Esztergom és Vidéke, 1935

1935-01-17 / 5.szám

ESZTER ÖTVENHATODIK £Vr. 5. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer eresztény politikai és társadalmi lap. CSÜTÖRTÖK, 1935, JANUÁR 17 Előfizetési ár I hóra : l pengő 20 filléi Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Hinni akarjak, de úgy, hogy ne csak e percben higyjük, hanem, hogy hitünk állandósuljon, meggyőződésünkké váljék, hogy az a paktum, amit Mussolini és Laval megkötöttek, amelyet mindegyik fél s mindegyik fél mögé sorakozó csoportok olyan osztatlan, csak talán egy-egy túlzó frarcia vagy nacionalista hang által megzavarni próbált, örömmel fogadtak, valóban azt a célt szolgálta, amely után a békekötés óta eltelt 15 esztendeje eddig hasztalan epedtünk, t. i. Európa békéjét. Sok-sok keserű tapasztalat után, annyi kínos csalódás után szeretnénk optimisták lenni. Szeretnénk beleélni magunkat abba a gondolatba, hogy az a gyűlölet, melynek még csak nemrég is oly szomorú kilobbanásait láttuk, az most már végre eltűnik, helyre áll a jó viszony nemcsak a két rivalizáló nagyhatalom, de köztünk és szomszédaink között is, akik velünk együtt beinvitáltattak a béke most készült nagy okmányának aláírására. A magyar nem volt soha gyűlölködő természetű, a magyar igazán krisztusi szellemben hajlandó volt megbocsátani ellenségeinek, ha azoknál igazán megtérési szándékot tapasztalt. Ennyit azonban már csak nemzeti önérzete és méltósága megköveteltet vele, hogy lásson bizonyos változást, lássa a vagyonukból kiforgatott, ott hónukból kivert szegény magyaroknak családjukhoz, foglalkozásukhoz való visszatérését, lássa azoknak az ü'dözéseknek megszűnését, amiben erdélyi véreinknek nap-nap után eddig részük volt s lásson meg egyet, amire az új szerződés — amint az természetes és várható volt — megadja a módot és lehetőséget, hajlandóságot arra, hogy a revízió előkészítésére az első komoly lépések megtörténjenek. Hogy mi határokat nem fogunk, nem akarunk erőszakosan megváltoztatni, azt igazán szükségtelen külön hangsúlyoznunk. Arról nem szólva, hogy körülkerített, lefegyverzett állapotban erre amúgy is alig vállalkozhatnánk, az az általános békevágy, amely nálunk uralja a lelkeket, ezt részünkről eleve kizárja. Nem vért, de kenyeret és igazságot kivan a magyar nép Kenyeret a normális forgalom, a szomszédokkal való becsületes gazdasági viszony helyreállítása által és igazságot, igazságot az egész vonalon, emberi jogokat, keresztény igazságot azoknak, akik ma pogány jogtalanság alatt nyögnek és igazságot nekünk, kik ámítás, csalás által jogos örökségünktől, ezer éves területeinktől megfosztattunk. Európa békéjének szilárdabb talpköve alig található, mint Magyarország, de ennek a talpkőnek meg kell adni a maga méltó helyét, ezt a talpkövet úgy kell méretezni, hogy legalább az elszakított szinmagyarságot magába foglalja. Ha ez a beállítás úrrá lesz a lelkekben, akkor áldásos gyümölcsöket fog csakugyan teremni az az egyezség, amelyet Mussolini és Laval Rómában aláírtak. Márciusban előléptetik a hadviselt tisztviselőket Köztisztviselői körökben osztatlan örömet kelt az a hír, amely ma már minden hivatalban elterjedt. Szájrólszájra száll a hir és nyomban derűs, boldog arcok hajolnak fokozottabb munkakedvvel és nagyobb szorgalommal az íróasztalok fölé. Az el terjedt hir szerint ugyanis március az öröm hónapja lesz a köztisztviselői portákon. Beavatottak szerint ugyanis az összes hadviselt, illetőleg froniszolgálatot teljesített köztisztviselőket elő léptetik. Ez a hir már csak azért is nagy örömet kelt, mert éppen a frontszolgálatos tisztviselőket érte kisebb-nagyobb sérelem az előléptetések során. Ezeket a sérelmeket fogja a frontharcosok tömeges előléptetése jóvátenni. Ugyancsak komoly örömet kelt egy másik hir is, amely különösen a fiatal köztisztviselői generációt ér dekli. Eszerint a hir szerint nagyban folyik a júliusi tömeges kinevezések és előléptetések elvi szempont fainak megállapítása Kiszivárgott hirek szerint mináen öt évi szolgálatot betöltő áijnokot kineveznek a kép :eHségének megfelelő szak Xl-ik fizetési osztályába, amennyiben minő sitésük tökéletesen megfelelő. A nagycsalááos