Esztergom és Vidéke, 1935

1935-11-24 / 92.szám

ÖTVENHATODIK ÉVF. 92 SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. VASÁRNAP. 1935. NOVEMBER 24 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Iparosaink szomorú helyzete November 8-án, vagyis mult pénteken a győri iparkamarai küldöttség értekezletén szóba került az esz- j tergomi iparosság sajnálatos és j mondhatni tragikus sora is. A kamarai elnöknek, mint már megírtuk, meg nem magyarázhatóvá vált az; iparosság tüntető távolmaradása. A kb, 600 iparosból, akik Esztergom- \ ban élnek, hatan jelentek meg az értekezleten. Egy százaléka. Ezzel kapcsolatban azután felmerült a tagdíj befizetések kérdése is. Az előirányzatban 3200 P van beállítva, amiből az év folyamán 700 P folyt be. Azonkívül 1934-ből körülbelül 2000 P van hátralékban. Szomorú képet nyújtanak ezek a a száraz adatok az ipartestületi életre vonatkozólag. Mutatják az elhidegülést a közös munka részvételében, az egymás iránti meg nem becsülést, áskálódást és intrikát. fia azonban objektiv szemmel nézzük az iparosok sajnálatos esetét, önkéntelenül fölmerül a kérdés lelkünkben, hogy mindez miért? Miért nincs ebben az erős, gerinces osztályban kéz a kézben ? Miért nincs meg az egymásközötti szoros összekapcsolódás? Miért nem küzdenek közösen jogaikért? fiisz köztudatban van : az összetartásban van az erő. Amit egy nehezen, vagy sehogyan sem tud eredményre vinni, azt tiz már megmozgatja, száz pedig kiviszi. Az iparosok között miért nincs meg ez ? Esztergom iparosainak, mondjuk meg csak úgy ahogy van, azért nincs élénk tevékenysége a közügyekben, mert kevés az aktiv reprezentánsa. Iparosaink súlyos helyzetén csak úgy lehet segíteni, ha maguk között félretesznek minden ellenségeskedést, személyi ellentétet, önzést és egybeforrva választják ki maguk közül azokat, akik azután ez illetékes helyeken hathatósan meg tudják védeni az iparos érdekeket. Szomorú az is, hogy a 600 önálló iparos a városi képviselőtestületben alig egy pár taggal van képviselve. Saját erdekük kivánja, hogy mind a városi, mind a megyei képviseletben számarányukhoz méltó képviseletet nyerjenek, hogy azután ott súlyukkal, többségükkel és szavukkal meg tudják értetni sérelmeiket és azokra orvoslást nyerjenek. Ne várjunk csodákra, gazdasági életünk javulására. Két kezünkkel, tehetségünkkel kell a törvényes keretek között kiharcolni azt, amit örökké éhes szánkba akarunk juttatni és akkor a küzdelemben ott lesz az Isten elmaradhatatlan segítsége is. Azonban pillantsuk meg az érem másik oldalát is. Az esztergomi iparosságot nemcsak a belső baj teszi zilálttá, hanem ezen szétbomlasztó hatást növeli az állandó munkahiány is és az, hogy több helyen teljesen mellőzték a helybeli iparost. Miért van éz? Hová menjenek akkor a mi iparosaink? Más városba, ahol bizony idegent mindaddig nem alkalmaznak, mig saját városukban egy munkanélküli is van. Azt nem lehet állítani, hogy drágább és nem megbízható a helybeli iparos, mert az esztergomi ipartestület elég szép számú és kitűnő iparost termelt ki magából, olyanokat, kik bármelyik vidékivel bátran felveszik a versenyt. Ne mellőzzük tehát iparosainkat s ha esetleg egyikkel-másikkal nem lennének megelégedve, bízza- \ nak meg mást a munkával, de sem! mi esetre se menjünk idegenbe. Erre tisztes esztergomi iparosság semmi-1 vei sem szolgált rá. Több feltűnő eset fekszik hallgatag némaságban az ipartestület életkerete között, hogy nagy kontúrok- j ban méltán megmutassa az észter-! gomi iparosság szomorú helyzetét. Belső