Esztergom és Vidéke, 1936

1936-03-22 / 24.szám

ÖT[Rfi(W.,/ll)íKf 1936 március idusához Március 15 a magyar nemzet naptárában piros betűs ünnep. Piros betűs ünnepe a szabadság­nak, amely az örök ember vele­született ősigénye az állam­hatalom szuverenitásával szem­ben. Minden ember magával hozza a szabadság utáni vá­gyakozásnak, a szabadság szük­ségességének érzetét a maga társadalmába és a társadalmi rend feladata ezt az emberi alapjogot megvédeni, magas piedesztálra emelni, de egyúttal a jog által megengedett ma­gasságú korlátok közé szoritani, mert a szabadság eszméje nagy és íiatalmas, amely igazi, isteni céljait teljesitve energia, e cél­tól eltévedve romboló, pusztitó áradat. Ha március 15 ünnep minden magyar számára, kétszeres ün­nep az ifjúság számára, mert 48-ban az ifjúság volt az, amely­kemény lélekkel, dacos elszánt­sággal tudta megdöngetni és lerombolni azt a hamis terve­zésű épületet, amely magába zárta az igazi emberi szabad­ságjogok érvényesülésének le­hetőségét. Vájjon a mai ifjúság képes lenne-e erre, vagy más­kép fogalmazva: lehet-e képes erre? Sajnos, azt hiszem, az egész magyar ifjúság nevében beszélek, ha azt mondom, hogy nem. A mai megélhetési gon­dok, a máról-holnapra való élet zavarai közepette, szükségmeg­oldások között élő mai fiatal­ságnak alig lehet ideje fogé­konyságát elárulni, megmutatni a magasabb eszmék, ideálok iránt. . . Pedig ha van ebben a sárból és napsugárból, szoros lényszerűségekből és szabad ideálokból összerótt íöldi élet­ben valaki, akinek nem szabad hűtlenné válnia a szabadság magasztos eszméjéhez, ez két­ségtelnül a magyar ifjú. (v. Moór Gyula.) Az ifjúság nem igazi meg­nyilatkozása volt a szabadság mellett a kecskeméti joghall­gató beszéde. Ilyen magasabb­rendű eszmei harcba a szemé­lyeskedés átkát belevinni nem lehet és nem is szabad. A ma­gyar ifjúság nem oszthatja véleményét a kecskeméti diák­szónokkal, mert ma van ugyan harc az ifjúság és az Öregek között, de ez a harc annyira elvi és annyira magasabbrendű célokért küzd, hogy abba sze­mélyi sérelmeket, motívumokat belevinni csak a távoli cel el­gáncsolása, a folyó küzdelem merevvé tétele, a merevség pedig minden küzdelem kime­netelét kétségessé teszi és ere­deti céljától eltávolítja. Ez a cél pedig az ifjúság kellő érvé­nyesülésében és egzisztenciális kérdésében kulminál. A szabadság kérdésében min­den magyarnak, öregnek és fiatalnak egynek kell lennie, mert helyesen mondja Pethő Sándor, hogy ha idehaza saját magunk küzdelmeinek szekerce­csapásai ritkítják a szabadság erdejét, akkor ezek a szekerce­csapások könnyen földre sújt­hatják odaát azokat a magyar fákat is, amelyeknek terebélye alatt millió és millió magyar lel még pihenőt, talán oltalmat is a fejük fölött tomboló viha­rok közepette. Sebők József. A vármegyei szabályrendeletek rendezése A vármegyék autonómiájának leg­jelentékenyebb alkotó része a sza­bályrendelet alkotási jog, amelynek erejénél fogva a tvh. bizottság a m. kir. kormányhatóságok hozzájárulá­sától feltételezetten a vármegye te­rületére kiterjedő érvényességgel szabályrendelettel szabályozhatja azon jogviszonyokat, amelyeket tör­vények vagy m. kir. kormányrendé­iete'k nem rendeznek. Ez alaki