Esztergom és Vidéke, 1936

1936-03-22 / 24.szám

A magyarországi latin és görög szertartású róm. kat. püspöki kar Serédi Jusztinián dr. hercegprímás elnöklésével szerdán reggel 9 órakor kezdte meg évenként szokásos tavaszi tanácskozásait a budai hercegprimási palotában. A konferencián az egyházfejedelmek közül résztvettek : Szmrecsányi Lajos egri érsek, Zichy Gyula gróf kalocsai érsek, Papp Antal c. érsek, a munkácsi és eperjesi csonka gör. kat. egyházmegyék apostoli kormányzója, Glattfelder Gyula csanádi,, Rott Nándor veszprémi, Hanauer A. István váci, Virág Ferenc pécsi, Shvoy Lajos székesfehérvári és Breyer István győri megyéspüspökök, Grősz József püspök, a szombathelyi egyházmegye apostoli kormányzója, Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát, Lindenberger János, a csonka nagyváradi egyházmegye apostoli kormányzója, Székely Gyula, a csonka szatmári egyházmegye kormányzója, Payer Ferenc, a csonka kassai és Pájer János, a csonka rozsnyói egyházmegye apostoli kormányzói helytartója. Betegség és gyengélkedés miatt kimentették távolmaradásukat: Miklósy István hajdúdorogi görög szertartású megyéspüspök és fíász István tábori püspök. A tanácskozást Serédi Jusztinián dr. hercegprímás nyitotta meg, aki a konferencia jegyzőkönyvének vezetésére Hamvas Endre pápai kamarás, hercegprimási titkárt kérte fel. A jelentések során az elnöklő hercegprímás kegyeletes szavakkal emlékezett meg Radnai Farkas c. érsek elhunytáról, aki évtizedeken át volt a püspöki konferenciák egyik legszorgalmasabb, soha nem hiányzó tagja. Egyúttal szívélyes szavakkal üdvözölte a Mikes János gróf püspök lemondása után a szombathelyi egyházmegyét képviselő Grősz József püspök, apostoli adminisztrátort, valamint a püspökkari konferenciának azt a határozatát, amely szerint Budavár viszafoglalásának 250-ik évfordulója alkalmából XI. Ince pápa felállítandó szobrára a püspökök országos templomi gyűjtést rendelnek el és a májusi római zarándoklat alkalmával a zarándoklatot vezető hercegprímás a nagy pápa sírjánál a zarándokokkal együtt fogja leróni a hálás kegyelet adóját. Megállapította a püspöki konferencia az idei katolikus nagygyűlés idejét október 3—6. napjára és kitűzte annak témáját „Krisztus és a falu" alapgondolatával. Az esztergomi nyári egyetemmel kapcsolatban, melynek programját is ismertette az elnöklő hercegprímás, elhatározta a püspöki kar, hogy szorgalmazni fogja minden egyes esperesi kerületből egy olyan kiküldöttnek megjelenését, aki a nyári egyetem keretében előadott gyakorlatias irányú témákról, — hazatérve előadásokat tud tartani. Bejelentette a hercegprímás azt is, hogy a katolikus középiskolák autonómiájának képviselete: a katolikus középiskolai főhatóság, ez év március l-én megkezdte működését és a katolikus főigazgatók is rövidesen megkezdik a hatáskörük alá tartozó középiskolák látogatását. Megtörtént már a katolikus középiskolákba kiküldendő érettségi biztosok kijelölése is. Csütörtökön tartotta a Szent István Társulat, a magyar katolicizmus ezen nagymultú kultúrintézménye, nyolcvanegyedik közgyűlését a katolikus világ legkiválóbbjainak részvételével. A közgyűlésen Serédi Jusztinián dr. biboros hercegprímás mondott megnyitóbeszédet. A nagyjelentőségű beszédből közüljük a következőket: Bevezetésül hangoztatta, hogy az ideális katolikus írókat és publicistákat szeretné ünnepelni s odaálitani az egész nemzet elé annak a kato likus irónak és publicistának típusát, aki valóban ideális és éppen ezért megérdemli a tiszteletet. Hangsúlyozta, hogy az ideális katolikus írókban és publicistákban megfelelő szellemi és erkölcsi kvalitásoknak kell megnyilvánulni, mert ha peda gógus nem lehet valaki megfelelő szellemi és erkölcsi kvalitások nélkül, még kevésbé szűkölködhetnek ilyen tulajdonságokban azok, akik az egész nemzetet vannak hivatva oktatni, nevelni és irányítani. Rámutatott ezután a hercegprímás, hogy a nemzet szellemi irányitóinak komoly képzettségű szakembereknek Egyéb folyóügyek is szerepeltek még a konferencia napirendjén s a tanácskozás