Esztergom és Vidéke, 1935

1935-01-17 / 5.szám

a szép Éva és ne a gazdag Besze Ádámé, akinek szerepében Nagy József játszott kiválóan. Feledhetetlen! volt Jellinek Lilly játéka Julis cseléd szerepében, aki viszont a kocsisba volt szerelmes, de egyszerű lelkének nemességével le tudott mondani róla s megelégdett azzal, hogy a köpülőből kitorkoskodta az irós vajat; tán még jót is tett neki nagy bánatában. A molnár legény szerepében utolérhetetlen volt Mátéffy Rezső. A két „faluszája", az egymást folyton „édes mézem"-ező komendáló asszony szerepében kitűnő alakitást nyújtott Gaszmann Mimiké, és Tóth Gyuláné, akik a sok édeskedés után olyan parázs veszekedést rögtönöztek, mintha örökké haragban lettek volna. A többi szereplők is fényesen megálltak helyüket. így nagyon jók voltak: Fleischer Bözsi (Juhászné), Varga Anci (Marcsa kis cseléd), Tuschinger Manyi és Blasko Manci (a koszorús lányok) és Fleischer Manci (a cigány asszony). Férfiszerepekben Deutsch Vilmos, Nagy József (násznagyok), Viszkop Tivadar (vőfély) Székely Imre (Dobos paraszt). Egy pár pillanatos jelenetben pedig a három koldus aratott szűnni nem akaró tapsot, pedig a jelenet csak a darab epizódszerű jelenete s a szereplők is csak úgy vannak feltüntetve a műsoron „3 koldus, munkáság, lakodalmas nép". A rendezésért és betanításért Éliás Istvánt illeti az elismerés, akinek fáradozását ez a nagy siker koronázta. Színdarab után táncra perdültek a fiatalok és ropták a táncot reggel hatig, de még tovább is maradtak volna .. . még az öregek is! Néhány szó az elkövetkező adóvallomásokról Mint ismeretes, az adófizetők minden év februárjában kötelesek számot adni az elmúlt év kereseti és jövedelmi, vagyoni viszonyaikról, röviden adóbevallást kötelesek beadni. Az adóbevallás célja az 1935. évre megállapítandó kereseti, jövedelmi és vagyonadó. Nem kell bevallást adni azoknak az adózóknak, akiknek a jövedelmi, kereseti adóalapja 10.000 pengő, a vagyonadó alapja pedig 200.000 pengőt nem haladta meg. Ezek az adózók ugyanis az úgynezett rögzített adókat fizetik s csak abban az esetben kell bevallást adniok, ha a rögzített adót felmondják, vagy a kincstár bevallás adására hívja fel őket. Az adóbevallásnak pontosan, számszerű összeállításban magában kell foglalnia az 1934. évi üzleti, üzemi, stb. bevételeket és kiadásokat s ezek egybevetésével mutatkozik az adóköteles tiszta jövedelem, vagy esetleg veszteség. A bevallást lehetőleg az erre előirt hivatalos nyomtatványon kell elkészíteni, azonban magában véve az, hogy a bevallást nem hivatalos nyomtatványon állították össze, nem ok annak visszautasítására, ha egyébként taríal mázza azokat az adatokat, amiket az utasítás előír. A vallomás elkészítésénél irányadó legyen, hogy az a bevételeket és kiadásokat minél részletesebben, illetve részletezettebben tüntesse fel, hogy laikus előtt is nyilvánvaló legyen annak tartalmi valódisága. A pontos kereskedelmi könyveket vezető adózók természetesen e tekintetben igen nagy előnyben vannak. Eltekintve ugyanis attól, hogy a pontos könyveléssel és az azt támogató belégekkel fillérnyi pontossággal igazolhatók, aminek a ke reseti adó szempontjából igen nagy jelentősége van, miután a bizonyítás terhe nem a kincstárt, hanem az adózót terheli, tehát ettől el is te kintve, a kiadások között nem egy igen jelentékeny olyan tétel szerepel, amelyet csak azok az adózók számithatnak fel, akik vallomásukat mérleg- és e'edményszámla alapján adják be. Hozzávehetjük még azt is, hogy gazdasági viszonyok mai meglehetősen kedvezőtlen alakulása következtében igen sok esetben a vállalkozás veszteséget eredményez, mely esetben sem kereseti, sem jövedelmi adót nem kell fizetni. Ez azonban mindaddig, amig a veszteség ténye az adóhatóság előtt hiteles formában igazolást nem nyer, csak szép elv marad, aminek gyakorlatilag semmi értéke sincsen. Hiteles bizonyítékul pedig egyedül és kizárólag csak a pontos könyvelés, esetleg könyv vizsgálat szolgálhat, mert egyéb adatot a hatóságok nem fogadnak, de nem is fogadhatnak el. Bármenynyire is igazolja valaki a kiadásait és bevételeit, könyvelés nélkül mindig akad majd egy-két olyan tétel, amit becsléssel kell megállapítani s ez esetben feltétlen megállapítanak adóköteles nyereséget. Éppen ezért minden kereskedő saját érdekében cselekszik, ha pontos könyveket vezet, mert a könyvelésre fordított munka és költség annak egyéb előnyein kivül mindenkor megtérül a pontos és igazságos adóztatásban, amit különben semmi más nem képes biztosítani. 