Esztergom és Vidéke, 1934

1934-03-01 / 17.szám

A pénzügyminiszter intézkedései a városok anyagi helysetének megjavításáról Á városok kongresszusának küldöttsége mult szerdán délelőtt nyújtotta át a pénzügyminiszternek a városok memorandumát, amelyben 10 pontba foglalták a városok kérelmét a költségvetési terheken való könnyítések tárgyában. Imrédy Béla pénzügyminiszter válaszában megnyugtatta a küldöttséget és több jelentős könnyítést helyezett kilátásba. Megígérte, hogy a forgalmi adószedés felosztását, ugy a fázisrend szerből kifolyó jövedelem, mint a forgalmi adónak 2 százalékról 3 százalékra történt felemeléséből származó jövedelem szétosztását, intéz menyesen fogja rendezni. Bizonytalan időre fel fogja függeszteni a városok függő kölcsöneinek törlesztését. A belföldi függő kölcsönök kamatterheit ö százalékra fogja leszállítani. Megígérte, hogy revízió alá veszi az államrendőrség fenntartásához való hozzájárulás kérdését még pedig a háború előtti időben ilyen célra fordított kiadásokhoz viszonyított százalék arányában. Az igy meg állapított hozzájárulás mértéke minden valószínűség szerint alatta marad az eddigi költségvetésbe beállított kiadási tételnek. Szó volt még egyéb teher könnyítésekről is, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak a költségvetés racionalizálásához és igy a pótadó további mérsékléséhez is. A megyei és községi tisztviselőknek be kell jelenteni a mellékfoglalkozásukat A belügyminiszter rendeletben felhívta a vármegyei alispánokat, hogy készítsenek összeírást a megyei, városi és községi alkalmazottak mel lékfoglalkozásáról. Kimutatásba kell venni, hogy közintézményeknél vagy magánvállalatoknál a napnak melyik szakában, mennyi ideig munkálkodnak és ezért mekkora összegű mellékilletményt kapnak. Azoknál a tisztviselőknél, akik a pénzbeli ellenszolgáltatást nem havonként, hanem kisebb vagy nagyobb időközökben, esetleg bizonyos ténykedésekért esetenként kapják, az 1933ban e cimen élvezett összjárandóságuk egytizenketted részét kell feltüntetni. Olyan tisztviselőknél, akik két vagy több mel lékfoglalkozással birnak, külön külön kell fentüntetni a mellékfoglalkozásokat s az élvezett pénzbeli ellenszolgáltatást. Leszállították felére a telefon bevezetési diját A közvélemény régóta sürgeti már hogy a mai túlmagas telefon bevezetési átköltözési, átírási dijak, valamint előfizetési alapdijak és beszélgetések egyenkénti dija, a külön böző kamat és bírságpénzekkel együtt leszállittassék, ami mindenesetre a mai nehéz gazdasági viszonyok kö zött is jelentékenyen emelné a telefon forgalmát. Amint értesülünk, a kereskedelmi minisztériumban a telefon dijak egyes mmmmmmmmmtmmmimmmmmmmmmmmm A faszerkereskedők a gyárvállalatok, áruházak és szövetkezetek ellen tételei körül már döntés is történt s a legrövidebb idő alatt várható a rendelkezés, amely az uj telefonok bevezetési diját a mai 120 pengőről 60 pengőre, az áthelyezési dijakat pedig ugyancsak felére szállítja le. A további díjmérséklések tekintetében még folynak a tárgyalások, de valószínűleg sor kerül arra is, hogy vagy az alapdijat, vagy a beszélgetési dijakat leszállítják, e tekintetben azonban még nincs döntés. A Fűszerkereskedők Orsz. Egyesülete a rokon élelmezési szakmák bevonásával f. hó 25 én vasárnap Budapesten a Lloyd nagytermében országos naggyűlést rendezett, amelyen nemcsak a fővárosi és vidéki kereskedelmi egyesületek, hanem a főváros élelmiszerel foglalkozó ipartestületei is résztvettek. A nagygyűlésen a kormány és a főváros is képviseltette magát. A nagyon népes nagygyűlés tárgysorozatában a kiskereskedelemnek és a kisiparnak az áruházakkal szem ben folytatott harca szerepelt és határozati javaslatot fogadott el, amely 7 pontban foglalta össze a magyar kiskereskedelem és a kisipar sérelmeit. A nagygyűlés