Esztergom és Vidéke, 1935

1935-07-21 / 57.szám

ÖTVENHATODIK £VF. 57. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. VASÁRNAP, 1935. JULIUS 21 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. vágyunk.Zaklatott életünk, megfeszített idegeink úgy szomjazzák a csendet, mint lelkünk a békét. És mégis mindenütt lárma és zaj kisér. Műhelyekben gépek zúgnak, zakatolnak, irodákban Írógépek zörögnek, csengők csilingelnek, az utcákon az autók dudája, a motorkerékpár éktelen zsivaja, rádiók, gramofonok recsegése, zongora kalimpálás hasít az agyvelőnkbe, amerre csak járunk. A hétvégi kirándulások divatját a lármából való menekülés szüksége, a szabad természet csendje után való vágyakozás tette olyan népszerűvé és általánossá. A dolgozó ember azonban hiába áhítozott egy kis csend után. A lárma, mint az árnyék követte mindenfelé. Éjszaka legédesebb álmából riasztotta íel a motor éktelen berregése, vagy az autó tüiKölese. Ez a nappal agyonhajszolt, dolgozó ember éjjel sem talált pihenést. Talán nem is tudta, miért ideges, miért olyan ingerlékeny ? Miért nem találja sehol a helyet? Mert nincs egy zug, ahol csend honolna. Ez a csend már nem is közrendészeti, hanem közegészségügyi kérdés, sőt probléma lett. Egy-két év előtt megszületett már egy. csendrendelet, de ebből a csendrendeletből csak rendelet lett, de csend nem. Este tiz órától nem szabad nyitott ajtó, vagy ablak mellett rádiózni, gramofonozni, zenélni, de szabad volt a kegyetlenül puffogó, berregő motorkerékpároknak éjszakai pihenésekből egész utcasorokat felverni. Bölcs intézkedés a gépkocsik hangos tülkölésének éjszakai szüneteltetése. De itt nem szabad megállni. Kötelezni kell a gépkocsi és mötorkerékpártulajdonosokat arra is, hogy az éjszakai órákban a motor berregtetésével se zavarhassák az éjszaka csendjét és nyugalmát. A mai megviselt idegzetű embernek, a munkában, vagy»munkakeresésben kifáradt nappal élőknek legalább az éjszakáját tegyük elviselhetővé azzaL, hogy a pihenéshez e csendet biztosítsuk. A nap huszonnégy órájából ki kell hasítani egy részt és ezt a csendzónát biztosítani a lármamentes pihenésra. Emlékezzünk csak a régi időkre, amikor a vallatásnak egyik kinzó eszköze az álomból való folytonos felébresztés volt. Ezt a kinzó eljárást még sem lehet ártatlan emberekkel szemben gyakorolni a sokat hangoztatott XX. században. A belügyminiszter legújabb rendeletét örömmel üdvözöljük és kívánjuk, hogy végre a városi ember is megérhesse, hogy éjjel csend és nyugalom vegye körül az otthonát. Nemzeti állampolgárságra való nevelés Ha az ifjúságot jellemteljes férfiakká és asszonyokká akarjuk nevelni, akkor első kötelességünk őket állampolgárokká kiképezni, tekintet nélkül arra, hogy az államforma demokratikus, nemzeti szocialista, vagy fascista elveket vall. Az iskola, bár maga is politikum, politikamentesnek kell maradnia, illetve pártpolitikával nem foglalkozhatik, hanem mindenkor a konkrét államkormányzatra megértő polgárokat nevel azzal a célzattal, hogy azok majdan a kormányzáshoz a kellő érzéket elnyerjék, polgártársaik jólétének előmozdításán közreműködhessenek. E cél kitűzését a mi iskoláink ed dig alig kultiválták. Azonban mára legújabb- középiskolai tanterv 'külön osztályfőnöki órát honosít meg, hogy ez forditíassék az ifjúság jellem- és állampolgársági nevelésére. Hát ez, kérem, merő képtelenség! Mikép lehet heti egy órában e felette életbevágó princípiumot átplántálni, amikor nem egy óra, hanem az egész tanidő sem elég annak megvalósítására. Ahogy vallásos nevelést sem adhatunk a kiszabott heti két vallástani órában, hanem fejlesztünk vallásos érzületeket a természetrajz, a fizika, még a számtani órában is, éppúgy kell, hogy az állampolgárságra való nevelési eszme áthassa, átlengesse egész tanítási rendszerünket. Sőt tovább megyek; ha még az utóbbi feltétel is meg van adva, akkor is kétségessé válik ebbeli munkálkodásunk kielégítő eredménye. Ugyanis hiányzik a mi iskolánkban a tanulóifjúság munkaközössége. Ez kvázi egyedül ama forrás, amelyből fakad az állampolgárság eszméje, szivárog az ifjúság lelkületébe és válik benne testté. E megállapításról egy közelebbi cikkemben bővebben fogok írni. Ez alkalommal bevezetőül csupán a szóban lévő princípium megvalósításának lehetőségére vonatkozó elméleti oldalát kívánom megvilágítani. Addig is, amig a mi alkotmányunk parlamentáris alapon nyugszik, az állampolgárságra való nevelési módszerről a következőt kell szem előtt tartanunk. Hajdanában alattvalók voltunk, kötelességekkel, de jogok nélkül. Idők multán polgárokká vedlettünk át, és azok is maradunk, mig a választójogosultságot el nem értük. Azontúl már állampolgárokká léptünk elő, nemcsak kötelességekkel, hanem jogokkal is felruházva. Rousseau analizálása szerint a polgárság nem passzív státus, hanem aktivitás. Résztvesz az állami kormányzatban, tevékenykedik polgártársainak jóléte előbbvitelére. Megszűnt ama vallott elve : mindent a népért, hanem — a nép nélkül, de megvalósult: mindent a népért, de — a nép által. Hogy az állampolgár a kormányzat részvételéhez értsen, idejekorán kell az ifjúságot állampolgárságra nevelnünk. Ennek módszere eddig abban állott, hogy különleges ünnepélyek alkalmával szónokoltunk a hazáról, annak nagyságáról, a hozzá való hű ragaszkodásról és elénekeltük a Himnuszt. Az ifjú azonban nem nyert fogalmat a haza alkotmányáról, a jogokról, melyekre majdan hivatva lesz; a kötelességekről, amelyek azokkal kapcsolatosak; nem tudj.. <»Í ifjú, ingyen államforma vagyunk ; mi az állam szuverenitása; alig hall valamit a törvényelőtti jogegyenlőségről, a személyes szabadság tiszteletéről, a választásokról, az általános tikos választójogról. Természetesen, az ezekre való oktatás nam alapulhat alkotmánytani leckék elmondásában, mert ettől fázik az ifjúság, hanem úgy, mint a valláserkölcsi nevelésben, hogy az ifjúság ez eszmekörben nevelődjék. E célt a történelemoktatás keretétében valósíthatjuk meg legjobban. Az általános történelem előadja az emberiség évszázados fejlődését, a nemzeti történelem pedig hogy minő szenvedéseken, véres harcokon ment keresztül a nemzet, mig polgárjogait és a vallásszabadságot kivívta. Minő nagynevű, önfeláldozó férfiakat termelt, akik e nagyhorderejű vívmányokért vértanúságot is szenvedtek. Megtanítjuk az ifjúságot, hogy e nagy szellemeket tisztelje, becsülje és szeresse. Szivére kötjük, hogy a jelen szociális állapotokat védje, erősítse és majdani közreműködésével gyarapítsa azokat. Ha az ifjú polgár szivében a szabadság és hazaszeretet szikráját ily módon lángra lobbantottuk, akkor annak perzselő tüze testét-lelkét átfűti, életét és vérét

