Esztergom és Vidéke, 1935

1935-02-17 / 14.szám

meg a vármegye területén fekvő és idegenforgalmi szempontból figyelembe vehető szegényebb községek ről. Ugyancsak 100 pengőt szavazott meg gyógykezeltetési segély cimén Teller János vm. irodatiszt részére. A közigazgatási bizottsági ülés legnagyobb érdeklődést kiváltó pontja az albizottságok megalakítása volt, Az 1935. év tartamára az aláb biakat választották meg: a fegyelmi választmányba rendes tagokul dr. Fehér Gyula, Ghiczy Elemér, Jánosi Károly és Ujszászy Imre, póttagokul dr. Schmidt Sándor és vitéz Szabó István ; az gazdasági albizottságba rendes tagokul Bartus József, Ghiczy Elemér, Horváth Mihály, Körmendi Károly, dr. Meszlényi Zoltán és Orosz Antal ; az adóügyi albizottságba rendes tagokul gróf Dégenfeld-Schomburg Ottó, gróf Eszterházy Móric, F. Péntek Pál és Réhling Konrád, póttago kul Ghiczy Elemér és Troykó Béla ; a népoktatási albizottságba gróf Eszterházy Móric, Lőke Károly és dr. Meszlényi Zoltán; az útügyi albizottságba gróf Eszterházy Móric és F. Péntek Pál; a kisajátítási albizottságba Ghiczy Elemér és dr. Schmidt Sándor; a telepítési albizottságba gróf Esz terházy Móric és F. Péntek Pál; a közegészségügyi albizottságba dr. Szili Károly, Réhling Kdnrád és Troy kó Béla; a törvényhatósági egészségügyi bizottságba Ujszászy Imre, Telkes Pál és Kerschbaummayer Károiy ; a vm. tisztviselők szabályszerű elbánás alá vonására való bizottságba Mátéffy Viktor lemondása folytán megüresedett helyre dr. Schmidt Sán dor. A gyámügyi fellebbviteli küláöttségbe a főispán rendes tagokul dr. Fehér Gyulát és Troykó Belát, póttá gokul gróf Dégenfeld-Shomburg Ot tót nevezte ki, a közigazgatási bi zottság rendes tagokul gróf Észter házy Móricot és Lőke Károlyt, póttagul dr. Schmidt Sándort választotta meg. A január havi alispáni jelentés megemlékezett a törvényhatósági bizottság január 21-iki alakuló közgyű téséről és az ott elhangzott magasszárnyalású beszédekről, majd pedig felolvasták a tiszti főorvosi, a pénz ügyigazgatók, a gazdasági felügyelőség, a tanfelügyelőség és az állam építészeti hivatal havi jelentéseit amit bizottsági tagok tudomásul vettek. IIIIIIIIIIMIIIIMIII1IIMH Kik adjanak be februárban adóvailomást ? Február végéig általános kereseti, jövedelem- és vagyonadóbevallást tartoznak beadni: 1. azok, akik az 1934. évre tízezer pengőt meghaladó adóalap után voltak általános kereseti adóval, illetve jövedelemadóval és 200 ezer pengőt meghaladó adóalap után vagyonadóval megadóztatva ; 2. azok, akik az 1934. évre az említetteknél kisebb adóalap után voltak ugyan megadóztatva, de adójuk mégsem.esett rögzítés alá (mert a tavalyi kivetés még február végéig sem emelkedett jogerőre, illetve, mert az 1934. évben foglalkozásukat vagy lakásukat más községben helyezték át, — vagypedig foglalkozásuk az 1934. évben megváltozott, illetve mert az 1934. évre csonka év alapján voltak megadóztatva); 3. az uj adózók, akik foglalkozá sukat az 1934. év folyamán kezdték meg, illetve vagyonuk az 1934. évben keletkezett, vagy akik az 1934 évre már megadózott foglalkozás mellett más foglalkozást is kezdtek. Az 1. pont alá eső adózóknál a bevallási kötelezettség független attól, hogy az 1934. évre kivetett általa nos kereseti adójuk, jövedelemadójuk és vagyonadójuk jogerőre emelkedett-e vagy sem, mert a 10 ezer pengőt meghaladó jövedelem, illetve 200 ezer pengőt meghaladó vagyon után megadóztatottakat az évenkénti bevallás kötelezettsége terheli. A bevallási késedelem birsága az általános kereseti adónál az adóalap 1 százaléka, jövedelem- és vagyon adónál a kivetett adó 10 százaléka ha az adózó a bevallást a külön felhívásra idejében benyújtotta. A magasabb százalékibirság a kereseti adónál az adóalap 3 százaléka, a jövedelem- és vagyonadónál a kive tett