'Jam SE Vasárnap délelőtti kirándulás Hotter Lajossal az esztergomi repülőtérre Az esztergomi MOVERO szombaton bált rendezett. Előtte, mint rendesen, kitűnő műsorszámok voltak, a Turista Dalárda, az Esztergomi Zenekedvelők kvartettje és Varga Tibor szerepelt saját szerzeményű verseivel. Az estélynek külön ízt adott Rotter Lajosnak, a magyar vitorlázó repülőnek kitűnő előadása, amelyet nagy élvezettel hallgatott a közönség, amelynek soraiban a megye, a város és a katonaság vezetőit ís ott láttuk. — A vitorlázó repülésen általában mosolyogni szoktak az emberek, és közömbösen mennek el mellette. Pedig a magyar aviatikának egyik bölcsője a motornélküli repülés, ami a levegő és a széljárás kihasználásán alapszik. Eltekintve attól, hogy a vitorlázók sokkal könynyebben sajátítják el a motorvezetést, nevelési szempontból is nagyon fontos és hasznos, mert önuralomra és fegyelmezettségre tanít, ezzel pedig csak a hazának tesz szolgálatot — mondotta Rotter az előadásán. Nagyon szép beszéd keretében mondotta el a magyar vitorlázó repülés történetét, hangsúlyozta fontosságát és a társadalom megértő támogatását kérte, már nemzeti szempontból is. Nagysikerű előadása után — teltház ellenére is sokkal nagyobb érdeklődést érdemelt volna — Madaras Aurél plébános, a helyi csoport agilis vezetője, mondotta el az esztergomi repülés történetét és örömmel jelentette be, hogy Csolnok után Csév, Kesztölc és Lábatlan is bejelentették, hogy gépet építenek és aktív szerepet akarnak vinni a vitorlázó repülésben. Az előadás után a reggeli órákig táncoltak és a legjobb hangulatban voltak együtt a MOVERO igaz barátai. Vasárnap 9 órakor indultunk ki autóval az esztergomi repülőtérre, hogy tanulmányozzuk a helyszíni viszonyokat és meghallgassuk a legilletékesebb véleményt az esztergomi csoportról. Beszélgetésünk során megtudtuk, hogy a Kis- és Nagystrázsa kezdő oktatásra nagyszerű, vitorlázásra is alkalmas ugyan, de kezdőknek nehéz, ellenben a Vaskapui vonulatot nagyszerűnek találta erre a célra. Bejártuk a két Strázsát, tanulmányozva a terepet és a szélviszonyokat. A Strázsa alatti terület — 40 m széles, kb. 600 m hosszú — kis planirozással alkalmassá tehető motorvezetéssel való indulásra is. Magáról a repülésről a következőket mondotta: — Kétféle vitorlázás van, lejtő menti és termikes. Az szél ugyanis mozgása közben hegynek ütközve nem mehet tovább, hanem felfelé emelkedik. A repülő tehát ezt az időt kihasználva, kitűnően fel tud emelkedni és hegytől-hegyig nagy utat lehet megtenni. A termikes repülés szintén kétféle. Az egyik a levegőjáráson alapszik. A talajmenti levegő felmelegedve megritkul és az alája kerülő feljebb és feljebb emeli. Ebbe a rétegbe kerülve szintén lehet repülni. A másik mód pedig a bárányfelhő mozgási energiájának a kihasználása. A repülő a magasban látja, hogy a bárányfelhő közeledik, igyekszik annak árnyékába kerülni, fia elérte a felhőszöget, a vonuló felhő maga előtt tolja a gépet és állandó magasságban tartja. így érthető az a több száz kilométeres út, amit vitorlázó repüléssel-eddig elértek. Kissé talán naivnak látszik, de tények igazolják a vitorlázás létjogosultságát. Steff Tibor vitorlázó harmincnégy doplis (kétkormányos) felszállás) után egyedül röpült, míg azok, akik motoros kiképzésben részesülnek csak kétszáz-kétszáz húsz repülés után érhetik el ezt az eredményt. Szerencsétlenség pedig azoknál a pilótáknál, akik vitorlázók voltak, majdnem ki van zárva, mert hiszen géphiba esetén nem vesztik el lélekjelenlétüket, hanem vitorlázó tudományukkal