bajukhoz, s talán önmaguk vesztéhez hozzájárul ezen külső mellőzés is, amit nekünk, esztergomi munkaadóknak kell orvosolni. Segítőkezet kell nyújtanunk, támogatnunk kell és akkor, ha kellő munkához juttatjuk iparosainkat, a hatás nem fog elmaradni. Mindjárt nem lesz annyi adó és tagdíjhátralék, nyugodtabb, harmonikusabb élet lesz közöttük, szívesen támogatják és járnak majd testületükbe, föllendül a gazdasági vérkeringés városunkban, mert ne feledjük, a pénz kerek, gurul, nem marad nyugodtan egy helyen, körforgást végez, amelyben az emberek megelégedés-oázisa terül el. (=) Admont s az admonti códex a Nagy jelentőségű Wolfold apát alkotása. 1137-ben apácakolostort alapít Admontban. Intézménye nagy hírre jut. Uralkodó s a legelőkelőbb családok leánygyermekei kerülnek az itteni apácák messze földön híres nevelőintézetébe. Közülük többen a fátyolt is félveszik, hogy mint szentéletű apácák és apátnők Istennek szenteljék áldozatos életüket és Hozzá vezessék a gondjaikra bízott leányifjúságot. A férfi-kolostor bencés szerzetesei szent alapítójuk imádságos, munkás éktét valósítják. Az „Ora et labora" atyai öröksége nyomán felbúgnak a monostori zsolozsmák. A munka megszentelő éneke épp iiy otthonos. A kolostori műhelyek az alkotás lázában nyugtalankodnak. A bencések e vidék gazdag vasbányáinak első feltárói. A szálló esztendők századokká sűrűsödnek. A nagy rengések gyűrűi ide is eljutnak. A tartományi pusztító dáridók "gyötrelmei e vidéket és kolostorát is ostorozzák, akárcsak nálunk a zivataros századok korában. Egy-egy nagy intézmény története, érverése kicsinyített mása a nagy szervezet életműködésének. Lázait, bajait a vérkeringés elragadja mindenüvé. S mennél fontosabb és jelentősebb egy-egy szerv működése, annál erősebben jelentkezik nála a nagy szervezet betegsége. Az említett nagy fellendülés a XIII. század közepéig tart, hogy utána a magasan ívelő kapaszkodó után Admont is rákerüljön a hullámvölgy lejtőjére. A Hohenstaufok pusztulásával Németországra is rászakad a nagy interregnum (1256—1273). A császártalan, szörnyű idők az ököljog uralmát honosítják meg a hatalmas, gazdátlan területen. Rablólovagok garázdálkodása teszi bizonytalanná az élet- és vagyonbiztonságot. A közös sorsot e vidék sem kerüli el. O is megmerül a megpróbáltatások áradásában. Habsburgi Rudolf császárrá választása véget vet a szabad portyázásoknak. Ebben az időben ül az admonti apáti székben II. Henrik, a kolostor egyik legnagyobb apátja. Tudós, vaskezű, fáradhatatlan munkásságú előljáró. Rendet teremt nemcsak kolostorában, hanem a vidéken is. Rudolf császár kitüntető bizalmára méltatja, munkatársai közé veszi. A császári kegy egyre magasabbra emeli. Mikor azután Albert herceg kérésére 1285 ben Stájerország tartományfőnöke lesz, a világi hatalmasságok irigysége ezt már nem tűrheti.. Miattuk el kell hagyni előkelő megbízatását, de azért derűsen és megtépázatlanul vonul vissza apátságába. A fény és árny napos ragyogásában, színtelen elborulásában peregnek tovább az esztendők. Közöttük, a pirosbetűs ünnepek és szürke taposónapok láncában tűzcsóvák lobbannak. A figyelő, kővédermedt titánok szemében a lápok imbolygó lidércvilága, az arasznyi életű emberek számára csordultig telt kehely — sírás és szenvedés. Errefelé is meglendülnek a parasztlázadás lökései. Figyelmeztetői más, pusztítóbb áradás közeledésének. Meginognak a sokaktól nem értett, megrágalmazott középkornak egész világot hordozó pillérei. Megrecsegnek az eresztékek. A XVI. század vallási és szociális forradalmai itt is éreztetik hatásukat. 