adók 50 százaléka, ha az adózó bevallásait külön felhívásban megszabott határidő elteltéig sem adta be az illetékes hatóságokhoz. wmmimmmmmmmmmmmmmmmmmmmmtwwtBmmmiw Szerdán délután avatta fel a hercegprímás a dorogi bányatársulat tizenkettedik kultúrházát Esztergomban Otthont, kultúrházat kaptak azok a bányamunkások, akik Esztergomban laknak. A bányatársulat hazafias és vallásos mentalitásának eredménye ez a tizenkettedik otthon, amely homlokzatán a bányászköszöntéssel várta szerdán délután az ünnepélyes aktust. Sűrű hóesésben nagy tömeg gyülekezett és töltötte meg a bányászotthont átadása alkalmával. A felavatást a hercegprímás végezte, előkelő közönség és a bányászok nagy tömegének jelenlétében. Ott volt Radocsay László dr. főispán, Frey Vilmos dr. alispán, Glatz Gyula polgármester, Lepold Antal dr., Drahos János dr., Csárszky István dr. prel.-kanonokok, Reimann Ernő MÁK vezérigazgató Budapestről, Schmidt Sándor dr. bányaügyi főtanácsos, Gácser János igazgató, Kompolthy Ödön bányaigazgató, Róth Kálmán főfelügyelő, Proaza Vilmos igazgató, báró Rohr Rezső felügyelő, Trinkt Kálmán dr.. dorogi plébános, Szomszély Antal bánya lel kész, Lukács Lajos főfelügyelő, Reviczky Elemér főszolgabíró, Felber Gyula dr. belvárosi plébános, Hamvas Endre dr. hercegprimási titkár, Horváth György dr. rendőrtanácsos és sokan mások. A pontban öt órakor bíborban érkező hercegprímást a bányatisztek és egyenruhás bányászok fogadták. A bányászzenekar a pápai himnuszt játszotta, az előszobában pedig Reimann Ernő vezérigazgató üdvözölte a biboros egyházfejedelmet. A prímás rövid válaszában hangsúlyozta, hogy amint* őt szeretettel, várták, ő szeretettel jött ide, kivánja, hogy ez a ház a szeretet otthona legyen. Ezen célból szenteli fel és adja át hivatásának ezen épületet. Azután nagy papi segédlettel felavatta a bányászkulturházat. Az ünnepélyes aktus után elfoglalta a primás az emelvényen kijelölt helyét és a következő szavakat intézte a bányászokhoz: — Ma, amikor a családi kötélé kek ^veszedelmes meglazulása, az egyes társadalmi rétegek bomlása miatt végveszedelem fenyegeti a nemzeteket, valóban szent hivatást teljesítenek azok, akik a családok összefogásán fáradoznak — mondotta a főpásztor. — Tudom, hogy ti ragaszkodtok SPIRIN Ua&kücsak a » 7&uy£\ «keiesztiel m A YE RJ Gyógyszertárakban kapható 1 a szűkebb családi körötökhöz, a múltban" is arra törekedtetek, és a jövőben is azon lesztek, hogy a bányászcsalád szilárd legyen. Tudom, hogy a bányászösszefogás egyik eszköze az otthon, melyek egymásután létesülnek a dorogi kerületben. Az otthon családi épület. Azért nemcsak főpásztori, hanem hazafias örömmel is jöttem megáldani e házat, amely ház valóban összekötő kapocs az egyes bányászcsaládok között. — Legyen e háznak uralkodója a szeretet — folytatja a primás — amelynek jelenléte kiegyenlíti a külömbségeket a kicsinyek és nagyok között, közelebb hozza, megrövidíti a távolságokat, egy testbe foglalja össze a tagokat. Egymásra vagytok utalva, az összefogástoknak legyen e családi ház a leghűbb képe. Honoljon itt a szeretet és megértés s amint példát adtak a családi szilárdság előmozdításában, adjatok példát a bányásztársadalom és általában az emberi társadalom összefogásában is... A hercegprímás beszéde után Schmidt Sándor dr. bányaigazgató köszönte meg az egyházfejedelemnek, hogy már másodszor személyesen avatja fel a bányászok otthonát. Azután tekintélytisztelet és vallásos szellem szükségességét hangsúlyozta, mint a megelégedett, boldog élet alapjait. Prouza Vilmos igazgató veszi át a házat, fogadalmat tesz, hogy ebben a házban destruktiv eszmék sohsem fognak otthonra találni. Pál Ferenc, a bányászok nevében fogadja, hogy ezután is kitartanak egyházuk mellett, a ház pedig a szeretet otthona lesz. Végül a zenekar