sértetlenül földet érhetnek. Arra a kérdésünkre, rni a véleménye Esztergomról, a következőket válaszolta : — A terep kiválóan alkalmas arra, hogy naggyá fejlődjön a repülés Esztergomban. Anyag is van, önfeláldozó, agilis vezetőket sem nélkülöznek, így a társadalom hathatós támogatásával Esztergom is jelentős szerepet vívhat ki magának a magyar aviatikában. S mialatt hetvenes tempóban robogunk vissza a sportrepülőtérről a városba, Rotter Lajos munkájáról gondolkodunk. Harmincnégy éves, okleveles gépészmérnök, cserkészrepülő és oktató, motoros pilóta, aki a vitorlázás világranglistáján a második helyet foglalja el huszorinégyóra és tizennégy perces nagyszerű idejével. Több kitüntetést kapott, így a kormányzótól a II. osztályú Signum laudist kapta, továbbá a nemzetközi motoros pilótajelvényt és vitorlázó pilóta jelvényt (ebből 19 van az egész világon, hazánkban 2), és a cserkész-repülőjelvényt is bírja a repülés bajnoka, büszkesége ; eljött hozzánk, előadásában hitet tett a vitorlázó repülés mellett és azt mondotta, hogy itt is lehet nagyszerű eredményeket elérni, és ez nem a szorgalmas, lelkesedő, fiatal repülő-tanulókon múlik ... Öregcserkészeink bálja nagysikerűnek Ígérkezik Minden év farsangjának nagy eseménye a öreg Hollók február 1 i műsoros táncestélye, ez a hagyományosan hangulatos s évről-évre nagy sikerű farsangközépi bál. Kezdetben csak az esztergomi öregcserkészek szűkebb körének mulatsága egyre nagyobb közönséget vonz a Fürdő Szálló tánctermébe s ma már városunk egész úri társadalma ott mulat fesztelen jókedvvel a február 1 i táncestélyen. A legutóbbi években a fejlődés már odavezetett, hogy a környék szépeinek társadalmi bemutatkozási helyévé lett a bál s egyre többeket vonz be városunkba a közeli és távolabbi vidékről. Ezidán is nagy az érdeklődés a környéken, sőt többen jelezték jövetelüket Budapestről is, ahol már széles körben elterjedt az Anna-bálok révén az esztergomi öregcserkészek mulatságrendezői szaktudásának hire. Nemcsak a Budapesten időző esz tergomi főiskolás fiúk jönnek haza február 1-ére, hanem velük tartanak baráti körük s ismerőseik nagy számban. Táncosokban tehát ezidén sem lesz hiány. Az alaphangulatot pedig a kipróbált s elsőrangú műkedvelői gárda fogja ismét megalapozni a legoájo sabb, legmaibb, legkacagtatóbb, legkedvesebb vígjátékkal, a „Templom egéré"-vei. A vezérszerepet a Kaszinóban oly nagy sikerrel debütált Szatzlauer Kató, az új és kitü-iő naiva viszi, mellette a gárda többi kiváló tagjai mint Farkas Baci, Jedlicska Pista, Etter Kálmán dr., Bardos Miklós, Katona Gábor dr., Szölgyémi Pali és Gábris Ödön nyújtják színészi képességeik legjavát a „testükre szabott" szerepekben. A szindarab előadását — régi szokásukhoz kiven — az idén is megismétlik az öreg Hollók február 3-án, vasárnap d. u. 5 órakor azok számára, akik a bálra netalán nem mennének, de hívei a jó és mulatságos s emellett minden művészi igényt is kielégítő szinielőadásoknak. A meghívók szétküldése a közeli napokban kezdődik meg, a bálren dezők vezérkari irodájában már lázasan folyik az előkészítő munka. A zenekar az új slágereket gya korolja az ötletkovácsok a báli meglepetéseket készítik elő, a műkedve lők szorgalmasan próbálnak, szóval benne vagyunk a farsangban, annak munkájában és örömeiben. modernizálják a gimnázium szigeti sporttelepét A szigeti téli nagy csendet csákányok és ásók ütemes csattogása szakítja meg. Lent a Dunaparton 15—20 ember csónak-kikötőt épit, a pálya felé pedig csatorna-árok készül. A gimnázium sporttelepét tovább fejlesztik, modernizálják. A tavasz folyamán már új képet kapott a primáskert, s most pedig fürdő építéssel s esetleg tribünemeléssel ismét egy lépést tesznek előre. Az OTT ugyanis nagyobb összeget fordít a pálya felszerelésére. A footballpályához közel, a csónakház szomszédságában egy 20x8 méteres uszodát létesítenek dunavizzel, lent a parton pedig két nagyobb me dence áll majd rendelkezésre. Afoot ballpálya téli felhasználásán is dolgoznak, az egész pályát alkalmassá