Esztergom és Vidéke, 1935

1935-07-21 / 57.szám

Ki kaphat törlést és részletfizetési kedvezményt a régi OTI és IV! ABI tartozásokra 6500/1935. M. E. a száma a m. kir. minisztérium ama rendeletének, amely megengedi, hogy annak a munkaadónak, aki hitelt érdemlő módon igazolja, hogy üzemének fenn­tartása csak a társadalombiztositási tartozásai egy részének elengedésé­vel biztositható — az 1935. évi jú­nius hó 30-án fennálló Oti tartozá­sainak a késedelmi pótlékra eső ré szét egészben vagy részben, a tőke­tartozást pedig legfeljebb 50 % ere­jéig kivételesen el lehet engedni, A még ezután megmaradó tartozást késedelmi kamat mentesen esetleg 3 év alatt részletekben lehet törlesz­teni. Ezt a kedvezményt kérni kell s a kérelmet 1935. évi október ho 31-ig írásban kell benyújtani az illetékes kerületi pénztárnál, ahol a kérelem tárgyában öt tagu bizottság szava­zat többséggel dönt. A határozat el­len jogorvoslat nincs. A bizottság elnöke a ker. pénztár ügyvezetője, tagjai a törvényhatóság közigazga­tási bizottsága által saját választott tagjai sorából, vagy a törvényható­sági tisztviselők közül kijelölt sze­mély, a pénzügyigazgatóság kikül­dötte és az 0T1 ker. pénztár választ­mányából megválasztott egy mun­kaadó és egy biztosításra kötelezett. Az ötezer pengőt meghaladó hátra­lék tárgyában a Budapesten székelő központi bizottság dönt. A kormányrendeletből közöljük még a következő közérdekű fonto­sabb rendelkezéseket. A mellékfoglalkozás csak akkor kötelezett biztosításra, ha az abból származó jövedelem nagyobb mint az egyébb biztosításra nem kötele­zett kereső foglalkozásból eredő jö­vedelem. A nyugellátásból eredő jö­vedelmet azonban nem lehet joglaí hozásból eredő jövedelemnek tekin­teni. Ez annyit jelent, hogyha egy nyugdíjas valamely biztosításra kö­telezett foglalkozást űz mellékfoglal­kozásként, azt biztosításra az OTI-nál mégis be kell jelenteni. Nem lévén kivétel pl. az sem, ha egy vasúti nyugdíjas biztosításra kötelezett al­kalmazást vállal, mert az OTI-nál azt be kell jelenteni, annak ellenére, hogy mint nyugdíjas tagja a MAV betegségi biztositó intézetnek. Ha e kettős biztosítás ügye a gyakorlat alapján rendeződik - esetleg ujabb rendelettel vagy végrehajtási utasí­tással — olvasóinkat tájékoztatni fogjuk, mert a törvény határozottan kimondja, hogy senki kétszeresen biztosítva nem lehet. A munkaadó családtagjaira nem terjed ki a biztosítási kötelezettség, kivéve, ha a családtag tanoncszer­ződéssel, vagy iparossegédként, gyári munkásként munkakönyvvel van al­kalmazva és a testvér, ha teljesített munkája a rendes munkavállaló mun­kájával felér. A fizetendő dijak számlázásánál a fillér összegeket 5 fillértől fel, vagy lefelé kell kerekíteni. A betegségi biztosítási és pótjá­rulékokért részvénytársaságnál és szövetkezetnél az igazgatósági ta­gok és igazgatók, testületeknél, egye­sületeknél és társulatoknál pedig a vezetőség a fizetésre közvetlenül kötelezettel egyetemleg felelősek. Az építtető az eddigi rendelkezé­sek értelmében felelős volt a beteg­ségi biztosítással kapcsolatos járu­lékokért- feltétel nélkül. A rendelet szerint mentesül az építtető a fele­lősség alól abban az esetben, ha az OTI az építkezés befejezése után két év alatt a felelősség érvényesítése céljából intézkedést nem tesz, vagy ha az intézet őt ez alatt az idő alatt Írásban nem figyelmezteti legalább arra, hogy a vállalkozó nem fizet s igy a tartozásokért az építtetőt az intézet előreláthatólag felelőssé fogja tenni. A szülészeti terhességi, gyermek­ágyi és szoptatási segélyre csak az a-nő tag jogosult, aki a terhességi segélyre való igénye .megnyílását, illetve a szüiés időpontját megelő­zőleg 18 hónapon belül legalább 9 hónapon keresztül betegség esetére biztosított tag volt. A feleség szü­lészeti segélyre való igénye a férj­nek ugyanennyi ideig való tagsági ideje alapján állapitható csak meg. A kormányrendelet egyéb intéz­kedéseire lapunk egy későbbi szá­mában még visszatérünk. Esti kereskedelmi szaktanfolyamot rendez a Kereskedelmi Társulat Az Esztergomi Kereskedelmi Tár­sulat vezetősége áthatva attól a gon­dolattól, hogy az önnálló kereske­dők és iparosok, kereskedelmi és ipari alkalmazottak