Esztergom és Vidéke, 1935

1935-08-11 / 63.szám

ják. A tejből készült sajt zairos és I Ízletes, olyan keresletnek örvend, hogy az igényeket ki sem tudjuk elégíteni. A gazdaságnak a trágyaellátását a tehenészet biztosítja, mely ezért is létesült. Sajnos, a költségek magassága és a fedezetek hiánya miatt a normális üzemi beállítás, a rezsi, anyagi és emberi munka része nem lehet, hogy kihasználtassék. Ugyanennyi rezsiköltséggel csaknem a dupláját is el lehetne látni, igy a tehényállományból az a létszám hiányzik, mely nemcsak a trágyát, de a vállalkozói nyereséget is hivatva lenne szolgálni. Ezen létszámra az eddigi állomány üzemköltségének csupán mintegy 10 %-a jutna. Szőlőproblémák. Mindig szomorú kép az ember előtt, ha városunk hegyoldalai felé tekint, mert azt látja, hogy annak csaknem 30 °/o-a parlagon heverő műveletlen terület. Ezek a területek meredekségük és nehéz megközelíthetőségük miatt gabonatermelés szolgálatába nem állíthatók. Ezek értékesítése s a közgazdaság szolgálatába állítása csak szőlő és gyümölcskultúrával lehetséges. Ezt tartotta szem előtt a város vezetősége akkor, amikor faiskolát és gyümölcsalany iskolát létesítette ill. fejlesztette. Ezek termeivényeit kívánta olcsón ezen parlagterületek kultúrába vonásához segítségül nyújtani, de sajnos, a nehéz viszonyok és a gazdaság rentabilitásának biztosítása miatt ezen termeivényekben is kénytelen az üzleti szempontok keretében mozogni. Ideális cél az lenne, ha a szőlővesszőt és gyümölcsfát a város ingyen vagy minimális áron tudná a parlagterület tulajdonosainak rendelkezésére bocsátani, mert ezzel szemben ki tudná kötni azt, hogy a telepítés okszerű, és a helyi viszonyoknak a legjobban megfelelő fajtákból és féleségekből álljon. A város Wimmer-lelepi faiskolájában lévő tíz-tizenötezer drb különböző fajtájú facsemetéit kénytelen azonban az üzemi rentabilitás elvei alapján kezelni. A szőlőalanyiskola létesítése az oltványszőlők propagálását kívánta. szolgálni, mert hegyi talajunkra ez gazdaságos, minthogy nem kell szénkénegezni. Sajnos azonban az alanyok termeléséhez költségek híján csak az alapok vannak lefektetve és így a jobb viszonyokat vagyunk kénytelenek várni, vagy az égből pottyant állami támogatást, mely a teljes üzembe helyezést lehetővé teszi. Ezen célok ismertetésénél nem szerepelhet mellékkörülményként az sem, hogy a városnak cirka 6500 kat. hold földje közül nagyon sok terület van, melynek egyedüli kihasználási módja a fásítás és gyümölcsösités. De a 120 hold rét is szép jövedelmi forrást jelenthet. Ezzel kapcsolatosak a határbeli dűlőknek, árkoknak és vízmosásoknak fásítása is. A legelők és halastó kérdése. A város 1600 hold legelője háromnegyed részben futóhomokon terül el. Ennek folytán a júniusi forróság azt teljesen kiégeti, úgyhogy a szarvasmarhának legelőül nem tud szolgálni. A talajösszetétel megváltoztatása, beárnyékolása, szárító széltől való megóvása évszázados munka. Minthogy azonban a város élete is folytonos, a mezőgazdaság és így az állattenyésztés is egy örökös foglalkozási ág, ennek alapjait is le kell, hogy rakjuk és a legelőt a kutak szerinti beosztással fásitott ligetekké átváltoztassuk, melyeknek árnyékában a táplálékot szolgáló fű nincs annyira kitéve még a homokon sem az időjárás szeszélyeinek. A kutak kérdése a legelőn