Esztergom és Vidéke, 1934

1934-03-01 / 17.szám

ESZTER«QH«ynCKE ÖTVENÖTÖDIK ÉV F. 17. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. CSÜTÖRTÖK, 1934. MÁRCIUS 1 Előfizetési ár 1 hóra: l pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. Társadalmi bűnök Esztergom hercege, a bíboros primás most kiadott pásztorlevele az egész országban, a magyar sajtóban, tekintet nélkül az irányokra, osztatlan nagy visszhangot keltett. A lapok egyíormán úgy irnak a főpásztor böjti leveléről, hogy a hercegprímás, Magyarország egyházfejedelme a társadalmat tönkretevő nyavalyákról írt és ostorozta azokat. Mi nem beszélünk nyavalyákról, mert ez a szó csak arra való a szenzációt hajhászó lapokban, hogy feltűnést keltsen. Mi társadalmi bűnökről beszélünk, amelyek valóban nyavalyák a mai világban, de igazi értelmükben örökké megbélyegző bűnöket jelentenek. A nyavalya csak ideig-óráig tart, rút lehet, de elmúlhat. A bűn az mindig bűn, égető és khörülh&teüen. A nyavalya szánalmat kelt, sok tekintetben önkénytelen undort, a bűn azonban határozott parancsot vált ki, hogy minden eszközzel kiirtsuk, mert a bűn, legyen azj kicsi vagy nagy, káromlás Is-j ten ellen. Éppen ezért mi társadalmi; bűnökről beszélünk, amikor a Főpásztor böjti levelét olvassuk. A Főpásztor a társadalmat megmételyező, gúzsbakötő és elkárhoztató bűnökről beszél. És mert bűnökről, társadalmi bűnökről beszél, jogunk és kötelességünk ezek ellen a társadalmi bűnök ellen harcot, kíméletlen irtó hadjáratot hirdetni. A nyavalyák ellen ezt nem tehetnők meg. Tehát a társadalmi bűnökkel állunk szemben. Végtelen nagy bizakodás és hit tölt el bennünket, amikor a társadalmi bűnöket feltáró szavak arról a kőszikláról hangzanak el, amely a magyar közéleti tisztaság mentsvára és világító tornya. Végtelen nagy boldogság és büszkeség kell, hogy eltöltsön bennünket a kiáltó szavak hallattára, hiszen ezek a nagy szavak a mi városunkból, a Magyar Sionból indultak szét az országban. Nekünk itt, a Várhegy alján, kétszeresen, százszorosan kell értékelnünk Hercegünk szavát. Nekünk itt kétszeresen és százszorosan kell őrködnünk, hogy a Főpásztor szószéke alatt ne lehessen köztünk társadalmi nyavalya és bűn. Csodálatos a bíboros hercegprímás látása — meglátja azokat a társadalmi bűnöket, amelyek valóban nyavalyáknak számítanak, de amelyek a rothadás alatt mélyen gyökerező bűnöket takarnak. Csodálatos a főpásztor meglátása, mert valóban olyan ma a mi társadalmunk, ilyen bűnökkel van tele, amilyenekről megdöbbentően szól. Csodálatos azért is az egyházfejedelem meglátása ésj megállapítása, mert nem tud-* juk, hol tapasztalj • a Főpászor ezeket a bűnöket, amelyekői szól, amelyek n/avalyaként ekszik meg a közéletet. Nagyon jól tudjuk, hiszen olyan állapotokat éltünk át már az utóbbi idők alatt, hogy a társadalmi bűnök, ezek a nyavalyákká vált bűnök nálunk is elhatalmasodtak. Vagy meri valaki mondani, hogy itt ebben a városban bűnök és nyavalyák nélkül vannak az emberek? Mi tehát a kötelességünk? A főpásztori levél Esztergomból, a mi városunkból indult útra. A tisztulásnak, a gyógyításnak is ebből a városból kell útra indulnia. Nagyon nehéz ennek a folyamatnak a megindítása. Nehéz, mert olyanokat keliene eltávolítanunk, akik íészkei a nyavalyának. Olyanokat kellene tüzes vassal érinteni, akik terjesztői a társadalmi nyavalyáknak. Olyanokat, akik másokban látnnk nyavalyát és bűnt, de önmagukban nem. Olyanokat, akik álarcban járnak, akik érdemekkel álcázzák magukat, de akiknek álarca mögött a nyavalya igazi arca vigyorog. Ha a Főpásztor társadalmi nyavalyákról, bűnökről beszél, akkor azokat a nyavalyákat és bűnöket, ezeknek fészkét és hordozóit fel kell tárnunk, fel kell fednünk. És kíméletlenül kiirtani őket. De ki kezdi meg ezt a munkát, ki segít ebben ? mmmmmmmmmmmmm A március 4-én Esztergomban tartandó katolikus nappal kapcsolatban felkerestük Budapesten a „Magyar Kultúra" szerkesztőségében P. Bangha Bélát, a katolikus nap legkiválóbb szónokát. P. Bangha szívesen állt rendelkezésünkre és hoszszabb megfontolás után a következőket mondotta : — Az Actio Catholica-nak egy püspöki és primási székhelyen egészen különleges jelentőséget lehet tulajdonítani. Még pedig azért, mert mindenki természentesnek találja, hogy mennél közelebb van egy hely, egy város a katolikus élet leghivatottabb szellemi központjához, annál elevenebben csap fel benne annak a szellemi és vallási életnek gyakorlati kihatása. Hozzájárul a mi esetünkben az, hogy Esztergom tele van katolikus kulturális és társadalmi intézményekkel, amelyek egy egységes katolikus megmozdulásnak kész keretéül és bázisául szolgálnak. Maga az a körülmény, hogy Esztergom kisebb város és ennélfogva a lelki elmélyülésnek azokat a súlyos akadályait, amelyeket a nagyvárosok zűrzavatos élete magával hozni szokott, csak kis méretekben ismeri* A különböző katolikus kulturális intézményekbe és előkelő egyházi pozíciókban Esztergom számottevő, kimagasló egyéniségekkel rendelkezik, akik az Actio Catholica munkájában a világi értelmiségnek és a nép széles rétegének bármikor segítségére lehetnek. A régebbi magyar tapasztalás azt a sajátságos és elszomorító képet mutatja, hogy sokszor éppen a püspöki székvárosokban legkevésbé mondható a város katolikus élete virágzónak. Magam is püspöki székvárosból származom és emlékszem, a világi katolikus intelligencia csaknem teljesen távol tartotta magát a katolikus mozgalmaktól. Igaz, hogy akkoriban a magyar katolikus hitélet általánosságban is igen szomorú tespedést mutatott. Ha manapság a a helyzet általánosságban és igy á püspöki székhelyeken is sok tekintetben lényegesen jobbra fordult, annak többi közt abban kereshetjük az okát, hogy az egyházi tényezők jobban megtalálták az utat a világiak lelkéhez. Ebben az irányban legerősebb lökést a javulás felé éppen az Esztergomból felszállt meteor: Prohászka Ottokár hozta meg a magyar katolicizmusnak, örömmel hfllom, hogy Esztergom tudatában van annak és méltóképpen kívánja megörökíteni a nagy püspök nevét. Elképzelhetetlen is, hogy az a város, ahol Prohászka Ottokár halhatatlan műveinek legnagyobb részét megírta, ne állítson méltó emlékművet a magyar katolicizmus lánglelkű apostolának. Az Actio Catholica szervezkedése éppen ebben az irányban jelent nagyfontosságú lépést. Közelebb hozza egymáshoz a világi és egyházi elemet, megérteti mindkettővel ez egymásrautaltság s a munkaközösség szükségességének elvét intézményesen biztosítja az értékes világi elemek aktiv belekapcsolódását a katolikus cselekvésben. Ma ez mindenütt az országban nagy lépést jelent előre felé, feltéve természetesen, hogy megfelelő emberek kerülnek a megfelelő helyekre. Az emiitett körülménynél fogva különösképen kivánatos ez a püspöki székvárosokban és legelső sorban abban a városban, ahol a magyar katolicizmus 900 éves központja áll. Páter Bangha itt befejezte nyilatkozatát. Azután még sokat elbeszélgettünk aktuális katolikus problémákról, örömmel jön Esztergomba és reméli, hogy a katolikus nap sok tekintetben előbbre viszi az Actio Catholica ügyét. Magánnyomozó iruda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedélyezett magánnyomozó irodája Esztergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomoz, okmányo kat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket felkutat, úgy bel- mint külföldön. Tungsram villanyégöket és az összes villanyszerelési anyagokat legolcsóbban vesz MAROSI vaskereskedésében Esztergomban. Minden újdonságot gondosan összeállitott Ízléses választékban megtalál Virág és Szántónál. Márc. 3-án ós 4-én szombat, vasárnap 7 és 9 órakor 3, 5, 7 és 9-kor Ellopott szerda Könnyekig kacagtató, ötletes magyar világfilm. E MOZGÓBAN Beszélgetés Bangha páterral az esztergomi kat. naprói és a püspöki városok hitéletéről