Esztergom és Vidéke, 1935

1935-02-28 / 17.szám

Etter Jenő dr. tiltakozik a javaslat ellen. Először nem érkezett be pontos időre. Az első, második, negyedik pontok felett már határozottan állástfoglalt a közgyűlés, az italmérés mindenütt az elöljáróság hatáskörébe tartozik, ami pedig az elnökre vonatkozik — mondotta —, konkrét hibákkal forduljon az indít ványozó a kamarához, ahonnét, ha szükség ván rá, fegyelmit inditanak; a választás elrendelése nem a közgyűlés dolga, hanem az elsőfokú Nem először koptatjuk a tollat, — persze jelentősebb eredmény nélkül, — az Esztergomban immár tűrhetetlenné váló cigányinvázió megszüntetése, vagy legalább szükségszerű korlátozása érdekében, szentgyörgymezei cigánytelepünknek állandóan szaporodó lakói azonban továbbra olyan fesztelen otthoniassággal élvezik községi „polgárjogaikat", mintha az állampolgári törvényben lefektetett jog- és érdekvédelmet speciálisan az ő részükre találták volna ki a törvénytudósok. Az a semmiképen sem kívánatos elem nagyon otthonosan s jól érzi magát városunkban. Csak az a baj, hogy a város — általuk „parno"nak (fehérnek) nevezett — polgárai érthető aggodalommal látják a cigányok egyre fokozódó térfoglalását. Úgyszólván minden korlátozás nélkül, csoportosan, sőt csapatosan kószálnak, csavarognak a város utcáin. Ahol nyitott kaput találnak, bemennek az udvarokba, betolakodnak a lakásokba, sorra járják az üzleteket, molesztálják a járókelőket, de különösen nagy előszeretettel vetik magukat az idegenekre, a kirándulókra. Erről mi már többször írtunk és szóvátettük a nálunk megforduló idegenek felháborodását is, melyet cigányaink tolakodó magaviselete náluk kiváltott. Az idegeneknek teljesen igazuk van, ha felháborodva tiltakoznak ez ellen — a másutt alig tapasztalható és bizonyára szokatlan — idegenforgalmi különlegesség ellen. Az idegen végtére is is üdülni, szórakozni, pihenni jön városunkba, nem cigányhaddal birkózni, Ezeket a tapadós parazitákat ugyanis nem olyan könynyű dolog lerázni. Rajta lógnak utMult hétfőn kezdte tárgyalni a győri törvényszék a Győri Kereskedelmi és Iparkamara volt tisztviselőinek, dr. Karikó Imrének és két társának, dr. Szommer Ernőnek és Kemény Rezsőnek bűnügyét. Karikó Imrét folytatólagosan elkövetett hivatali sikkasztás és hűtlen kezelés bűntettével, továbbá hivatali hatalommal való visszaélés vétségével, Szommer Ernőt hivatali sikkasztás és hűtlen kezelés bűntettével, Kemény Rezsőt pedig okirathamisítás vétségével vádolja a királyi ügyészség. A vádirat szerint Karikó Imre többizben vett fel különböző összegeket vasúti költség cimén, holott számára a kamara a vasúti bérletjegy árát is folyósította, fel nem merült fuvardijakat számított fel, amiket azután hamis cimen könyveltetett el. A megengedettnél nagyobb napidijakat állított be utiszámIájába és az általa kezelt kamarai házipénztárból jogtalanul vett fel reprezentációs költségeket és jogtalanul felszámított szemledíjakat, 1924-től 1927-ig kilenc esetben összesen 64 millió koiparhatóság, tehát a polgármester jogköréhez tartozik. A közgyűlés az indítvány felett napirendre tért. Hermann Lajos elnök heves hangon kijelenti, hogy Bábszky minden ok nélkül személyébe vágott, pereskedni akar vele is, de célját nem éri el. Áldozatos munkájáért nem ezt érdemelte volna Az ünnepélyesnek indult közgyű lés hatalmas szimpátia es ellentüntetéssel ért véget. (p. I) cahosszat az idegenen, a sarkában vannak, el nem engedik, mig ki nem rimánkodnak a zsebéből néhány fillért. Hiszen igaz. hogy a cigány mindig igy élt, de ez nem jelenti azt, hogy valamilyen formában ne lehetne korlátozni ezt a cigánytolakodást. Talán meg lehetne engedni nekik, hogy bizonyos helyeken szótlan álldogálással könyöradományt gyűjthessenek a járókelőktől, de mindenesetre az utcai rendőrőrszemek kezeügyében. Ott aztán adjon nekik, aki akar, aki szánakozik rajtuk, — hiszen, ki ne szánakoznék a szegényen ? — de ez a szegény cigány