1525-ben a felbujtogatott parasztok felgyújtják a kolostort Megbecsülhetetlen érték válik a lángok martalékává. Az új, forrongó eszmék törést hoznak az itteni egységes, zárt rendbe. Nem egy apátjuk lemond, mert nem tud megbirkózni a nehézségekkel, melyeket az idők megbolygatott szellemei löknek a régi világba. Politikai szempontból is megremeg a tartomány. A mohácsi csatatéren sírba hanyatlik a középkori magyar királyság. Halálkiáltása elhat a stájer hegyek közé is. Mennydörgető visszhangot vernek rá a sziklafalak. I. Ferdinánd tartományainak s házának minden erejét egybeszedi, hogy gátat emeljen a mindent elnyeléssel fenyegető török pusztításnak. Admont is beszolgáltatja vagyonának negyed részét. Birtokai, egyházi, asztali ezüstjei zálogba kerülnek, hogy ágyúk dörgése, bástyás várak s katonák ezrei hirdessék a keresztények áldozatkészségét. A Kőszeget ostromló Szolimán portyázó csapatai ellátogatnak a HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Nagy diáktüntetések folytak az egyetemeken. — A külföldi magyar intézetek vezetését átszervezték. — Márkus Lászlót nevezték ki az Operaház igazgatójává. — ötszázezer pengő OTI kölcsönt kap Hajdúszoboszló. — Az egységespárt 5500 szavazattal győzött ónodon. — Játékkaszinót akarnak felállítani Margitszigeten. — A lipótvárosi bazilika plébánosa nyugdíjazását kérte. — Egy győri utászhadnagy az utcán agyonlőtt egy napszámost. — József Ferenc dr. főherceg uj szindarabot írt. — Egymillióhatszázezer pengőt fordít a a főváros a téli inségakcióra. — Fejedelmi vendégek vadásznak Hortobágyon. — Ottó-miséket tartottak az egri egyházmegyében. — A Műegyetem termeiben kitűzték a keresztet. — Juszuf Kemál egyiptomi herceg hortobágyi vadászzsákmányát, 400 vadkacsát és libát a debreceni szegényeknek adományozta. — Jövő szeptemberre kész lesz a fővárosi Horthyhid. — Magyarországon szabadalom védi a gázzal töltött villanykörtéket. — Bomba' menekülő helyek épülnek Budapesten. — Ravasz református püspök az egyházi házasság visszaállítása ellen nyilatkozott. — Megszüntették a sárospataki főiskola jogi tanszékét. KÜLFÖLD A Nobel -békedijat ez évben nem adják ki. — Küszöbön áll az ujabb japán-kinai háború. — Tanácskoztak a kisantant vezérkari főnökei. — Hodzsa cseh miniszterelnök a tót autonómia ellen nyilatkozott. — A görög király hazatért és elfoglalta újra trónját. — Zsidóellenes tüntetések miatt r bezárták a varsói egyetemet. — Életbeléptek a büntető szankciók Olaszország ellen. — Olaszbarát tüntetések voltak Parisban. — Badoglio tábornokot nevezték ki az abesszíniai olasz haderők főparancsnokává. — Angol katonai felügyelet alá került a szuezicsatorna. — Egyiptom megtiltotta az olasz katonai repülőgépek áthaladását. — Sztrájkolnak a francia acélgyári munkások. — Az angol kormány nagy győzelmet aratott a választásokon. — Ünnepélyesen fogadták a görög királyt Rómában. — Északkinában ki akarják kiáltani a köztársaságot. — Meghalt az olasz király nővére. — A Curie család harmadszor kapta meg a fizikai No! bel-dijat. — Az angol bányamunI kásság a sztrájk mellett szavazott. ' — A jazz-zenekart kitiltották a német rádióból. — A szuezi csatorna j átkelési forgalma 90 millió frank volt október havában. — Mac-Donald volt angol miniszterelnök kibukott az angol parlamentből. — Blériot' repülőgépgyár fizetésképtelen lett. — Óriási viharok dúlnak a Feketetengeren. — A marseillei királygyilkosok perét nagy érdeklődés mellett tárgyalják. — Merényletet követtek el az indiai parlament elnöke 1 ellen,