Esztergom és Vidéke, 1934

1934-02-22 / 15.szám

rSTERMH'/intK ÖTVENÖTÖDIK ÉVF. 15. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. CSÜTÖRTÖK, 1934. FEBRUÁR 22 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. Akcióink eredménytelenségének okai Kat. társadalmunk szélesebb rétegeiben kétségtelenül meg van a jóakarat a kat. társadalmat régóta bántó sérelmek orvoslására. A kat. közvéleményt reprezentáló egyesületeink és szervezeteink már nem egy iz ben meg is ragadták a kezdeményezést s mozgalmat indítottak a sérelmek orvoslására. A kat. vallásra minden sérelmek között a legbántóbb, a társadalomra a legveszélyesebb a polgári házasságjogról szóló 1884. évi XXXIII. t. c, mely a házasság szentségi jellegét a közönséges szerződések színvonalára sülyesztette le s törvénybe iktatta a házasság felbonthatóságát. Amivel utat nyitott a legközönségesebb emberi szenvedélyeknek és alantas indulatoknak s a házastársak közti meghasonlásoknak, amik könnyelmű elválásokra vezettek. A családi élet szétbomlása, a gyermeknevelés elhanyagolása lett az eredmény, amit a polgári hásasság ellenzői előre láttak s meg is jósoltak. A szétválások szomorú eredménye már szinte társadalmi veszéllyé nőtt ki. A kat. társadalom legjobbjai megmozdultak, a kat. egyesületek akcióba léptek a veszély láttára s energikusan követelték a polgári házasságjog revízióját. Mozgalmak indultak el a parlamentben is s egyes kat. képviselők inditványozat is tettek a házasságjog revíziója érdekében. A megindult mozgalom azonban egyszer csak elhalkult, majd végre egészen leszerelt és elhallgatott. A mozgalom e különös és érthetetlen leszerelésének egyik oka bizonyára abban a kormányzati taktikában kereshető, amit az akkori kormány úgy intézett el, hogy annak parlamenti vezéreit eltette az útból. Ne tessék rosszra gondolni. Nem valami bűntényről van szó ezzel az útból eltétellel. Nem, ellenkezőleg a kormány jót tett az ügy „élharcosaival", mert olyan állásokba helyezte el őket, ' amik nemcsak külső diszt és tekintélyt jelentenek, de előkelő, úri megélhetést is biztosítanak. Ezzel az ügy a parlamentben elintézést is nyert. A beérkezett temérdek felirat, kérvény és tiltakozás ad acta kerültek. A társadalmi mozgalom is megszűnt. Senki többé itt nem beszélt a polgári házasságjog revíziójáról. A fekély közben mind jobban üszkösödött s a társadalom szervezetén ismét hullafoltok jelei kezdtek mutatkozni, amikor általános, megdöbbenésre előtérbe léptek a 14 évesek, fejszével és baltával, mellyel saját édesanyjuk fejét hasogatták szét. A családi élet szétzüllését követő, szinte állati kegyetlenséggel végrehajtott férj és anyagyilkoságokon a maga bajaival bíbelődő társadalom ismét felzúdult. Megindult a tudományos bölcselkedés és sopánkodás szóáradata. Keresték az okokat mindenütt, csak ott nem ahol azt megtalálhatták volna. A nyomozók sorában egyedül a fővárosi Credó-egyesület járt a leghelyesebb úton. Itt mutattak rá a szörnyű züllés igazi okára, a házassági elválásokra, melyekből a bűnözök, anyagyilkos penészvirágai tenyésztek ki. Szőke Gyula felsőházi tag, a Credo elnök indítványára a Credo egyesület kimondotta, hogy országos akciót indit a polgári házasságjog revíziójára, mert csak ebben látja az erkölcsi és társadalmi züllésnek feltartóztatását s csökkentését. A kat. társadalom örömmel látja a Credo mozgalmát s feltehető, hogy ujabb támogatásra számithat ez a parlamentben és íelsőházban is. Sikert kívánunk mi is e mozgalomhoz, bár a mult tapasztalatain aggodalmunkat se titkolhatjuk el. Eddigi mozgalmaink nagyrészt eredménytelenül végződtek. Hol