elintézve áll. Az ország kevés legelője rendelkezik ily szépen és tartósan megépített csordásatokkal, mely a régi viszonyokhoz képest kellőleg ki sem fejezhető javulást jelent. A ligetesitéssel oldható meg a szakaszos legeltetés is, mely nélkül okszerű legelőkihasználás el sem képzelhető. A városi legelőre csupán hat-hétszáz darab szarvasmarha jár ki, mely a területet értékesíteni és rentábilissá tenni nem képes, a gyors júniusi legelőkiszáradás pedig az állattartó gazdák állatainak táplálék-szükségletét teszi kétségessé és veszi el egyesek kedvét az állattartástól. Megoldatlan probléma marad a halastó kérdése is, amely szorosan kapcsolódik a legeltetéshez és Esztergom állattartásához. A könnyelműen és helytelenül lecsapolt halastó háromszáz kat. hold vadvizes, ingoványos, használhatatlan területté változott át, mely a gazdálkodásnak és a város közgazdasági életének egy kihasználatlan, komoly tőkéjét jelenti a jelen körülmények között. Régi terve a gazdaság vezetőjének a halastóterület víztelenítése, lecsapolása és újból való füvesítése, mely akkor volna a legeltetés útján kihasználandó, amikor a homokos rész a júniusi forróság alatt kiégett. Sajnos, e komqly jelentőségű körülmény anyagiak híján megoldást nem talál, bár az utóbbi időben a belvízrendezéssel kapcsolatban felragyogott a remény csillaga. Esztergom városa az ország gazdasági életében kell, hogy jelentős szerepet küzdjön ki magának, kell, hogy a termelés szolgálatába állítson minden talpalattnyi földet és kihasználjon minden parányi lehetőséget, mert előnyös piaci fekvésénél fogva és így az isteni adottságok tömegének birtokában versenyképes kell, hogy legyen az ország bármely vidékével. Szőlő, gyümölcs, bor, tej, sertés a boldogulás útjai, mely ha momentán nem is kecsegtet csengő aranyakkal, de a megélhetést és a mindennapi kenyeret biztosítani tudja városunk minden polgárának . .. A hosszúra nyúlt interjú véget ért. Kint halk elpihenésben dobog a föld szive, a jövendő bölcsőjét ringatva kincses keblében. A hatalmas gazda merengő szemekkel néz az éj sötétjébe, tekintetével simogatja végig az elpihenő földeket. Távolban a csillagos ég kékes szürkeségébe lassan tompulnak bele a meszire nyúló hegyek, miközben kocsink Esztergom felé robog . . . Pilca László. Tudnivalók a repülőnapról A repülőnap előkészítése már befejeződött és a kialakult programmról a rendezőség a következőkben számolhat be: Ma, folyó hó 11-éti délelőtt 11 órakor kezdődik a gépszentelési ünnepség a Széchenyi-téren. Az ünnepség műsora a következő: 1. Magyar Hiszekegy. Játssza a Levente Zenekar. 2. Ünnepi beszéd. Mondja Frey Vilmos dr. alispán. 3. A repülőgép megáldása. Végzi Lepold Antal dr. prelátus-kanonok. 4. A repülőgép felavatása. Végzi dr. fííman Bálintné, a kultuszminiszter neje. 5. Üdvözlések, 6. Madaras Aurél, az egyesület elnöke átveszi a gépet. 7. Hymnus. Játssza a Levente Zenekar. D. u. 3 órakor kezdődik az Esztergom-tábori repülőtéren a repülőmeeting. A műsor a következő: 1. Felvonulás és rajrepülés. 2. Fordulók bemutatása. 3. Ballonvtsdászat. 4. Műrepülés két motoros géppel. 5. Vitorlázó repülés. 6. Ejtőernyődobás. 7. Karakán vontatása és Rotter Lajos műrepülése. 8. Légitámadás. Gázvédelem. 9. Bombatámadás bemutatása. 