Esztergom és Vidéke, 1935

1935-02-17 / 14.szám

Megalakult szakosztály Az Esztergomi Kereskedelmi Társulat Fűszerszakosztálya f. hó 13-án tartott szakosztályi ülésén választotta meg tisztikarát: elnök: Kovancsek Jenő, alelnökök : Nelhiebel Antal, Jancsó Dezső, titkár: Galambos József. A szakosztályi, elnöki tanácsnak tagjai lettek: Amon Károly, JóDobronya Béla, Wild Andor, Wink ler Géza és Schwarcz Vilmos. A választás után Lenkei Emil, a Kereskedelmi Társulat elnöke meleg szavakkal üdvözölte az újonnan megválasztott tisztikart, amelynek tagjai biztosítékot nyújtanak arra, hogy a szakosztály továbbra is a fejlődés útján fog haladni, amelyhez az Isten áldását kéri. A tisztikar nevében Kovancsek Jenő elnök köszönte meg a szép szavakat, majd a szakosztály minden tagjának értékes közreműködését kérve foglalta el az elnöki széket. Elnöki megnyitójában rámutatott azokra a nehézségekre, amellyel ma a kereskedőnek meg kell küzdeni, de reméli, hogy egymás megbecsülése, egymás szeretete és a kitartó, szorgalmas munka feltétlenül meg fogja hozni a kívánt üdvös eredményt. Ezután Szántó Pál tartalmas előadásában aktuális kereskedelmi problémákat ismertetett, majd Galambos József, a szakosztály titkára elsősorban a fűszereseket közelebbről érintő miniszteri rendeleteket, keres kedelmi és iparkamarai átiratokat ismertetett szakszerű előadásban. A gyűlés mindvégig a nagy szám ban megjelent tagok meleg érdeklődése mellett folyt le. G. y. Gyűjtés a belvárosi templom kifestésére A belvárosi templom kifestési költségeinek egybegyűjtésére a belvárosi Egyházközség az alábbi kérelmet intézte az Egyházközség tagjaihoz : Katolikus Testvéri A Belvárosi Egyházközség képviselőtestülete január 27-én tartott ülésén elhatározta a plébánia-templom kifestését és hogy az ehhez szükséges összeg előteremtésére a híveket önkéntes adakozásra szólítja fel. Erre kérünk, katolikus Testvér, mint az egyházközség vezetősége. Azt hiszem elismered, hogy templomunk jelenlegi leromlott állapotában,, már nem méltó Isten házához. Őseink a mainál még nehezebb időkben építették fél ezt a templomot, illő tehát, hogy mi, a késői utódok legalább fenntartsuk azt és ne hagyjuk elpusztulni. Mindenfelől halljuk, hogy kisebb egyházközségek, dacára a mostoha viszonyoknak, új templomot építenek; mi, akik 10.000-en vagyunk, ne tudnók akkor legalább kifesteni templomunkat, melyhez a város valamennyi temploma között a legszorosabb lelki kapcsolat fűz, hisz talán itt kereszteltek valamikor, itt vetted először magadhoz az Ur szent testét, itt esküdtél örök hűséget élettársadnak, innét fognak egykoron utolsó utadra kisérni. Végre megjegyezzük, hogy a város mint kegyúr a külső tatarozást saját költségén eszközli és a festési munkálaHogy kenyere ízletes legyen Törökszentmiklósi lisztet vegyen. Főraktár: Vörös József cégnél. tokát az egyházközségnek költségkímélés szempontjából a kegyúrral egyidőben kell végeztetni. Midőn egyházközségünk tagjainak szíves adományait kérjük, felhivjuk figyelmüket, hogy nem kis összeg előteremtéséről és évtizedekre szóló alkotásról van szó, hogy tehát mindenki nagylelkű legyen az adakozásban. A csatolt szelvényen jelezzék, hogy mennyivel szándékoznak a templomfestéshez járulni és esetleg minő részletekben, de még ebben az évben. A szelvényt juttassák el a városházára Tátus János tisztviselő, egyházközségi pénztároshoz a hivatalos órák alatt, hol megfelelő számú csekklapot kapnak, melyen a pénzt feladhatják. Szives tudomásukra hozzuk, hogy amennyiben 15 napon belül nem nyilatkoznának, személyesen ismételnők meg kérelmünket, ami