Esztergom és Vidéke, 1935

1935-03-24 / 24.szám

Uj keramit nfak Esztergomban Az államépítészeti hivatal kilencszázezer pengős útépítése A Szent Lőrinc-utca kocka-köveinek a felszedését megkezdték, tehát megkezdődött az új keramit-út kirakása. Az államépitészeti hivatal főnökéhez kérdést intéztünk arra nézve, hogy milyen útépitési, illetve rendezési tervek vannak 1935-re, és mikor kezdik meg a keramit-út beígért kiépítését. Régi akták kerülnek az asztalra, a 4826/1931. számú kereskedelemügyi miniszteri rendelet engedélyezi a fekvő burkolatnak keramittal való kicserélését a fioránszky-utcától a régi vámházig és a Lőrinc-utcában. — Mi volt az ok, hogy ezen útépítés elmaradt? — Emlékszik talán — mondta a hivatalfőnök —, abban az időben bajok voltak a pengő körül. 1931 júniusában bankzárlat következett, pénztelenség, igy a vállalkozók nem kezdhették meg a már miniszterileg jóváhagyott útépitési munkát. Később pedig az általános gazdasági leromlás állt a munkálatok útjában. — Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi miniszter most a 150.000 P-ős munkálatra szerződést kötött Csengery és Pallay vállalkozókkal; a 10.826. számú szerződés befejezési határidőnek folyó évi május 31-et állapítja meg. Folyamatba jön a vasúti hozzájáró út bazalt kiskő burkolattal való ellátása és rendezése is. Munkaprogramul készül, s az idegenforgalom megindulására készen lesznek az eddigi igen rossz állapotban lévő utak. — Az összeg a volt kereskedelmi, illetve a jelenlegi pénzügyminiszter ajándéka. A városi utak rendezése a város kötelessége lenne, azonban a miniszter az államépitészeti hivatal útján nagy összeggel járult hozzá az utak rendbehozásához. — Az államépitészeti hivatal ugyancsak az idegenforgalomra való tekintettel műszaki tervet dolgoz ki az Esztergom—Dorog között lévő kikátyúzódott felületi burkolat kijavítására, illetve helyreállítására. A tervet engedélyezés végett a kereskedelmi miniszterhez terjesztették fel, ahol kilátásba helyezték a várost közelről érintő út kiépítését. — Komárom felé is kifogástalan út készül a táti-út lehengerelésével. A szükséges köveket a téli inségmunka keretében már kihordták, úgyhogy ez az útrendezés is hamarosan megvalósul. — Egy lépéssel előbbre jut, s a jövő évben talán be is fejeződik a dobogókői autóút kiépítése. Ez igen fontos a városra nézve, mind a nyári, mind a téli idegenforgalmában nagy hatással lesz. Az idén rendelkezésre álló költséggel a nyolcas kilométer pontig (Szalma-hid) tudják az utat kiépíteni, az Esztergom—Pilisszentléleki úton. Előttünk térkép, a dobogókői út belerajzolva. Körül szerpentin út Budapest felől, fenn szálloda, pompás, idegent vonzó hely. Esztergom felé kitűnő út épül, hogy a kirándulók könnyen eljuthassanak Esztergomba — illetve Dobogókőre. Kitűnő terv. — Komárommegyében minő átrendezések vannak tervbevével — Itt kiépül a tarján—héregi vicinális útvonal 0—5 km-ig terjedő szakasza, a tarján—felsőgallai vicinális közút 0—10 km szakasza, azután a kisbér - császári közút 10'8 km, nagyigmánd—tarkányi vicinális közút 0—8 km szakasza. Cementmakadám burkolatot kap Bánhida az állomástól az erőműig, továbbá Alsógalla átkelési szakasza. A két vármegye útépitési munkálatai kilencszázezer pengőbe kerülnek. Ebből Esztergomra háromszázezer, Komáromra hatszázezer pengő esik. Az államépitészeti hivatal gyönyörű programmot valósit meg, munkájának eredménye a kitűnő utak és ezek révén a város növekvő idegenforgalma. Dr. Lakács György kisgazdapárti hivatalos jelöli programmbeszéde a Magyar Királyban Szerda délután három órára volt hirdetve a gyűlés s a nagy munkaidő ellenére is zsúfolásig megtelt a Magyar Király-szálló nagyterme. A bevonuló jelöltet és kíséretét a közönség lelkesen üdvözölte. Kiffer Ferenc üdvözölte a megjelenteket és megnyitotta a gyűlést. Lukács György dr. a királykérdésről, közigazgatásról, sajtószabadságról, szolgálati