Esztergom és Vidéke, 1935

1935-10-13 / 80.szám

Vármegyei gyűlések Komárom és Esztergom közig. e. e. vármegyék kisgyüiése és közigazgatási bizottsága f. hó 8-án, kedden tartotta meg rendes havi gyűlését dr. Radocsay László főispán elnöklete alatt. A kisgyűlés 24 ügyet tárgyalt le, amelyek sorában nagyobb érdeklődést váltott ki a tóvárosi piac áthelyezése tárgyában hozott képviselőtestületi határozat elleni fellebbezés. A fellebbezést a kisgyűlés elutasította. Sajnálattal vette tudomásul a közgyűlés a MÁV üzletvezetőségének válaszát, mely szerint a MÁV deficitjére való tekintettel nem tehetett eleget a törvényhatóság azon megkeresésének, hogy a közgyűlésekre és egyes bizottsági gyűlésekre Esztergomba u'azó vidéki tagok részére 50% os vasúti díjkedvezmény engedélyeztessék. A közigazgatási bizottságban felolvasott alispáni havi jelentés kiemelkedő pontja dr. Radocsay László főispán győri főispánná való kinevezéséről és az e tárgyban szeptember hó 23-án hozott közgyűlési határozatról való megemlékezés. A főispán és az alispán szeptember 14 én résztvett a vértesi hadgyakorlatok Bicske mellett lefolyt befejezésénél, szeptember 27-én a Pázmány Péter Egyetem budapesti díszközgyűlésén és szeptember 29-én a budapesti Katolikus Nagygyűlésen. Bejelentette az alispán, hogy dr. Galambos Imre szolgabírót egy évi próbaidőre a belügyminisztériumba rendelték be, helyetteséül a főispán dr. Gárdái István tb. szolgabírót rendelte ki, díjtalan közigazgatási gyakornokul dr. Ghyczy István és dr. Félegyházi Elemér neveztettek ki. Cséven Fentős Ferencet választották meg vezetőjegyzőnek, Szőny községben pedig dr. Lehoczki Attilát orvosnak. Örömmel számolt be az alispán a téli almatelepítési hitelakció kedvező eredményeiről. A munkanélkü liség enyhítése érdekében Almásfüzitőn az Agrárexport R. T. lentőrő üzeme gyári jelleget öltött és ma már 150 munkást foglalkoztat. Az alispán közbenjárt aziránt, hogy a felsőgallai vasútvonalon folyó vo nalmunkálatoknál az idegenből hozott munkások helyett 100 felsőgallai munkanélkülit alkalmazzanak. A főorvosi jelentés szerint szeptember hóban az egészségi viszonyok általában és az évszakhoz viszonyítva kielégítőek voltak. Ragályos betegségek csak szórványosan fordulatok elő. A hatósági orvosok ellenőrizték a tanintézeteknél a tanév megkezdése előtt megejtendő nagy takarításokat. A főállatorvos bejelentette, hogy a lépfene 2, a sertéspestis 6, a baromfikolera 2 községben lépett fel, a sertéspestis megszűnt 5 községben. Külföldi kivitelünk szeptemberben Ausztriába 5 ló, 19 szarvasmarha, 318 sertés, Németországba 10 szarvasmarha, Franciaországba 160 juh, Olaszországba 63 szarvasmarha. Az államépítészeti hivatal bejelentette, hogy szeptemberben az állami és törvényhatósági kezelésben lévő közutak állapota megfelelő volt. Állami munkák közül folyamatban van az ácsi szakasz aszfaltzuzalékos helyreállítása, a megyei munkák közül az esztergom—pilisszentléleki, felsőgalla —tarján —héregi, kisbér — császári és nagyigmánd—tarkányi vic. utak építése, befejezték a bánhidai vasúti állomás és az erőművek közötti útszakasz cementburkolatát. A tanfelügyelői jelentés szerint szeptember hó elején a népoktatás szabályszerű időben megkezdődött, ott volt némi késedelem, ahol a hadgyakorlatok céljaira igénybevették a tantermeket. A gazdasági felügyelő jelentése szerint szeptember hónapban az időjárás változó volt. A buzavetések befejezéshez közelednek, a rozs vetését már befejezték, a tengeri és burgonya betakarítása megkezdődött, örvendetes tény a búzatermelés egységesítésére irányuló akció eredményessége. A tolyó évben vetésre kerülő cca. 41.000 hold buzavetés területnek mintegy 90%-át minőségi búzával vetették be. Van-e városi könyvtár s ha van, akkor mégis miért nincs? Országos akció indul a házértékek ujabb megállapítására A jelenlegi törvényes rendelkezések szerint