Esztergom és Vidéke, 1935
1935-02-28 / 17.szám
ÖTVENHATODIK ÉVF. 17. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. CSÜTÖRTÖK, 1935. FEBRUÁR 28 Előfizetési ár 1 hóra : l pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Reformok korát hirdetik azok, akik elhivatottaknak érzik magukat. Harcait egy régi és egy új világrendnek, mely végbement már Európa csaknem valamennyi államában, vagy legalább is most folyik. Magyarországon nyugalom volt, amint azt büszkén hirdették a felelős kormánytényezők, bár ez a nyugalom hasonlított némileg a temető békéjéhez. Ez meg az ellenzék megállapítása volt. A magyar társadalom valahonnan az ázsiai nagy puszták végtelen magányából hozta magával azt az évezredes türelmet, amely azóta úrrá lett a Kárpátmedencében s csak 'olyankor robbant ki egy-egy felkelésben, szabadságharcban, mikor már az elkeseredés tüze tűrhetetlenné tette idebenn a levegőt. A magyar nép most is türelmes. Türelmesen nézte, mint folyik el megmaradt vagyonkája a nagy tőke embertelen polipkarjai közé, mint faragják le tisztviselői fizetését az országmentők, azt is türelemmel nézi, mint szónokolnak hivatott nagyok az ő nevében (magában gondolt valamit) s türelemmel szemléli most is a belpolitikai élet kavargását, a reformok körül támadt nagy forgószelet, a reformok körül, amelyek valójában meg se születtek, mindenki beszél, de senki sem tud róluk. A magyar ember lábhoz tett fegyverrel áll és nézi az élet kavargó karneválját. A türelem még mindig igen nagy, ha ujabban néha-néha ki-kihagy is. Unni kezdi azt. a sok Ígérgetést, szónoklatot, amit az ő nevében és ő bőrére tesznek széles e hazában. A lelke vágyik a reformok után, a becsületes, tisztességes nagy magyar reformok után, melyek nem valamely pártvezérek vagy csatlósaik hasznára és diktatórikus érzelmeik kielégítésére, hanem az ő és kisember testvéreinek munkához és kenyérhez juttatására vannak. Nem épületes dolog az ő számára, hogy azok, akik uj hangot jöttek hirdetni az ország életében, éppen olyan ökölremenő egyéni harcot vívnak a hatalomért egymás között, mint sokat szidott elődeik, a liberális idők gyermekei és aggastyánéi. Akik ma uj világot, uj korszakot és reformokat akarnak hirdetni, azoknak előbb be kell iratkozni, az önzetlenség, jellemesség és keresztény lelkiség elemi iskolájába, addig ne akarják a magyar népet vezetni. És munkatársaikat ne gerinctelen konclesők közül válogassák I Nem elég ugyanis uj világot hirdetni, hanem az uj világot lélekben kell élni. A reformok pedig becsületes reformok legyenek, a nemesen haladó konzervativizmus utjain, olyan reformok, mint amelynek első fejezetét a hercegprímás irta be az új kornak évkönyvébe. A magyar ember még birja türelemmel. De szeretné azokat látni, akik a becsületes reformokat el akarják gáncsolni! XL Pins pápa sajátkezű levele a biboros hercegprímáshoz Serédi Jusztinián dr. bibornokhercegprimás karácsonykor hódoló iratot intézett XI. Pius pápához, aki erre az alább közölt és sajátkezűleg irt latin levélben válaszolt a magyar egyházfejedelemnek: „Kedvelt Fiunknak, Serédi Jusztiniánnak, a római Anyaszentegyház Caelius-hegyi Szent András és Gergelyről nevezett áldozár-bibornokának, esztergomi érseknek — XI. Pius pápa. Kedvek fiunk 1 Üdvöt és apostoli áldásunkat küldjük Neked Igen jól esett leveled, melyben az Úr születése ünnepe alkalmával Irántunk való engedelmességedet újból kifejezésre juttattad és jókívánságaiddal felkerestél. Ezek a jókívánságok megfeleltek az ünnep szentségének, a Te lelked ragaszkodásának és mindenképpen megfeleltek a Mi kívánságainknak is, kik semmit sem óhajtunk inkább, mint hogy az igazságnak és jognak uralma, a tekintélynek tisztelete és az emberi társadalomnak az emberi és isteni törvények egyezségéből származó nyugalma helyreállittassék. Minthogy Te, Kedvelt Fiunk, abban az állásban, melyet betöltesz, mindezeket szem előtt tartod és gonddal munkálod, azért nemcsak jóki vánataid. hanem működésed és fáradozásod is, melyet súlyos körülmények között férfiasan teljesítesz, nagy örömmel és megelégedessél töltenek el. Viszonozva tehát szereteted nyilvánítását, szívből kérjük Istent, hogy mindenható kegyelmével mindazt megadni kegyeskedjék, amit Te fóegy házmegyéd és egész magyar hazád javára oly hévvel kívánsz. És ennek az égi kegyelemnek eszközlője és jele, nemkülönben a Mi különös