legyen szerény s ne legyen kellemetlen és tolakodó. A tavaszi idegenforgalom megindulását sóvárogva várják a cigánytelep lakói, mert hiába az idegen, a kiránduló a legjobb objektum az ő szempontjukból s bizony a tél sovány volt és szűkmarkú s bizony a disznóölési szezon előrehaladottságával az abáltlevek korszaka is múlóban van, de Esztergom polgár sága meg azt várja, hogy ezt a — nemcsak az idegenekre, de elsősorban önmagunkra kellemetlen, sőt tűrhetetlen ügyet végtére is mikor s hogyan akarják közmegnyugvásra rendezni „Esztergom-fürdőváros" illetékesei ? Mert ezt még az idegenforgalom megindulása előtt rendezni kell, ha azt nem akarjuk, hogy azok a ki* rándulok, akik egyszer itt jártak s egyebeken kivül részük volt az ilyen cigányroham gyönyöreiben is., — más alkalommal olyan helyre menjenek üdülni és szórakozni, ahol az ilyen „nevetségesen bagatell" dolgok nem molesztálják őket. rónát és 800 pengőt vett fel engedély nélkül fizetési előlegek és karácsonyi segély cimén. A magánosok által befizetett bizonyitványdíjakat saját céljaira használta fel. Továbbá régi okiratokról leáztatta az okmánybélyegeket és azokat más okiratokra ráragasztotta. Kemény Rezső ezeket a bélyegeket Karikó utasítására ügyesen felülbélyegezte. Egy hivatalvizsgálatot megelőzően a kamara pénztárából 46.653 pengő hiányzott, amelyet Szommer Ernő a rovancsolás előtt kölcsönpénzből egyenlített ki. A büntető eljárás során 1931. áprilisában már volt tárgyalás ebben az ügyben de akkor a törvényszék széleskörű bizonyításkíegészítést rennelt el. A mostani tárgyaláson a bíróság először Szommer Ernőt hallgatta ki. Szommer kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek. Hivatkozott arra, hogy a román megszállás ideje alatt a megszűnt pécsi kamara helyett Kaposvárott kirendeltséget állított fel a miniszter, amelynek megszervezésében ő is tevékeny résztvett. Emiatt sokszor hetekig nem tartózkodott győri hivatalában és a szükséges revíziót nem végezhette el. Kemény Rezső irodatisztet a bélyeghamisításra vonatkozóan hallgatta ki a bíróság. Elmondta, hogy mindig Karikó utasítására bélyegezte le az ügyiratokon a bélyegeket, de sohasem tudta, hogy ezek a bélyegek honnan származnak, mint Karikó alantasa, kényszer hatása alatt cselekedett. Ezután Karikó Imre kihallgatása következett. Az egyes vádpontok alapján tételről tételre haladva hallgatta ki a bíróság Karikót, aki tagadta a vádakat. Vallomása szerint a pénztárból felvett összegeket dr. Szommer Ernő által aláírt nyugtákkal igazolta. Tagadta az okmánybélyeg-hamisítás vádját is, mert szerinte legfeljebb az fordulhatott elő, hogy a tisztviselők leáztattak olyan okmánybélyegeket, amelyek elrontott aktára voltak felragasztva. A vádlottak kihallgatása után a szakértők terjesztették elő véleményüket. A tárgyalás folyik. Ezen a héten a tanukat hallgatják ki. Az Ítélet a hét végére várható. mennyit fizetnek a régi élelbiastositásért ? Az 1928. évi XII. törvénycikk 20 —27. §-ai elrendelik a régi életbiztosítások bizonyos fokig való valorizálását és a törvény a kifizetés A budapesti Vigadó vasárnap délelőtt zsúfolásig megtelt a Actio Cat holica által rendezeti családvédelmi n^gyűlés résztvevőivel. A naggyülést Glattf

elder Gyula dr. csanádi püs pök nyitotta meg. A megnyitó beszéd után dr. Imre Ilona beszélt arról, hogy a sokgyermekes családokat ahelyett, hogy védelemben részesítenék, valósággal üldözik, a fiatalság nem tud családot alapítani, mert kevés a fizetés, másrészt gátló rendelkezések teszik ezt lehetetlenné. Igy pl. a Máv gyakornokok, dijnokok és tisztek nem nő sülhetnek, mert reprezentálniuk kell. Ez a tilalom arra az esetre is fennáll, ha a vagyoni helyzet ezt megengedné. Végül a katolikus nők há Iáját tolmácsolta a biboros hercegprímás iránt, aki megtette az első lépéseket a polgári házasság érvényen kivül helyezésére. Masson Izabella iskolaigazgató a a színházi és mozicenzura megszigorítását követelte, majd