kizárólag gya­korlati irányú továbbképzését lehe­tővé tegye, elhatározta, hogy /. évi október hó 1-től 6 hónapig tartó esti kereskedelmi szaktanfolyamot ren­dez. A kereskedelmi szaktanfolyamnak célja az, hogy a kereskedelmi alkal­mazottaknak, tisztviselőknek, önálló kereskedőknek és iparosoknak, illetve mindazoknak, akik eddig magánkö­rülményeik miatt rendszeres keres­kedelmi szakképzésben még nem ré­szesültek, módot nyújtsanak szak­szerű és általános irányú tovább­képzésre, szakmájuk ujabb jelensé­geinek megismerésére, továbbá, hogy kereskedelmi ismeretek iránt érdek­lődőknek vagy a kereskedelmi pá­lyára készülőknek módot adjanak szakismereteik megszerzésére. A tanfolyam tehát olyan egyének­nek nyújt elsősorban alkalmat szak­ismeretek szerzésére, akik jelenleg nappal alkalmazásban, munkában vannak, és az esti órákat kívánják ismereteik pótlására felhasználni. A tanítás gyakorlati alapon, a gya­korlati élet követelményeinek szem előtt tartásával történik, j A szaktanfolyam fenntartója: Az j Esztergomi Kereskedelmi Társulat. A tanfolyamra beiratkozhatnak — nemre való tekintet nélkül — mind­! azok, akik 18. életévüket már betöl­tötték és legalább az elemi iskola 6 osztályát elvégezték, vagy pedig ennek megfelelő képesítéssel ren­delkeznek. A szaktanfolyam rendes tárgyai : í. könyvvitel (ügykezelés), 2. magyar keresk. levelezés és fogalmazás, 3. kereskedelmi számtan (áru kalku­láció). 4. a) általános keresk. isme­retek, b) közgazdasági ismeretek. Ezen kötelező rendes tárgyakon kivül — elegendő számú jelentkezés esetén — a hallgatók német nyelvet, magyar gyorsírást és gépírást is tanulhatnak. Az előadások hetenként három­szor este 8—10 óráig tartatnak. A szaktanfolyamot csak akkor nyitjuk meg, ha arra legalább 30 hallgató jelentkezik. A szaktanfolyam a m. kir. vallás­és közoktatásügyi minisztérium fő­felügyelete alatt all. A tanfolyam elvégzésekor a hall­gatók szabályszerű bizonyítványt kapnak. A tanfolyamra jelentkezni lehet az Esztergomi Keresk. Társulat el­nökségénél. (Szent Lőrinc-u. 2. I. em.) vagy Csathó Ernő főreál ísk. tanárnál hétköznaponként d. e. 10—11 óra között a főreáliskola épületében. A tandíj havonta 5 pengő és a beiratással az első havi részlet is befizetendő. Ha az előirt számú hall­gatók nem jelentkeznének, úgy a befizetett 1 havi dijat visszaadjuk. Tekintettel arra, hogy a szervezés további munkálatainál a létszám is­meretére a vezetőségnek szüksége van, kérjük a t. jelentkezőket, hogy az előbb felsorolt helyeken mielőbb jelentkezni sziveskedjenek. Amidőn rövid tájékoztatónkat ezen­nel ismertettük, utalunk arra a fon­tos körülményre, hogy a tudással vértezett kereskedő értékesebb mun­kát tud kifejteni úgy önmagának, mind pedig a köznek és igy mun­kája több sikerrel jár, mint a keres­kedelmileg teljesen képzetlen egyéné. Szívesen látjuk tanfolyamunkon a kezdőket, a tapasztaltabbakat, az al kalmazottakat és munkaadókat és általában mindenkit, aki e tárgy iránt érdeklődik. Tanfolyamunk legyen egymás megbecsülésének, egymás szeretetének otthona, .ahol nem a főnök az alkalmazottal, hanem test­vér a testvérrel, barát a baráttal áll szemben. Nem száraz iskolaszerű oktatást nyújtunk, hanem a gyakorlati életbe vágó népszerű és szemléltető okta­tásnak vagyunk hivei. Es ha az érdekeltek azzal a sze­retettel veszik városunk ezen ujabb hézagpótló kultúrintézményét párt­fogásukba, mint a múltban hasonló kultúrintézményekkel tették, úgy nem kétséges, hogy Kereskedelmi Társulatunk eme közérdeket szol­gáló törekvését siker fogja koronázni. Esztergomi Kereskedelmi Tarsalat. Vásároljunk Esztergomban! A Nemzeti Egység helyi szervezete mozgalmat indít a esztergomi kereskedők és iparosok érdekében Mindnyájan nagyon érezzük azt a nyomasztó gazdasági helyzetet, amely végzetes súlyával reánk ne­hezedik. Hiába magyarázzák azt, hogy ez világjelenség, mindenütt igy van, nagyon nehéz elviselni és még ne­hezebb beletörődni. Vergődik a mai nehéz gazdasági viszonyok között a magánháztartás, a községek és or­szágok gazdálkodása, nyomja az egész társadalmat, benne pedig a fixfizetésest, iparost és kereskedőt egyaránt. Ebben a nehéz helyzetben min­denütt azt látjuk, hogy mindenfelé