Esztergom és Vidéke, 1935

1935-11-24 / 92.szám

2 ESZTER Dom Ss VIDÉKE 1935. november 24 IMMHMIMMMMMI*MtfPfl8 Kizárólagos képviselete: JURACSEK FERENC Kossuth Lajos-utca 27. sz (A gimnázium mellett) Salza és Enns völgyekbe. Megismerik a török vadság véres lakodalmait, melyekből nekünk, magyaroknak, annyi kiadást rendeztek. Sírtak, kongtak a lármaharangok, siratva viruló tájuk pusztulását, temérdek népek felkoncolását, rabságba hurcolását Az áldatlan idők éreztetik hatásukat a kolostorral is. Fogy a szerzetesek száma s a reformáció sem hozza virágzásba a kolostori életet. Az apátságok igazgatása többször nem szerzetesek kezébe kerül, akik inkább az anyagiakkal törődnek. A Gebhard alapítás csak él, de nem virul. A diadalmas ellenreformáció új vért fecskendez a petyhüdt erekbe. Az Egyház jobbjai új igazodást keresnek. A renaissance-val megfertőzött, szűk keretek között mozgó világfelfogás léket kap. Az ember lázas tevékenységgel újra a végtelen kegyelem útját keresi. Nyugtalanságát, lelki feszültségét a barokk diadalmas hódításában ragyogtatja. Ez a nekilendülő barokk mindenfelé érezteti frissítő, győzelmes hatását A kolostor is új külsőt kap lelkiekben, külsőben egyaránt IV. János korában (1581—1614) kezdi kiheverni a lázongó idők ütötte sebeket. Új alkotások hirdetik a legyőzhetetlen életerőt. A rendbehozott gazdasági ügyek hatalmas építkezéseket eredményeznek. II. Antonius korában a XVIII. század harmadik tizedében kezdik építeni barokk-stílusban a páratlanul szép apátsági könyvtárat. Az építést Máthé apát fejezi be a XVIII. század vége felé. A művészlelkű és ura, I. Ferenc előtt nagy kegyben álló Gotthard apát korában a kolostor anyagi ügyei újra zilált helyzetbe kerülnek. A napóleoni háborúk rázkódtatásai az apátságot is az anyagi pusztulás lejtőjére dobják. Hosszú, fáradságos munka után rendeződnek a viszonyok, amikor rászakadt az apátságra történetének legnagyobb katasztrófája, 1865-ben a helység egyik kigyulladt házától tüzet fogott a sok évszázados kolostor. Az óriási terjedelmű, négyszárnyú épület templomostul leégett Csak a könyvtár maradt meg sértetlenül. Négy napig tombolt a pusztító tűzvész, helyrehozhatatlanul elnyelve építő, munkás századok felhalmozott értékeit, emlékeit A romok eltakarításával megindul a feltámasztó munka. 1874-ben Zeno apátsága idején a kolostor új köntösben ünnepelheti alapításának 800 esztendős évfordulóját. E rövid keresztmetszetben rohantak el előttünk a csaknem 900 esztendős apátság eredményekben, megpróbáltatásokban gazdag esztendei. A ma tanulni, tapasztalni kívánó gyermeke a jelent vizsgálja. A most álló falakról és intézményekről akarja magának megalkotni a jelenben is élő apátság testi, szellemi arcát. A legelső benyomás, ami meglep a kolostornál, ennek óriási terjedelme. Ez a körülmény általános az osztrák kolostoroknál. Mindegyikük valóságos kis állam. Pedig az 1865-i tűzvész után a régi apátságnak mintegy felét építették csak fel. A régi kolostor teljesen négyszögletű, még terjedelmesebb épülettömb volt. Gazdagságára, fényére következtethetünk a könyvtár stílusából. Az egész kolostor ezt a modort sugározta a nagy tűzvész előtt Ma a kétemeletes épület, hosszú homlokzati kiképzéssel az U betű rövid száraival fogja közre az apátsági templomot. Nagy, kőkockás, visszhangos folyosón s iskolatermeiben az apátsági gimnázium diákjai hangoskodnak vagy hallgatják bölcsszavú tanáraikat. Itt van az apátság theologiai főiskolája is. 29 plébánia tartozik az apátsághoz. A kéttornyú székesegyház keresztülment a templomépítési stílusok mindegyikén. Román stílusra mutat a két zömök torony a keskeny ablakrésekkel. A három régi kapu közül a középső jelenleg a nem meszsze eső községi templom sekrestyéjének az ajtaja. A csúcsíves stílust hirdetik a szentély falai. 