Esztergom és Vidéke, 1934

1934-12-02 / 94.szám

Tehát a szabadtéri előadásokban a mai ember ne lásson újszerűsé­get, mert az csupán a réginek ' a felújítása: de intézményessé ez újí­tás csak úgy válhat, ha erre alkal­mas új művek jönnek létre. Bizton eljön majd annak az ideje, — ha majd ez igen fontos kérdés nálunk^ is megértő lelkekre talál, — hogy e célra kiválóan és országunk­ban egyedül alkalmas esztergomi Bazilika előtt, egy csöndes nyári es­tén, ragyogó reflektor fénye mellett felhangzik a kórus és a harsonák hangját, — amellett, hogy ezrek fog­ják hallgatni, a megértők úgyis fogják értelmezni, hogy azok Esztergom sorsának jobbra fordulását kürtölik világgá. Eincsinger Ferenc Megtörténtek a kinevezések az OTBA orvosi állásokra A pénzügyminiszter kinevezte Ko­márom-Esztergom vármegyei kerü­letben az OTBA szolgáltatásaival kapcsolatos ügymenet vezetésével megbízott kerületi főorvossá dr. Stockinger Ferencnét, körzeti orvo­sokká pedig az esztergomi körzet­ben dr. Takács Józsefet, a komáro­miban dr. Kiss Lajost, a tatatóváro­siban dr. Szomora Sándort, abanai­ban dr. Csaba Bélát. Ezen kinevezések után f. évi de­cember hó 1-től vármegyénk terüle­tén is megkezdődött az OTBA or­vosi ellátás. A dr. Gerlóczy Géza egyetemi rendkívüli magántanár, mi­niszteri tanácsos, igazgató főorvos vezetése alatt lévő Országos Tiszt­viselő Betegsegélyezési Alap (OTBA) rendeltetése az állami tényleges szol­gálatban álló és nyugdíjas alkalma­zottak, valamint igényjogosult csa­ládtagjainak ingyenes, vagy kedvez­ményes egészségügyi ellátásban való részesítése, kórházi ápolás, műtét segély nyújtása, valamint szülés ese­tén gyermekágyi segély, elhalálozás esetén temetési segély folyósítása. Háziorvosi ellátásban részesülnek azon igényjogosultak és családtag­jaik, akiknek a készpénzben kapott rendszeres járandóságainak havi bruttó összege 300 pengőnél keve­sebb. Ezen igényjogosultak a lakhe­lyük szerint illetékes orvost vehetik igénybe. Dr. Takács József a hozzáforduló betegeket naponkint egyelőre kór­házi lakásán (Kolos-kórház) délután 3—5 óráig fogadja. dályozza, hogy vasárnapokon a tisz­tára hazai mezőgazdasági nyersanya­gokból, hazai üzemekben, hazai mun káskezek által készített szeszes ita­lok kerüljenek fogyasztásra a kül­földi eredetű magas szesztartalmú csemegeborok helyett. Mindenkép ./méltánylást érdemel tehát a hazai szeszipari érdekeltsé­gek azon kívánsága, hogy szállodák­ban éttermekben, étkezőkocsikban, na­gyobb pályaudvarokon és hajókon vasárnap és törvényes munkaszüneti napokon is lehessen égetett szeszes italokat kiszolgáltatni. Hiszen ezeket a helyeket főleg idegenek és a ma gasabb árszínvonal miatt csakis a jobb közönség látogatják, ugy hogy ilyértelmű intézkedés a szélesebb néprétegeket egyáltalán nem is érinti. Különben is Magyarország szeszfo­gyasztásának fejadagja a békebeli 5 literrel szemben az 1927—28 i ter­melési évadban 1.29 literre, majd fokozatosan csökkenve az elmúlt 1933—34 i évadban 0.31 literre zu hant, ugy hogy Magyarországon túl­zott szeszfogyasztásról valóban nem beszélhetünk. Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi m. kir. miniszter, aki oly nagy hoz Az égetett szeszes italok vasárnapi ki­mérési tilalma és az idegenforgalom Hazánk szépen fejlődő idegenfor­galmának, amelybe örvendetesen fo­kozódó mértékben kapcsolódik be városunk is, kétségtelenül szüksé­ges előfeltétele, hogy a hozzánk ke rülő idegen nálunk minden kényel­met megtaláljon és méltánylást ér­demlő kedvteléseiben semmi kép se érezze magát korlátozva. Lapunk hasábjain az idegenforga lommal kapcsolatban már többszö rösen szó esett elszállásolási, élelme­zési és árszabályozási ügyekről, amely követelményeknek az illetékes té­nyezők dicséretes buzgalommal igye kéznek megfelelni, azonban még