a házak értékének megállapítása a nyersházbérjövedelemnek kulcsszámokkal való szorzatával történik, anélkül, hogy ez tekintettel lenne a házak fekvésére, minőségére, kivitelére, úgy hogy ez az eljárás a valóságot meghaladó értékeket ered ményez. Az adófelszólamlási bizottság kötve van a méltányosság gyakorolhatását nem említő rendelet szigorú intéz kedéseihez, miért is nem áll most módjában a városi polgárokat az adókivetésénél ért sérelmek orvoslása. A pécsi pénzügy igazgató hozzájárulásával a város közigazgatási bizottsága felirt a pénzügyminiszterhez és indokoltan kérte a szorzószámok le szállítását, úgy az adófelszólamlási bizottság felhatalmazását arra, hogy kirívó adott esetben a kulcsszámmal kiszámított helyt nem álló értékösszeget alacsonyabban állapithassa meg. Ezzel a kérdéssel foglalkozott a háztulajdonosok pécsi egyesületének választmánya is minapi ülésén, amikor is országos mozgalom megindítását határozta el, melynek célja a pénzügyi kormánynál nemcsak azt kieszközölni, hogy a házérték megállapítására előirt kulcsszám szállíttassák le, hanern, hogy az 1932. évben már gyakorlatban volt rendelkezések ismét állíttassanak vissza, az adókivető közegek ismét utasíttassanak arra, hogy ha a háztulajdonos hitelérdemlően igazolja házának forgalmi értékét, ugy a kulcsszámmal előálló szorzatra való tekintet nélkül az alkalmaztassék kötelezőleg már a vagyonadó kivetése során is és igy eleje vétessék annak, hogy min den sérelmes kivetés miatt az adó felszólamlási bizottsághoz kelljen fellebbezéssel fordulni. A fenti cimben feltett kérdés ebben a formájában kissé ellentmondó, de valahogyan mégis födi az igazságot, ha csak látszólagosan is, mert valójában csak úgy vagyunk azzal a városi könyvtárral, mint a molnár lánya a szita alatt vitt ajándékgalambbal, ha akarom van, ha akarom nincs. Mert groteszk dolog ugyebár, hogy Esztergom városnak van egy, a nagyközönség számára létesített könyvgyűjteménye, mondjuk nyilvános közkönyvtára, amely annyira nem nyilvános, hogy alig tudnak létezéséről a város polgárai s annyira nem közös, hogy alig van az embernek kedve a nehézkes hozzájutás miatt azt igénybevenni. Már a mult év decemberében, mikor a városi költségvetést ismertettük lapunkban, utaltunk arra, hogy adandó alkalommal visszatérünk még annak egyes tételeire, így többi között a városi könyvtár fejlesztése cimén felvett évi 200.— pengős összegre is. Ma már úgyszólván minden falunak van egy nyilvános népkönyvtára, vagy valamilyen szövetkezeti, va

gy gazdakönyvtára, melyet különböző cimű olvasókörök vagy társaskörök kezelnek s ezek a kitűnően összeállított könyvgyűjtemények — rendszerint — ki is elégítik a falu lakóinak ebbeli kulturigényeit. De itt van Esztergom, ez az évszázados kultúrával biró úgynevezettiskolaváros, melynek Európa-hírű könyvtárai vannak: a főegyházmegyei könyvtár, a Simor-könyvtár, a szeminárium könyvtára, egy sereg olvasóköri, egyesületi s tanintézeti könyvtár s mégis, ha egy akár ismeretterjesztő, akár szórakoztató könyvre volna szükségem, mivel sem diák, sem kaszinótag í nem vagyok, kénytelen vagyok kul- | turszomjam kielégítése céljából bi-; zonyos díj lefizetése ellenében a könyvkereskedő kölcsönkönyvtá- j rát igénybevenni. Ha egy középiskolás diáknak, vagy magánembernek, mondjuk csak valami egyszerű forrásmunkára, pl. \ lexikonra, monográfiára; történelmi | vagy statisztikai adatokra volna szüksége, mert az bizony ilyen „iskolavárosban" megeshetik, úgy kénytelen az igénylő végigházalni ismerőseit, hogy a szükséges forrásmunkát, vagy kötelező olvasmányt megszerezhesse akkor, mikor Esztergom városnak, ha nem is minden igényt kielégítő, de a semminél mégis csak többet érő, mintegy 7400 kötetet magában foglaló s nyilvános könyvtárnak minősített könyvgyűjteménye van. Pedig — mint az alábbiakból látni fogjuk — csupán egy kis jóakarat, meg valami kis