10. Alacsony bombatámadás. Védekezés ködösítéssel. A műsor tartalma kb. 3 óra. A közönség kiszállításáról a rendezőség a következőképpen gondoskodott: Menetrendszerű és különvonatok indulnak a következő menetrend szerint: 13.04, 13.21, 14.20, 14.50, 15,32. Vissza: 18.23, 19.10, 19.44. Menettérti jegy ára a vasútra 24 fillér. A közönség kényelméről még autóbuszok is gondoskodnak. Az autóbuszok félegy órától kezdődőleg tiz percenkint közlekednek a primáspalotától. Viteldíj 40 fillér. A repülőnap iránt igen nagy érdekMult szerdán alakult meg Esztergomban a Nemzeti Egység város házi csoportja. Ezzel megalakult a Nemzeti Egység azon alkotmányos szerve, amelynek révén a városi közgyűléseken a törvényes keretek kö zött kifejezésre juttatja elgondolásait és megvalósíthatja törekvéseit. Felmerülhetne ezzel kapcsolatban az a gondolat, vájjon nem új dologgal történik e itt most kísérletezés és felmerülhet az az aggodalom, vájjon nem fog-e ezzel a pártpolitika a városházára bevonulni és mindebből nem származik-e valami kára a városnak ? Nagyon könnyen el lehetne mindezt intézni annak a kijelentésével, hogy amig a parlamentáris és autonom rendszerben élünk, természetszerűen mindig lesznek pártok, ame lyek helyesnek tartott törekvéseiket megvalósítani a társadalmi és hivatalos életben mind a városi, mind a vármegyei, mind pedig országos vo natkozásban törekszenek. Ehhez alkotmányos joguk van. Ennek ily módon való megvalósításán — mint a városházi csoport megalakítása — tehát egyáltalán nincs mit csodál kőznünk. Annak felemlítése is elegendő len ne az aggodalmak eloszlatására, hogy a múltban pl. a Keresztény Gazda sági Párt — amely hosszú időn keresztül vezető szerepet vitt a városházán — a közgyűlések előtt rendszeres értekezleteket tartott, azokon letárgyalta azon pontokat, amelyek ben hivatalosan állást foglalni kivánt s képviselőtestületi tagjai a közgyűléseken ezek szerint jártak el. Ugyanez történik most is, csakhogy a Nemzeti Egység kötelékében, ennek az eljárásnak rendszeres ke retek közé való fogyásával és ál landósitásával. Szóval semmi új sem történik és semmi kár sem származhat belőle a város számára. Sőt, ha jobban átgondoljuk, ez minden tekintetben nemcsak hasznos, hanem egyenesen szükséges lépés, amit már régebben meg kellett volna tenni. Ne érjük be az eddig elmondottakkal, hanem néz zük meg közelebbről, hogy tulajdonképen miről is van szó és mi várható tőle? Elsősorban az, hogy a városi köz gyűlés tárgysorozata egy előzetes megtárgyaláson megy keresztül s ott szakszempontból alapos magvitatásra kerül. Akik ezt végighallgatják, lényegesen jobban és alaposabban fog ják ismerni a szóbakerülő ügyeket. Ebből a felelősség megnövekedése is természetszerűen következik. AmL egy hivatalos párt hivatalos forrná ban letárgyal és megállapít, minden esetre nemcsak szakszempontból ér tékesebb, mint egy alkalmi csoport magánjellegű beszélgetése, hanem felelősség és presztízs dolgában is lé nyegesen komolyabb és felelősségteljesebb, nemcsak a határozathozatal pillanatában, hanem a késői időre vonatkozóan is. A várospolitika kiszélesítése és elmélyítése is jogosan elvárható min dettől. A Nemzeti Egység szervezetének és városházi csoportjának nemcsak az lesz a feladata, hogy állást foglaljon az egyes eléje kerülő kérdésekben, hanem az is, hogy új terv* vei, gondolattal, ötlettel álljon elő