1865-ben, a nagy tűzvész romjainak eltakarítása közben kivillantak a XIV. századból való csúcsíves ablakok. A gyámpillérek között képzett vékony falak, a bordákkal megosztott falrészek, karcsú, csúcsíves ablakoknak adtak helyet Az oldalhajók kápolnái egyetlen emlékei a renaissance- és barokkstílusnak. A nagy tűzvész után a templomot csúcsíves stílusban építették újra. A hatás, amit a templom bel seje tesz a belépőre, nem az, amit várhatna az ember. A pannonhalmi székesegyház szebb, egységesebb, régibb zamatú, artisztikusabb. Ez jobban megőrizte csúcsíves jellegét A kifogás nem is e szempontból esik. Itt egy tűzvész pusztította templom helyreállításáról van szó A kedvezőtlen ítélet oka: az építész egyrészt a kőfaragással járó költségek megkímélése, másrészt a munka gyorsításának kedvéért az ablakíveket s a többi szerkezeti elemet faformába öntött portlandcement anyaggal pótolta, a természetes, régiséghirdető hatás rovására. A templom belső díszítése szempontjából feltűnő, hogy egyetlenegy festett kép van: Martin Altomonte Immaculata-ja. A nagy tűzvész lángjait csodával határosán csak ez a kép" kerülte el. A főoltár főhelyét, a szentségtartó felett, Szent Balázs fehérmárvány szobra foglalja el. Jakob Gliber alkotása. A főoltár cherubjai P. Rudolf Blättler, az einsiedelni kolostor híres bencés szobrászától valók. Szent Sebestyén, Szent Péter, Szent Benedek, Szent Anna, boldog Hemma szobrai Peter Neuböck kiváló művészetét hirdetik. Az említett Glibertői származnak a keresztúti állomások. Ez utóbbiaknál a művészi megoldás nem kielégítő. Hiányzik a megnyugtató összhang, a beosztott arányosság, a kivitelezés tisztasága. Nem sikerült munkája miatt szerződését az apátság fel is bontotta. A templom művészi ékességei egyik legértékesebb darabja: Josef Thaddäus Stammel „Betlehemi jászol"-a. A nagy égésből ez is megmenekült Csak karácsony hetében szól a nyilvánossághoz. Egyébként szekrényes oltár őrzi. Figyelmet teljesen lekötő, igéző művészi munka Láttára az ember a gyermekkor első, öntudatos éveinek áhítatával önkéntelenül térdre hull. Télen a külföldi látogatók alig tudnak elmozdulni mellőle. A gyermekálmok betlehemi csillagos kis Jézusa angyali mosolygással tárja felénk apró kacsóit. Minden mozdulat, tekintet, alak bámulatos elevenséggel összpontosul a csodálatos isteni kinyilatkoztatás felé. Történeti érdekesség gyanánt meg lehetne emliteni a templom külső, északi falának két figuráját. A templom építője, Wilhelm Bücher Wiesbadenben született. Hazáját HessenVassant 1866-ban „Anschlus"-sal Poroszországhoz csatolták. Efeletti elkeseredésében I. Vilmos és Bissmarck torzított fejét az említett oldal két sarkán vízhányó gyanánt alkalmazta. Századok múlásával, ha a falak az európai, főleg genfi béke nyomán romhalmazzá válnak, a művészettörténészek elvitatkozhatnak az ábrázolások jelentésén I Ha ugyan feltűnnek a figurák s a vitatkozást érdemesnek tartják. A székesegyház után az apátság legnagyobb értéke a páratlanul fényes, szinte felbecsülhetetlen könyvNagy napja, gyönyörű ünnepe volt a mult vasárnap délelőtt Tokodnak. De nemcsak a község ünnepe volt ez, ünnepelt a magyar aviatika is. Lerongyolódásunk, teljes lefegyverzésünk idején jóleső tudat, hogy vannak községek, vezetők, népek, akik megértik a repülés fontosságát és filléreiket áldozzák ez ügynek. Az esztergomi repülés ügye ma már nem esztergomi ügy, túlnő a város, a megye határain, s azt Dorognak, Csolnoknak, Tokodnak köszönheti... . . . Pont tizenkét órakor feltűnt a magasban Majoros János által vezetett motoros gép. Pár pillanat múlva jelt adott, hogy észrevette az ünneplő tömeget: remek „dugóhúzóval" mutatkozott be. Utána a műrepülésnek olyan skáláját láttuk a kiváló pilótától, mely méltán ejtette ámulatba a község lakosságát. Közben a teher suton érkezett „Zogling

