Esztergom és Vidéke, 1935

1935-08-11 / 63.szám

FSTtRGaiMKE nnepi Irta: dr, Brenner Antal városi főjegyző A magyar nemzet szomorú jelenében, a hatarmenti, forgalmában megbénult magyar Sión ünnepi hetet hirdet s a mai nappal büszke öntudattal és bízó reménységgel hallgatjuk az ünnepi hét kezdetének messzehangzó harangzúgását. Több mint harminc éve ápolja es fejleszti ennek az ősi városnak a közönsége nagy szülöttének, az államalkotó szent királynak, Istvánnak emlékét s rendezi nehéz viszonyok között, nagy áldozatkészséggel és ügyszeretettel a Nagyboldogasszonynapi ünnepségeket s kapcsolódik bele a főváros szentistváni ünnepségeibe. Az ország első fővárosa, az árpádkori fejlett kultúrájú Esztergom, melynek várhegyén mesebeli szépségükkkel tündökölnek elő a korai reneszánsznak építészeti és festészeti remekei, egy nagyszerű ünnepi érzésben ölelkezik össze az ország mai fővárosával s mindakettő ünnepi köntösben, vallásos és hazafias érzésekkel telítve várja kicsiny országunk népét, az erejében megfogyatkozott, de nemzeti eszményeiben, történelmi ' elhivatottságában csorbítatlanul bizakodó magyart. Utcáinkban, főszékesegyházunkban fel fog hangzani az idegenzarándoklók szent Istvánhoz fohászkodó ünnepi himnusza s ezer és ezer buzgó könyörgésben fog felzokogni évek hosszú sora óta sanyargó népünk fajdalma, nélkülözése és szenvedése, vigasztalást, reménységet és erősítést kérve Magyarország Nagyasszonyától égi Pátronájától. E sok viszontagságon átment város az ünnepi napokban a trianoni Esztergom nagy és ép ezért elismerésre érdemes erőfeszítéseiről tesz tanúbizonyságot, törekvéseit méltányolják most már azon tényezők is, amelyeknek támogatása és gondossága nélkül a nagyszerű fejlődés és előrehaladás anyagi áldozatait alig bírtuk volna meghozni. Háia az isteni Gondviselésnek a primási város most már csalhatatlanul és hitelesen őrzi feltárt műemlékeiben az ősi magas fejlettségét, mely semmivel sem volt kisebb, mint a nyugat népeié s a magyarságnak az esztergomi vár falai alatt is sokszor próbára tett, soha nem lankadó vitézsége, Önfeláldozó hazaszeretete a letűnt évszázadok sok dicsőséges és szomorú korszaka után, meghozta ennek a városnak s annak lakóinak a vallásos és hazafias eszmék iránt mindenkor buzgó nemes lelkületét. Ezekkel az érzésekkel, büszke örömmel és édes hazánk jobb jövőjébe vetett megingathatatlan hittel köszöntjük magyar testvéreinket, akik e nagyszerű nemzeti zarándoklásban bennünket felkeresnek s erősen hisszük, hogy a magyar Sión ormán, ennek a városnak történelmi légkörében magukba szívják mindazt az éltető erőt, melyre nemzetünk megizmosodásahoz és édes magyar hazánk újjáépítéséhez szükségünk van. Engedje a Mindenható, hogy Magyarország égi Pátronájának, a Szűzanyának és szent István államalkotó nagy királyunknak ünnepi emléknapjai, amelynek sikeréhez a sok lelkes és áldozatkész szereplő nagy köszönetet érdemlő működésén kivül, közönségünk megértő támogatása is szükséges, méltóan hirdessék Esztergomnak régi dicsőségét, igazolják minden igaz magyarnak az idők ránknehezedésével csak erősödött nemzeti öntudatát. Esztergom közgazdasága a városi birtokpolitikán keresztül Egy gazdag tapasztalatú délután a városi birtokon Körülbelül egy hete nyeli már az éhes dob a kévékbe sűrített kalászokat. Ilyenkor aratás felé számot ad magának a gazda, összegez, összehasonlít, terveket sző. Igy van ez a város hatezer holdas birtokán is. Időközökben sokat beszéltet magáról s a bírálat csak a statisztikára támaszkodik. Pedig tudni kellene, hogy vannak befektetések, beruházások, melyek csak évek múlva teljesednek ki, hosszabb türelmi időt követelnek. Ezért tartottuk szükségesnek kilátogatni a birtokra igy aratás idején, személyes impressziókat gyűjteni. A birtok gondozása mint szakember: Schalkház Ferenc főintéző kezében összpontosul. Közel tíz éve vezeti a városi birtokot, munkájának eredményei most mutatják magukat. Mint legilletékesebbhez, hozzáfordulunk: — Látni szeretnénk a gazdálkodás menetét. Mi újság a juhászatban, a szőlőben, a tehenészetben, legelőn ? Kikocsizunk, s arnit láttunk, csak elismerést érdemel. Az est beálltával az intézői lak remek termeiben beszélünk a késő éjszakáig az egyik legszebb foglalkozásról, a gazdálkodásról. — Milyen az idei cséplés eredménye, mi a helyzet a takarmány terén — hangzik első kérdésünk. — A termés a várakozáson alul maradt. A kezdet jónak Ígérkezett jó telelés után, az utolsó időben azonban némileg visszament. A kapásnövények szempontjából a kisemberek termelése kudarcot mutat. A takarmány is kevés. Vetett takarAz állatoknál a jelenlegi piaci helyzet az, hogy a nem levágóképes — sovány — állat ára a minimális, a hízott, kész árú horribilisra ment. Különösen a zsírsertés és a hízott ökör 20-22 fillérrel emelkedett kgként. A téli hizlalásokat import nélkül meg sem lehet valósítani. Ez az általános gazdasági kép. — Mi a helyzet a városi gazdaságnál ? — Holdankint legjobb a zab. Bár jég is érte, mégis 8—9 q-t ad. A rozs jég után 7—75 q-t, az árpa és buza 100°/o-os jégkárt is beleértve 5 q-t hoz. Az anyaszéna-termés a városhoz viszonyítva is kivételesen hatalmas, 15 q széna termett holdankint, körülbelül duplája a tavalyinak. így a városi gazdaságban a nehéz viszonyok ellenére is a téli állatok ellátása biztosítva van. A városi állatok nem járnak ki a legelőre, csupán a birkák, melyek értékesitik azt a legelőt, mely más állatoknak táplálékul már nem szolgál. Az állomány fajtája már úgy van a kiválasztásnál beállítva, hogy igénytelen legyen és a száraz talajra való. Hogy ez így áll, azt a laikus szem is rögtön látja a kondíción, a teljes kifejlettségükön, a jó minőségű gyapjún, amely a folytonos tenyészkiválasztással álladóan nemesítés alatt áll. Igy értük el azt a célt, hogy a kezdetben kg-kint 1 P-vel értékesített gyapjút ezidén 1'80 P-ért adjuk. Igaz, hogy ehhez hozzájárul a konjunkturális javulás, az évi bevételt 1000—1500 pengővel emeli. A juhok a mostani^viszonyok mellett is megadják azt a tejmeny mány is alig lesz, sok helyen ki sem kelt, ami pedig mindig több