a bányászindulót játszotta, majd a Himnusz eléneklésével fejeződött be a bensőséges családi bányászünnepély. Hogyan fejlesszük idegenforgalmunkat? más alkalmas helyen egy üdülést szolgáló nyaralótelepet, penzióépülettel és játszótérrel. Ezen intézmény iskolaszanatóriummal lehetne kifejleszthető, tehát nem idény, hanem állandó jellegű üzletággá fejlődhetnék. Igy rentábilisabbá válik a vállalkozás. Azt mondják, hogy a városnak nincs erre pénze. Csinálják meg akkor a pénzintézetek. Nevesebb tranzakciók hiányában érdemes volna e tervvel foglalkozniuk s az anyagi befektetés biztosan meghozná a kellő hasznot. Az idegenforgalom fellendülését jótékonyan előmozdítaná a villamosított vonatjárat, melynek életbeléptetése érdekében a polgármester úr már az illetékes helyen interveniált Elengedhetetlen feltétel azonban még, hogy a gőzhajótársaságok sűrűbb és gyorsabb közlekedésű hajójáratokat állítsanak be. Álljon továbbá egy-két propeller is az idegenek rendelkezésére, hogy kénye-kedve szerint sétahajózhasson a szomszéd állomásokra. E felsorakoztatott tényezők képezik a becsületes idegenforgalomnak éltető rugóit, kiegészítve egy óriási propagálással, mely Esztergom fürdővárossá való proklamálását ország világ előtt kikiáltja. Ezt a sajtó és a pályaudvarokon kifüggesztendő hirdetmények terjesztenék. De még ennél is többet kell tennünk. Tudvalevően nemrég jelent meg a Berliner Tagblattban egy, a mi városunkról írt erősen diffamáló közlemény, amely Esztergomot az egész világ előtt diffamálta. Igaz ugyan, hogy a polgármester úr a napilapok révén korrigálta a hazug adatokat, azonban az idegenajkúak és különösen a szomszéd államok népei aligha szereztek tudomást a rektifikálásról, ennélfogva kívánatosnak tartanám, hogy Esztergom történetének dicső múltját és jelenét magyar és német előadás keretében rádió révén is ismertessük meg. Ugy tudom, hogy városunk ily módon való rehabilitásához a polgármester úr elvben hozzá is járult. Szerkesztő urnák tisztelő híve Vettük az alábbi levelet: Tekintetes Szerkesztő ür! Magyarország valamennyi városa, igy Esztergom is, elkészítette és közreadta az ezévre szóló idegenforgalmi programját. Minthogy bennünket ez utóbbi érdekel legjobban, engedje meg igen tisztelt Szerkesztő úr, hogy annak szűkreszabott programjához hozzászóljak. Kár, hogy a propaganda-bizottság még nem számolt be az e célt szolgáló munkálkodási tervéről, annak ellenére, hogy az idő parancsoló szava ezt sürgősen diktálja. A magam részéről sietek elgondolásaimat a jó ügyre vonatkozóan a következőkben kifejteni. Specialiter Esztergom nem elégedhetik meg oly idegenforgalommal, mely abban nyilvánul meg, hogy az idegen 1—2 napra ideránduljon. Arra kell törekednünk, hogy az a szezon legnagyobb részét nálunk letelepedve, itt töltse el, mert előző esetben csak a Máv látja az ide kirándulók hasznát. Az utóbbi esetben azonban társadalmunk minden rétege, de különösen az ipar és kereskedelem élvezne egy kis fellendülést az amúgy is egész éven át tespedő és letargikus üzletmenetében. Elgondolásom megvalósítása nem kivihetetlen. Városunk kies fekvése, gyönyörű kirándulóhelyei, kitűnő levegője, jóhatású gyógyvizei predestinálják, hogy Esztergom Budapesthez hasonlóan fürdővárossá, de egyúttal üdülőhellyé felavattassék. Természetesen ellimináiandók azok a gátak, amelyek a grandiózus terv megvalósítását megakadályozzák. Első sorban a lakásviszonyokra gondolok. A magánházak nem nyújtanak az idegennek elég kényelmet. Az udvarok rendezetlenek, nem tágasak. Benne a gyermekek nem hancúrozhatnak, nem tombolhatják ki magukat, ahogy azt más nyaralókban módjukban áll. A tehetősebb családokat talán kielégíti a szállodai élet, de a tisztviselő, a középosztály nem birja az iramot. Meg kell teremteni akár a Szigeten, vagy Sa. S.