akkor is megtörténnék, ha a felajánlott összeg nem felelne meg várakozásunknak. Ette/ Qtfftn Dr. Felber Gyula világi elnök. egyházi elnök. Az egyházközség vezetősége kettőre kéri-a híveket: 1. Ne nehezítsék meg a kézbesítő munkáját azzal, hogy esetleg vonakodnak a vétivet aláírni, hisz ezzel még semmire sem kötelezik magákat, csak a felszólítás átvételét ismerik el. 2. Vegyék esetleg igénybe a beszolgáltatandó szelvényen felajánlott kedvezményt, hogy csak bizonyos idő múlva vagy részletekben járulnak hozzá a templomfestéshez. Mert a vezetőség itt azokra gondolt, kik csak akkor adakozhatnak, mikor már termett valamijük, vagy akiknek havi fizetésük van és havonként felajánlva valamit, igy részletekben többet adhatnak mint egyszerre. Mindenesetre kényelmesebb egy csekélységnek felajánlásával az ügyet a magunk részéről elintézni, tényleg azonban csak késleltetjük a nagy cél elérését és további késeléseknek tesszük ki magunkat. Páratlan meglepetések a betyár-bálon Az öregcserkészbál nagy erkölcsi sikere szinte párancsolólag rója az öreg Hollók vigalmi őrsére azt a feladatot, hogy ezt a sikert a Betyárbálon még tovább fokozzák. S valóban, miként értesülünk, a maguk nemében páratlanok lesznek azok a meglepetések, amelyek hivatottak fokozni a bál hangulatát és sikerét. A rendezői főhadiszállásról csak anynyit sikerült megtudnunk, hogy az egyik egy színpadi meglepetés lesz s az esztergomi álarcos bálok tör ténetében egyedülálló, de a bálte rémben is egy soha nem látott attrakciója lesz a bálnak Igy aztán a Betyár-bált a titokzatosságok egész légiója Övezi s a fátyol-fellebbentés bizonyára nagy tetszést fog aratni. Az érdeklődés megyeszerte igen nagy s minden remény megvan arra, hogy a környékbeli népviseletek egész galériája is fel fog vonulni március 2 án. A Farkas cég kirakatában már is láttunk igen kedves színes, babos jelmezanyagokat, sőt ugyanitt ötletes ruhatervek is állanak a jelmezesek rendelkezésére. A rendezők ezúton is felkérik a résztvevőket, hogy lehetőleg a bál nevének megfelelő egyszerű, szines mellénykés magyar ruhácskákban, vagy ugyanígy elkészített szines babos ruhában, esetleges különleges népviseleti jelmezekben jelenjenek meg a mulatságon farsang utolsó szombatján. Filléreiért ezreket érő kacagásban részesülhet február 17 én a „Templom egéré"-nek előadásán. Frontharcos közlemények Legközelebbi tájékoztató összejövetel f. évi március hó 3 án, vasárnap d. e. 11 órakor a városháza nagytermében, amelyen való megjelenés az esztergomi főcsoport tagjaira nézve kötelező. Ismételten felhivjuk bajtársaink figyelmét arra, hogy f. hó 24 én. vasárnap este pontosan 8 órakor a a Magyar Királyban megismételjük a „Vén bakancsos és fia a huszár" cimű színmű előadását. Az estélyt a frontharcos dalárda vezeti be. Kérjük a bajtársainkat, hogy lehetőleg teljes számban jelenjenek meg és ezenkívül csináljanak kellő pro pagandát az est sikere érdekében, családi és baráti körben, mert ily társadalmi szerepléssel is hatható san szolgálhatjuk kitűzött nagy céljainkat, anyagi és erkölcsi erőket gyűjthetünk további küzdelmeinkhez és demonstrálhatjuk a bajtársi együttérzést és szeretetet. A formaruhával rendelkező bajtársak a rendezésnél leendő közreműködés céljából már este fél 8 órakor jelenjenek meg. Az előadás után tánc, amelyen szövetségünk tagjai, családtagjai és az általuk bevezetett vendégek vehetnek részt. Belépőjegy az előadásra c

