Esztergom és Vidéke, 1934

1934-12-02 / 94.szám

Tehát a szabadtéri előadásokban a mai ember ne lásson újszerűséget, mert az csupán a réginek ' a felújítása: de intézményessé ez újítás csak úgy válhat, ha erre alkalmas új művek jönnek létre. Bizton eljön majd annak az ideje, — ha majd ez igen fontos kérdés nálunk^ is megértő lelkekre talál, — hogy e célra kiválóan és országunkban egyedül alkalmas esztergomi Bazilika előtt, egy csöndes nyári estén, ragyogó reflektor fénye mellett felhangzik a kórus és a harsonák hangját, — amellett, hogy ezrek fogják hallgatni, a megértők úgyis fogják értelmezni, hogy azok Esztergom sorsának jobbra fordulását kürtölik világgá. Eincsinger Ferenc Megtörténtek a kinevezések az OTBA orvosi állásokra A pénzügyminiszter kinevezte Komárom-Esztergom vármegyei kerületben az OTBA szolgáltatásaival kapcsolatos ügymenet vezetésével megbízott kerületi főorvossá dr. Stockinger Ferencnét, körzeti orvosokká pedig az esztergomi körzetben dr. Takács Józsefet, a komáromiban dr. Kiss Lajost, a tatatóvárosiban dr. Szomora Sándort, abanaiban dr. Csaba Bélát. Ezen kinevezések után f. évi december hó 1-től vármegyénk területén is megkezdődött az OTBA orvosi ellátás. A dr. Gerlóczy Géza egyetemi rendkívüli magántanár, miniszteri tanácsos, igazgató főorvos vezetése alatt lévő Országos Tisztviselő Betegsegélyezési Alap (OTBA) rendeltetése az állami tényleges szolgálatban álló és nyugdíjas alkalmazottak, valamint igényjogosult családtagjainak ingyenes, vagy kedvezményes egészségügyi ellátásban való részesítése, kórházi ápolás, műtét segély nyújtása, valamint szülés esetén gyermekágyi segély, elhalálozás esetén temetési segély folyósítása. Háziorvosi ellátásban részesülnek azon igényjogosultak és családtagjaik, akiknek a készpénzben kapott rendszeres járandóságainak havi bruttó összege 300 pengőnél kevesebb. Ezen igényjogosultak a lakhelyük szerint illetékes orvost vehetik igénybe. Dr. Takács József a hozzáforduló betegeket naponkint egyelőre kórházi lakásán (Kolos-kórház) délután 3—5 óráig fogadja. dályozza, hogy vasárnapokon a tisztára hazai mezőgazdasági nyersanyagokból, hazai üzemekben, hazai mun káskezek által készített szeszes italok kerüljenek fogyasztásra a külföldi eredetű magas szesztartalmú csemegeborok helyett. Mindenkép ./méltánylást érdemel tehát a hazai szeszipari érdekeltségek azon kívánsága, hogy szállodákban éttermekben, étkezőkocsikban, nagyobb pályaudvarokon és hajókon vasárnap és törvényes munkaszüneti napokon is lehessen égetett szeszes italokat kiszolgáltatni. Hiszen ezeket a helyeket főleg idegenek és a ma gasabb árszínvonal miatt csakis a jobb közönség látogatják, ugy hogy ilyértelmű intézkedés a szélesebb néprétegeket egyáltalán nem is érinti. Különben is Magyarország szeszfogyasztásának fejadagja a békebeli 5 literrel szemben az 1927—28 i termelési évadban 1.29 literre, majd fokozatosan csökkenve az elmúlt 1933—34 i évadban 0.31 literre zu hant, ugy hogy Magyarországon túlzott szeszfogyasztásról valóban nem beszélhetünk. Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi m. kir. miniszter, aki oly nagy hoz Az égetett szeszes italok vasárnapi kimérési tilalma és az idegenforgalom Hazánk szépen fejlődő idegenforgalmának, amelybe örvendetesen fokozódó mértékben kapcsolódik be városunk is, kétségtelenül szükséges előfeltétele, hogy a hozzánk ke rülő idegen nálunk minden kényelmet megtaláljon és méltánylást érdemlő kedvteléseiben semmi kép se érezze magát korlátozva. Lapunk hasábjain az idegenforga lommal kapcsolatban már többszö rösen szó esett elszállásolási, élelmezési és árszabályozási ügyekről, amely követelményeknek az illetékes tényezők dicséretes buzgalommal igye kéznek megfelelni, azonban