itt a baj, mi ennek az oka ? Nem tévedünk ha azt állítjuk, hogy kudarcunk és eredménytelenségeink oka részben a szervezetlenségünkben, részben az egységes megértés, az összetartás hiányában rejlik, Kat. szervezeteink nem kapcsolódnak bele a társadalom széles rétegeibe. Nem vonják be akciónkba a nép nagy tömegét. Ezt a nagy döntő erőt. Pedig tudniok kell, hogy ma nem egyesek ékes szava s tekintélyének fénye, hanem a demokrácia szava és ereje dönt. A szociáldemokraták hosszú időn át annak köszönhették sikereiket, mert a tömegekben Külügyi délután lesz pénteken a ben césglmnázinm dísztermében Mint már előző számunkban jeleztük, a Magyar Külügyi Társaság t. hó 23-án, pénteken, délután fél 5 órai kezdettel, kiváló vezetőférfiai közreműködésével külügyi előadást tart a Bencés Gimnázium dísztermében. Az előadás programmja a következő : 1. Gróf Teleki Pál dr., v. miniszterelnök, egyetemi tanár, a Magyar Külügyi Társaság társelnöke: „Külügyi kérdések távolabbi szempontjai ". 2. Eöttevényi Olivér dr. m. kir. udv. tanácsos, ny. főispán, a Magyar Külügyi Társaság ügyv. alelnöke: „Néhai Ferenc Ferdinánd főhereeg külpolitikai tervei." 3. Lutter János dr., egyetemi m. tanár, a Magyar Külügyi Társaság igazgatója: „A Duna-medence problémája." Az illusztris előadók által választott tárgykör a műsor szerint tehát igen érdekes és aktuális problémákat fog felvetni. Célja ezzel az előadásnak, hogy a nagyközönséget külpolitikai irányban is nevelje és külpolitikai iskolázottságát fokozza. A kiváló szakférfiakat Glatz Gyula polgármester érkezésükkor a Városházán fogja fogadni. Az előadás propaganda jellegű és igy belépődíj nincs. A külügyi délutánra ezúton is felhívjuk városunk közönségének figyelmét. I Febr. 24, és 25.-én A £^ C| Am A I szombatjasárnap «fcAi X A I 7 és 9 ón látták akciójuk legerősebb bázisát. A legitimizmus kérdése is azért stagnál, mert mind a mai napig mellőzi a nagy néptömegek felvilágosító és bevonó munkáját s prédájául engedi a más irányt kereső akcióknak, annak ellenére, hogy a lakosság legalább 85 százalékban a legitim királyság híve. Most már bizonyos, hogy a vasárnap megszenteléséről készülő törvényjavaslat nem felel meg a kat. társadalom régóta hangoztatott kívánságának s nem fogja kodifikálni a teljes és tökéletes munkaszünetet. Jele ennek az, hogy a fővárosi Credo és más kat. egyesületek nagy küldöttsége jelent meg a kereskedelmi miniszter előtt s sürgette a kat. kívánalmaknak megfeielő rendezését. Ez is csak azért van, mert nem vonták be az akcióba annak idején a nép széles rétegeit s megelégedtek az egyesületek fellépésével. Megfeledkeztek a tömegek szuggesztív, vonzó erejéről. A másik oka a sikertelenségnek az, hogy az összetartás hiánya mellett hiányzik a bátorság is bennünk — az egész vonalon. Túlságosan sokat adunk az emberi tekintetre, barátságra és más jókra, amiket várunk, vagy elnyerni akarunk. Van egy jó adag eredménytelenségünkben a kényelemszeretetből is. Szeretjük, ;

ha a sült gesztenyét mások kaparják ki számunkra, mig mi a magunk kényelmének áldozunk. Megelégszünk azért a jószándékkal is, mig elfelejtjük, hogy az a bizonyos út is, amelyen sokan haladnak, mind jószándékkal van kikövezve. Az a bizonyos széthúzás sem az utolsó szakadék, mely akcióinkat megakasztja s eredménytelenné seszi. Azért csak az Actio Catholicától várjuk már, hogy közös nevezőkre, közös plattformra hozza a centrifugális és szétfutó kat. erőket. Már a mai adottságban erre már nem számithatunk. Hogy számbeli fölényünknek, órakor 3, 5, 7 és 9-kor Izgalmas cselekmény az orosz-japán háborúból MOZGÓBAN