szeretetünknek tanúsága legyen apostoli áldásunk, melyet Neked, Kedvelt Fiunk, valamint az egész papságnak és hivőseregnek épúgy, mint a szeretett magyar nemzetnek az Űr nevében szívből küldünk. Kelt Rómában, Szent Péternél, 1935. január 10-én, pápaságunk 13. évében. XL PIUS pápa s. k." Két ötvenéves iparos ünneplése az ipartestület vasárnapi közgyűlésén Nagy izgalom a javaslatok körül Az iparosságnak ünnepe volt vasárnap Két öreg ember ötvenéves jubileumát ünnepelte. Méltó volt tehát, hogy a város első polgára polgárának az elisnyújtsa át két merő iratot. KA****"" xX Az ünneplés. Tizenegy után zsúfolásig megtelt a Fürdő nagyterme, mikor Hermann Lajos ipartestületi elnök megnyitotta a közgyűlést. Üdvözölte a megjelenteket, Glatz Gyula polgármestert, Brenner Antal dr. főj egy zőt, Ujlaky Béla dr. kamarai titkárt. Azután felkérte a polgármestert, hogy adja át az elismerő iratot. Glatz Gyula keresetlen szavakkal méltatta a két kérges kezű, Ötven évi munkában elfáradt öreg iparost, Henczy Ferencet és Patóczky Józsefet. — Ez az ötven évi iparos mult — mondotta többek között — legyen példa az iparosság előtt. Lássa meg az ifjú generáció, hogy a tisztes iparoskéz milyen elismerést vívott ki. A polgármester beszéde után Hermann Lajos elnök a testület nevében fejezte ki örömüket és hódolatukat a félszázad munkásainak. Az elnök után Ujlaky Béla, a Kamara kiküldött titkára — ki az elismerő okiratot hozta — az iparos összefogás fontosságát hangsúlyozta. — Az egymás elleni harc, egymás letörése bumeráng — mondotta —, mely előbb utóbb visszaüt. Az iparosságnak élete és érdekei védelmére szorosan egymás mellett kelt felsorakoznia. A tárgysorozat tárgyalása. Azután sor került Farkas Dezső jegyzői jelentésére az elmúlt évről. Tartalmas, munkában gazdag év beszámolóiát ismertette a jelentés. Küzdelmeket, melyeken az iparosságnak keresztül kellett mennie. Problémákat, az iparosság nehéz helyzetének megjavítására. Megemlékezett a testület három elhunyt tagjáról. Ismertette az OTI-székházépités érdekében járt küldöttség eredményét. A belügyminiszter határozott ígérete alapján megvan a remény arra, hogy a tavasszal már kereseti lehetőséget nyújt az új építkezés. A jegyzői jelentés után a zárszámadás, majd a jövő évi költség vetés ismertetése következett. A vagyoni leltár szerint 28.406"56 P-vel rendelkeznek. A testületnek semmi adóssága nincs. Kitör az izgalom. A költségvetés tárgyalásánál robbant ki az az izgatott atmoszféra, amelynek hullámai már a gyűlés megkezdése előtt ott lebegtek a levegőben. Bábszky Ferenc hozzászólásában kijelentette, hogy a testület tisztviselőinek egész kenyeret nem adhat. Az eddigi fizetéseknek körülbelül a felét javasolja, egyéb költségvetési csökkentésekkel 835 P-ős megtakarítást indítványoz. Az indítványra Hermann elnök válaszol. Kijelenti, hogy az elnök ség a legnagyobb körültekintéssel állította össsze a költségvetést. Aki kevesebbel tud adminisztrálni — kiáltotta — vegye át az elnökséget. A kijelentésre nagy vihar tört ki. Majd szavazásra tette fel a költségvetést, hatalmas többséget kapott, amit megköszönt. Utána az ipartestületi alapszabálymódosítás tárgyalása következett. Itt a leglényegesebb változást ismertették. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy egyszerre cserélődött ki az egész elnökség, a módosítás értelmében ezután három részben történik. A Nyugdíj Intézet felállításához bizonyos javaslatokkal egyhangúlag hozzájárultak. A közgyűlés újabb izgalmai. Végül külön indítványok szerepeltek. Először Bátori István indítványát, amelyben azt kéri, hogy az elzárásra ítélt leventéket ne munkaidejük alatt, hanem vasárnap délután vigyék el, továbbá a tanonciskolában a tanítás ne délután 3, hanem későbbi órában kezdődjék és a befizetett részlet-tandrjról irást kapjanak, egyhangúlag elfogadták. Azután került sor Bábszky 6 pontból álló indítványára. 1. A költségelőirányzat, 2. az alapszabálymódositás, 3. A házikezelésű italmérés megszüntetése és bérbeadása, 4. 1935. évi fizetésredukálás, 5. az elnök „több izben" olyan viselkedést tanúsított, hogy nem méltó a bizalomra, vonják meg tőle, 6. új elnökválasztás elrendelése, egy hónap múlva titkos választás útján. Az indítványok ismertetése ok volt az újabb izgalomra. Az elnökellenesek követelték a lemondást, a többség azonban éltette Hermann Lajost.