pragmatikáról, a panamák lehetetlenné tételéről, tarifa-, kartell-kérdésről, vámpolitikáról, a Dunamedence problémáiról, a föld-, ipari és kereskedelmi munkás megbecsüléséről, munkaalkalmak teremtéséről, az arányos, progresszív adózásról, a népegészségről, családvédelemről, jrontharcsosok, hadiözvegyek és árvák jogáról, az egész nemzet jövőjéről, a revízióról mondott hatalmas, mélyen szántó, többször félbeszakított és lelkesen ünnepelt programmbeszédet. Szavaiból kiérzett, hogy nem frázisokat mond, hanem egy hosszú élet igazolja munkás életének, állandó kötelességteljesitését. A nagy ünneplés után Szilágyi Sándor m. kir. kormányfőtanácsos mondott pár szót Lukács Györgyről, eddigi kiváló működéséről, a kisgazdák, az alföldi földmunkások érdekében huszonhét éven át kifejtett hatalmas munkájáról. Hangsúlyozta, hogy a magyar nem bizhat idegen „barátaiban", külföldi bálványokban, hanem csak a saját erejében. A most i elkövetkező külpolitikai tárgyalások — amelyben mindenképen szerepe lesz Lukács Györgynek — egész embert, nagy múltú, harcos embert kívánnak, a magyar jövő, és a magyar sors soha élen nem állt anynyira, mint most. Azért válassza meg minden kerület, kit küld parlamentbe. Ma nem elég választani, nem elég jól választani, ma a legjobban kell választani. Az európai béke labilis alapokon áll, de a német példa megmutatta, hogy aki kellő időben az asztalra üt az győz. Mi nem nagyon verhetjük az asztalt, a csonka tönk csak saját erejében bizhat. A kerület Lukács Györgynél különb képviselőt senkinek a személyében nem kaphat. A beszéd után a hatalmas köközönség lelkesen ünnepelte Eckhardt Tibort, Lukács Györgyöt és a szónokot. Katona Sándor dr. nagy taps között kezdte el beszédét.: — Mi tőlünk hiába tagadják le az erkölcsi alapot, mi is az Istentől kérjük a haza sorsának jobbrafordulását — mondotta többek közt. — Mi nem keressük az egyház kódexét, mely tiltja a papok politizálását, sokkal helytelenebb a politikai élet útvesztőin elmerülni, mint a Prohászka és Mailáth püspökök pótlása. (Hatalmas éljenzés.) A vezér zászlajára : a titkos választójog, közéleti tisztaság, becsület, ifjúság elhelyezése, munkaalkalmak megteremtése és a haza ősi határainak visszaállítása van felírva. Közös a sors. Kéri, hogy zárják szivükbe a revízió hősi harcának leghősibb harcosát. Antóny Béla dr. mond még pár lelkesítő szót, beszél a földbirtok reformról és a telepítésről. Kiffer Ferenc zárószavai után újból lelkes ünneplés következett. A gyűlés a Hymnus eléneklésével fejeződött be. Régi életbiztosítások kifizetése Közlték már a lapok, hogy 105 pengő értékig ebben az évben kifizetik a békebeli életbiztosítások felértékelt hányadát. Akinek ennél nagyobb összeg jár, annak az eredeti döntés szerint a különbözetre esetleg két évig is várnia kellett volna, mert a szükséges teljes tőkével még nem rendelkezik a pénzügyminisztérium. Hiába fizették hét év óta az összes biztosítók pontosan a reájuk eső összegeket, 3 millióval kevesebb folyt be, mint amennyit a kifizetésre kerülő összeg kitesz. Az ügyben most kedvező fordulat történt; egyik legrégibb magyar biztosító vállalat, a Fonciére ált. biztositó intézet azt a javaslatot terjesztette a biztosítók és a pénzügyminiszter közös gyűlésében, hogy valamennyien adják össze előre a hiányzó összeget, amely javaslatot aztán el is fogadták. Tehát még ebben az évben minden felértékelt biztositásnak teljes összegét fogják megkapni az arra illetékes személyek. Szívesen látjuk, hogy van annyi áldozatkészség a magyar biztositókban, hogy ezt a régi panaszt végre is áldozatkészen és közmegelégedés re megoldják. Ezzel egész biztosan újból fejlődésnek indul a hazánkban elhanyagolt életbiztosítási intézmény, ami szociális szempontból elsőrendű gazdasági érdek. A hercegprímás a léha felelőtlenségről Az elmúlt héten tartotta a Szent István Társulat