tarjáni körből ki­válva, új állatorvosi kört alakithas­sanak. É terv megvalósulása esetén a községek állategészségügyi szol­gálata sokkal intenzivebbé válik, a húsvizsgálattal kapcsolatban az em­beregészségügy is megnyugtatóbb megoldást nyer és egy állásnélküli diplomás jut szerény, de biztos meg­élhetéshez. A kisgyűlés a kellően megokolt javaslatát érdemleges el­bírálás végett a m. kir. földmive­lésügyi és belügyminiszterhez te^ jeszti fel. Nagyobb érdeklődést váltott ki a gazdasági jellegű ismétlő iskolák gyakorló területére vonatkozó alis páni jelentés, amelyet vitéz Szivós­Waldvogel József indítványára i 1 le tékesség okából áttett a kisgyűlés a vm. közigazgatási bizottsághoz, amely utóbbi egy ad hoc bizottsággal fogja letárgyaltatni a szükséges és lehetséges intézkedések tervezetét. örömmel hallotta a kisgyűlés, hogy Tokod község az utcáit fá­sitja és ezzel kapcsolatban vitéz Szivós-Waldvogel József inditvá nyara az alispán útján felhívja a megyei városok és azon községek figyelmét, amelyeken nemzetközi vi szonylatban fontos útvonalak vonul nak keresztül, hogy fokozott súlyt helyezzenek a városuk, illetve köz­ségük fásítására, virágosítására és csinosítására. A kisgyűlés után megtartott köz­igazgatási bizottsági ülésen az al­ispáni jelentéssel kapcsolatban el­nöklő főispán indítványára a jelen­levők felállva emlékeztek meg Túri Béla országgyűlési képviselő elha­lálozásával a vármegyét ért vesz­teségről. A m. kir. tanfelügyelő jelentése szerint az elemi iskolákban április­ban a tanulmányi eredmény általá­ban kielégítő volt. Az iskolánkivüli tanfolyamok befejeződtek, csak a komáromi és tóvárosi analfabéta tanfolyam és a tarkányi cigány­iskola van üzemben. A vármegyei tiszti főorvos április havi jelentése szerint a vármegyék egészségügyi viszonyai relative és általában is kedvezőek voltak. A je­lentéssel kapcsolatban az elnöklő főispán tudatta a gyűléssel, hogy az „egyke" elleni küzdelem hatá­sosabbá tétele érdekében hozott határozat iránt felsőbb helyen nagy érdeklődés mutatkozik és a szom­szédos Győr-, Mosón-, Pozsony k. e. e. vármegyék közigazgatási bi­zottsága örömmel és lelkesedéssel csatlakozott az akcióhoz. Az államépítészeti hivatal jelen­tése szerint az állami és törvényha­tósági kezelésben levő közutak ápri­lis hóban forgalomképes állapotban voltak. Az állandóbb burkolattal el­látott állami útszakaszokon kisebb javításokat végeztek. Folyamatban van az Esztergom—Dobogókői, Fel­sőgalla—Tarjáni, Kisbér—Császári és Nagyigmánd—Tarkányi utak építése, örömmel értesült a bizottság arról, hogy a m. kir. kormány bőkezű­sége folytán a tardosi elemi isko­lára emeletet építenek és 14.000 P államsegélyből megindul a pilis­szentléleki római katolikus iskola építése is. A komáromi m. kir. pénzügyigaz­gató jelentése szerint az adófize­tési eredmények április hóban ked­vezőek voltak. Esztergom városban és az esztergomi járásban a buda­pestvidéki m. kir. pénzügyigazgató­ság megállapítása szerint kisebb visszaesés mutatkozott. A vármegyei m. kir. gazdasági felügyelő április havi jelentése sze­rint a hó első felében helyenkint főleg a mélyebb fekvésekben némi fagykár mutatkozott, inkább a gyü­mölcsösökben, mint a szőlőkben. Az őszi repce jó fejlődést mutat. A buza és rozs vetés fejlődésében némi visszaesés volt. Sok helyen a veté­sekben jelentős rovarkár mutatkozik, főleg a kalászost követő kalászos területen és ahol az idejében való tarlóhántást elmulasztották. A kalá­szosok állása jó májussal, jó remé­nyekre jogosító. A répa jól kelt, a répabogarak ellen erősen kell véde­kezni. A burgonya és tengeri ülte­tést már legtöbb helyen befejezték. Az elégséges csapadék folytán a takarmányfélék és a legelő kondí­ciója kielégítő. Az álatárak emel­kedő irányt mutatnak. A mezőgaz­dasági munkások a gazdasági mun­kák megnyíltával kellő munkaalkal­mat találnak. A mult évhez viszo­nyítva a vm. területén a szarvas­marha állomány közel 3 °/o-os sza­porodást mutat. A kisebb mérvű szaporodásnak magyarázata az, hogy ősszel a gazdák egy része a takar­mányhiány miatt több állatot adott el. A lovaknál a szaporodás 4 %, a sertéseknél 16 °/o. A juh állomány­nál 9 és fél °/o, a szamárállomány­19 °/o, az öszvéreknél közel 19 °/o az emelkedés, a kecskéknél 5 és