Esztergom és Vidéke, 1935

1935-03-24 / 24.szám

ESZTERfiftHJKKE Minél előbb I Bár a választási harc minden figyelmet leköt, még se térhe­tünk napirendre a diákszövet­ségnek egyik legutóbbi kezde­ményezése fölött. Olyan ese­mény a magyar diákságnak itt szóban forgó lépése, amely min­den magyar ember figyelmére érdemes. A Magyar Nemzeti Diákszö­vetség részletes emlékiratot ter­jesztett az egyetemi tanács elé, ebben az emlékiratban kisebb­ségi intézet szervezését kérik, Budapesten, amely intézet a kisebbségi kérdések minden ágazatával foglalkoznék. Első­sorban, természetesen, a ma­gyar kisebbségével, amely — ellentétben a nagy-német egy­ség felé sóvárgó német kisebb­séggel — úgyszólván, teljesen magára hagyatva, teljes gazda­sági kiszolgáltatottságban viyja nehéz harcát mindenütt, az uj impériumok birtoklóival. A Göm­bös-kormány felfigyelt a kisebb­ségek sorsára, s hivatalos prog­ramjának vallotta és vallja mind a revízió, mind pedig a kisebb­ségi kérdések megoldását. Tel­jesen az időre bizni ezt a sor­sot, kényelmesnek talán kényel­mes álláspont volna, de ez azt a nagy veszedelmet rejti magá­ban, hogy mire a revízió gon­dolata gyümölcsé érik, akkora a visszanyerendő területeken elfogy a lélek. Már, tudniillik, a magyar lélek. Ennek megmen­tése tehát nem lehet elhanya­golt, másodrendű kérdésünk. Az idő is sürget, de még inkább a győztesek türelmet­lensége. Ők, a győztesek jogá­val hivalkodva, könnyen túlte­szik magukat a vállalt kötele­zettségeken. A román nyelvvizs­gák, az állásukból kidobott ma­gyarok ezrei, az erdélyi váro­sok gyors elrománositására el­rendelt szellemi mozgósítás, mind, mind, egy-egy sürgető yészjelnek veendő. i De vannak más jelek is. Egy román államtitkár egy beszé­dében elismeri, hogy az erdé­lyi városok nagyrészt magyar alapitások, amelyeket máról-hol­napra, tűzzel-vassal nem lehet elrománositani. Három nap sem telik el és az államtitkár már nem államtitkár többé. Egy ne­ves román karmester Temes­várott él vezényli a Kodály hi­res Psalmus Hungaricusát. Meg­támadjak érte. A támadás meg­megújul és egyre kíméletlenebb. Annyira, hogy a karmester ide­gei felmondják a szolgálatot és ő megrokkanva íőbelövi magát. Miért? Egy magyar zenemű elvezényeleséért. Ott, ahol a nemzeti elfogultság ilyen mér-* tékben érvényesül, nem igen lehet belátásra, méltányosságra számítani! Ott elpusztult min­den lehetősége a kézfogásnak, az összefogó testvéri kulturmun­kának, amelynek lehetőségéről néhány román és néhány szép­lelkű felvidéki, vagy erdélyi ma­gyar vezetőember álmodozott. A magyarságnak a maga lá­bán kell állania s tudnia kell, hogy halálos küzdelmében senki másra, mint önmagára, nem szá­mithat. Az anyaországnak is vannak kötelességei, tőle elsza­kított gyermekeivel szemben. Igy, elsősorban, az, hogy a kisebbségi magyarság végre, valamiképpen,megszűnjék tusz lenni, azaz politikai kezes, akin mindig elverik a port, ami!'or idehaza olyasvalami történik, ami az impérium birtoklóinak nem tetszik. Ez a diplomácia­körébe tartozik és semmi két­ségünk, hogy joggal várhatjuk a helyzet javulását. De nagy jelentőségű a magyar társada­lom érdeklődése és jóakarata is a kisebbségi sorssal szem­ben. A közöny nem takarhatja el többé magyar véreink sor­sát előlünk. És éppen azért kelt bennünk örömet a mi fiatalsá­gunknak a kisebbségi kérdést illető okos és jelentős elhatá­rozása, mert a magyar lelki kö­zösség áramát érezzük ki be­lőle. A magyar ifjúság kutatni akarja, tudni akarja a kisebb­ségi kérdés |ininden ágazatát. És pedig, nemcsak a magyarét, de a többi kisebbségét is. Erre a szándékra vall a diákságnak az a kérelme, amelyet a ma­gyar rádió igazgatóságához in­tézett, hogy a magyar mellett horvát, ruthén és tót nyelvű híradás is legyen. Ez azt jelzi, hogy a magyar ifjúság nem a gyűlölet utján akar a kisebb­ségek szivéhez eljutni, hanem kultúrájuk, nyelvük es lelkisé­gük megértésén keresztül. Ez az út nem vezethet csa­lódáshoz, csak sikerhez, ered­menyhez. Valósuljon meg ez a terv, minél előbb, hogy mi­előbb élvezhessük gyümölcsét is. HETI ESEMÉNYEK Kosztics Milán erősen küzd a dorogi mandátumért A választási propaganda-hadjárat befejeződött s a választásig már csak a csendes szervezkedés van meg­engedve. Az utolsó napokban igen erős küzdelmeket folytattak az egész országban egymással a pártok. A dorogi kerületben különösen érdekes a helyzet. Mint megírtuk, Kosztics Milán piszkei középbirtokos, a képviselőházban Frey Vimos dr. alispán utóda, érős harcban áll Knob Sándor dr., a Nemzeti Egység hivatalos jelöltjével. A kerülethez huszonhárom község tartozik, közel tizennégyezer szavazattal. Ott van azonban a bánya is, tehát a küz­delem igen erős