pénzáldozat kellene ahhoz, hogy ezt a könyvgyűjteményt az olvasni, vagy tanulni vágyó nagyközönség — a nyilvános könyvtár szokásos szabályai szerint — akadálytalanul igénybevehesse. Ezeket így elgondolva, most a közelgő tél küszöbén, mikor a duruzsoló kályhán kívül a hosszú esték csendes óráiban a jó könyv az egyetlen jóbarátunk, időszerűnek láttuk illetékes helyen érdeklődni, mi is van tulajdonképpen azzal a városi nyilvános könyvtárral, melyről Esztergom város polgárai jóformán azt sem tudják, hogy létezik. Elmentünk hát Kemény Miklós városi levéltároshoz, ki a városi közgyűlés megbízása alapján a könyvtár ezidőszerinti gondviselője, s aki hozzáintézett kérdéseinkre szíves készséggel a következő felvilágosításokat adta : — Ki alapította, — érdeklődtünk a levéltáros urnái, — melyik évben s hány kötettel a városi könyvtárt ? = A városi könyvtárt fielischer József városi tanácsnok alapította. 1844-ben kelt végrendeletében 2538 kötetből álló könyvtárát és 3000 váltó forintot hagyott erre a célra. Hasonlóan a városnak hagyták könyvtárukat Kiss Mihály tiszti ügyész és dr. Lőrinczy Rezső főorvos is. Az így nyert könyvállományt — mely akkor már 3558 kötetet tett ki — dr. Nemcsák reáliskolai tanár rendezte 1884-ben. Ebből az információból láthatjuk, hogy a kilencven év előtt alapított könyvtárt csak rá negyven évre, tehát 1884-ben rendezték, de a későbbiekben megtudjuk, hogy a rendezés után ötven évre, tehát 1935ben végre talán meg is nyilik a könyvtár általános használatra. — Melyik évben készült, — érdeklődtünk tovább, — a könyvtárszabályrendelet s melyikben a könyvtárkezelési illetve használati utasítás ? = A könyvtárszabályrendeletet a város 104/1929. kgy. határozatával alkotta meg és utána készült el 1930 ban a könyvtárkezelési, illetve használati utasítás. öt év óta tehát már könyvtárkezelési, illetve használati utasítás is van. Lassan kezd kibontakozni, — mint lepke a gubóból — a könyvtár használatának időszerűsége is... — Hány kötetet foglal magában jelenleg a könyvtár s körülbelül hány kötetet tesz ki szakonkint ? = A könyvtár állománya 1934. év végén 7375 kötet, ugyancsak ott őrizzük a Régészeti Társulat tulajdonát képező és kezelésre átadott 145 kötetnyi munkát is. Tudomány ágak szerint: Vallástudományok: 321, Bölcseleti : 155, Jog-, államtud.: 992, Történelemtud. : 1195, Földrajzi: 397, Orvosi: 763, Állatorvosi: 12, Nyelv és irodalom : 298, Vegyes latin : 17, Neveléstudományi: 24, Művészeti: 15, Mezőgazdasági: 52, Ipar, kereskedelmi: 370, Természettudományi: 105, Műszaki: 31, Szépirodalmi: 1221, Esztergom irodalmi: 307, Folyóiratok: 443, Vegyes: 415, öszszesen: 7133 kötet és kb. 242 kötet duplum. ímhol, egész szép számmal vannak képviselve a könyvtárban, — ne feledjük, hogy iskolaváros vagyunk, — egyes tudományágak, pl. a történelem, a jogtudomány, sőt a szépirodalom is 1221 kötettel. — Használja-e valaki most a könyvtárt, kik veszik leginkább igénybe ? Hány kötetet vagy művet kértek ki pl. az 1934. évben ? = Mivel könyvtárunk anyaga a szépirodalmat aránylag csak kis mértékben Öleli fel, azért nagyon kevés igénylő akad. A kölcsönzések száma említésre sem méltó. Itt ismét előszeretettel hivatkozom arra, hogy a könyvtárt inkább Esztergom-iskolaváros közönségének s nem az unatkozó embereknek kívánnám rendelkezésére bocsátani. De viszont nem ártana a könyvtár további gyarapításánál a szépirodalmi művekre nagyobb gondot fordítani. — Hozzáférhető helyiségben van-e elhelyezve a könyvtár s van-e mellette olvasószobának alkalmas helyiség? == A könyvtár elhelyezése ma, ha nem is legideálisabb, de az eddiginél sokkal jobb, tágasabb. Olvasószobánk nincs. A kikölcsönzésnek ellenben Semmi akadálya, ha az illető elég garanciát tud felmutatni. Mindenesetre örvendetes dolog, hogy annyi költözködés után a könyvtár végre, mondjuk : elfogadható s a célnak az eddiginél meg-