fél % az apadás. A törvényhatósági m. kir. állat­orvos az április havi állategészség­ügyi jelentését a következőkben tette meg : A bánhidai községi állatorvosi állás Heubner Károly magánállator­vossal töltetett be. A vármegye ez­idei állatlétszáma: 15.057 drb. ló, 182 drb. szamár, 101 drb. öszvér, 32.803 drb. szarvasmarha, 23.706 drb. juh, 1926 drb. kecske és 47.005 drb. sertés. Az elmúlt év folyamán szaporodás az állatszámban 34 drb. szamár, 19 drb. öszvér, 908 drb. szarvasmarha és 2256 drb. juh; apadás 540 drb. ló, 114 drb. kecske és 9066 drb. sertés. Lépfenével fer­tőzve volt 3 község, sertéspestissel 9 község és sertésorbánccal 1 község. Állatkivitel volt Ausztriába 44 drb. vágósertés, Csehszlovákiába 131 drb. vágójuh, Németországba 100 drb. vágómarha, Olaszországba 135 drb. vágómarha és Svájcba 110 drb. vágójuh. A kb. ülés után a különböző al­bizottságok, valamint a vármegyei központi és igazoló választmány ülésezett, amelyeknek ülései délután egy órakor értek véget. Gyűjteni fognak a belv. plébánia-templom kifestésére A belvárosi plébánia-templom ki­festésére eddig közel 4000 P ado­mány folyt be. Természetesen ez az összeg korántsem elégséges a cél elérésére. Ezért az egyházközség vezetősége ujabban a következő ké reimet intézte a hívekhez: „Már egy éve kértük a belv. egy­házközség képviselőtestülete nevé­ben, hogy adományaiddal a plébánia­templom kifestésének ügyét előmoz­dítani szíveskedjél. Amennyiben felszólításunknak ele­get tettél, egyelőre ezúton hálás köszönetet mondunk, fia azonban még nem hallgattad volna meg ké­résünket, ismételten felkérünk az adakozásra. Ne engedd, hogy ezen egyedül Isten dicsőségét és a lelkek ügyét célzó kezdeményezés félbema­radjon, hanem kérünk, légy azon a magad részéről is, hogy siralmas állapotban levő templomunk minél előbb stílusához méltó nemes díszt öltsön. Tudjuk, hogy a templomfestésre szánt összeget talán közbejött más szükséglet fedezésére kellett fordí­tanod, azt is tudjuk, hogy megfelelő összeget egyszerre esetleg nem vagy képes adni, a befizetés eddigi mód­szere is talán kényelmetlen számodra. Ezért segítségedre akarunk jönni. Nemeslelkű hölgyek kezükben az egyházközség bélyegzőjével ellátott füzetkével fognak kopogtatni ajtó­don, hogy megkérdezznek, mennyit szánsz e szent ügyre havonként és ugyancsak ők minden hónapban el­jönnek, hogy a felajánlott adományt átvegyék és a füzetbe bejegyezzék. Isten nevében kérünk, Katolikus Testvérünk, fogadd őket szeretettel és az ügy iránt, melyért fáradoznak, jóindulattal. Hisszük, nem csalódunk, hogy a belvárosi hívek, kik külön­ben mentek mindenféle anyagi kö­telezettségtől egyházunkkal szemben, most, midőn ily magasztos ügyről van szó, egytől-egyig tanúságot fog­nak tenni élő, vagyis tettekben is megnyilvánuló hitükről azzal, hogy érte anyagi áldozatot is hoznak." A gyűjtésre a következő úri leá­nyok vállalkoztak: Barmos Margit, Cigle Mária, Darvas Erzsébet, Etter Sári, Fuchs Emmy, Hrchuss Livia, Jezíersky Ilona, Kiss Kornélia, Mol­dován Sarolta, Nagy Gabriella, Pa­lotay Margit, Russkay Irén, Schnia­gel Malvin, Szabó Marianne, Zalába Anna, Zséger Margit. Közszemlére van kitéve az új választók névjegyzéke Előző számunkban közöltük a vá­ros hivatalos hirdetményét, mely sze­rint az országgyűlési képviselővá­lasztók 1937. évi ideiglenes névjegy­zéke május hó 16. napjától június hó 14-ig a városházán közszemlére van téve s a névjegyzék ellen május 30 ig felszólalásnak van helye, mig a beadott felszólalásokra június 14-ig észrevétel tehető. A névjegyzék egyes házakra vonatkozó adatait ugyanazon idő alatt szétküldi a ha­tóság a háztulajdonosoknak azzal az utasítással, hogy azt a ház kapujá­nak belső felén függesszék ki, hogy a választó jogosultak igy könnyeb­ben meggyőződést szerezhessenek arról, hogy fel vannak e véve a vá­lasztók névjegyzékébe. Hogy választások alkalmával va­laki szavazhasson, ahhoz nem elég­séges az, hogy választójogosult le­gyen, hanem szükséges az is, hogy benne legyen a választók névjegy­zékében, mert csak az bocsájtható szavazásra. A választók névjegyzé­két mindenkor az érvényességet meg­előző évben állítják össze s zárják le. Igy tehát a most készült és köz szemlére tett ideiglenes névjegyzék

Next

/
Thumbnails
Contents