Esztergom és Vidéke, 1934
1934-03-08 / 19.szám
ÖTVENÖTÖDIK EVP. 19. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. CSÜTÖRTÖK, 1934. MÁRCIUS 8 Előfizetési ár 1 hóra: l pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. •H Az Actio Catholica helyi zászlóbontása hatalmas tömeget vonzott A bíboros hercegprímás: Mintha a mai emberiség nem bírná meg a becsületes embereket. — Huszár Károly: Rejtett kommunista agitáció akarja a kereszténységet aláásni. — Bangha páter: Nemcsak vallási ébredésről, hanem nemzeti ébredésről van szó. A Katolikus Akció ifjúsági gyűlései Hatalmas tömeg vonuit íel vasárnap delelőtt a bazilikába sűrű csoportokban mentek az esztergomiak, de igen sokan jöttek el a vidékről is. A primási mise után ugyancsak hatalmas tömeg vonult a Fürdőszállóba, amelynek nagyterme ez alkalommal szűknek bizonyult. Azt mondják, ilyen nagy megmozdulás Esztergomban egy évtizede nem volt. A legteljesebb megelégedéssel állapítottuk meg, hogy Esztergom katolikus népe megértette a hívó szót, megértette, hogy az Actio Catholica zászlóbontása mit jelent. Bizonyára ezrekre rúg a résztvevők száma, ha a gyűlést szabad ég alatt lehet tartani. Lelkesedéssel és erős fogadalommal, magáratalálva távozott a gyűlésekről Esztergom katolikussága. Egy pár szóban elöljáróban megszeretnők írni, hogy mi a tanulság a vasárnapi katholikus napból. A legfőbb tanulság, hogy ég Esztergom népében a katolikus hit lángja, él az emberekben a katolikus öntudat, azonban hasznosítani a hit tüzét és az öntudatot, katolikus összetartozásra és cselekvésre csak olyan férfiak tudják az embereket vezetni, mint a vasárnapi szónokok, akik közül elsőnek a bíboros hercegprímás szavai hallatszanak harangszóként és aki mellett hivatott, apostolférfiak nem az embereknek, de a leikékhez tudnak beszélni. A nagyszámú hallgatóság éljenzett tapsolt, lelkesedett, rajongott, csodált, tűzbejött, nevetett és könnyezett. Havalaki a szónokok közül elkiáltotta volna magát: ostromra me gyünk most esztergomiak, hát emberáradat indult volna meg. Nem egyszer mondottuk, ilyen emberek kellenek Esztergomba, olyanok, akik hatni tudnak a mi társadalmunkra. Odavaló embereket akarunk látni az élen, vezetőket, akikért és akiknek eszméikért megmozdul a mi népünk. Az Actio Catholica vasárnapi zászlóbontásától kezdve nem tintával, hanem tűzzel kell írnunk ezt a szükséget, mert ezzel győzünk vagy bukunk. Az Actio Catholica hitbeli megújhodást, ébredést is jelent, de jelenti azt is, hogy a katolikus vezetést apostoloknak, nem pedig cimlovagoknak kell a kezükben tartaniok. Apostolokat, önzetlen, tisztalelkű vezetőket az élre, akik után, mint vasárnap is láttuk, tűzbe mennének az emberek. Nem hangsúlyozni, de kiáltani kell, hogy e követelmények legyenek az elsők, hiszen megdöbbenünk, amikor a közéletben, a katolikus váriákon olyanokat is látunk, akik nem állják ki a tűzpróbát. Idéznünk kell a bíboros hercegprímás súlyos szavait, amelyek ezzel kapcsolatban hangzottak ei a napokban : „Mindinkább ritkulnak a nemes elvekben kitartó, megalkuvást nem ismétő hatalmas egyéniségek. A tisztes és előkelő állás, a tiszteletet parancsoló és megnyerő külső gyakran hitvány és önhasznát kergető lelket takar Megdöbbenéssel halljuk és olvassuk olykor köztiszteletben álló egyének bűnös üzelmeit, akik elfeledték, hogy minden aranynál és kincsnél becsesebb az önzetlen, tiszta, kötelessége és hivatása magaslatán álló lelkület. 