lesz. A képviselőjelöltek járták a köz­ségeket, a kerületben észlelt meg­nyilatkozásokról a következőkben számolunk be. Kosztics Milán március 15-én Bajnán és Epötön volt. Előző nap Knob Sándor dr. járt a községekben. Mindkét község virággal, lovas ban­dériummar várta volt képviselőjét, nagy lelkesedést és őszinte ragasz­kodást tanúsítva személye és pro­grammja iránt. Vasárnap, 17-én lábatlant beszé­dét olyan siker követte, hogy a vá­lasztók a piszkeiekkel együtt Süttő községbe is elkísérték Koszticsot, ahol az emberek vállukon vitték be képviselőjelöltjüket a községbe és nagy éljenzés és ünneplés közepett mondotta el programmbeszédét. Meg­lepő volt az eddigi választások al­kalmával mindig hideg magatartást tanusitó süttőiek hatalmas lekese­dése. Ugyanakkor mondotta beszé­dét Knob Sándor, az egységes párt jelöltje is, a lakóság élénk érdeklő­dése mellett, aki igen nagy hozzá­értésről és szakszerűségről tett ta­núságot. Koszücsnak ugyanaznap tartott sárisápi beszéde szintén a keresztény párt gondolatainak nyerte meg a választókat. Kedden, 19-én Csév és Kesztölc községek ünnepelték Kosztics Mi­lánt. Diadalkapu, lovasbandérium, ke­rékpárosok és fehérruhás lányok vi­rággal várták képviselőjelöltjüket a falu határába. A lelkesedés óriási volt. A gyűlés után is még hosszú ideig maradt együtt az egész falu. Cséven Kalmár Gusztáv plébános mondott hatalmas propaganda-be­szédet a keresztény gondolat és képviselőjelöltje mellett. Csütörtökön Pilisszentlélek, Pilis­marót és Dömös szintén Kosztics keieszténypárti programmjához csat­lakozott. A polgárság körében igen nagy remény és bizakodás kisérí Kosztics Milán propaganda-útját. A lelkese­dés azt mutatja, hogy a választás kimenetele még teljesen bizonyta­lan, erős küzdelmek után dől csak el a dorogi mandátum sorsa. BELFÖLD Velics László lett az új magyar svájci követ. — Bethlen éles táma­dást intézett Gömbös ellen nagyka­nizsai programmbeszédében. — A legitimistapárt élesen bírálta a kor­mány bel- és külpolitikáját. — A miskolci törvényhatósági pólválasz­táson az ellenzék győzött. — Bu­dapesten a lebontott Tabán földjé­ben Árpádkori sátorváros maradvá­nyait találták meg — Meghalt gróf Szapáry Frigyes, a monarchia utolsó pétervári nagykövete. — Péksztrdjk tort ki Szegeden. — Idegenforgal­mi irodát állít fel Budapest Velen­cében. — 2.998,853 választó van Magyarországon. — A főváros 700.000 pengőért Stckholmban vá­sárolt rádiumot. — Elárvereztette a kincstár a bácsalmási hengermű­malmot. — Sziámi herceg és két sziámi hercegnő szórakozik Buda­pesten. — A bankok beszolgáltat­ták a náluk kezelt aranyletétek leg­nagyobb részét. — Húszezer pár olcsó bakancsot hoznak forgalomba. — Endréid községben a csendőrök hét választót agyonlőttek és sokat megsebesítettek. — Két új hidat építenek a Tiszán. — Merényletet követtek el a pécs-dombovári gyors­vonat ellen. — A cseheknél veszé­lyezteti a közrendet a magyar cimer. — Az olasz kormány kultúrpalotát épit Budapesten. KÜLFÖLD Fellázadtak Newyorkban a né­gerek. — Németország kimondta az általános hadkötelezettséget. — Braillában fegyveres banditák ki­fosztottak egy olasz gőzöst. — A Népszövetség elé viszi Franciaor­szág a német fegyverkezési határo­zatot. — Vajda román exminiszter kikelt a magyar-román házasságok ellen. — Kétszáz ellenzéki lelkészt őrizetbe vettek Németországban. — Zuhannak az arany valuták London­ban. — Fasiszta alkotmányt kap Görögország. —Ausztria is visz­sza akar térni a kötelező katonai szolgálat bevezetéséhez. — Három­ezer banditát tartóztattak le Ameri­kában. — Egy moszkvai orvos mo­toros gumiszivet talált fel. — 2000 lázadó görög tengerészt állítottak ha­ditörvényszék elé. — Titulescu vé­gigutazza az európai hatalmakat. — Kaviárdiétát alkalmaznak Ooszor­országban az angolkóros gyermekek­nél. — Németország keleten nem vállal újabb kötelezettséget. — Ber­lin fölött légvédelmi gyakorlatot tar­tottak. — Analfabéta szultánt vá­lasztottak a Malediva szigeteken. — Már csak 197 katolikus pap van Mexikóban. — Lemondott a belga kormány. — Letartóztatták és szá­műzik a főúri világnak, a volt kor­mányoknak és a cári hadseregnek több mint ezer tagját Oroszország­ból. — Véres zavargások voltak egy kivégzés miatt egy indiai kikötővá­rosban. — Olaszország közvetlenül akar tárgyalni az abesszíniai kérdés­ben. — Repülésre képezik ki a fa­lusi orosz ifjúságot. ÖTVENHATODIK ÉVF. 24. SZÁM VASÁRNAP, 1935. MÁRCIUS 24 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 KsröSZtéliy P0lÍtÍk&í 83 tárSfláal£QÍ lap. Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Megjelenik hetenként kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii.

Next

/
Thumbnails
Contents