Esztergom és Vidéke, 1935

1935-03-03 / 18.szám

ÖTVENHATODIK EW. 18. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai és társadalmi iap. VASÁRNAP, m5. MÁRCIUS 3 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Igazságosabb jövedelem eloszlást I Ujabban a politikai megnyilatkozások mind erősebben hangoztatják a nemzeti jövedelem helyesebb megosztásának kérdését, mint a reformpolitika egyik fontos célkitűzését. Nem vitás, hogy a széles néprétegek mentől nagyobb jövedelemhez juttatása már csak azért is feltétlenül szükséges, mert a széles rétegek vásárló- és fogyasztóképességének emelése alapja a gazdasági élet fellendülésének. Viszont könnyű ezt célul és programul kitűzni elvben és elméletben, de rendkívül nehéz és szövevényes feladat megvalósítani a gyakorlatban. Csakis a politika és gazdaság egész területére kiterjedő, tehát óriási munkával és gondoskodással lehetséues a nép mentől szélesebb rétegeit, le egészen a mai nincstelenekig, a nemzeti jövedelemből őket jogosan megiilető részhez hozzásegíteni. Elsősorban meg kell valósítani azt, hogy a nemzeti jövedelemnek nagyobbik részét tudjuk a mezőgazdaságnak biztosítani, minthogy ez szolgáltatja ma Magyarország lakosságának nagyobbik felét. Ha pedig ezt elértük ugy eljutunk a feladat nehezebb részéhez, amely abban áll, hogy a mezőgazdaság jövedelme önmaga is egyenletesebben és igazságossabban oszoljon meg, hogy ebből a jövedelemből megfelelő rész illesse meg a legkisebb gazdát és a földmunkást is, hogy tehát a kis- és törpebirtokos, valamint a mezőgazdasági munkás is megfelelő keresethez jusson. Kétségtelen, hogy ezt a helyesebb és igazságosabb jövedelemmegosztást csakis céltudatos irányítással és az 'értékesítés megszervezésével lehet elérni. Mert mit láttunk akkor, amikor teljesen szabadjára hagytuk a mezőgazdasági cikkek értékesítését és forgalmát ? Minden gazda a saját bőrén érezte meg, hogy abból az. árból, amit a városokban a fogyasztók az élelmiszercikkekért fizettek, csak töredékrész jutott magának a termelőnek. Amikor a szomszédos és a távolabbi országokban a vámvédelem révén a buzabelső ára a mi pénzünkben kifejezve 30—40 P volt, ugyanakkor nálunk a gazda búzájáért csak '6—7 pengőt kapott. A tej 30 filléres fogyasztói árából a termelő csak 4—5 fillérhez jutott és amikor a fővárosi fogyasztó 12 fillért fizetett a burgonyáért, a term* lőgazda jó ha 2 fillért kapott a burgonya kilójáért. Már pedig lehetetlenség a mezőgazdaságnak megélnie, ha a termelő csak töredékét kapja a termékek piaci árának. Legelemibb kötelessége ilyen formán a kormánynak, hogy a mezőgazdasági cikkek fogyasztói árából megfelelően igazságos részt biztosítson annak a gazdának, aki verejtékes munkájával csiholja ki a földbői a terméket. Ez az igazi népies politika azonban nem állhat meg a mezőgazdasági népesség helyzetének javításánál, hanem tö>ekvése egyúttal a többi foglalkozási és gazdasági ágazat legszélesebb rétegeinek gondozás is. Itt elsősorban a kis- és kézművesiparosra kell gondolnunk, akiknek száma a foglalkoztatott segédekkel és tanoncokkal, valamint családtagokkal együtt alig marad el az egy millió lélekszám mögött. A magyar kisiparos mindig az ország egyik hűséges és megbizható rétege volt, hazafias gondolkozására mindig a legnagyobb bizalommal lehetett építeni. Már csak nemzetpolitikai szempontból is feltétlenül szükséges tehát a kis- és kézműjparosság megerősítése, az élettel folytatott küzdelmében való támogatása. Az iparban is legfontosabb cel az, mint a mezőgazdaságban : mentől nagyobb számú életképes gazdasági egyed megteremtene és fenntartása. A kisgazda és a kisiparos szociális és gazdasági helyzetének feljavítása, tehát legsürgősebb követelménye minden magyar népies politikának. Horvátok és szerbek A háború olyan új eszméket vetett az események előterébe, amelyek eddig nem foglalkoztatták a közvéleményt, legfeljebb tudósok és kevesek — hozzáértők —, egyszóval csak akiknek ez volt a kenyere, foglalkoztak vele, mint fajelmélettel, ravasz teóriával, ami most egyszerre megnőtt, megizmosodott és fontos, sőt döntő fontosságú lett a Harmadik Birodalomban és most vetíti hatalmas, gigantikus árnyait a sárga veszedelem, a sárga fajelmélet, hogy Ázsia a sárga faj hegemóniája alá tartozik. Ebben az útvesztőben, amit fajelméletek rendszerének neveznek és ahol csak tüneti jelekből lehet tapogatózni, de semmiestre sem következtetni, mint üditő oázis emelkedik ki egy tény, amivel szemben a fajelmélet súlyos bukást és olyan cáfolást nyer, ami részint megnyugtatja az aggodalmaskodókat, de egyúttal rámutat arra is, hogy sokkal fontosabb a népek életében a