min­dig fennállanak országos viszonylat­ban is káros, első látszatra talán nem jelentékeny, de lényegükben mégis tarthatatlan visszásságok, ame­lyek csak arra alkalmasak, hogy a külföldi vendéget — a teljesen más meggondolások alapján létrejött, de ma már egészen idejükmulta tilal­mak miatt — megszokott és általa természetesnek tartott élvezeteiben korlátozzák. Képzeljük el csak azon külföldi utas benyomásait, aki történetesen vasárnap érkezik országunkba — ilyenek különösen a bécsi országút kiépítése óta mutatkoznak nagy­számban — és városunkban ebéd után meg szeretné ízlelni az általa már hazájában is dicsérni hallott vi­lághírű magyar pálinka-különlege sé­geket, mint amilyen a barack, szilva vagy egyes jeles likőrfajták. A pin­cér zavartan kénytelen hivatkozni a fennálló törvényes rendelkezésekre, amelyek értelmében boron és sörön kivül semmiféle más szeszes italt sem szolgálhat föl. Fejcsóválva és bosszankodva fogadja a mi idege­nünk a pincér zavaros felvilágosi tásait és nem is minden mellékgon­dolat nélkül, kénytelen-kelletlen és a magyar termelés nem csekély ká­rára olasz vermouthot, vagy spanyol malagabort fog rendelni, amely min­den korlátozás nélkül all rendelke zésre, jóllehet ezek szokásos adagja rendszerint több alkoholt tartalmaz, mint a hazai likőr vagy pálinkafélék adagjai. záértéssel és buzgalommal foglalko­zik az idegenforgalom kérdéseivel, az „Idegenforgalom" cimű lapban *a következőleg nyi'atkozott ebben a kérdésben: „A vasárnapi szesztila­lom ügyével foglalkozunk és minden bizonnyal meg fogjuk találni azt a megoldást, amely minden érdeket kielégít." Ez a magas helyről jött megértő nyilatkozat sejtetni engedi, hogy a megoldás nem lehet más, mint az érdekeltségek kérésének kedvező el­intézése, amely a várható állami be ­vételemelkedés közetkeztében egy­úttal lehetővé tenné az idegenfor­galmi célokra előirányzott másfél­milliós költségvetési keret további kiszélesítését is. Szivesen várjuk hát mi eszter­gomiak is az égetett szeszes italok kimérési tilalmának fentiekben körül­irt enyhítését, mert ez lehetővé tenné, hogy a városunkat felkereső idege­nek kellemesebben érezzék magukat nálunk és igy a legközelebbi alka­lommal majd annál nagyobb öröm­mel fogják felkeresni történelmi, kul­turális és balneologiai értékekben, de természeti szépségekben is gaz­dag primási városunkat. Csak december 10-én kezdhető a karácsonyi vásár A mi külföldi emberünk, aki vé­gigjárta már a művelt nyugat or­szágait, teljesen érthetetlennek fogja találni az ilyenféle tilalmakat, mert arra fog emlékezni, hogy ott, ahol a helyi viszonyok a ^munkásság vagy a fö ldművelő lakosság túlzott szesz fogyasztásának megakadályozása vé gett szükségessé tették a kimérési korlátozásokat, mindenütt módot ta­láltak arra, hogy a külföldiek által látogatott helyeket mentesítsék a ti lalom alól. Ez észszerű is, mert hiszen nem képezheti az állami gondoskodás tárgyát, hogy bármi­kép is korlátozza azon külföldiek szeszfog asztását, akik éppen sza­badságuk minél kellemesebb és minél zavartalanabb eltölthetése végett men­nek idegenbe. Sőt mindenütt szem­beötlő az az igyekezet, hogy — a népegészségagyi vagy közerkölcsi hátrányok lehető kiküszöbölése mel­lett — az idegenforgalom révén is emelkedjenek a belföldi termelési ágak, tehát a szesztermelők s ezzel együtt az államkincstár bevételei. Mi tehát a magva ezen különleges magyar tilalomnak, amely lehetet lenné teszi világhírű pálinkáink vagy likőrjeink vasárnapi kimérését ? Mi az oka annak, hogy nálunk a világ­járó angol vagy amerikai utas bosz­szankodva kénytelen nélkülözni még a mindennapi szódás-whiskyjét is ? A háború utáni zavaros idők kény­szerű intézkedése volt ez, amelyet először Károlyi Mihály gróf léptetett éleibe, majd 1921-ben az akkori bi­zonytalan