és táncestélyre személyenkint 80 fillér és ezenkívül személyenkint 20 fillér a ruhatár. A rendezőbízottság 18-án, hétfőn este 9 órakor a Magyar Királyban ülést tart. Kérjük azon bajtársakat, akik a rendezés munkájában részt óhajtanak venni, jöjjenek el a gyűlésre. EGYRŐL-MÁSRÓL Olyan jól esik. ha az ember a gondoktól nyugtalan éjtszaka után a reggeli fényben tiszta hóval betakarva pillantja meg az utcát. Fehér nyugalom száll a lelkekre. A munkanélküli fázó, éhező munkást pedig az öröm láza reszketteti meg és síró családját ragyogó szemmel nyugtatja meg, hogy estére lesz kenyér, talán fűtő is, meg meleg is. Megelevenedik az utca. Hónuk alatt lapáttal sietnek a városházára a reménykedő lelkek, hogy lesz-e hó takarítás . . . Lesz ! ötvenen vannak, fiatalok, öregebbek . .. Köztük egy asszony. Egy jobb ruhájú munkanélküli vezeti őket, utcáról-utcára. Elosztani nem kell őket, széthúzódnak maguktól. Ki-ki tudja a helyét. Csoportonkint gyűjtik, majd kupacokba hányják az áldott havat. Egész nap tart a munka, délután öt órakor befejezik. Könnyű munka, kinek jó a lábbelije. A napszám pengőhúsz. Estére, a másnapra, talán kettőre is van már kenyér, van fűtő s lesz meleg leves ,. . Éljen a polgármester 1 Jól alusznak, reménykednek, hátha az éjjel megint esik a hó! A városházán jártam. Serényen folyik a munka. Évvégi zárlat, újévi nyitás, az adóhivatalban annyi a fiatal munkaerő, hogy a felek már be sem férnek. A szellemi munkanélküliekre is gondol a város polgármestere, de hivatali szempontból is célirányos, mert mindenkinek van helyettese, nem akad meg a munka, ha valaki megbetegednék. Igy gondolom én, de viszont az adót izzadó polgártársam attól fél, hogy a több alkalmazott újabb pótadóteherrel jár. Miből fizetik, hisz már így se bírjuk a terhet. Aggódó társamat megnyugtatom. — Nézze barátom, az a fiatal ember már 28 éves, évek óta ül annál az asztalnál s forgatja az adófőkönyv hatalmas lepedőit, rója annak sorait, rubrikáit s havonkint mindössze húsz pengőt, amaz ott harmincat, a harmadik pedig már negyven pengőt kap. urambátyám, ha kiszámítja, abból egy napra alig hetven fillér, egy pengő, pengőharminc jut. Ebből élni kell. S talán családot eltartani. Azok meg abban a csoportban csak bejárnak ide, dolgoznak Isten nevében, részükre a költségvetésben nincsen egy fillér sem beállítva, a fizetési jegyzéken a nevük nem szerepel soha sem. Az ő részükre a hó nem esik a földre, az övéké elolvad már a levegőben. Azok annak örülnek, hogy bejárhatnak ide dolgozni s nem kell othon tétlenül lenniök. A barátom arcán valami fájdalmas vonás keletkezik az előző aggódás helyett... megemeli a kalapját s suttogva kérdezi: „Miből élnek akkor?" — A munkából, a dologból, a reményből, hogy valamikor, soká, majd azok helyébe kerülnek, akik egy napra hetven fillért, pengőt és pengőharmincat kapnak .. . Polgártársam csak áll, gondolkodik . . . s lassan, újra megemeli a kalapját azok felé a „napszámtalan" napszámosok felé s felém suttogja: — uram, én nem tudnék ingyen dolgozni. Minden évben elmegyek ugyan a városnak robotba, de akkor sem abban a reményben, hogy jövőre újra jöhetek. És ezt így a polgármester úr rendelte, vagy a képviselőtestület határozta el ? Nem tudok választ adni. Elköszönünk. * * * A városi képviselőtestület legutóbbi ülésén egyhangúlag tovább vállalta a reáliskola 60.000 P terhét. Szívesen vállalták, mert véleményük szerint a reáliskolára szükség van. Lehet, hogy álláspontjuk mellett továbbra is kitartanak s hajlandók még nagyobb áldozatra is. Kérdezem: a napszámtalan napszámosokra szükség van ? fia van, akkor lehetetlen napszám nélkül hagyni őket, (Legalább annyi mint a hólapátolónak, neki is jár.) mert anélkül felelősségteljes munka nem követelhető tőlük.