vallás, a kultúra, a történelmi mult, a hagyomány és mindenekelőtt a népi közösség, amit a vallás átfog és beborit, mint valami selymes puha vigasztaló palást. A szerbek és horvátok problémája nyers és drasztikus válasz a fajelméletre. A szerbek és horvátok egy népfajilag homogén, ugyanazon klimatikus viszonyok között élő, ugyanazon foglalkozásokat űző, egy és ugyanazon nyelvet beszélő, szinte zárt egész. Mégis két szembenálló tábor, mert a közös eredetnél, a közös leszármazásnál, a közös nyelvnél és a hasonló életviszonyoknál fogva szinte egy és ugyanazon nép nemcsak hogy megtagadja az egységet és a közös származást, hanem a horvát a legmerevebben autonómiára törekszik, a hegemóniára törekvő nagyszerb centrális propagandával szemben. Csak a csendőrszurony és a kaszárnyákban mindig készenálló gépfegyverek és ágyúk ezrei tudják szilárdan tartani ideig-óráig az egynyelvű állam laza kereteit és ha a hatalom nem lenne elég erős és kíméletlen, ha nem folytaná el még csirájában azt a spontán jövő népi mozgalmat, amit horvát autonómiának nevezünk, akkor már vér folyna és testvérháború szintere lenne az egységes és fajilag egy ország. Feltolul a kérdés: miért és hogy lehetséges ? Mintha nálunk a Dunántúl hadrakelve farkasszemet nézne a Duna—Tisza-közével; ez szintén elképzelhetetlen nekünk, hogy szintén ugyanazon fajú kisszámú népek, pár millió szerb, annál kevesebb számú horváttal szemben, mint ellenség álljon? Erre is meg van a felelet. Mert a fajnál fontosabb a vallás és a horvátok katolikus tömegek, a szerbek pedig pravoszlávok. Zágráb már Szent István korában püspökség és centruma a latin kultúrának és az is marad. Róma ereje és Jiatalma mindig éreztetni fogja az elválasztó vonalat a katolikus horvátok és a pravoszláv szerbek között. Zágráb katolikus egyetemét jezsuita atyák theologiai főiskolájából fejlesztették ki és ez a főiskola 1632től kezdve a humanista latin kultúrát terjesztette és Zágráb építészeti múltjánál fogva sokkal inkább Nyugathoz és Rómához tartozik, mint Kelethez. HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Eckhardt a gyűléseken állandóan támadja Bethlent és pártját. — Az állami va-gyarak 34 mozdony szállítására kaptak megbízást az indiai vasutaktól. — Júniusban megkezdik a fővárosi Margii-hid kiszélesítését. — Március 25 ére összehívták Budapestre a Nemzeti Egység Pártjának élharcosait. — Összeírják a fővárosi kereskedők külföldi árúkészletét. — Huszonnyolc városi tisztviselőt kényszernyugdijaznak Miskolcon. — Meghalt Finánczy Ernő ny. egyetemi tanár, a hires pedagógus. — /. osztályú magyar érdemkeresztet kapott az egyiptomi pénzügyminiszter. — A Reformnemzedék fővárosi nagygyűlésén hatalmasan tüntettek az eljövendő jobboldali front mellett. — Súlyos influenza-járvány dühöng Sopronban. — Aranygyapjas lovag lett gróf Zichy János. — Egymillió pengőre büntettek egy fővárosi szaharincsempészt. — Két és félmillióval emelkedett a múltévben a Máv bevétele. — Meghalt Berkes Béla, a királyok cigánya. — Restaurálják a 900 éves győri székesegyházat. — Betörők kifosztották a miskolci vármegy*házát. — Tilos a Nemzeti Bank engedélye nélkül a külfölddel való részvényforgalom. — Betiltottak az egész országban minden politikai népgyűlést. KÜLFÖLD Títulescu Moszkvába utazik. — Elsülyedt a Karibi tengeren egy amerikai kirándulóhajó. — Három ezer elégedetlen indián fellázadt Ecuadorban. — Felrobbant és leégett a szovjet állami ceruzagyára. — Az angol kormány elfogadta a szovjet moszkvai meghívását. — Az osztrák miniszterek Parisból és Londonból hazatértek.—Angliát nyugtalanítja a japán-kinai megegyezés, — Kétszázezer tallér kártérítést körtei Oaszország Abessziniától — Nem fizetnek adót az ij autót Csen Szlovákiában. — Ausztria Csehszlovákiától vásárol gabonát. — A dunai utódállamok értekezlete készül Genfben. — Mussolini 65 méter magas bronzszobrot kap. — A török kormány honvédelmi tanácsot alakított. — Iramszarvas farmokat állított fel a szovjet. — Amerikanak 11 millió munkanélkülije van. — Paraguay kilépett a Népszövetségből. — Heves földrengés pusztított Görögországban. — Megszavazták az új svájci katonai törvényeket. — Vilmos császár nem megy vissza Németországba. — Óriási mammut csontvázra akadtak Angiiában. — Félmilliónál több a munkanélküli Franciaországban. — Ujabb éhínség előtt áll az orosz nép. — 300.000 tanár és tanítvány sztrájkol Kuba szigetén. — Megfilmesítik az angiikan bibliát. — Merényletet terveztek Schuschnigg kancellár ellen a francia kommunista-r. — Borzalmas árviz van Lettországban. — Abeszszinia békét akar. — Robbanás volt egy moszkvai gyárban. 33 halott és 300 sebesült.