Esztergom és Vidéke, 1934

1934-02-22 / 15.szám

történelmi multunknak, kultúránknak és érdemeinknek megfelelő súllyal léphessünk fel, első és legfőbb teendőnk kiküszöbölni mindazt közéletünkből, ami eddig akciónk eredménytelenségének okai voltak. Vegyük revízió alá eddigi magatartásunkat s akkor sikeresen hajthatjuk végre a társadalmi életben mutatkozó viszszásságok és bűnök revízióját, ami végeredményben a békeparancsok revíziójának is egyik feltétele s záloga is. N. J. Életbevágó javaslatok az idegenforgalmi bizottság ülésén Kedden délelőtt 11 órakor Glatz Gyula polgármester elnökletével szűkebbkörű idegenforgalmi bizottsági ülés volt a városháza kis tanácstermében. Az ülésen részt vett Brenner Antal dr. főjegyző, vitéz Szívós- Waldvogel József, Horváth György dr. rendőrtanácsos, Darvas Géza dr., Buchner Antal, Obermüller Ferenc, Sörös Ede, Kutassy Lajos, Fuchs György, Pelczmann László, Kőhalmy Kászló és Bodor Zoltán. A bizottság összejövetelének célja kizárólag a Nagyboldogasszony-napi ünnepség előkészítésének kérdése volt. Brenner Antal dr. főjegyző beszámolt az eddig történt megbeszé lésekről és vázolta a további teendőket. Különösen kidomborította a Pilis—Vértes Szövetség által rendezendő kiállítás jelentőségét. A kiállítást a kettős megye bevonásával készítenék elő. A kiállítással kapcsolatos az esztergomi nemzeti munkahét megrendezése is. A főjegyző előadásához először Darvas Géza df. szólt. Örömének adott kifejezést, hogy a Pilis—Vértes Szövetség kiállítása végre ismét napirendre kerül. Sajnos, a mult évi előkészületek hiábavalók voltak. Reméli, hogy az idén a terv megvalósulásra jut. Ennek érdekében azt javasolja, hogy a kiállítás anyagi sikerét előre készítsék elő. A mult évben a Takarékpénztár Ígéretet tett, hogy 2000 P-s kölcsönt bocsát rendelkezésre, ha megfelelő jogi személy garanciát vállal. Azt ajánlja, hogy a város vállalja a garanciát, hiszen egyetemes érdekről van szó. Ki van zárva, hogy a 2000 pengő veszélyeztetve lenne, mert a bevételek feltétlenül fedeznék ezt az összeget. Vitéz SzívósWaldvogel József a József a következőket mondotta : — A Pilis-—Vértes Szövetség vetette fel 1932-ben a tervet egy nagyszabású kiállítás megrendezésére. Akkor fel is kért egy esztergomi vezetőembert a kiállítási elnökség vállalására, rendelkezésére bocsátót tak volna megfelelő munkatársakat, azonban a kiválasztott elnök csak úgy akarta vállalni a feladatot, hogy a tisztséget elfogadja, de dolgozni, közreműködni a siker érdekében nem tud. Igy a terv abban maradt. Most korcsmáros nélkül nem csinálhatunk számlát. Addig semmit sem lehet tenni, amig nem vállalja a feladatot valaki. A tél elmúlt, anélkül, hogy valami történt volna. Meg kell kérdezni a Pilis—Vértes Sövetség vezetőségét, hogy rendelkezik-e a kiállítás megrendezésére megfelelő szervvel, vagy sem. A legfőbb kérdés, hogy ki fogja kimozdítani mozdulatlansága ból az ügyet. Nem határozhatunk, amikor feje sincs az akciónak. Azt is meg kell kérdezni, akar e vagy sem kiállítást rendezni a PilisVértes Szövetség? Olyan embert kell keresni a kiállítás élére, akinek van bizalma saját munkájával szem ben. Glatz Gyula polgármester is helyeselte, hogy meg kell keresni a Pilis—Vértes Szövetséget. Darvas Géza dr., mint a Szövet ség főtitkára szólt a kérdéshez. Öszsze kell hivni a bizottságot és ekkor a tárgyalások során el kell tekinteni személyi kérdésektől és a korábbi megbízatásoktól vagy felkérésektől. A kiállítás élére olyan elnököt kell keresni, aki arra alkalmas. Legjobb megoldás volna, ha a polgármester vállalná az elnökséget. Glatz Gyula polgármesternek az a kívánsága, hogy ne hatósági személy legyen az elnök. A tárgyalások során részletesen megbeszélték a sürgős teendőket Ilyen a filléres vonatok kérdése, egy katolikus zeneünnepély megrendezése a nyár folyamán, továbbá egy szabadtéri előadás tervével való foglalkozás, zarándokcsapatok biztosítása, a Prohászka-emlékmű kérdése, a térzene és alkalmas hajójáratok megindítása zarándokcélra, Győr—Komáromból és Szentendréről. Életre való indítványa, a nyári két hónap minden vasárnapjára kész programmja volt Obermüller Ferenc reáliskolai igazgatónak. Ezt a programmot vasárnapi számunk ban részletesen hozzuk. Szükséges, fontos megemlíteni még v. Szivós-Waldvogel Józsefnek azt a felszólalását is, amelyben szóvátette, hogy a keddi ülésre tizenhatot hivtak meg, sajnos azonban többen elmaradtak. A meghívottak tegyék kötelességükké, hogy az ülésekre eljöjjenek. Hermann Lajost választották meg az Ipartestület elnökévé Vasárnap d. e. 11 órakor a Kath. Legényegylet nagytermében óriási érdeklődés mellett folyt le az ipartestület közgyűlése. A hatóságok részéről megjelent a közgyűlésen Karcsay Miklós várm. főjegyző, alispánhelyettes, Brenner Antal dr. városi főjegyző, polgármesterhelyettes. A győri Kereskedelmi és Iparkamarát Kántor Leó alelnök és Újlaki László dr. titkár képviselték. Hermann Lajos elnöki megnyitója után azonnal az elnök, alelnökök, elöljárósági tagok és a számvizsgá lók választása következett. A szavazást dr. Etter Jenő iparhatósági biztos vezette le négy tagú szavazatszedő küldöttség mellett. Jelen volt a szavazásnál Karcsay Miklós alispánhelyettes és Brenner Antal dr. főjegyző is. A választás zavartalanul folyt le. A választók szakcsoportok szerint vonultak az urnákhoz. A szavazást d. u. 1 órakor zárták le, az eredményt pedig 4 órakor hirdette ki az iparbiz'os. Hermann Lajost nagy többséggel választották meg ismét elnökké. Több mint 300 iparos adta e szavazatát, nagyrészük Hermann Lajos mellett. Ez az eredmény annak tudható be, hogy a választás előtt való este röpirat jelent meg a győri Kereskedelmi és Iparkamara egy hivatalos levelének közlésével, amely azt tartalmazta, hogy Laiszky Káz már nem választható meg ipartestületi elnöknek, mert nem rendelkezik három éves Önállósággal. Ez a röpirat döntő befolyást gyakorolt a választás eredményére, mert igen sok iparos ezért nem ment el a gyűlésre és nem vettek részt a szavazásban. Meg kell jegyezni, hogy a vezetőiparosok egységesen Laiszky Kázmér mellett foglaltak állást. Laiszky jelöltségével kapcsolatban azt is meg kell jegyezni, hogy Laiszky Kázmér egy lépést sem tett megválasztása érdekében, mert a választást teljesen az iparosságra kívánta bizni. Az eredmény kihirdetése után Her mann Lajos beszédet intézett a választókhoz és megköszönte a bizalmat. Végül kijelentette, hogy békejobbot nyújt azoknak, akik ellene voltak, nem haragszik senkire, mert mindenkiben iparostársat lát. Beszédét nagy éljenzéssal fogadták. A választás további eredménye, hogy az alelnöki székekbe Csákvári Mihály és Faragó István jutott ugyancsak nagy többséggel. Az elöljáróság teljesen új, a régi elöljáróságból csak két tag maradt meg. A választás nagy izgalomba hozta a város iparosságát, ismét egy mozgalmas napja volt Esztergomnak, mondhatni, ez a választás nem maradt el izgalmakban az országgyűlési képviselőválasztás mögött. Hermann Lajos megválasztásával ezek az izgalmak most elsimultak és remélhetőleg békés munka indul meg az ipartestületben. városok és köiségek szabályozásáról A kereskedelmi minisztériumban törvényjavaslat-tervezet készül, amely szabályozni kivánja a városok és községek szabályozásának kérdését, a parcellázásokat, valamint az építési rendészetet. A törvénytervezet hatálya kiterjed valamennyi városra és 5000 lakosnál nagyobb községekre, amelyek mind tartoznak a törvény életbelépésétől számított két éven belül egész területük általános