elő­feltétel mellett létrejött és életbelé­pett várm. szabályrendelet azonban csak akkor töltheti be rendeltetését, ha nem megmerevedett jogforrás vagy tilalomfa, hanem rugalmasan alkalmazkodik a való élethez s elasz­tikusan követi a változásokat, ame­lyeket az idő, a közhangulat, a köz­életi vezető tényezők és az érdekel­tek harmonikus közfelfogása és a sajtó utján megnyilvánuló közvéle­mény azon jogviszonyokon eszközöl, amelyek igazságos és méltányos, a közérdeket a jogos magánérdekkel összeegyeztető rendezésére hivatott a várm. szabályrendelet. Végül gya­korlati szempontból szükséges, hogy a tvh. jogszabályalkotó tevékenysé­gének főbb mozzanatairól igy a sza­bályrendelet megalkotásáról, kor­mányhatósági jóváhagyásáról és élet­beléptetéséről a vármegye területén székelő, a szabályrendelet alkalma­zására hivatottt hatóságok és ható­sági közegek mindenkor értesülje­nek, magát az életbe léptetett, érvé­nyes szabályrendelettel a vármegye lakosságának minél szélesebb ré­tege, de legalább is a közvetlenül érdekeltek könnyen megismerhessék, az érvényben lévő szabályrendelet hiteles szövege betekintés vagy be­szerzés céljából a jogkereső közön­ség rendelkezésére álljon. A mi törvényhatóságunk termé­szetesen szintén élt a törvényható­ságokról szóló 1885. XXI. t. c. 3. §­ban s a közigazgatás rendezéséről szóló 1929. évi XXX. t. c. 22. §-ban gyökerező szabályrendelet alkotási jogával. Az alakszerűségek betartása mellett sok szabályrendeletet alko­tott és léptetett életbe s e szabály­rendeleteit az idők változásával a kor követelményeihez képest módo­sította, kiegészítette, modernizálta. E jogalkotó tevékenysége különösen 1924-ben fokozódott, amikor Komá­rom és Esztergom vármegyék köz­igazgatásának ideiglenes egyesítése után jogegységet kellett teremteni az egyesitett vármegyék határain belül, a két korábban önálló vár­megye területén az egyesítéskor ugyanazon tárgyban érvényben volt szabályrendeleteket összhangba kel­lett hozni, azon szabályrendelet ér­vényességét pedig, amely tárgyban csak az egyik vármegyének volt sza­bályrendelete, a másik vármegye, va­gyis a mostani egész vármegyénk területére kiterjeszteni. Jelenleg kö­zel 60 ilyen szabályrendeletünk van, amelyek mint már fent említettem, a legtöbb esetben ismételt átalakí­tásokon mentek át. A vármegyei hivatalos lap (V. H. L) az orgánom, amely a vármegye jog­alkotó tevékenységét közli s amely e téren hiteles jogforrás a hatósá­gok és magánszemélyek részére. A V. fi. L. tetmészetesen ezen közle­ményeken kivül sok más rendeletet, konkrét határozatot, hirdetményt tar­talmaz, viszont takarékossági okok­ból nem minden esetben közli a szabályrendelet teljes szövegét, ugy, hogy egy-egy szabályrendeletnél többszöri módosítás után a hiteles szöveget a V. fi. L.