még mindig fennállanak országos viszonylatban is káros, első látszatra talán nem jelentékeny, de lényegükben mégis tarthatatlan visszásságok, amelyek csak arra alkalmasak, hogy a külföldi vendéget — a teljesen más meggondolások alapján létrejött, de ma már egészen idejükmulta tilalmak miatt — megszokott és általa természetesnek tartott élvezeteiben korlátozzák. Képzeljük el csak azon külföldi utas benyomásait, aki történetesen vasárnap érkezik országunkba — ilyenek különösen a bécsi országút kiépítése óta mutatkoznak nagyszámban — és városunkban ebéd után meg szeretné ízlelni az általa már hazájában is dicsérni hallott világhírű magyar pálinka-különlege ségeket, mint amilyen a barack, szilva vagy egyes jeles likőrfajták. A pincér zavartan kénytelen hivatkozni a fennálló törvényes rendelkezésekre, amelyek értelmében boron és sörön kivül semmiféle más szeszes italt sem szolgálhat föl. Fejcsóválva és bosszankodva fogadja a mi idegenünk a pincér zavaros felvilágosi tásait és nem is minden mellékgondolat nélkül, kénytelen-kelletlen és a magyar termelés nem csekély kárára olasz vermouthot, vagy spanyol malagabort fog rendelni, amely minden korlátozás nélkül all rendelke zésre, jóllehet ezek szokásos adagja rendszerint több alkoholt tartalmaz, mint a hazai likőr vagy pálinkafélék adagjai. záértéssel és buzgalommal foglalkozik az idegenforgalom kérdéseivel, az „Idegenforgalom" cimű lapban *a következőleg nyi'atkozott ebben a kérdésben: „A vasárnapi szesztilalom ügyével foglalkozunk és minden bizonnyal meg fogjuk találni azt a megoldást, amely minden érdeket kielégít." Ez a magas helyről jött megértő nyilatkozat sejtetni engedi, hogy a megoldás nem lehet más, mint az érdekeltségek kérésének kedvező elintézése, amely a várható állami be vételemelkedés közetkeztében egyúttal lehetővé tenné az idegenforgalmi célokra előirányzott másfélmilliós költségvetési keret további kiszélesítését is. Szivesen várjuk hát mi esztergomiak is az égetett szeszes italok kimérési tilalmának fentiekben körülirt enyhítését, mert ez lehetővé tenné, hogy a városunkat felkereső idegenek kellemesebben érezzék magukat nálunk és igy a legközelebbi alkalommal majd annál nagyobb örömmel fogják felkeresni történelmi, kulturális és balneologiai értékekben, de természeti szépségekben is gazdag primási városunkat. Csak december 10-én kezdhető a karácsonyi vásár A mi külföldi emberünk, aki végigjárta már a művelt nyugat országait, teljesen érthetetlennek fogja találni az ilyenféle tilalmakat, mert arra fog emlékezni, hogy ott, ahol a helyi viszonyok a ^munkásság vagy a fö ldművelő lakosság túlzott szesz fogyasztásának megakadályozása vé gett szükségessé tették a kimérési korlátozásokat, mindenütt módot találtak arra, hogy a külföldiek által látogatott helyeket mentesítsék a ti lalom alól. Ez észszerű is, mert hiszen nem képezheti az állami gondoskodás tárgyát, hogy bármikép is korlátozza azon külföldiek szeszfog asztását, akik éppen szabadságuk minél kellemesebb és minél zavartalanabb eltölthetése végett mennek idegenbe. Sőt mindenütt szembeötlő az az igyekezet, hogy — a népegészségagyi vagy közerkölcsi hátrányok lehető kiküszöbölése mellett — az idegenforgalom révén is emelkedjenek a belföldi termelési ágak, tehát a szesztermelők s ezzel együtt az államkincstár bevételei. Mi tehát a magva ezen különleges magyar tilalomnak, amely lehetet lenné teszi világhírű pálinkáink vagy likőrjeink vasárnapi kimérését ? Mi az oka annak, hogy nálunk a világjáró angol vagy amerikai utas boszszankodva kénytelen nélkülözni még a mindennapi szódás-whiskyjét is ? A háború utáni zavaros idők kényszerű intézkedése volt ez, amelyet először Károlyi Mihály gróf léptetett éleibe, majd 1921-ben