1 ' Ha itt, ezen a téren kezdődik meg a Katolikus Akció esztergomi zászlóbontása után a munka, a primási város valóban a primási városhoz, a magyar katolicizmus központjához méltó katolikus akciót íog kifejteni. Hinni akarjuk, hogy az Actio Catholica vezetősége el is követ mindent ennek érdekében. Szombaton délután 5 órakor a zárda dísztermében tartották meg az Actio Catholica első esztergomi gyűlését. Hölgyek és lányok töltötték meg a termet. Jelen volt az ünnepéiyen Serédi Jusztinián dr. biboros-hercegprimás, a budapesti vendégek és az esztergomi papság kiválóságai. A színpadon hatalmas fehér kereszt, a nemzeti és a primási zászló dísznövények között. A biboroshercegprimás külön emelvényen foglalt helyet, mellette Huszár Károly v. miniszterelnök, Lepold Antal dr. prelátus-kanonok. A szónoki asztalnál Benkő M. Szeréna tartományi főnöknő, Mihalovics Zsigmond dr. az Actio Catholica országos igazgatója és Nádler István pápai kamarás, tanitónőképző-intézeti igazgató foglalt helyet. A gyűlés a leánykórus szép énekszámával kezdődött, majd Nádler István szép megnyitó beszédet mondott. Azt fejtegette, hogy a katolikus Akciónak a kiművelt női lélek munkájára is nagy szüksége van és mivel a Katolikus Akciónak női problémái is vannak, a katolikus leányoknak és nőknek is részt kell venniök a munkában. Utána Mihalovics Zsigmond dr. tartott beszédet és az Akció Catholika női mozgalmát világította meg. Fél hat órakor a tanítóképzőben a középiskolai fiúk részére volt felemelő ünnepség. Itt Tóth Kálmán dr. szemináriumi rektor mondott lendületes beszédet. A bíboros hercegprímás itt is részt vett a gyűlésen. Hatalmas taps fogadta a szónoki emelvényre lépő Bangha pátert,, aki hosszabb és élvezetes beszédben az ifjúságnak a Katolikus Akcióban való bekapcsolódásáról és szerepéről beszélt. Hosszantartó, lelkes éljenzés fogadta Bangha páter beszédét. Utána a tanítóképző szavalókórusa Harsányi Lajos: „Polgár, nem hallod a harangszót ?" cimű költeményét szavalta el hatásosan. A szép ünnepély Tóth Kálmán dr. zárószavaival ért véget. A hercegprímás, Huszár Károly ós P. Bangha Béla beszéde a nagygyűlésen A bazilikában, vasárnap délelőtt 9 órakor ünnepi szentmisével kezdődött a nagy nap. A szentmisét Serédi Jusztinián dr. bíboros, hercegprímás mondotta. A szentmisén megjelentek a vármegye, a város, intézmények és testületek vezetői, zászlókkal felvonultak az egyesüle tek és szép számban volt képviselve a vidék is. Jelen voltak az összes iskolák növendékei és az esztergomi hivők tekintélyes számban. A szentmise után az emberáradat a „Fürdő" Szálló felé vonult. Fél tizenegy előtt már nem volt hely, tömve volt a terem, de szorongásig megteltek az előcsarnokok is. Pontban féltizenegy órakor megjelent Serédi Jusztinián dr. bíboros, hercegprímás Meszlényi Zoltán dr. prelátus-kanonok, irodaigazgató és Hamvas Endre.dr. pápai kamarás, titkár kíséretében. Lelkes éljenzés fogadta az Egyházfejedelmet, aki elfoglalta helyét az elnöki emelvényen és elmondotta hatalmas megnyitó beszédét. — Az Isten házából jövünk — kezdte a beszédet Oeminenciája. — Az Istenben élünk, mozgunk és vagyunk. Az isteni gondviselés rendes és rendkívüli eszközökkel irányítja az egyes emberek, az emberiség, családok, államok, az egész társadalom életét. Az isteni gondviselés rendes eszközei közül kiemelkednek a családfő, a szülők, azoknak helyettesei, az állami és egyházi törvényes elöljárók. A rendkívüli eszközök száma olyan sok, hogy azokat mind fel sem lehet sorolni. Az Egyház az isteni gondviselés legfontosabb rendes eszköze. Az Egyházon keresztül az. Isten munkálkodik közöttünk. Az Egyház bele van állítva az emberiség sorsának intézésébe. Ezzel számolni kell minden embernek, családnak és az államnak is. — A világtörténelem bizonyítja, hogy az ngyház irányító befolyását mindig gyakorolta, de különösen akkor, amikor az emberiség kataklizmán ment keresztül. Amikor az erkölcsi romlottság a római birodalmat összeomlasztotta s amikor úgy látszott, hogy a barbár csordák Márc. 10-én és ll-én szombatjasárnap 7 és 9 órakor 3, 5, 7 és 9-kor Egy asszony nem felejt Két ember sorsa korunk forgatagában MOZGÓBAN
