Esztergom és Vidéke, 1936

1936-03-22 / 24.szám

ÖT[Rfi(W.,/ll)íKf 1936 március idusához Március 15 a magyar nemzet naptárában piros betűs ünnep. Piros betűs ünnepe a szabadságnak, amely az örök ember veleszületett ősigénye az államhatalom szuverenitásával szemben. Minden ember magával hozza a szabadság utáni vágyakozásnak, a szabadság szükségességének érzetét a maga társadalmába és a társadalmi rend feladata ezt az emberi alapjogot megvédeni, magas piedesztálra emelni, de egyúttal a jog által megengedett magasságú korlátok közé szoritani, mert a szabadság eszméje nagy és íiatalmas, amely igazi, isteni céljait teljesitve energia, e céltól eltévedve romboló, pusztitó áradat. Ha március 15 ünnep minden magyar számára, kétszeres ünnep az ifjúság számára, mert 48-ban az ifjúság volt az, amelykemény lélekkel, dacos elszántsággal tudta megdöngetni és lerombolni azt a hamis tervezésű épületet, amely magába zárta az igazi emberi szabadságjogok érvényesülésének lehetőségét. Vájjon a mai ifjúság képes lenne-e erre, vagy máskép fogalmazva: lehet-e képes erre? Sajnos, azt hiszem, az egész magyar ifjúság nevében beszélek, ha azt mondom, hogy nem. A mai megélhetési gondok, a máról-holnapra való élet zavarai közepette, szükségmegoldások között élő mai fiatalságnak alig lehet ideje fogékonyságát elárulni, megmutatni a magasabb eszmék, ideálok iránt. . . Pedig ha van ebben a sárból és napsugárból, szoros lényszerűségekből és szabad ideálokból összerótt íöldi életben valaki, akinek nem szabad hűtlenné válnia a szabadság magasztos eszméjéhez, ez kétségtelnül a magyar ifjú. (v. Moór Gyula.) Az ifjúság nem igazi megnyilatkozása volt a szabadság mellett a kecskeméti joghallgató beszéde. Ilyen magasabbrendű eszmei harcba a személyeskedés átkát belevinni nem lehet és nem is szabad. A magyar ifjúság nem oszthatja véleményét a kecskeméti diákszónokkal, mert ma van ugyan harc az ifjúság és az Öregek között, de ez a harc annyira elvi és annyira magasabbrendű célokért küzd, hogy abba személyi sérelmeket, motívumokat belevinni csak a távoli cel elgáncsolása, a folyó küzdelem merevvé tétele, a merevség pedig minden küzdelem kimenetelét kétségessé teszi és eredeti céljától eltávolítja. Ez a cél pedig az ifjúság kellő érvényesülésében és egzisztenciális kérdésében kulminál. A szabadság kérdésében minden magyarnak, öregnek és fiatalnak egynek kell lennie, mert helyesen mondja Pethő Sándor, hogy ha idehaza saját magunk küzdelmeinek szekercecsapásai ritkítják a szabadság erdejét, akkor ezek a szekercecsapások könnyen földre sújthatják odaát azokat a magyar fákat is, amelyeknek terebélye alatt millió és millió magyar lel még pihenőt, talán oltalmat is a fejük fölött tomboló viharok közepette. Sebők József. A vármegyei szabályrendeletek rendezése A vármegyék autonómiájának legjelentékenyebb alkotó része a szabályrendelet alkotási jog, amelynek erejénél fogva a tvh. bizottság a m. kir. kormányhatóságok hozzájárulásától feltételezetten a vármegye területére kiterjedő érvényességgel szabályrendelettel szabályozhatja azon jogviszonyokat, amelyeket törvények vagy m. kir. kormányrendéiete'k nem rendeznek. Ez alaki előfeltétel mellett létrejött és életbelépett várm. szabályrendelet azonban csak akkor töltheti be rendeltetését, ha nem megmerevedett jogforrás vagy tilalomfa, hanem rugalmasan alkalmazkodik a való élethez s elasztikusan követi a változásokat, amelyeket az idő, a közhangulat, a közéleti vezető tényezők és az érdekeltek harmonikus közfelfogása és a sajtó utján megnyilvánuló közvélemény azon jogviszonyokon eszközöl, amelyek igazságos és méltányos, a közérdeket a jogos magánérdekkel összeegyeztető rendezésére hivatott a várm. szabályrendelet. Végül gyakorlati szempontból szükséges, hogy a tvh. jogszabályalkotó tevékenységének főbb mozzanatairól igy a szabályrendelet megalkotásáról, kormányhatósági jóváhagyásáról és életbeléptetéséről a vármegye területén székelő, a szabályrendelet alkalmazására hivatottt hatóságok és hatósági közegek mindenkor értesüljenek, magát az életbe léptetett, érvényes szabályrendelettel a vármegye lakosságának minél szélesebb rétege, de legalább is a közvetlenül érdekeltek könnyen megismerhessék, az érvényben lévő szabályrendelet hiteles szövege betekintés vagy beszerzés céljából a jogkereső közönség rendelkezésére álljon. A mi törvényhatóságunk természetesen szintén élt a törvényhatóságokról szóló 1885. XXI. t. c. 3. §ban s a közigazgatás rendezéséről szóló 1929. évi XXX. t. c. 22. §-ban gyökerező szabályrendelet alkotási jogával. Az alakszerűségek betartása mellett sok szabályrendeletet alkotott és léptetett életbe s e szabályrendeleteit az idők változásával a kor követelményeihez képest