köztisztviselők, — megfelelő minősítés alapján — előlépnek. A nős, vagy nősülendő köztisztviselők az előléptetésnél meg' előzik rangsorban a nőtlen tisztvise löket, az előléptetéseknél egyenlő minősítés esetén a nős tisztviselők lesznek előnyben. Izbégi Villám Margit írónő nagy sikerrel szerepelt a Széni Erzsébet Jótékony Nőegylet szombati teaestéiyén A Szent Erzsébet Jótékony Nőegylet szombati teaestélye jótékony célt szolgált. A teadélután egyúttal izbégi Villám Margit szerzői estje volt, s esztergomi bemutatkozása fényesen sikerült. Ismeretlenül jött Esztergomba s ma már neve közismert, megismertette őt tehetsége és tehetségének sokoldalúsága. Tehetségét prizmához, vagy még inkább finoman csiszolt üvegkristályhoz hasonlíthatnánk, melyen át az élet különböző megnyilvánulásai a legkülönbözőbb hangulat- és érzelmi képekben vetítődnek felénk. így oldódik fel az • ő költészete ezer színre, képre, vers' re, dalra, drámára s a szereplők ! hűen adták vissza mindazt a szépIséget, ami költészetében felhalmozódik. A Fürdő Szálló színháztermét teljesen megtöltötte az előkelő közönség, amely a város elit társadalmát képviselte. Bevezetőben Jeszenszky Kálmán prelátus-kanonok, az egyesület elnöke mondott köszönetet a szerzőnek, a szereplőknek; vázolta az egyesület működését, hangsúlyozta,' hogy a Nőegylet nem tért el hivatásától akkor sem, amikor a szegényügy rendezését a város vette kezébe az Egri Norma szerint. Az egyesület él és sok könnyet töröl le ott, ahova mások talán nem ís gondolnak . . . Azután megkezdődött a gazdag műsor, amelynek első számaként „Szent Erzsébet legendája" szerepelt Fachs Emmi kitűnő előadásában. MihciHc Erna három lírai költeményt adott elő kedves közvetlenséggel, Varjas Rudolfné énekszámai is szép sikert arattak. Külön meg kell emlékeznünk Kricsjalvy Viktorné énekművésznő nagyvonalú szerepléséről. Hangjából annyi finomság csillogott ki, hogy teljesen magával ragadta a közönséget. Kardos Miklós dr. esztergomi műkedvelői színpadon eddig még alig tapasztalt kitűnő drámai előadása megérdemelte a sok tapsot. Megérdemelt sikert aratott ffeincz Éva és Vértes Gusztáv kitűnő szavalatával. Bárdos Miklós nagyszerűen konferált, az énekszámok sikeréhez pedig hozzájárult Klinda Károly és Sebők József kiváló zongorajátéka A hangulat igen jó volt, a szerzőnőt és a szereplőket meleg ünnepléssel jutalmazta a fényes közönség, a tánc pedig a hajnali órákig tartott. Hétfőn a kaszinóban piknik volt, ahol mondhatnánk, folytatódott a megszakított kellemes szórakozás. Az Úri Jazz kitűnő zenéjére éjfélig táncoltak a Kaszinó termében . . . fényesen sikerült u Ipartestület bálja. Vasárnap zajlott le az Ipartestület bálja a Fürdő Szálló színháztermében. Az ipartestületi bálok hagyományos sikerét sokszorosan felülmulta meleg hangulatával és pajzán jókedvével az idei farsangi estély, amely mind erkölcsileg, mind anyagilag fényesen sikerült. A Fürdő nagytermét zsúfolásig megtöltötte a közönség, melynek soraiban ott láttuk Glatz Gyula polgármestert, Brenner Antal dr. főjegyzőt, Etter Jenő dr. városi főügyészt, vitéz Dudás László városi mérnököt, Gyarmathy Lajost, a „Hungária" Rt. üzemvezető főmérnökét, Katona Sándor dr. ügyvédet, Schweiczer Vilmost, a Kat. Legényegylet elnökét és másokat. Az estélyt „A Kutyabőr" cimű háromfelvonásos víg népszínmű előadásával kezdték meg. A kedves és tiszta levegőjű, magyaros darab állandó derültségben tartotta a közönséget. A kitűnő műkedvelő gárda lelkes játéka és odaadó igyekezete csak fokozta ezt a hatást. Torma József kitűnően alakította a nernes magyar gazdát, aki leánya boldogságát semmibevéve, hozzáerőlteti egy dúsgazdag durvalelkű nemeshez. Felesége Sallay Manci méltó partnere volt Tormának. Leányuk, Mátéffy Jolán elragadó volt Éva szerepében. Mélyen átérezte szerepét és alávetette magát atyja akaratának, de azért szívesen szökött meg esküvő után igazi szerelmesével, atyja kocsisával, akinek csak az volt a hibája, hogy nem volt „kutyabőre", de annál tisztább volt a lelke és szerelme. Székely Gyula alakította a derék kocsis szerepét és sok érzést vitt játékába, énekébe. Szinte várta a közönség, hogy övé legyen