az akkori bizonytalan közállapotok folytán egy kereskedelemügyi miniszteri rendelet erősített meg. Ezek a zűrzavaros idők elmultak, de a rendelet még most is érvényben van, pedig hazánk belső rendje több mint egy évtizede igazán mintaszerű. Nagysikerű idegenforgalmi propagandánk valóban teljes joggal hirdeti világszerte, hogy a mostani Magyarország egy kis barátságos, nyugodt folt Európa viharfelleges komor ábrázatán. Ez az alapját vesztett és idejét multa rendelkezés azonban dacolva az» idők változásával még mindig rendületlenül megakaEsztergomban, hasonlóan a többi j vidéki városokhoz, bonyodalmat okozott a kereskedők körében az a kérdés, hogy miképen intézkedik a szakmaközi megállapodás a karácsonyi hirdetésekről és a karácsonyi vásárról. A megállapodás figyelembevételével közöljük az alábbikat: A karácsonyi vásárt karácsony előtt két héttel, tehát december 10-én szabad megkezdeni. Mintán a vásár sikere megkívánja az előzetes beharangozást, az érdekképviseletek úgy határoztak, hogy a vásárban való részvételt egyes cégek a vásár megkezdése előtt egy héttel, december hó 3-tól, a jövő héttől kezdve hirdetésben előre bejelenthetik. A hirdetésben azonban feltűnően és minden kétséget kizáróan ki kell tűnni annak, hogy a vásár csak december hó 10-én kezdődik. Tipográfiai megtévesztéseknek sem szabad -előfordulniuk, tehát nern szabad például nagy betűkkel hirdetni : „Megkezdem a karácsonyi vásárt" és alatta apró betűkkel: „december 10-én." A karácsonyi vásártól független hirdetésekre vonatkozóan természetesen nincsen semmiféle tilalom, ha tehát egyes cégeknek előnyös ajánlatuk van, hirdethetik mindenkor, most is, csak vásári vagy kiárusitási jelleget nem szabad a hirdetésekben feltüntetniök. Sík kaptak még szavazatot a vasárnapi választáson Mult számunkban leközöltük al megválasztott új megyebizottsági tagok és póttagok névsorát, azonban nem lesz érdektelen, hogy leközöljük azoknak a nevét és szavazatát is, akik kisebbségben maradtak. Mint már közöltük az I. kerülethez tartoztak a belvárosi Ill/a és a Ill/b szavazókörzet, valamint Szenttamás. Ezen kerületben megválaszttattak rendes tagoknak Nelhiebel Ferenc 567 és Csákvári 539, póttagoknak Kiffer Ferenc 490 és dr. Sántha József 471 szavazattal. Ezen kerületben szavazatot kaptak még: Kubovics János Ill/a 198, Ill/b 211, Szenttamás 27 — 436. Hermann Lajos III/a 48, Ill/b 46, Szenttamás 250 = 344. Darvas Géza dr. III/a 124, Ill/b 118, Szenttamás 37 = 279. Török Kálmán III/a 24, M'b 25, Szenttamás 196 — 245. Antóny Béla dr. III/a 4. Ill/b 7. Szenttamás 4 •= 15. Jármy István dr. III/a 2, Ill/b 7, Szenttamás 2 = 11. Pfalcz Tivadar III/a 1. Ill/b 7, Szenttamás — = 8. A II. választókerülethez tartozott a belvárosi I. és II. szavazókörzetek, valamint Víziváros, Szentgyörgymező és Tábor. Megválaszttattak rendes tagoknak Nádler István 1245, Erős István 867, Horváth Mihály 798 szavazattal, póttagoknak vitéz Szivós-Waldvogel József 782, Petz fi. Lajos 487, Pifkó János 429 szavazattal. Szavazatot kaptak még e kerületben : Kubovics Ferenc I. 114, II. 126, Vizí város 14, Szentgyörgytnező 16, Tábor —, = 270. Gere János I. —, II. —, Víziváros —. Szentgyörgymező 228, Tábor —, = 228. Dr. Jármy István I. 82, II. 65, Víziváros 21, Szentgyörgymező 27, Tábor 27, == 222. Móczik György I. 70, II. 65, Víziváros 11, Szentgyörgymező 57, Tábor 2, = 205. Dr. Antóny Béla I. 56, II. 73, Víziváros 27, Szentgyörgy mező 25, Tábor 1, = 179. Pfalcz Tivadar I. 45, II. 65, Víziváros 17. Szentgyörgy mező 33, Tábor 2, = 162. Hermann Lajos I. 14, II. 4, Víziváros 11, Szentgyörgymező —, Tábor —, = 29. Dr. Darvas Géza I. 30, II, 23, Víziváros —, Szentgyörgymező —, Tábor —, = 53. Hócipő, sárcipő házicipő legolcsóbban Keménynél.