Esztergom és Vidéke, 1934

1934-12-13 / 97.szám

ESZTCR(iftH<MKE ÖTVENÖTÖDIK ÉVF. 97. SZÁM CSÜTÖRTÖK, 1934. DECEMBER 13 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer leresztény politikai és társadalmi lap. a Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. * Valahol megállt az élet... A Szerbiából lelketlenül kiűzött közel 3000 magyar a csonkaország megértő támogatására szorul Lenn a Bácskában kihunytak a magyar tüzek, a szerény, bátortalanul pislogó magyar mécsek, melyeknek áradó melegénél összebújva, félve figyeltek minden zörrenésre a halálra vált magyarok, mikor esténkint a decemberi szél megrázta az ablakokat . . . Félelmük nem volt hiábavaló. Az első hatvan kiutasítottat ma már közel háromezer követte, akiket lelketlenül tettek át a határon a halálfejes eseínikek. Hirtelen történt minden, ködös éjjeken, pár óra alatt, bosszúból. Valahol lenn, a magyar házakban, magyar falvakban, tanyákban megszűnt a vérkeringés, megállt az élet . . . Megkezdődött a mérhetetlen szenvedés. A világbotránkozást keltő barbárságnak okát adni nem tudják. Egyetlen, amit fel tudnak hozni: magyarok. Ez olyan bűn, amit jóvátenni nem lehet, pusztuljanak. A toloncszerelvények még egyre ontják a meggyötört embereket. Nekünk most íélre kell tennünk mindent, egységesnek kell lennünk. Hideg nyugalmat kell tanúsítanunk, mint mindig ezeréves történelmünk folyamán és várnunk, szenvednünk ; tűrni a lelketlenség szörnyű kirohanásait. A csonkaország nepc, mint egykor a kicsi Karthago, tudj i kötelességét. A haza oltáránál osztozik a maga nyomorúságán azokkal, akik még nálunk is szerencsétlenebbek. A társadalom megmozdult, hogy megfelezze könnyektől keserű kenyerét,amit még megad ez a darabka föld. Vállalatok és magánemberek tehetségükhöz mérten adakoznak. Legutóbb a Qyóni Qéza JSajtársi Szövetség az országzászlóra gyűjtött 2400 J^-jét adta a kiüldözött magyarság felsegélyezésére. cMi esztergomiak is sokat küszködtünk országzászlóért, de eddig még nem valósulhatott meg. Tegyük el az eszmét jobb időkre, kövessük mi is a példát, adjuk oda az össze gyúlt pénzt, mert hiszen magyarság megmentéséről van szó. Esztergom, a legrégibb magyar város sem mulaszthatja el szent kötelessége teljesítéséi. <Mi bizunk benne, hofy minden magyar tudja kötelességét / . . . Az ország négy kapuján még nincs nyugalom. Ujabb vonatokat várnak, újabb érvágásokat az életen. De ez a mérhetetlen szenvedés már nem tarthat soká, hisz a művelt világ előbb-utóbb ráeszmél a mai élet tarthatatlanságára, húsz éves nagy bűnükre. p. I. Kereskedőink bizalommal várják a karácsonyi vásárlókat „A legszegényebb ember is szerezhet övéinek örömet" — mondják kereskedőink Az utcák esti homályába belepompázó fényes kirakatok — melyeknek a két ünnep estéjén sok nézője volt — biztató bátorítással adják tudtára a közönségnek, hogy kereskedőink bizalommal, a vásárlók iránti legteljesebb készséggel s dúsan felszerelt raktárakkal várják a karácsonyi vásárlókat. Mi is végignéztük ezeket a kirakatokat s megnyugvással állapítottuk meg, hogy a háború utáni konjunkturás világ máról-holnapra felbukkanó kereskedőinek csendes kimúlásával, régi tisztes kereskedőink a békeidők becsületes és szolid szellemében állapítják meg árúik eladási árát. Azonban nemcsak az árak szállottak alá a mai vásárlóképesség szintjére, hanem az árúk minősége is javult a békebeli qualitás színvonalára s ma már igazán el lehet mondani, hogy pénzéért jót vásárolat az ember. A karácsony boldogsága a gyermekek örömein keresztül a felnőttek boldogsága is. Ugyan melyik szülőnek volna szive ahhoz, hogy a verébfej nagyságú s szúnyogláb formájú betűkkel az örömosztó kis Jézuskához megírt levelet azzal a megjegyzéssel dugja a kályhába, hogy „a címzett ismeretlen?..." Nem, ilyen kőszívű ember bizonyára nem akad s így a karácsonyi kirakatok sok cifra édessége, csemegéje biztosan vevőre fog találni. De van a kirakatok mélyén a felnőtteknek való örömtárgy is elég. A divatüzletek, a drogériák, a bazárok, a könyvkereskedések, a csemegeüzletek, a cipő- és ruhaboltok temérdek árút kínálnak s ezekből minden ember kiválaszthatja egy kis előtanulmány után kedves hozzátartozói részére a megfelelő ajándéktárgyat. Kereskedőink segítségére is vannak a vásárolni szándékozóknak, mert hirdetéseikben már éiő is sorolják, mit ajánlanak a grószinak, a tantinak, anyukának, a jó gyermeknek, no meg a házi tündérnek: a kissé korlátolt intelligenciájú, de mindig jószándékú Rozinak. Beszéltünk az egyik divatárúház tulajdonosával: — Van kérem minden igénynek s minden pénztárcának megfelelő árúkészletük — mondotta. — Bár közeledik lassan a mulatságok szezonja, karácsonyra inkább a kisebb árucikkeket kínáljuk: kalapot, kesztyűt, egy szép sált, divatos nyakkendőt, új szabású gallérokat, meleg téli alsót, pompás és igazán olcsó kötött árút, harisnyát, zoknit, de készséggel szolgálunk olcsó áron meglepően szép ruhaanyagokkal is. Egykét pengővel is lehet nagy örömet szerezni ma már, a tiz pengős ajándék pedig ma már gavallérosnak mondható. A csemegekereskedő jobban a fején találja a szöget: — A magyar karácsony jellegzetesen családias volta az ünnepek alatt, a karácsonyfa, meg a fehér asztal körül jut Legjobban kifejezésre. Karácsonykor azonban a melegszívű háziasszony, a jó anya ki is akar tenni magáért s ilyenkor bizony nem sárgarépa-főzelékkel traktálja házanépét, hanem az ünnepi pecsenye után bőségesen rak az asztalra édességet s csemegét is. Bizony, ilyesmitől derül mosolyra leginkább a gyerekek, de még a felnőttek arca is. S ezek az édességek, csemegék, sajtok,, borok ma igazán filléres dolgok. Árúnk pedig van minden igénylő számára. Ezekből a kommentárokból is megállapíthatjuk jó előre, hogy ha kevés is a pénzünk, csak a szeretetünk, meg a jó szándékunk legyen sok, s akkor hozzátartozóinknak is, no meg derék kereskedőinknek is örömteljes lesz a karácsonyünnepe. A hercegprímás dec, 8-iki szózatában a magyar anyák kötelességéről beszélt Serédi Jusztinián dr. bíboros hercegprimás december 8-án ünnepélyes szentmisét pontifikált, melyet a rádió is közvetített. Az ének- és zenekar Büchner Antal, a kiváló zeneszerző-karnagy „Missa Magna Domina" miséjét adta elő, amely a művésznek immár harmincadik miséje. A pápai áldás után a hercegprímás szózatot intézett híveihez, melyben a Mária-kultusz ősi történetét bizonyította, majd beszédének végén a magyar anyákhoz szólott: — Isten előtt kimondhatatlan értéke van a többi édesanyának is — mondotta a hercegprimás —, mert az édesanya hivatása, hogy a földi és az örök élet útján elindítsák az embert, aki az Isten erejéből létesült. — Ti, édesanyák, akiknek az Isten ilyen hivatást adott, szívleljétek meg, tartsátok szem előtt a Boldogságos Szűz példáját, kövessétek őt állapototokhoz képest. Tudjátok meg, Isten előtt kimondhatatlan a ti értéketek. Nektek köszöni az Egyház, a fiaza az életét, ti tartjátok fel gyermekeitek által. — Neveljétek gyermekeiteket az Egyház és a Haza javára. Legyetek jó édesanyák, mert ha ti jók vagytok, jó lesz a család, és ha jók a családok, boldog lesz ismét Magyarország. — Mikor legutóbbi római tartózkodásom alatt — mondotta — a pápánál búcsúkihallgatáson jelentem meg és apostoli áldását kértem a magyar népre, első sorban a magyar apákra, anyákra és gyermekekre gondoltam. A Szeplőtelen Szűz oltalmazza és áldja meg a magyar családot, anyákat, gyermekeket és az egész magyar nemzetet... Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyeló m. kir. államrendőrség által engedélyezett magánnyomozó irodája Esztergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes ter mészetű ügyekben nyomoz, okmányokat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket felkutat, úgy bel- mint külföldön. Dec. hó 12—13-án szerdán és csütörtökön 5-től folytatólag íélvéi ű bestia" és az „Igazi leány" BAN