indítványoz ta, hogy naggyülés kezájen akciót a banáita-, kalandor- és áetektivfilmek betiltására, a bűnös szenvedélyeket felcsigázó moziplakátok eltiltására. Majd Halmi Gyuláné után Toperczer Ákosné a tömeglakások nyomorát tette szóvá, végül gróf Zichy Ráfáelné szólalt fel ezután, majd dr. Seréái Jusztinián hercegprímás mon dott ünnepi záróbeszédet. — Mi azt akarjuk, — mondotta a hercegprímás, — hogy minden csa Iád megkapja azt a lehetőséget, hogy Isten akarata szerint, emberhez méltó életet élhessen. Mi azt akarjuk, hogy a gazdagok ne higyjék, hogy megfeledkezhetnek Istenről, azt akarjuk : a szegények ne higyjék, hogy megfeledkezett róluk az Isten. Ha a szo Cialis és gazdasági nehézségeket legalább tűrhető móáon rendezni tudjuk, akkor azt hiszem, ezen a ponton mindent megtettünk, ami a család biztonságát, szilárdságát alátámasztja. Hiába védelmeznénk meg a családokat erkölcsi szempontból, ez magában véve még nem volna évéül az 1935. évet jelölte meg. A biztosító intézetek felügyeleti hatósága kimondotta, hogy március elején rendeletileg fogja közölni a kifizetések megkezdését és az esedékes összegeket a postatakarékpénztár útján fogják a feleknek kézbesíteni. Minthogy olvasóink legnagyobb része rendelkezik különféle régi életbiztosítással, alant közlünk egy táblázatot, melyből mindenki kiszámíthatja, hogy mennyit fog kapni érte. Átlagosan 20 éves biztosítást véve alapul, minden 1000 korona biztosítási tőkének valorizációja a következő : 1904. 3817 1911. 21-16 1905. 36-24 1912. 1824 1906. 3395 1913. 15-20 1907. 31'66 1914. 12-02 1908. 2967 1915. 8-91 1909. 26'61 1916. 611 1910. 23-94 1917. 3.91 Mint a fenntebbi táblázatból látható, ha valaki pl. 1904-ben kötött 2000 korona biztosítást, az most kétszer 38*17, azaz 7634 pengőt fog kapni. Ellenben, ha ugyancsak 2000 koronás biztosítást kötött, de csak 1914-ben, azért csak kétszer 12*04, azaz 24.08 pengőt kap, ha pedig 1918-ban kötötte, akkor kétszer 2*32 azaz464 pengőt. A kiszámítás alapja, hogy az aranypengő értékben mindenki mennyit fizetett összesen be addig, amig a pénz teljesen devalválódott és ennek 5°/o-a kerül valorizációra. m BSE B3CTBB ffiOEgZBSta elégséges, ha nem támasztanánk alá gazáasági, szociális és jogi téren is. Viszont jogi megvédése a családnak egymagában nem elégséges, mert egyikünk sem gondolhatja, hogy néhány paragrafus megszerzésével meg tudjuk menteni a családokat. — Munkánk alapja az, hogy a magyar család tagjai kölcsönösen megbecsüljék egymást. Csak akkor remélhetünk eredményt, ha a férj megbecsüli a feleségét, a feleség megbecsüli a férjét, a szülők megbecsülik a gyermekeket, a gyermekek a szülőket. Ennek a megbecsülésnek pedig az alapfeltétele, hogy a család minden egyes tagja megbecsülje magát. Felhívás a Betyár-bál vendégeihez Az Öreg Hollók felkérik a Betyárbál résztvevőit, hogy a pontosan fél 10 órakor kezdődő felvonulásra való tekintettel a jelmezben érkezők a szállodai bejáraton át a kistermekben, a kisérők és nézők pedig a nagyteremben 9 és fél 10 óra között szíveskedjenek gyülekezni. Miként már a febr. 1-i bálnál is bizonyára örömmel tapasztalták vendégeink a pontos kezdést most már a valóságban is megvalósítjuk s annál is inkább kérjük a pontos megjelenést, mert az egyik nagy meglepetés a mulatság megnyitó mozzanatában fog lezajlani. Jelmezek férfiak részére szerda estig előjegyezhetők a Széchenyi-tér 13. sz. alatti Cserkészboltban, egy teljes jelmez kölcsöndija 2'50 P. Kérjük a jelentkezéseket idejében eszközölni, mert a késői jelentkezők esetleg kimaradnak, s bár a jelmez nem kötelező, a jelmezben való megjelenés már maga is igen hangulatkeltő doog. Közli a Rendezőség, hogy értesülvén a karneváliai hadparancsról a maga részéről mindent elkövet a Az idegenforgalom megindulását sóvárogva várják a cigánytelep lakói Folynak a Győri Kereskedelmi és Iparkamara bűnügyében a tanúkihallgatások á hercegprímás a magyar családok kölcsönös megbecsüléséről