közállapotok folytán egy kereskedelemügyi miniszteri rendelet erősített meg. Ezek a zűrzavaros idők elmultak, de a rendelet még most is érvény­ben van, pedig hazánk belső rendje több mint egy évtizede igazán min­taszerű. Nagysikerű idegenforgalmi propagandánk valóban teljes joggal hirdeti világszerte, hogy a mostani Magyarország egy kis barátságos, nyugodt folt Európa viharfelleges komor ábrázatán. Ez az alapját vesz­tett és idejét multa rendelkezés azon­ban dacolva az» idők változásával még mindig rendületlenül megaka­Esztergomban, hasonlóan a többi j vidéki városokhoz, bonyodalmat oko­zott a kereskedők körében az a kérdés, hogy miképen intézkedik a szakmaközi megállapodás a kará­csonyi hirdetésekről és a karácso­nyi vásárról. A megállapodás figyelembevételé­vel közöljük az alábbikat: A karácsonyi vásárt karácsony előtt két héttel, tehát december 10-én szabad megkezdeni. Mintán a vásár sikere megkívánja az előzetes beha­rangozást, az érdekképviseletek úgy határoztak, hogy a vásárban való részvételt egyes cégek a vásár meg­kezdése előtt egy héttel, december hó 3-tól, a jövő héttől kezdve hir­detésben előre bejelenthetik. A hir­detésben azonban feltűnően és min­den kétséget kizáróan ki kell tűnni annak, hogy a vásár csak december hó 10-én kezdődik. Tipográfiai megtévesztéseknek sem szabad -előfordulniuk, tehát nern sza­bad például nagy betűkkel hirdetni : „Megkezdem a karácsonyi vásárt" és alatta apró betűkkel: „december 10-én." A karácsonyi vásártól független hirdetésekre vonatkozóan természe­tesen nincsen semmiféle tilalom, ha tehát egyes cégeknek előnyös aján­latuk van, hirdethetik mindenkor, most is, csak vásári vagy kiárusi­tási jelleget nem szabad a hirdeté­sekben feltüntetniök. Sík kaptak még szavazatot a vasár­napi választáson Mult számunkban leközöltük al megválasztott új megyebizottsági ta­gok és póttagok névsorát, azonban nem lesz érdektelen, hogy leközöl­jük azoknak a nevét és szavazatát is, akik kisebbségben maradtak. Mint már közöltük az I. kerület­hez tartoztak a belvárosi Ill/a és a Ill/b szavazókörzet, valamint Szent­tamás. Ezen kerületben megválaszttattak rendes tagoknak Nelhiebel Ferenc 567 és Csákvári 539, póttagoknak Kiffer Ferenc 490 és dr. Sántha Jó­zsef 471 szavazattal. Ezen kerületben szavazatot kap­tak még: Kubovics János Ill/a 198, Ill/b 211, Szenttamás 27 — 436. Hermann Lajos III/a 48, Ill/b 46, Szenttamás 250 = 344. Darvas Géza dr. III/a 124, Ill/b 118, Szenttamás 37 = 279. Török Kálmán III/a 24, M'b 25, Szenttamás 196 — 245. Antóny Béla dr. III/a 4. Ill/b 7. Szenttamás 4 •= 15. Jármy István dr. III/a 2, Ill/b 7, Szenttamás 2 = 11. Pfalcz Tivadar III/a 1. Ill/b 7, Szenttamás — = 8. A II. választókerülethez tartozott a belvárosi I. és II. szavazókörzetek, valamint Víziváros, Szentgyörgyme­ző és Tábor. Megválaszttattak rendes tagoknak Nádler István 1245, Erős István 867, Horváth Mihály 798 szavazattal, pót­tagoknak vitéz Szivós-Waldvogel Jó­zsef 782, Petz fi. Lajos 487, Pifkó János 429 szavazattal. Szavazatot kaptak még e kerület­ben : Kubovics Ferenc I. 114, II. 126, Vizí város 14, Szentgyörgytnező 16, Tábor —, = 270. Gere János I. —, II. —, Vízivá­ros —. Szentgyörgymező 228, Tá­bor —, = 228. Dr. Jármy István I. 82, II. 65, Víziváros 21, Szentgyörgymező 27, Tábor 27, == 222. Móczik György I. 70, II. 65, Vízi­város 11, Szentgyörgymező 57, Tá­bor 2, = 205. Dr. Antóny Béla I. 56, II. 73, Ví­ziváros 27, Szentgyörgy mező 25, Tábor 1, = 179. Pfalcz Tivadar I. 45, II. 65, Vízi­város 17. Szentgyörgy mező 33, Tá­bor 2, = 162. Hermann Lajos I. 14, II. 4, Vízi­város 11, Szentgyörgymező —, Tá­bor —, = 29. Dr. Darvas Géza I. 30, II, 23, Ví­ziváros —, Szentgyörgymező —, Tábor —, = 53. Hócipő, sárcipő házicipő legol­csóbban Keménynél.

Next

/
Thumbnails
Contents