1 nyiséget, amely a normális hozam , szokott lenni, mint a rét. A téli ete- körül mozog akkor, amikor a tehemagyar keresztény kultúrának ' tés válságos helyzetbe kerül. nek tejüknek mintegy 50 %-át adHETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Erős földrengés volt Békésmegyében. — Fedák Sári édesanyja meghalt. — Még mindig tart a 9000 épitőmunkás sztrájkja. — Román tengerit vesz a kormány. — Albrecht főherceg és ifj. Horthy Miklós Londonba repülnek a walesi herceg meghívására. — 30 millió frank befektetéssel francia filmgyár épül Budapesten. — Rákosi György, a Légügyi Hivatal vezetője meghalt. — Orvosreform készül ez OTI-nál. — Négy százalékkal növekedett szénbányáink termelésé. — AB esőhiány miatt pusztulnak a Fertő-tó halai. — Erősen visszaesett olaszországi élőállatkivitelünk. — Nagykőrös eddig 900 000 kgr. gyümölcsöt és főzeléket exportált. — Befejeződtek a Keresztény Világszövetség budapesti gyűlései. — A bencésrend női háza újraéled Magyarországon. — Nagybirtokokat vásárol a kormány Somogy megyében. — Hatszáz olasz kiránduló jön Budapestre. — AB orvosok jövedelmi adójuk leszállítását kérik. — Felkutatják a budai várhegy titokzatos barlang világát. — A téglagyári munkások is csatlakoztak az építőmunkások sztrájkjához. — Mátyás király trónkárpitját árúba bocsájtják az Endrődy grófok. — 435 olasz személyautót szabad behozni Magyarországra. KÜLFÖLD Véres tüntetések vannak Franciaországban a takarékossági rendeletek ellen. — Agyonlőtték egy orosz gyárváros szovjetjének elnökét. — VeniselosB kibékül a görög királylyal. — Több mint ezer újságot szüntettek meg Németországban. — Titokzatos csodasugarakat találtak fel Amerikában. — Japán kétezer gépfegyvert szállít Abessziniának. — Tilos a rúzs használata török tisztviselőnőnek. — Abesszínia eladta az eljövendő háború filmjogát. — Elárverezték a bécsi Palugyai borpincéket. — Nagy orosz csapatöszszevonások történtek a mongol határon. — Újból megalakulnak a feloszlatott jugoszláv pártok. — Hétszázezer katonával és ezer repülőgéppel áll Olaszország Abesszínia határán. — Meggyilkolták a kinai rendőrfőparancsnokot. — Földalatti tavat fedeztek föl Olaszországoan. — Több millióval megvesztegették a román szenátus alelnökét. — Lengyelország és Danzig vámháborúba keveredett. — Zendülés volt Kréta szigetén. — Kétszáz halottja van a mexikói forgószelnek. — Tiz milliárdot panamáztak el a bukaresti valutások. — Egész Horvátország gyászol Radics halálának évfordulóján. — Nagy olasz hadgyakorlat van az osztrák határ mentén. — 20 OOO gázmaszkot rendelt Abesszínia. — Puccsra készül az abesszin trónörökös. — Rendkivül kiéleződött a belpolitikai helyzet Franciaországban. — Alfons spanyol exkirály megbetegedett. — Tizenhét községet semmisített meg a kinai nagy árviz. ÖTVENHATODIK ÉVF. 63. SZÁM VASÁRNAP, 1935. AUGUSZTUS 11 Szerkesztőség,kiadóhivatal:Simor-u.20 Keresztény politikai ÓS társadalmi lap. Előfizetési ár 1 hóra: l pengő 20 fillér Megjelenik hetenként kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii.