Esztergom és Vidéke, 1934

1934-02-18 / 14.szám

az iparosság arról, hogy az össziparosság ügye nem jutott előbbre, ehelyett aktagyártás és veszekedés folyt az ipartestületben. A békétlenség és veszekedés Hermann Lajost szégyenítő helyzetbe hozta. A mult napokban többeket megsértett, igy megsértett egy elöljárósági tagot is. Ezért az ipartestületi szék előtt kellett felelnie. Hermann Lajos elnök volt az első vádlottja a széknek. Itt bocsánatot kellett kérnie a sértettől. Lehet-e tekintélye ilyen elnöknek? Vezetheti-e ilyen elnök tovább az ipartestület ügyeit? A békétlenségnek és a veszekedésnek az volt a betetőzése, hogy Hermann Lajos hivatalvizsgálatot hozott a testületre. Ő maga olyan híreket terjesztett, hogy nincs rend a testületben, hogy ott mulasztások vannak. Hermann Lajos, ahelyett, hogy esetleges észrevételeit az elöljáróság elé vitte volna és ott adta volna elő, hogy mi nincs rendben az ipartestületben, hivatalvizsgálatot hozott. Ez azt jelentette, hogy bizalmatlan az elöljárósággal, a jegyzővel, a számvizsgálókkal szemben, mindenkivel szemben, aki ott dolgozik. Ilyesmi még nem fordult elő az ipartestületben. Meg is mondták a hivatalvizsgálatkor, hogy miért nem vitte a panaszokat Hermann az elöljáróság elé? — Hogy ne, hogy ott leszavazzanak engem — mondotta erre. Ez Hermann gyengeségének a legnagyobb beismerése. Hermann Lajos a saját testülete, a saját tisztikara, a saját számvizsgálói és a pénztáros ellen hozta a vizsgálatot. És mi volt a hivatal vizsgálat eredménye? A vizsgálatvezető mindent rendben talált, a pénztártárkezelés mintaszerű. A vizsgálatról ezt állapította meg a polgármester, és, amikor az elöljárósági tagok azt követelték, hogy az ülésen olvastassa fel az elnök a vizsgálati jegyzőkönyvet és a rá érkezett választ, ezt az elnök és az iparbiztos nem engedte meg. Hermann Lajos esztergomi működése nem titok. Láttuk miHermannt, mint szociáldemokrata szónokot szerepelni és agitálni, nem volt olyan párt azután, hogy annak ne lett volna tagja. Sokszor megfeledkezett magáról, még az ipartestületben is a kereszt alatt, ahol,nem egyszer^káromló szavakat használt, olyan magatartást tanúsított, amely se nem keresztényi, se nem elnökhöz méltó. De nézzük meg a mostani listáját, abban két olyannak a nevét látjuk, akik a kommün alatt igen exponálták magukat. Hermannak már régen távoznia kellett volna. Már régen be kellett volna látnia, hogy nem való az ipartestület élére. Sok minden szól Hermann ellen. Nem akarjuk itt részletezni, hogy sokszor durván bánt iparosokkal, a jegyzővel, elöljárósági tagokkal, nem akaruk felhozni azt, hogy Lábady Lajos bemondót télvíz idején engedte kitenni az ipartestületből, nem érthetetlen az a viselkedése sem, hogy ő alatta kellett a volt titkárnak és jegyzőnek viharok között távozni a helyükről. Nem akarjuk azt sem részletezni, hogy Hermann sokszor részrehajló volt és hogy nem pártatlanul, személyeskedéstől ment volt működése. Megérett a helyzet, hogy végre változás jöjjön. Új elnököt kell választani, olyan iparost, aki harcokon felülemelkedik, aki békétlenség helyett összetartáson dolgozik, aki nem személyeket tekint, hanem aki előtt csak egy kötelesség lebeg, az iparosság súlyos helyzetén segíteni. Laiszky Kázmér nyomdatulajdonos vállalkozott erre a szerepre. Vállalkozott rá, mert a bizalom feléje fordult, vállalkozott, mert komoly gondolkozó iparosság melléje állt. Támogassa minden iparos ebben az önzetlen és terhes vállalkozásában. Legyen ma, vasárnap d. e. 11 órakor mindenki a Kat. Legényegyletben, mert ma van a közgyűlés és ma lesznek a választások. Esztergom, 1934. február 17. Jelölő-bizottság. Laiszky János könyvnyomdája, Esztergom. Felelős: Birkenhauer Alajos.