Esztergom és Vidéke, 1936

1936-05-17 / 40.szám

az 1937. évre fog birni érvénnyel* Egy ilyen ezreket magában foglaló névjegyzék olyan, mint a statisz­tika, mely 100%-ig nem lehet pon­tos. Az összeírásnál, a vallomás szol gáltatásnál, a sokszorosításnál elő­állhatnak esetleges hiányok, téves bemondások és bejegyzések vagy elnézések, melyek a névjegyzék tel­jességének és helyes adatainak ro­vására szolgálhat. Ezért hivja fel a hatóság a közönség figyelmét a név­jegyzék közszemlére tételére és a kiigazítás kérésére, hogy az esetié­ges hibák idejében kiigazíthatók le­gyenek. Gyakori az eset, hogy csak vá­lasztások alkalmával fordulnak a ha tósághoz egyesek, hogy felvételüket vagy egyéb kiigazítást kérjenek a névjegyzékben, de ilyenkor a ható­ságnak már nincs módjában segí­teni, mert a névjegyzék mindenkor az előző évben készül, igy tehát a jövő évi névjegyzék kiigazításának az ideje most van május hó 16 tói e hó végéig, mire ismételten felhív­juk a lakosság figyelmét. Névtelen levél-hóbort Esztergomban Ajendőrség erélyes nyomozást indított A mai közélet lezüllésének egyik súlyos fokmérője és az egyéni ge­rinctelenségnek, sőt jellemtelenség­nek elszomorító bizonysága az a sok névtelen levél, amelyekben az em­berek egymást, közületeket vagy in tézményeket kompromittálni akar­nak. Budapest, Gyöngyös, Szeged, Székesfehérvár névtelenlevél botrá­nyai úgylátszik eljutottak hozzánk is, divat lett itt is. Aljas a névtelen levél, még akkor is, ha igazat tartal­maz, még inkább akkor, ha alapta­lanul a gyanú foltját égetik ártatlan emberekre. Egyszer már volt ilyen hadjárat Esztergomban, az idén pedig már­cius 18 a születési dátum. A rendőrség két nap alatt négy névtelen levelet kapott. Az egyikben n égy gyermekes családanya panasz kodik bizonyos Manyi nevezetű nőre, aki férjét elcsábítja. A[másikban egy zsalazsoni ügyről van szó, elemész­téssel való fenyegetéssel fűszerezve. A harmadikban pincérnő szerepel. A legbotrányosabb a negyedik. Egy fia­tal, életkapujában álló intelligens úri­leány becsületébe akar belegázolni az aljas levélíró. Fenyegető szavak, névtelen leveleinek sokakhoz való eljuttatásával akarja tovább űzni ma­nővereit. Kompromittálni akar intel­ligens fiatalembereket, s hogy ezt miért teszi, talán Önmagának sem tudja megmagyarázni a beteges il­lető. Talán piszkos irigységből „sze­rető szivek gyöngéd szálait akarja széttépni..." Ezért aztán csúnya lelkiismeretlenség, irigység epéjébe mártott tollal nem szégyenli — ön­maga előtt is — becstelenséggel, olyan vádakkal illetni egy fiatal leányt, akinek jövő boldogulását, ta­lán életét teszi tönkre azzal, hogy feletteseinek gyanúsító névtelen le­veleket küld. A rendőrség most a legerélyesebb nyomozást indítja meg, hogy ezt a fekélyt gyökeresen kiégesse Eszter­gom közéletéből. A levéliró a súlyos büntetés után bizonyára elveszíti majd kedvét, hogy mégegyszer ár­tatlan emberek becsületébe gázoljon bele aljas szándékával. A rendőrség erélyes nyomozása — hisszük — napokon belül fényt derít a névtelen levélírókra, akiknek szomorú fotográfiája az a levél, amelyben ön­magukról tettek tanúbizonyságot. .. Imádkozzatok, dolgozzatok és küzdjetek... mondotta a pápa a magyar zarándokoknak A keresztény világ atyja, Krisztus földi helytartója hétfőn délben fo­gadta a Serédi Jusztinián dr. bibo­ros hercegprimás vezetése alatt előtte megjelenő 600 magyar zarándokot. Ez a tisztelgés az egész Magyaror­szág hálájának kifejezése volt a Szentszék