; ha kell, a haza oltárára leteszi. A nemzeti állampolgárságra való nevelési eszme igy megfogamzott. Sz. S. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyeló m. kir. államrendőrség által engedélyezett magánnyomozó iroáája Esztergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes ter mészetű ügyekben nyomoz, okmányokat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket felkutat, úgy bel- mmt külföldön. HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Ulain Ferenc yssza akar vonulni a politikától. — A kétszáz magyar cserkészt ünnepélyesen fogadták az olaszok. — Az ország vadászterülete 9 és fél millió hold. —• Keresztes-Fischer Ferenc volt belügyminiszter megnősült. — Tífuszjárvány van Csepelen. — Nagy orosz megrendelést kapott a diósgyőri vasgyár. — Budapesten 320 pótmandátumot semmisítettek meg. — A pécsi egyetem üdülőt épit Keszthelyen. — A magyar bokrétások nagv sikert aratott Londonban. — Fedák Sári hazajött Amerikából. — Miskolc városa nem lehet mozitulajdonos a nagy moziadósság miatt. — Az angolok nagy repülő kirándulást rendeztek Magyarországon. — A budai Várhegy alatt űj alagutat fúrnak. — Megszűnik a futball profi szövetség. — Tersztyánszky Ákost nevezték ki a posta vezérigazgatójává. — Díszsírhelyet kap a győri temetőben Jedlik Ányos bencéstanár, a dinamó magyar feltalálója. — Ingyen kapható soványsertés Csatiadmegyében. — Elfojtották a tataoariyái aknatüzet. — Föbbezer éves őslény megkövesedett állkapcsa került elő egy miskoici bányából. — 500 magyar cserkész ment Lengyelországba táborozásra. — Miskolcon 400 várnkihágasi eset történt. — Hat maharadzsa jön vadászni Magyarországra. KÜLFÖLD Elrendelték a nyolcadik mozgó sitást Olaszországban.—Négyszázezer embert tett hajléktalanná a kinai árvízkatasztrófa. — Mussolini Abessziniába repült. — Vagóngyárat építenek Törökországoan. — Hárommillió ember nézte végig az angol flottaszemlét, — 25 ezer ol dal a francia Stavisky-per iratcsomója. — A francia költségvetést tízmilliárddá! akarják csökkenteni. — Schussnigg osztrák kancellár felesége autószerencsétlenség áidozata lett. — Jeftics volt szerb miniszminiszterelnök államcsínyt készített elő. — A Balkánszövetség és a kisantant nem kifogasolja a görög királyság helyreállítását. — 200.000 olasz katona áll már eddi4 Abeszszinia határán. — Antiszemita tüntetések voltak német mozikban. — Szeptemberben lesznek a lengyel választások. — Görögország polgárháború kitörésétől fél. — Angol frontharcosok tisztelegtek Hitlernél. — Területi engedményeket kér Ang liától Amerika háborús adósságai fejében. — A bukaresti rendőrfőnök 25 millió lejt sikkasztott. — Mandzsúriában megtalálták a világ leggazdagabb arany mezőit. — Tűzvesz edelemben forogtak az angol koronaékszerek. — Naponta húszmillió meteor éri a földet. — A japán hadsereget átszervezik — Hlinkáék őszre bevonulnak a cseh kormányba. — A délszláv kormányt felhatalmazzák az alkotmány módosítására. — 720.000 ember a kisántánthadseregek békelétszáma.