H-et állították össze és megkezdődött a bensőséges repülőünnepség. Az előkelőségek sorában ott volt Csanády László m. kir. bányaügyi tanácsos, MÁK igazgató, dr. Juhász Sándor körorvos, Nagy Imre ig. tanitó, Bellus Béla főjegyző és családja, Generzich Béla százados, a MOVERO vezetősége: Philipp József elnök, Bodnár László főtitkár, Fekets Sándor főoktató, pilóta, Sebők József titkár, Mohay Fe renc iparművész, Meszlényi Béla csolnoki főjegyző, és a község lakossága igen nagy számban. Az ünnepségre ideérkezett Rubik Ernő, a kiváló pilóta is. Szinpatikus látvány volt az egyenruhás pilótanövendékek sorfala a fehér gép előtt. Fekets Sándor pilóta, főoktató jelentést ad Philipp József elnöknek, majd az üveggyári zenekar a Himnuszt játszotta. Utánna Bellus Béla főjegyző mondott fennkölt szavakat a magyar repülés nem zeti jelentőségéről. — Nemzeti ügy, komoly hazafias cselekedet a vitorlázó repülők támogatása. Ez az önzetlen, életet is kockáztató nemes törekvés — mondotta — keli, hogy minden magyar szivében megértésre, támogatásra találjon. Ez vezérelte Tokod község minden magyar ügyért lelkesedő lakosságát arra az elhatározásra, hogy segítségére siet azoknak, akik öntudatos lélekkel széttépett hazánk jobb sorsának előmozdításán fáradoznak. — Mint Tokod község vezető íegyzője községem lakossága nevében kijelentem, hogy nekünk ezen új gép felépítéséért semmiféle elismerés, vagy köszönet nem jár. Mi csak azt kérjük az ifjúságtól és a MOVERO tár. A barokk diadalmas alkotása. Külföldről is csodájára járnak. Padlózata márványkockákból való. A mennyezet eleven szinű freskói, a vörösmárvány féloszlopok, a fehér, választékosan aranyozott könyvállások, üveges szekrények a csodálkozás sóhajtását váltják ki a belépőből. A freskók főleg Altomonte, a szobrok Stammel alkotásai. Csak rövid ismertetésük könyvet kér. Néhány adat a méretekről: a nyugati szárnynak csaknem felét foglalja el. a könyvtár. 223 láb hosszú, 44 láb széles, két emelet magasságú. 60 ablakon szűrődik be a világosság. 900 kézírásos codex-e, 94.000 kötet könyve van. Ősnyomtatványok, csodálatos szépségű códexek, könyvritkaságok ezen igazán királyi gyülekezetében álmodta sok százados álmát az a códex, amely Szent Istvánnak, első szent királyunk törvénygyűjteményének legrégibb, a XII. századból származó kézirata. Vértes Zoárd, (Vége következik.) sportegyesület hazafias és lelkes ve" zetőségétől, hogy fogadják tőlük ez a sporteszközt szeretettel és használják azt édes hazánk szent ügyének érdekében a jó Isten segítségével Nagy-Magyarország visszaszerzésére való törekvésükben szerencsével .. . Az ünnepi beszéd után az altárói dalkör adott elő gyönyörű hazafias éneket, dr. Torna Imre esperes plébános pedig elvégezte az egyházi szertartást szép beszéd kíséretében. Megemlékezett Csanády László hazaszeretetének nemes, önzetlen megnyilatkozásáról, mely lehetővé tette, hogy ez a gép megépülhesen. — Te pedig megszentelt gép. — mondotta — indulj el útadón a magasságok felé, hirdesd, amit angyalszárnyak suttogása intonált először a földnek : „Dicsőség Istennek, béke az embernek . . .* Bellus Béláné, a gép keresztanyja a következő jelmondattal avatta fel a község gépét: — Repülj a magasba, hiráesá nemzetünk éjén mélységes gyászunk. Hirdesd reményünk és feltámadásunk büszke igazát. A magyarok Istene vezessen útadón ! Az altárói énekkar alkalmi éneket adott elő, melyet erre az ünnepségre szerzett Alpár Gyula (zene) és Tilesch Antal (szöveg) és a MOVEROnak ajánlottak fel. Philipp József elnök vette át a gépet a MOVERO nevében. A motornélküli repülés jelentőségéről mondott komoly szavakat. — Különösen nagy jelentősége van nálunk, — mondotta, — akiknek gúzsba kötötték kezünket, levagdosták tollúnkat, hogy ne repülhessünk. Ha nem repülhetünk motorral, repülünk anélkül. Ma az a helyzet, hogy Németország és Amerika mögött harmadik e téren Magyarország. Vidéken is alakultak repülő egyesületek, igy Esztergomban is. Hogy Esztergom van a címében, az nem jelenti azt, hogy az egyesület csak a varosra szorítkozik. Nagy öröm az, hogy Csolnok, Dorog után most Tokod gépét szentelhetjük fel. A vitorlázó repülés ma már nem úri sport, hanem a nemzet sportja. Feladata pilótákat nevelni. Jöjjenek a tokodi fiatalok is, tanuljanak meg repülni, adjon ez a község is minél több pilótát a hazának. Köszönetet mondott Csanády László igazgatónak, Bellus Béla főjegyzőnek, az egész községnek nemes gondolkodásukért. Hálával emlékezett meg Rubik Ernőről aki utasításaival, taTokod bekapcsolódott a magyar aviatikába