iránt, amiőrt XI. Ince pápa 250 évvel ezelőtt megszabadította hazánkat a pogány török rabság alól. A pápa csodálatos megértéssel és az édesatyának meleg szeretetével válaszolt a hercegprimás súlyos ve­retű mondataira. Bár a fővárosi kath. sajtó közölte a Szentatya szózatát, az ércbe kívánkozó beszéd egyes részét mi is adjuk: — Szeretett fiaim — mondotta — a ti biboros hercegprímástok beszéde alatt azoknak a gondolatoknak a hatása alatt állottunk, amelyek tite­ket, kedves fiaim és minket is visz­szavezetnek a 250 év előtti nehéz időkbe, amikor a keresztény népek között széthúzás dult és egyik a másik ellenségével kötött szövetsé­get. A magyar népnek XI. Ince pápa munkálkodása által megadatott, hogy ettől a közös ellenségtől felszabadult. Ma, 250 év után is a világon ugyan­ez a helyzet. — A hálát, amit előttünk siettetek kifejezni, mi egész különös szere­tettel fogadjuk — mondotta Őszent­sége látható meghatódottsággal. — Nektek ugyanis különös jogotok van a mi szeretetünkre, mert mi is érez­zük, hogy különös szeretettel kell lenni azok iránt, akik sokat szen­vednek, már pedig ha valakinek, akkor a magyar nemzetnek igazán sok jutott ki a szenvedésből. Éppen ezért egészen különös örömmel lát­juk a magyarokat a Közös Házban. — Ennek a dícső nemzetnek dicső tettei jutnak az eszünkbe, amelyeket sokszor volt alkalmunk megismerni, amikor ott tartózkod­tunk annak idején. Ez az öröm azért is kijár a ti nemzeteteknek, mert a dicső eleitek mindenkor bátran sikraszálltak a kereszténység érde­keiért. A ti népetek és országotok kezdettől fogva erős védő bástyája volt a kereszténységnek és a műve­lődésnek. Ha néha megingott ez a bástya, ennek oka az volt, hogy nem siettek segítségére azok, akiket védelmezett. Ez a bástya nem dőlt el, de nem is dőlhet el soha. Ezután vázolta a pápa a keresz­ténységet, a kultúrát s az egész emberiséget fenyegető veszedelmeket s az istentelenség fiaival szemben mindnyájunkra váró kötelességet: — Imádkozzatok, dolgozzatok és küzdjetek I — Hogy megvalósuljon Krisztus békéje, külön áldásunkat adjuk rá tok és azokra, akik otthon kedvesek nektek. Vigyétek el áldásomat e jellel, Krisztus jelével. A szeretet és jóság eme királyi megnyilatkozására csak mindnyájunk gyermeki imája lehet a visszhang : „Tartsd meg Isten Szentatyánkat, Ktisztusnak helytartóját . . . Csak a Pfafí varrógép jár 30—40 évig csendesen javí­tás nélkül. — Egyedárusító: SCHEN&EN6EL A. Esztergom Minden vasár-1 és ^ünnepnap össztánc a Kaszinóban. $?U*d~a.fp9nAr? olyan a kerékpáros útja Vigyázz! EMERGE kerékpárgumin Rugalmassága, ellent­állóképessége még a leg­rosszabb utakon is dere­kasan helytáll Hétféle EMERGE gumiban válogathat minden szaküzletben EMERGE védjegy = EMERGE minőség GYÁRTJA A MAGYAR RUGGYANTAÁRUGYÁR Nagy birkozóverseny lesz ma, vasárnap Dorogon Ma, vasárnap országos viszonylat­ban is nagyjelentőségű sportmérkőzés lesz Dorogon. A teljes olimpiai görög római birkózókeret jön el, tagjainak sorában a legnevesebb budapesti és vidéki bajnokok szerepelnek. A mér­kőzések során válogató verseny is lesz, amely egyúttal eldönti az olim­piászra való kijutást. Ugyanis a nem­zetközi nagy oümpiászon résztvevők majd a vasárnapi győzők lesznek. Egyúttal Dorog birkózóbajnokságáért is megy a verseny. Az Országos Szövetség részéről dr. vitéz Kossuth Ferenc elnök, Csil lag Miklós, Franki Mihály alelnökök és Matura Mihály szövetségi edző jönnek el. Eddig 78 nevezést adtak be a versenyre, amely a dorogi munkás