módosította, kiegészítette, modernizálta. E jogalkotó tevékenysége különösen 1924-ben fokozódott, amikor Komárom és Esztergom vármegyék közigazgatásának ideiglenes egyesítése után jogegységet kellett teremteni az egyesitett vármegyék határain belül, a két korábban önálló vármegye területén az egyesítéskor ugyanazon tárgyban érvényben volt szabályrendeleteket összhangba kellett hozni, azon szabályrendelet érvényességét pedig, amely tárgyban csak az egyik vármegyének volt szabályrendelete, a másik vármegye, vagyis a mostani egész vármegyénk területére kiterjeszteni. Jelenleg közel 60 ilyen szabályrendeletünk van, amelyek mint már fent említettem, a legtöbb esetben ismételt átalakításokon mentek át. A vármegyei hivatalos lap (V. H. L) az orgánom, amely a vármegye jogalkotó tevékenységét közli s amely e téren hiteles jogforrás a hatóságok és magánszemélyek részére. A V. fi. L. tetmészetesen ezen közleményeken kivül sok más rendeletet, konkrét határozatot, hirdetményt tartalmaz, viszont takarékossági okokból nem minden esetben közli a szabályrendelet teljes szövegét, ugy, hogy egy-egy szabályrendeletnél többszöri módosítás után a hiteles szöveget a V. fi. L.-ból még a szakember is nehezen, csak hosszas és fáradságos kutatás után tudja megállapítani, a laikus publikum pedig alig tud eligazodni a labirintusban. Igy előfordulhat, hogy az érdekelt fél saját hibáján kívüli okból nem ismeri a szabályrendeletben gyökerező jogait és kötelességeit s ez esetben az anyagi igazságot sérti azon általános jogszabálynak vele szembeni alkalmazása, mely szerint a törvény nem tudása nem mentesít. De ez az állapot a jogszabályalkalmazó hatóságok munkáját is meglassítja és megnehezíti s különböző tévedések forrása lehet. E jogbizonytalanság megszüntetése és a hiány pótlása végett a vármegyénk alispánja megbízást adott v. dr. Zsiga János várm. aljegyzőnek, hogy gyűjtse össze a szabályrendeletek hiteles szövegét s tegyen jelentést és javaslatot az egyes szabályrendeletekkel kapcsolatos adminisztratív teendőkre vonatkozólag. Esztergom vármegyében legutoljára B. Szabó Mihály várm. főjegyző 1897-ben, Komárom megyében pedig Vitausek Károly tb. főHETI ESEMÉNYEK BELFÖLD József főherceg egy vaggon gabonát adományozott az alföldi Ínségeseknek. — Katasztrofális összeütközés volt Budapesten a villamos és egy tűzoltó autó között. 3 halott és 5 súlyos sebesült. — Gömbös és Kánya miniszterek Rómába utaztak. — A kincstár kártérítést fizetett az endrődi cséndőrsortűz áldozatai hozzátartozóinak. — Avarkori leleteket találtak Kalocsa közelében. — A magyar válogatott 3: 2 arányban győzött a német futballcsapattal szemben. — Sopronban ötvenezernél tö:>b idegen fordult meg tavaly. — Pomázon április hó 2-án lesz a választás. —13 000 szellemi munkanélküli van Budapesten. — Februárban 47 ezer métermázsa friss húst vittünk ki Németországba. — Scheftsik mandátunát átitélték Lázár Imrének. — 1500 cipész sztrájkol Újpesten. — Mackensenről és Pilsudszkiról utcát neveznek el Budapesten. — A főváros eladta a Pedagógiai Filmgyárat. — Tízmillió pengő értékű tengerit hoztunk be két hónap alatt. — Sorozatos gyújtogatás, gyanúja miatt letartóztatták a nagyszőllősi tűzoltófőparancsnokot. — Harmincezer pengőt sikkasztottak Kőröstarcsán. — Az Emericana főprotektorává avatta Schuschnigg osztrák kancellárt. — E hónapban befejezik a szolnoki vizsgálatot. KÜLFÖLD Éhségsztrájkba kezdtek a letartóztatott szerb képviselők. — Bukarestben kiütéses tifusz dühöng. — Megszűnt a newyorki liftesek sztrájkja. — Bomlás előtt áll az abesszin hadsereg. — Venizélosz volt görög miniszterelnök meghalt. —• Óriási influenzajárvány pusztít Finnországban. — Gyújtogatnak és rabolnak a spanyol kommunisták. — Borzalmas árviz pusztít Amerikában. — Roosevelt másfél milliárd dollárt kért közmunkacélokra. — 1072 millió tonna szenet termeitek a mult évben a világon. — A négus békeküldöttséget akar küldeni az olasz királyhoz. — Csehország ismét hűséget esküdött Franciaországnak. — Hatszázmillió lejjel tartozik Bukarest az erdélyi nyugdijasoknak. — Zsarolásért letartóztatták Nagykikinda rendőrfőnökét. — Lemondott a cseh pénzügyminiszter. — Április 28>án lesznek a francia választások. — Leégett Korda Sándor épülőfélben lévő londoni filmgyára. — Pozsonyban az új utcajelző táblákról elhagyták a magyar felírást. — Kétszáz néző halt meg egy égő kínai színházban. — A világ legdrágább ruhája lesz az angol király készülő koronázási öltönye. —Agyon' taposta a ló Mdivani Szergej herceget. — Fasiszta diktatúra van Paraguay ban. — Tűzvész pusztította el a taskendi filmgyárat. — Lindbergh ezredes családjával együtt Olaszországba utazott. — Belgium áthatolhatatlan határvédővet épít a német határon.