-ból még a szak­ember is nehezen, csak hosszas és fáradságos kutatás után tudja meg­állapítani, a laikus publikum pedig alig tud eligazodni a labirintusban. Igy előfordulhat, hogy az érdekelt fél saját hibáján kívüli okból nem ismeri a szabályrendeletben gyöke­rező jogait és kötelességeit s ez esetben az anyagi igazságot sérti azon általános jogszabálynak vele szembeni alkalmazása, mely szerint a törvény nem tudása nem mente­sít. De ez az állapot a jogszabály­alkalmazó hatóságok munkáját is meglassítja és megnehezíti s külön­böző tévedések forrása lehet. E jogbizonytalanság megszünte­tése és a hiány pótlása végett a vármegyénk alispánja megbízást adott v. dr. Zsiga János várm. al­jegyzőnek, hogy gyűjtse össze a szabályrendeletek hiteles szövegét s tegyen jelentést és javaslatot az egyes szabályrendeletekkel kapcso­latos adminisztratív teendőkre vo­natkozólag. Esztergom vármegyében legutoljára B. Szabó Mihály várm. főjegyző 1897-ben, Komárom megyé­ben pedig Vitausek Károly tb. fő­HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD József főherceg egy vaggon ga­bonát adományozott az alföldi Ínsé­geseknek. — Katasztrofális össze­ütközés volt Budapesten a villamos és egy tűzoltó autó között. 3 halott és 5 súlyos sebesült. — Gömbös és Kánya miniszterek Rómába utaz­tak. — A kincstár kártérítést fize­tett az endrődi cséndőrsortűz áldo­zatai hozzátartozóinak. — Avarkori leleteket találtak Kalocsa közelében. — A magyar válogatott 3: 2 arány­ban győzött a német futballcsapat­tal szemben. — Sopronban ötven­ezernél tö:>b idegen fordult meg ta­valy. — Pomázon április hó 2-án lesz a választás. —13 000 szellemi munkanélküli van Budapesten. — Februárban 47 ezer métermázsa friss húst vittünk ki Németországba. — Scheftsik mandátunát átitélték Lázár Imrének. — 1500 cipész sztráj­kol Újpesten. — Mackensenről és Pilsudszkiról utcát neveznek el Bu­dapesten. — A főváros eladta a Pedagógiai Filmgyárat. — Tízmil­lió pengő értékű tengerit hoztunk be két hónap alatt. — Sorozatos gyújtogatás, gyanúja miatt letartóz­tatták a nagyszőllősi tűzoltófőpa­rancsnokot. — Harmincezer pen­gőt sikkasztottak Kőröstarcsán. — Az Emericana főprotektorává avat­ta Schuschnigg osztrák kancellárt. — E hónapban befejezik a szol­noki vizsgálatot. KÜLFÖLD Éhségsztrájkba kezdtek a letar­tóztatott szerb képviselők. — Bu­karestben kiütéses tifusz dühöng. — Megszűnt a newyorki liftesek sztrájkja. — Bomlás előtt áll az abesszin hadsereg. — Venizélosz volt görög miniszterelnök meghalt. —• Óriási influenzajárvány pusztít Finnországban. — Gyújtogatnak és rabolnak a spanyol kommunisták. — Borzalmas árviz pusztít Ameriká­ban. — Roosevelt másfél milliárd dollárt kért közmunkacélokra. — 1072 millió tonna szenet termeitek a mult évben a világon. — A négus békeküldöttséget akar küldeni az olasz királyhoz. — Csehország ismét hű­séget esküdött Franciaországnak. — Hatszázmillió lejjel tartozik Buka­rest az erdélyi nyugdijasoknak. — Zsarolásért letartóztatták Nagyki­kinda rendőrfőnökét. — Lemondott a cseh pénzügyminiszter. — Ápri­lis 28>án lesznek a francia válasz­tások. — Leégett Korda Sándor épü­lőfélben lévő londoni filmgyára. — Pozsonyban az új utcajelző táblák­ról elhagyták a magyar felírást. — Kétszáz néző halt meg egy égő kí­nai színházban. — A világ legdrá­gább ruhája lesz az angol király ké­szülő koronázási öltönye. —Agyon' taposta a ló Mdivani Szergej herce­get. — Fasiszta diktatúra van Pa­raguay ban. — Tűzvész pusztította el a taskendi filmgyárat. — Lind­bergh ezredes családjával együtt Olaszországba utazott. — Belgium áthatolhatatlan határvédővet épít a német határon.

Next

/
Thumbnails
Contents