otthon földszinti és szuter­rén helyiségeiben fog lefolyni, egy­időben két szőnyegen. A mérkőzés ma, vasárnap d. e. fél 10 órakor kez­dődik, belépődíj 40—70 fillér. A kiválogatott versenyzők az olim­piász kezdetéig a Testnevelési Főis­kolán lesznek összegyűjtve s a szö­vetségi felügyelet mellett ott fognak trenírozni. Külön jelentőséget add a mérkőzésnek, hogy vidéken most van első izben ilyen esemény. An­nál nagyobb az öröm, hogy éppen Dorogon fog lezajlani, amiben nem kis részük van az ottani sportélet lelkes vezetőinek. Szép sikerűnek ígérkezik a reáliskola hangversenye Beszámoltunk már arról a készü­lődésről, amely a reáliskola szom­bat esti hangversenyét magelőzi, va­lamint közöltük a változatos műsort is, amelyen vegyesen szerepelnek az ének-, zeneszámok és szavalatok. Nagyon szépnek ígérkezik a reális­kola tornászainak két ügyes száma amelyet a fiatal uj tornatanár Nagy Sándor tanitott be roppant ambíció­val és kedves lesz Koszter Atya bá­jos színdarabja, amely számára az egyes kosztümöket v. Hollóné Fuchs Nelli tervezte leleményes Ízléssel. A cserkészcsapat felavatott újoncaihoz dr. Jeszenszky Kálmán prel. kanonok intézi a felavató ünnepi beszédet. A jegyek nagy része már elővé­telben elkelt, a közönség figyelmét a saját érdekében felhívjuk arra, hogy siessen magának jegyet biztosítani. Vidékről is sokan jelezték érkezésü­ket. A jegyek számozása csupán a sorok szerint történik, az egyes so­rokban mindenki a tetszés szerinti ülőhelyet foglalhatja el. Az ünnep­ség pontosan hat órakor kezdődik. miről adott hírt az „Esztergom és Vidéke" bnsz év előtt? 1916. máj. 18—24-ig. Pfalz József építész 73 éves ko­rában elhunyt. Ő restaurálta a vár­megyeházat mostani formájában. — Hólyagos himlőben meghalt Mikler Jánosné 20 éves esztergomi föld­művesasszony. — Nagy a tejhiány a városban. — A Zeneegylet hang­versenye hadijótékonycélra 900 ko­ronát jövedelmezett. A hangverse­nyen Geyer Stefi hegedű művésznő is közreműködött. — A város elemi iskoláiban az évzáró vizsgákat már május 30-án megtartják. — A Ma­gyar Turista Egyesület vándorgyű­lését ez évben Esztergomban tartja. — A 18—39 éveseket újból soroz­zák. H1BEK Keresztjáró napok Hétfőtől kezdve három napon át reggelente megkondulnak a ha­rangok és a katolikus hivők kör­menetben vonulnak ki a templom­ból, miközben könyörögnek, hogy az Isten hárítson el az emberek' röl minden csapást. • Keresztjáró napok, a nyilvános vezeklés, megkövetés és könyörgés napjai. O, milyen kevesen tudják ma már ezeknek a kereszt járó napi körmeneteknek jelentőségét l És milyen kevzsen gondolnak arra, hogy nekünk, magyaroknak 17 év óta szakadatlanul kellene a kereszt járónapi körmenetek módján vezekelnünk, könyörögnünk, hogy múljanak el rólunk a megpróbál­tatás szörnyű napjai. Ehelyett las­san-lassan mintha beletörődnénk a 17 év óta tartó fájdalmas, szo­morú csapásba, mintha elfásult volna szivünk-lelkűnk, mintha már nem bántaná szemünket, nem döf­ködné szivünket, amikor a nagy­hid túlsó felén cseh mattalocokat látunk fölényesen, gúnyosan felénk vigyorogni . .. Mintha a 17 éve tartó nagy csa­p s súlya alatt annyiba összerop­pantunk volna, hogy már imád­kozni, bízni, remélni és egy nagy, mindent elseprő, minden trianoni határkövet kidöngető szent fellán­golásban már fel sem tudnánk buz­dulni . . . Mulatunk, cifrálkodunk, hajszol­juk a mindennapi élet apró, ki­csinyes örömeit és azokban any­nyira elkábulunk, hogy meg feled-

Next

/
Thumbnails
Contents