délután 2 óráig tartott. A tanácskozás befejezése után a hercegprímás vendégül látta a püspököket. kell lenniök, a szépirodalomnak és a közirásnak azokban az ágaikban, amelyeket művelni akarnak. Ha Szt. Benedek még azt sem engedi meg, hogy monostoraiban a szerzetesek készületlenül végezzék az étkezések alatt szokásos felolvasásokat, még kevésbbé szabad készületlenül, vagy hozzáértés nélküi irni, mert az irás hatásaiban is maradandóbb. — A szellemieken kivül megfelelő erkölcsi kvalitásoknak is kell lennie az ideális katolikus íróban és publicistában, — folytatta a hercegprímás. — A szakíró mindig lelkiismeretesen ragaszkodjék az igazsághoz, aki pedig a szépirodalmat műveli, ne feledje el, hogy már az anyag ói téma kiválasztásába is beleszól az erkölcs, mert frivol és destruáló természetű tárgyat épületesen leirni és vele az olvasó erkölcsi felemelkedését előmozdítani szinte lehetetlen. A publicista pedig, ha újságjában a napi eseményeket hozza, még a szenzáció feláldozásával is gondosan rostálja meg a napihíreket. Ne tűrje, hogy nyilván fantasztikus, hazug, vagy otromba hirek továbbterjedj ejegyző 1908-ban adta ki a vármegye szabályrendelet gyűjteményét 2, illetve 1 vaskos kötetben. Azóta már közel 40, illetve 30 év telt el, ennek anyagát kellett átnézni és öszszegyűjteni. A megbízott a rendezésnél 3 időszakra osztotta fel a munkát. Az első 1897-ig, illetve 1908-ig terjedő idő, amelyre vonatkozólag a vármegyék jogalkotó tevékenységét e fenti két gyűjtemény lerögzíti. A második időszak a két vármegye közigazgatásának egyesítéséig, a harmadik pedig ettől nap jainkig terjed. Közel két évi munka után elkészült v. dr. Zsiga János feladatával s az alispán elnöklete alatt f. évi március 3-án d. e. 9 órakor a vármegyeház kistermében megtartott tisztiszéken számolt be munkájának eredményéről. E beszámolóból megtudtuk, hogy katalógus készült és fog megjelenni a V. H. L.-ban a k. e. e. vármegyék egész területén jelenleg érvényben levő várm. szabályrendeletekről. E katalógus feltünteti azt is, hogy a V. H. L. mely száma hozza "a szabályrendelet hiteles szövegét. Amenynyiben a szöveg közlése a V. ti. L.ban még nem történt meg, avagy nem egészen áttekinthető, a V. H. L. újból lehozza a teljes szöveget s e szabályrendelet már, mint füzet is beszerezhető. Intézkedés történt aziránt, hogy a már korábban alkotott, de még életbe nem léptetett szabályrendeletek életbeléptetését gátló akadályok eltávolíttassanak, fia ez bekövetkezik, akkor ezen szabályrendeletek is megjelennek füzet alakjában, valamint a rendelkezésre álló fedezet nagyságától megengedett tempóban a többi szabályrendelet is, úgy, hogy jövő évben elkészül és megjelenik a szabályrendeletkomplexum könyvalakú gyűjteménye. További adminisztratív feladat a tvh. bizottság elé vezérelni azon esztergomi, vagy komáromi szabályrendeleteket, amelyek a k. e. e. vármegyék esztergomi vagy komáromi részében vannak csak érvényben. Ezeket a mutatkozó szükséghez képest modernizálni kell s érvényességüket ki kell terjeszteni az egész vármegye területére, vagy ha már feleslegesnek mutatkoznak, kifejezetten hatálytalanítani s a V. ti. L-ból és szabályrendeletgyűjteményekből törülni. A megbízott ugyancsak összegyűjtötte 1924. január hó 1-től napjainkig a V. H. L.-ban megjelent s maradandó érvényességű nem csak egy konkrét esetre vonatkozó határozatokat és rendeleteket (utóbbiaknál azok kivételével, amely csak utalnak a Belügyi Közlönyben megjelent m. kir. kormányrendeletekre) továbbá az indexre tett sajtótermékek, a szakorvosi cim használatára jogosult orvosok stb.