és azok megvalósítására törekedjék. lődés tapasztalható. Filléres gyors jön Felsőgalláról, Budapestről, az IBUSz külön autóbuszokat indít ebből az alkalomból a Budapesten időző idegenek számára. A MFTR hajót indít a rendes járatokon kivül 20.20-kor Esztergomból a szeetendrei ágban. Ausztriából egy repülőgépet jeleztek, amely szintén a repülőnapra jön Esztergomba. A repülőnapra szóló jegyekről ajánlatos előre gondoskodni. A közgyűléseken pedig a tárgya lás nívójának emelkedése várható, mind szakszerűség, mindi pedig a tárgyalás hangja tekintetében. Lényegesen csökken a véletlen, esetlegesség és az egyéni érvényesülés lehetősége. A liberalizmus rendszere lehetővé teszi, hogy pl. valaki — ha akarja — a legszertelenebb felelőtlenséggel csereberélje politikai hitvallását akár a legvörosebb színtől a fehéren át a legszélsőségesebb barnáig, vagy zöldig. Most a pártkeretek mégis viszszaszorítják az ilyenfajta törekvéseket az ildomosság korlátai közé. Vagy ugyancsak megtehetné valaki — ha úgy tetszik neki — hogy tisztán politikai sportszenvedélyből pl. megfellebbezzen minden közgyűlési határozatot, bármi lett légyen is az, csupán csak azért, hogy neve sokat szerepeljen s megmutassa, hogy mily nagy hatalom. A Nemzeti Egység városházi csoportjának tagjai körében pl. az ilyenfajta törekvés kellő leszállítást nyer a fegyelmezett pártkeretek korlátai között. Ezek a példák — mondanom sem kell, hogy csupán csak elvi lehetőségeket és pedig országos viszonylatban kívántam felsorolni — már magukban is mutatják, mily hasznos munkát végezhet mindenütt a városházi csoport, még pedig a közügyek javara. Alaposság, tervszerűség, felelősség és komolyság tehát az, amit egy komoly párt komoly szervének felállítása eredményezhet. Még egy vonatkozás szorul megvilágításra, ez pedig a pártjelleg kérdése. Van szociáldemokrata párt, ez az ipari munkásság, van kisgazda, kisiparos, stb. párt, ezek mindegyike a saját csoportjának és pedig csupán csak annak a jólétét törekszik emelni, ha kell, a többi rovására. A Nemzeti Egység ezzel szemben nem egy párt, hanem az egész nemzet egyetemessége; nem egy csoport érdekeinek harcosa, hanem az egész nemzeté, minden dolgozó magyaré. Természetes, hogy az egyes csoportok érdekei — pl. a földmives és az iparosé — néha valamiben ellentmondanak egymásnak. Itt is azonban az a cél kell, hogy vezessen, hogy ezt az esetleges ellentétet az egyes osztálynál vagy rétegnél magasabb rendű egység, az egész társadilom jóléte szemponjából oldják meg, egyeztetéssel, mérséklettel, Kiegyenlítéssel, nen pedig az egyes rétegek és csoportok szembeállításával és ellentéteik kiélezésével. Hinnünk kell abban, hogy az érdekcsoportoknak egymástól kicsikaró politikája helyett eljutottunk a közéleti fejlettségnek azon fokáig, amikor a nyilvánosság elve alapján az észszerűség szempontja uralkodik s amikor a közérdek szolgálata mellett az ideiglenes részletérdekről való lemondás is természetes dolog lesz. Be fogja látni mindenki, hogy ezzel végeredményben a saját érdekét is a legjobban szolgálja s ily értelemben nem üres fikció a nemzeti egység, hanem komoly értékkel telitett magasabb tartalom. Hogyan fest most ez a kérdés helyi viszonylatban ? Úgy, hogy a Nemzeti Egység városházi csoportja itt Esztergomban az egész város Pártpolitika a városházán