nyolcvanadik évi rendes közgyűlését, melyen, mint megírtuk, Serédi Jusztinián dr. biboroshercegprimás mondotta a megnyitó beszédet. A közgyűlésre nagyszámban megjelent közönség lelkes ovációban részesítette az érkező Egyház fejedelmet. Gróf Zichy Aladár elnök nyitotta meg a közgyűlést és felkérte Ő Eminenciáját beszédének elmondására. A hercegprímás beszédének elején a Szent István Társulat kulturális, vallásos és hazafias munkáját méltatta. Megemlékezett az egyházi cenzúráról, amelynek felügyelete alatt állnak a társulat öszszes kiadványai és ebben sokan a szabad sajtó gúzsbakötését látják. Az Egyház nem tagit soha amellől, hogy őrködjék a hit és erkölcsök tisztasága fölött — Hogy manapság az emberek közönyösen, sőt sokszor szinte ellenséges indulattal fordulnak el a jó sajtótermékektől — mondotta a hercegprímás —, annak okát nem az ilyen sajtótermékek túlprodukciójában, nem is az általános elszegényedésben, hanem abban kell keresnünk, hogy ma már az emberek úgyszólván minden vonatkozásban elvesztették a komoly életfelfogást. Ezért irtóznak a komoly sajtótermékektől és ezért vesznek szegénységük ellenére is komolytalanokat. — Az egyéni felelősségtudás — folytatta a biboros főpásztor — kiveszett az emberekből és helyébe lépett az úgynevezett kollektiv felelősség, amely majdnem a semmivel egyenlő. Meg kell mondani azt, hogy a komoly életfelfogás és az egyéni felelősségtudat visszaállítására egyhamar alig van remény, mert ugyanazok, akik az egyház negatív sajtócenzuráját kifogásolják, maguk is a legszigorúbb, legkegyetlenebb cenzúrát alkalmazzák nemcsak a sajtóra, hanem a nyilvános beszédekre is azért, hogy az Ő érdekeiknek meg nem felelő művészeti irányokat, társadalmi és közéleti megmozdulásokat meggátolják. — Nekünk utat kell mutatnunk tudományban, irodalomban, művészetek különböző ágaiban, a társadalmi és közéletben egyaránt. Változtassuk meg a kollektiv felelősségre támaszkodó léha életfelfogást az egész vonalon, helyébe pedig hozzuk vissza a komolyságot és az egyéni felelősség tudatát, a tudományok, a művészetek, egyházunk, hazánk és az egész emberiség javára. A hercegprímást beszéde után a közönség percekig ünnepelte, majd Zichy Aladár köszönte meg a nagyhatású beszédet. A Magyar Nemzeti Szocialista Párt első gyűlése a Magyar Királyban Csütörtökön este 7 órakor teljesen megtelt terem előtt tartotta első propagandagyűlését a Festetics Sándor gróf vezetése alatt álló Magyar Nemzeti Szocialista Párt helyi csoportja. A gyűlésen felszólalt lövetei Barcsay Árpád nyug. csendőralezredes, a part Védelmi osztályának vezetője és talpraesett beszédben ismertette a párt célkitűzéseit. Rámutatott a mai társadalmi berendezkedés súlyos hibáira, a nagytőke kizsákmányoló politikájára, a szegények eltaposottságára. Hangsúlyozta, hogy ez a pártmozgaíom nem a német szocializmus majmolása, mert ez nálunk előbb meg volt a fajvédő-mozgalom formájában. Beszélt a családvédelemről, a vallás fontosságáról, a tisztességről és hűségről, a munkásosztály nyomoráról. Külpolitikai téren hangsúlyozta, hogy a magyar csak saját erejére támaszkodhat. Ne kiabáljunk revízió után, bent fogjon össze a nemzet, hallgasson, de mindig arra gondoljon, mint tette a német, mi is elérjük célunkat Majd a nemzeti összefogás elhivatottságáról szól. Németország után meg lesz ez az oláhoknál, a szerbeknél, Ausztriában, a lengyeleknél. Csehszlovákia előbb-utóbb összeroppan a német-lengyel összefogás között. Magyarországnak is fel kell ismernie a nemzeti összetartozás, a népközösség hatalmas erejét. Végül a magyar nemzeti szocializmus nemes eszméit ismertette a megjelentek előtt. A gyűlés igen lelkes hangulatban, a legnagyobb rendben folyt le. Ingyen rendelés a szegény tüdőbetegeknek. A Tüdőbeteggondozó intézet (Szent Imre utca 24. sz) minden hétfőn és pénteken d. u. ö—7 óráig ingyen rendel a szegény tüdőbetegekneknek.