egyrészt a jövedelmek fokozására, másrészt a megszerzett értékek meg­tartására törekszenek minden erővel. Hangos az egész ország a külön­féle beharangozásoktól és hirdeté­sektől, amelyek egy-egy hely termé­szeti kincseit, sajátos értékeit pro­pagálják, vagy legalábbis valami ere­deti attrakcióval igyekszenek a kö­zönséget odacsalni. Egymástól veszik el a közönséget, a jövedelmet a pénzt és ebben a küzdelemben az a győz­tes, aki élelmesebb. Esztergomban már régebben meg­állapítást nyert, hogy szükség van a jövedelmek fokozására és az is, hogy erre igenis van mód és alka­lom. De az is megállapítást nyert, hogy az idejutó pénz- nern marad meg olyan mértékben a városban és nem kapcsolódik bele oly mér­lékben a város gazdasági életének vérkeringésébe, mint kellene. Évente több százezer pengő készpénzről varä 1 szó, ami egész foglalkozási ágak csoportok életében roppant fontos. Ez a gondolat vezette a Nemzeti Egység esztergomi szervezetének ve zetőségét "akkor, amikor elhatározta, hogy mozgalmat indit az esztergomi iparosok és kereskedők érdekében ezzel jelszóval: Vásároljunk Eszter­gomba! Feladatául tűzte ki azt, hogy ezen szempontból vizsgálat tárgyává teszi a város gazdasági helyzetét és keresi azokat az utakat és mó­dokat, amelyeken segíteni lehetne. Nem tekinti ezt a kérdést pártkér­désnek, mint ahogy ez a városnak pártok fölött álló egyetemes, és fontos kérdése, azonban teremé­szetesen elsősorban arra törekszik, hogy a Nemzeti Egység szerveze­tébe tömörült iparosok és kereskedők érdekeit szolgálja. Ennek az akciónak első mozzanata rnult csütörtökön július 18-án este zajlott le a Nemzeti Egység hivata­los helyiségében egy értekezlet'" for­májában, dr. Radocsay László főis­pán elnöklete állat, a Kereskedelmi Társulat és Ipartestület elnökségé­nek, a helybeli iparos és kereske­dőtársadalóm vezető tagjainak, to­vábbá a nagyobb vásárló közületek képviselőinek bevonásával, a Nem­zeti Egység helyi szervezete vezető­ségének résztvételével. Az iparosok és kereskedők minden csoportja kép­viselve volt, szép számmal jelentek meg, nagyon kívánatos lett volna, ha a meghívott nagyobb vásárló közületek mindegyike képviseltette volna magát, éppen a kérdés rop­pant fontosságára és városunk je­lenlegi súlyos gazdasági helyzetére való tekintettel. Az értekezleten több nagyon ér­dekes felszólalás hangzott el és ter­mékeny megbeszélés fejlődött ki. Megállapítást nyert, hogy a nagyobb közületek bevásárlásainak jelenté­keny része nem Esztergomban bo­nyolódik le, így a „Vásároljunk Esz­tergomban" akció megindítására igenis nagy szükség van. Az is meg­állapítást nyert, hogy nincsen olyan lényeges akadály vagy nehézség, amelynek elhárításával ezen nagyobb közületek vásárlásait esztergomi ke­reskedők, rendeléseit esztergomi ipa­rosok számára meg ne lehetne nyerni. A részletek során kérték, hogy esztergomi kereskedőtől is kérjenek árajánlatot, a beküldöttet ne mellőz­zék, az árú jobb minőségét méltá­nyolják eléggé és ne csak a nagyobb árat nézzék. A számlák kifizetése terén is egyenlő elbírálást kérnek a helybeli kereskedők. A vásárló na­gyobb közületek a budapesti cégek­nek azonnal kifizetik az esedékes összegeket, az esztergomiaknak pe­dig néha hónapokig kell várniok, míg ők a nagykereskedőnek vagy gyárosnak azonnal kötelesek fizetni. Ez nagy kamatveszteség, nem szá­mítva, hogy nagy forgótőke kell hozzá, jelentékeny kárt okoz a hely­belieknek. Nagyon árt az esztergomi gazdasági életnek az idegen utazók ideözönlése, akik nemcsak a keres­kedőket; hanem a tilalom ellenére a magánosokat is végigházalják. A postán elseje táján nagy összege­ket fizetnek be másutt vásárolt holmi részleteinek törlesztésére, ez az ösz­szeg soha többé vissza nem jön. ötödike után pedig már nincs pénz a városban. Az egyes konkrét részletmegjegy­zések után Radocsay László dr. fő­ispán összegezte az eredményt. A kérdést nagyon fontosnak mondotta, és örül, a „Vásároljunk Esztergom­ban!" akció megindításának. Ébren kell tartanunk ezt a kérdést és dol­goznunk is érte. A munkának van egy etikai oldala : városunkat, amely nekünk kenyeret és megélhetést ad, szeretnünk és szolgálnunk kell l Ez

Next

/
Thumbnails
Contents