határozati javaslata ban arra kérte a kormányt, hogy szüntesse meg az áruházak élelmiszer üzemeit, ne adjon ujabb áruház alapítására engedélyt, vezesse be az áruház adót, tiltsa meg, hogy gyárvállalatok detailárusitási üzleteket létesíthessenek, hogy a fogyasztási szövetkezetek nem tagoknak is árusíthassanak és végül, hogy szüntesse meg a községi élelmiszer üzemet. A szónokok a legobjektivebben tárgyalták a kérdést, rámutatva arra, hogy a magyar kisipar és kiskereskedelem — ez a régi konzervatív két foglalkozási ág, amely nemzetpolitikai szempontból is mindig kifogástalan magatartást tanúsított, — sohasem tartozott a szélsőségesek közé. Teherbírásán jóval fölül adózott és sajnos ma azt látjuk, hogy ezen foglalkozási ágak teljesen a tönk szélén állanak, ha a kormány az olasz, svájci, németországi és ujabban az osztrák példákon okulva nem hoz hatásos intézkedéseket a nagy áruházakkal szemben, amelyeknek működése, mint azt sokszor bírósági döntések is igazolták, meg nem engedett reklám tevékenységük kel a tisztességes kereskedelemnek és iparnak nagyon sokat ártottak. Felhívta a nagygyűlés a kormány jelenlevő képviselőjének figyelmét arra, hogy ami a gazdának a fö!dje, amelyet védetté nyilvánított akkor, amikor az veszélyben forgott — az a kereskedőnek a boltja, az ipa

r

osnak a műhelye és szerszámai. Tegye továbbá lehetővé a kormány, hogy amint a gazda termékeinek értékesítésével állandóan fogalkozik, úgy találjon fenti határozati javaslat alapján módot és lehetőséget arra, hogy a kisiparos és kiskereskedő a cikkeit tisztességes áron el tudja helyezni. Az a tény, hogy a kisiparosok és a kiskereskedők átmeneti időre az áruházak kereskedelmi tevékenységének korlátozását kérik, nem jelenti egyúttal a kereskedelem szabadságának állandó korlátozását, mert hiszen a kereskedelem szabadságán már régen rést ütöttek akkor, midőn kormányrendeletek a nagyiparban nem engedik ujabb gyárak felállitá sát, avagy nagyon sokszor tűrik a kartelek túlkapásait. A gyűlés végül a nagyközönség hez fordul és arra kéri, mind a lateiner pályán működőket (orvos, ügyvéd stb.) akik a kiskereskedők és kisiparosok nem támogatásával és tönkrejutásával pacienturájukat is gyöngítik, mind pedig az egyéb foglalkozásúakat, hassanak oda, hogy szükségleteik beszerzésénél a kisiparost és kiskereskedőt keressék fel mert mint a fenti példa is bizonyítja, a kisipar és kiskereskedelem támogatásával saját existenciájukat he lyezik biztosabb alapokra, a tisztviselők pedig, akik közül nagyon sokan kereskedő és iparos családból származnak, gondoljanak öveikre, de arra is, hogy a tisztviselő helyzetének javulása csak akkor következhetik be, ha a kisipar és kiskereskedelem adófizetési kötelezettségének a jövőben fokozottabb mértékben tud eleget tenni. A nagygyűlésen, mely mindvégig lelkes hangulatban folyt le. az Esztergomi Kereskedelmi Társulatot Ámon Károly, Galambos József, Nádler Rezső, Jancsó Dezső, Jó-Dobronya Béla es Wild Andor képviselték. G. J. A Külügyi Társaság előadóestje a gimnáziumban A bencés gimnázium dísztermét pénteken délután színültig megtol tötte városunk előkelő és intelligens közönsége, hogy meghallgassa a Magyar Külügyi Társaság illusztris előadóit. Az előadás fél 5 órakor kezdődött. Az érdeklődés, amely az előadást megelőzte, igen nagy volt s mutatja, hogy a szomorú magyar jelen fájó sebe ott ég, sajog a magyar lelkekben, a magyar szivekben. Keres, kutat kiút után, gyógyír után, mert élni akar. De keresi az okokat is, melyek előidézték a bajt. Nem fásult még el, nem is fog soha a magyar. Nem is heged be a seb, melyet az álnokság ütött rajta. Csak a feltámadt Nagymagyarország hegeszti be, gyógyítja meg a megtépázott, sajgó magyar kebleket . . . Ez az érzés, az erre várt felelet hozta össze ezt az előkelő közönséget a gimnázium dísztermébe, élén Magyarország hercegprímásával Serédi Jusztinián dr.