-re vonatkozó közléseket s ezeknek a tárgyak szerint csoportosított betűrendes katalógusa is meg fog jelenni a közel jövőben a V. H. L-ban. Végül vitéz dr. Zsiga János a V. fi. L. 1924—1935. évfolyamainak egy példányán keresztül vezette egyes közleményeknél a szabályrendelettel kapcsolatos intézkedéseket, módosítást, életbeléptetést, hatálytalanítást stb. E példány után kiigazítják a vármegye területén működő közigazgatási hatóságoknál őrzött összes hivatalos lappéldányokat. Szívesen adunk hírt erről, a hasznos és eredményes munkáról, amely fontos eredménye nemcsak a várm. adminisztrációjának ~hanem az egész vármegye életének s tanúbizonysága annak, hogy a mi vármegyénket a mult nemes tradíciójának kegyeletes ápolása mellett modern szellem hatja át. Vármegyénk vezetősége és tisztikara értékeli és híven követi vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök minap elhangzott beszédében leszögezett azon elvet, hogy a közigazgatásnak magyar szellemben kell munkálni a magyar sorsot. Érdekes idegenforgalmi beszámoló a harmincötös évről A bat. püspökkari konferencia foglalkozott az esztergomi nyáriegyetemmel Kedden délután tartotta az idegenforgalmi bizottság ülését Glatz Gyula polgármester elnökletével. Brenner Antal dr. főjegyző ismertette Bodor Zoltánnak, az idegenforgalmi hivatal vezetőjének évi jelentését, mely felölelte a mult év minden idegenforgalmi eseményét, igy az Ünnepi fiét rendezését is. Az év folyamán 83.000 ember látogatta meg a várost, különösen sok idegent vonzott ide a Lepold Antal dr. prelátus-kanonok vezetése alatt álló várhegyi ásatás, melyet a főhercegeken kivül a kormány tagjai is meglátogattak. Emelkedett az autóforgalom is, az előbbi évihez viszonyítva mintegy húsz százalékkal. Legjobb hónapok július, augusztus és szeptember voltak, 893, 937 és 843 autóval. Tárgyalta a jelentés a Fürdő Szálló ügyét is. Több panasz hangzott el a szálló jelenlegi vezetőjének üzletvezetése ellen, amiről lapunk már több izben beszámolt. Jó koszt, figyelmes kiszolgálás, jóakarat kell az üzletvezetéshez, a bérlőnek látnia kell, hogy ha állandó panaszok hangzanak el, hibának kell lennie. A Takarék a város vezetőségének megkeresésére lépéseket tett, igy meg van a remény arra, hogy jövőben az ilyen panaszok kiküszöbölődnek. „Nincs megfelelő és jutányos lakás. Arra kell törekedni, hogy állandó nyaralók jöjjenek Esztergomba, települjenek le, erre a célra elsősorban a Csarnok-utcai domboldal kerül parcellázásra. A jelentésre Radó, a Fürdő Szálló igazgatója reflektál, aki a jelentésben animozitásokayát, konkrétumokat nem~emlit7Ä hibák százalékokban vannak megállapítva, a Fürdő ben a panaszok három százaléknak felelnek meg. Az árak nem emelkedtek, holott az élelmiszerárak 100 százalékkal drágultak. A bérlő dolgozni akar és kiküszöböli az eddigi hibákat. A polgármester tiltakozik az animozitások kifejezése ellen, a jelentés a valóságot tárta fel, azokon segíteni kell, mert hiába mond el egy vendéglős akármit üzeméről, mindig a közönségnek van igaza. Brenner Antal dr. főjegyző is megjegyzéseket fűz a felszólaláshoz. Vagyunk annyira lojálisak, — mondja — hogy konkrétumokat nem hozunk ide. Panaszok vannak, amiket tárgyaltak, ha kis százalékban is, elegendők arra, hogy a közönséget elriasszák a városból, amint az több esetben meg is történt. Azután a középiskolák kirándulásairól volt szó. Az elmúlt évben már sok iskola hozta el növendékeit Esztergomba, de azt még jobban ki kell fejleszteni váci mintára. A kereskedelmi miniszter nagy vasúti kedvezményeket helyezett kilátásba. Meg kell oldani az ebédeltetés kérdését is, idegenvezetők kellenek, akik ötvenes csoportokat ka lauzolnának. Meg kell rendezni a felnőttiek olcsó kirándulását is. í Propaganda céljából a Máv. menetrendben elhelyezett szöveget megújította a város, azonkívül az autósok könyvében is helyeznek el ismertetőt. A népművelési bizottság ajánlatára Székely György, gépészmérnök vetitettképes előadásra szolgáló képsorozatot készít, amelyet aztán városoknak, iskoláknak, egyesületeknek bemutatásra kölcsönöznek ki. A szöveg elkészítését Balogh Albin dr. vezetésével bizottság végzi. Végül Berényi Zsigond dr. kérdezi meg a vendéglősöket, hogy a panasz kiküszöbölésére valamint az árak, a menü-árának megállapítására kiküldhető volna-e egy bizottság. Ez ellen a vendéglősök tiltakoztak. Végül Sörös Ede, a „Magyar Király" bérlője, a vendéglősök panaszait ismertette és kérte azok orvoslását. A hercegprímás a kai. írók ós publicisták magasztos hivatásáról