szabályozási tervét megállapítani. Amennyiben a kisebb községekben egyesek házhelyeket kivannak létesíteni és az új házhelyek száma a húszat meghaladná, akkor az 5000-nél kevesebb lakosú községek is kötelesek a szabályozási tervet megállapítani. A szabályozási tervek készítésénél ki kell jelölni azokat a területeket, amelyek közterek, játszóterek, létesítésére, továbbá templomok és iskolák elhelyezésére alkalmasak. A városok és községek a parcellázások esetén a szabályozási költségek arányos részét a felosztott terület tulajdonosaira vethetik ki. A szabályozási terveket a kereskedelmi miniszter a belügyminiszterrel egyetértően hagyja jóvá és ugyanoda intézendők az esetleges felebbezések. A tervek jóváhagyása után a város vagy község a kereskedelmi minisztertől elővásárlási jog megállapítását kérheti az általa megjelölt azokra a területekre, amelyek a szabályozási terv végrehajtása céljából szükségesek. A miniszter az elővásárlási jogot határozott vagy határozatlan időre adja meg és a telekkönyvön ezt előjegyzik. A szabályozás végrehajtásához szükséges területeken a városok és községek eltilthatják olyan építkezéseknek, átalakításoknak végzését, amelyek a szabályozás végrehajtását megnehezítik, vagy költségeit fokozzák. Bármely város vagy község, amely tervei alapján a szabályozást egészben vagy részben végrehajtotta, az ettől számított két éven belül a kereskedelmi miniszter ől engedélyt kérhet arra, hogy azokra a ház- és telektulajdonosokra, akiknek ingatlanaiból megállapítható, hogy a forgalmi értékük a végrehajtott szabályozás alapján emelkedett, a szabályozás költségei meghatározott részének megtérítése céljából az ingatlanok forgalmi értékének tényleges emelkedése alapján egy izben fizetendő térítést (értékemelkedési adót) vethessen ki, A térítés összegét és módját a városok közgyűlése állapithatja meg. A törvénytervezet több szakasza ezután büntető rendelkezéseket tartalmaz. Kötelezővé akarják tenni az épületek tűzbiztosítását Az utóbbi években egyre gyakrabban hangoztatták a tűzoltói intézmény országos reorganizálásának szükségességét. Ezt a gondolatot nemcsak az illetékes hivatalos tényezők vetették fel, hanem a biztosító intézetek részéről is kívánalmak merültek fel ezzel kapcsolatosan. A legújabb értesülésünk szerint kötelezővé fogják tenni az épület, ingatla-yagyon tűzbiztosítását és ebben egyaránt részesednek a biztosítóintézetek. Ez az intézkedés már a közeljövőben megtörténik és azért terjed ki az ingatlan vagyonra, hogy ne jelentsen különleges megterhelést a közönségnek. Az épületek nagy hányada ugyanis már biztosítva van és a kiterjesztés ellenére is jelentős üzletet biztosit az intézeteknek. Ugyanekkor azonban, amikor ezt életbeléptetik, elejtik az eddig szedett tűzoltási járulékot és ettől kezdve a tűzoltási üzletág hasznából bizonyos kulcs szerint részesedni fog az állam, illetőleg a tűzoltói alap. A tűzbiztositásoknak egyelőre az épület-ingatlanokra való kötelező kiterjesztése lesz, azután az első hatalmas üzletágazat, amely a Nemzeti Viszontbiztosító megalkotásának az alapját nyújtja. A kormánynak elhatározott szándéka, hogy a Nemzeti Viszontbiztosítót életrehivja és a biztosítási intézménnyel kapcsolatos intézkedések már mind ennek elősegítése érdekében történnek meg. Erre különben konkrét terv van már, amely valószínűleg a közeljövőben megvitatásra kerül. A tűzbiztositási reformtervezet tehát nem jelentene monopóliumot, hanem csak az üzletágazat kiterjesztését és ennek hasznából a tűzoltási alap dotálását. Függetlenül ezektől az elgondolásoktól, úgy értesülünk most, hogy feltétlenül sor kerül a Biztosítóintézetek Felügyeleti fiatóságának átszervezésére és ezzel kapcsolatban ebbe az intézménybe új szakemberek bevonására is.