-al, aki titkára, Hamvas Endre dr. pápai kamarással jelent meg az előadáson, a vármegye képviseletében pedig Lingauer Sándor dr. főispán és Karcsay Miklós alispánhelyettes, főjegyző voltak jelen. A főkáptalan tagjai közül ott láttuk Meszlényi Zoltán dr. hercegprimási irodaigazgatót, Csárszky 1st ván dr., Jeszenszky Kálmán prelátus kanonokokat, továbbá a papság számos tagján kivül vitéz SZÍVÓSWald vogel József ny. tábornokot, a helyőrség csaknem teljes tiszikarát, élén vitéz Lánghy Emil alezredessel, Csanády László bányaigazgatót, Eggenhoffer Béla dr. kórházigazgató-főorvost, de ott volt a vármegye és város tisztikarának túlnyomó része és a helyi társadalom színe-java, s még a környékről is igen sok előkelő hallgató jött be ez alkalomra. Az előadó asztalnál megjelent előadókat, gróf Teleki Pál volt miniszterelnök, egyetemi tanárt, Eötle vényt Olivér dr. ny. főispánt és Lutter János dr. egyetemi magántanárt, kik mindannyian a Magyar Külügyi Társaság vezetőségének tagjai, a közönség hatalmas éljenzéssel fogadta, melynek lecsillapultával Glatz Gyula polgármester tolmácsolta a város kö zönságének üdvözletét és köszönenetét megjelenésükért és felvilágosító előadásukért. Elsőnek gróf Teleki Pál tartotta meg rendkívül érdekes és értékes előadását a „Külügyi kérdések távolabbi szempontjai" cimen. Rámu tátott a mai világválság okaira, melyeket nem a világiáború idézett elő, hanem régebbi keletűek s amelyeket a háború csak siettetett, de anélkül is bekövetkezett volna. Itt szerkezeti válságról van szó. Átalakulási folyamatban élünk. Ez pedig hosszadalmas és nemcsak nekünk, de az európai nagyhatalmaknak is számolniuk kell ezzel. A revízióra nem nekünk, hanem Európának van szüksége, aminthogy a dunamedence kérdése is csak a nagyhatalmakkal együtt oldható meg. Az Európai Egyesült Államokat csak Amerika tudja elképzelni, de megvalósítani lehetetlen. A kibontakozásra más utakat kell keresni, amely aztán meg fogja oldani a re vízió kérdését is. Teleki Pál gróf előadását meleg éljenzéssel fogadta a hálás közönség. Utána Eöttevényi Olivér tartotta meg előadását néhai Ferenc Ferdinánd külpolitikai terveiről. A kitűnő előadót szintén melegen ünnepelte a közönség. Lutler János dr. előadása a Dunamendence problémájáról szintén igen magasszinvonalú volt s azt fejtegette, hogy az európai hatalmaknak nem érdekük a mai állapot s a Duna völgyében az apró köztársaságok gazdasági anarchiája. Meg kell szervezni gazdaságilag és politikailag a Dunamedencét s ennek megtörténte hozza meg a szent korona régi fényét s ebben a fényben a népek megelégedését. Az előadót szűnni nem akaró tapssal honorálta a közönség, amely azzal az érzéssel távozott a gimnáziu nból, bárcsak többször lehetne része ily magas nívójú előadásban, mely a magyar sorsra a remény sugaraival világit rá és elviselhetőbbé teszi annak fájdalmát ama nagy napig, amikor itt lesz a várva-várt magyar Feltámadás. Ötévi börtönre szállították le Beke büntetését Beke Gyula rendőrdijnok a mult év nyarán az esztergomi rendőrkapi tányságon gyikos merényletet követett el Süttő István dr. rendőrfogai mazó ellen. A pestvidéki kir. Ügyész ség szándékos emberölés kísérlete és hivatali sikkasztás cimén emelt vadát. A Törvényszék a bizonyítás lefolytatása után Beke Gyulát bX nősnek mondotta ki és ősszbünte tésül nyolc évi fegyházra ítélte. A felebbezés folytán a bűnügy hé főn került a Tábla elé. Hosszas tárgyalás után a bizottság csupán súlyos tes isértés bűntettében mondotta ki Bekét bűnösnek és ezért a nyolc évi fegyh ízbiíntetést öt évi börtönre szállította le. Kimondta a bűnösséget a csalásban és sikkasztásban is. A Tábla enyhítő körülménynek vette, hogy Beke az öntudattalanságig terjedő ittasságban volt tette elkövetésekor.