Esztergom és Vidéke, 1934

1934-12-02 / 94.szám

Hozzászólás az epöli gazdák perébez Vettük az alábbi levelet: „Esztergom és Vidéke" tek. Szer­kesztőségének Esztergom 1934. évi november hó 18-án meg­jelent 90. számában, annak 2. olda­lán „Megszűnt a szorongás Epölön, a. vagyonvesztésre itélt gazdák meg­nyerték a pert" cimű közleményére, amely szerint Jármy István dr. esz­tergomi ügyvéd vitte az ügyet dia­dalra, szabadjon az alábbi helyes tényállást közölni és kérni, hogy a megjelent közlemény a valóságnak megfelelően korrigáltassék. özv. Schmideg Simonné és Tsai felperesek által 1927. évben 53 epöli lakos alperes ellen 240.000 pengő tőke és jár. erejéig idított perben az összes alpereseket Dr. Aichner Al­bert budapesti ügyvéd képviselte. A Pestvidéki kir. Törvényszék az al­peresek közül hármat 26.654 P 04 fillérben, négyet pedig 3.178 P 40 fillérben elmarasztalt, a többi alpe­ressel szemben a keresetet elutasí­totta. A felebbezési eljárás során kap­csolódott a perbe Jármy István dr. esztergomi ügyvéd, aki két alperest képviselt, a többit a felebbezés so­rán is dr. Aichner Albert képviselte. A bizonyítás kiegészítése után a bu­dapesti kir. ítélőtábla úgyszólván az összes alperesekkel szemben el­utasította a keresetet, egy-kettőt ma­rasztalt csak jelentéktelen összegben. A már lényegileg befejezett s meg­nyert per után dr. Aichner Albert az alperesek képviseletéről lemondott, a felperes felülvizsgálata folytán a per a m. kir. Kúriához került, ahol Térfy tanácsa a felülvizsgálati ké­relmet elutasította. (Aláirás.) Felbivás a nemesszivű társadalomhoz! Az esztergomi belvárosi egyház­község a téli nyomor enyhítésére nagyszabású akciót indít. Munkájá­val és segítésével hozzá akar já­rulni ahhoz, hogy ne legyen senki városunkban, aki éhezik és akit a tél hidege gyötör. Ezúton is felkéri a társadalom nemesen érző részét, engedjen át néhány darabot a nélkülözhető hasz­nált ruhákból, cipőből, s fehérnemű­darabjai közül. Minden csekély ado­mányt köszönettel fogad. Nem baj, ha az átadott holmi már erősen használt, vagy alapos javításra szorul. Az összes holmit ruhát, fehérneműt, cipőt — a kis­iparosokkal kijavíttatják, részben a helybeli leányegyesületek maguk ki­javítják. Minden holmiból tud­nak használhatót készíteni és min­den kis adomány szenvedést eny­hít és könnyeket szárit fel. A gyűjtést a gimnázium és reál­iskola cserkészcsapata vállalta, tiáz­ról-házra mennek és úgy gyűjtik össze a holmikat. Fogadjuk szive­sen a cserkészfiúk jelentkezését, ne vegyük zaklatásnak a kérésüket, ne utasítsuk el őket és ne zárkózzunk el előlük. Bármely csekély holmit is adjuk át nekik, mindent köszönettel vesznek át az akció nevében. A gyűjtés első részét december első hetének csütörtök-péntekjén kez­dik meg a belvárosban, a Széchenyi­tér és a Kossuth Lajos-utca kör­nyékén. Reméljük, hogy kérésünk utat talál a melegen érző szivekhez és a gyűjtés eredménye méltó lesz ma­gasztos céljához és a város közön­ségének nemes lelkéhez egyaránt. A Belvárosi Egyhda­kösség Vesetősége. Ujabb keramitbnrkolatot kap két városi úttest A Vármegyei Hivatalos Lap az ipolyság—esztergom — székesfehér­vári állami közút Esztergom város átkelési szakaszán végzendő átépí­tési munkák 6 évi időtartamra szóló, vállalkozási hitelezés mellett leendő végrehajtására nyilvános verseny­tárgyalást hirdet. Szó van a Dorogi-út keramit­burkolatának kiegészítéséről a Ho­ránszky-utcától a régi Vámházig; azonkívül a Rochlitz-saroktól a kis­hidig terjedő Lőrinc-utcai úttest szintén keramit burkolatot kap. Ezen úttestek átépítése kizárólag Fabinyi kereskedelmi miniszter jó­indulatának a következménye, me­lyet városunk iránt tanúsít. A pályázatokat december 22-éig kell beadni. A munkálatokat tavaszra tervezik, a nagyobb idegenforgalom megindulására már kész állapotba akarják hozni. Hálásan fogadjuk ezt az elgondo­lást, helytelennek tartottuk eddig is, hogy azon az útszakaszon kihagy­ták a keramit-burkolást és helyette a forgalom lebonyolítására kevésbbé alkalmas bazalt köveket használták. Ezzel megszűnik a sok panasz; a Lőrinc-utca rendezése pedig reményt nyújt arra is, hogy a Mária Valéria­út is rövidesen jelentőségéhez méltó állapotba kerül ... Ellenőrzik a lótenyésztést Komárom és Esztergom vármegye lótenyésztési bizottsága a lótenyész tés előmozdítása és minőségi fej­lesztése érdekében be akarja vezetni a köztenyésztésre jogosított magán­méneknél a fedeztetési lastrom kö­telező vezetését és a fedeztetési je­gyek kötelező kiadását, hogy ezáltal a lótenyésztésre nézve oly káros zugméneket a köztenyésztésből ered menyesen kizárhassa. A m. kir. földmivelésügyi minisz­ter most érkezett leirata szerint meg elégedéssel vette tudomásul a vár megye akcióját és hozzájárult ahhoz, hogy a köztenyésztésre engedélye­zett magánmének tulajdonosait az állami fedeztetési állomásokon fenn­álló rendszerhez képest fedeztetési jegyzőkönyvek felfektetésére és fe deztetési jegyek kiadására kötelezze a vármegye. örömmel üdvözöljük a fajlóte­nyésztéshez fűződő érdekek fontos­ságára való tekintettel e reformot, amelynek helyességéről és üdvös voltáról nemcsak a lótenyésztők, ha­nem elsősorban a köztenyésztésre engedélyezett magánmének tulajdo­nosai vannak meggyőződve, mert elsősorban az ő érdekük, hogy zug­mének ne fedezhessenek. Erdejük a lótenyésztőknek ha csikóik szár­mazását az esetben is igazolni tud ják, ha magánméntől származik. A vármegye közönsége és gazdái öröm­mel üdvözlik és bizakodással várják a rendszer életbelépését. TÁRSASÁGBÓL Uj Wickom siffon gallér házi lag lemosható 30 inghez elegendő­Ára 1*20 P Schwachnál. Karcsay Miklós ny. vármegyei fő jegyzőt a kormányzó kormányfőta, nácsossá nevezte ki. Ezzel a kitün-l tetessél méltóságos cim jár. Ismét megindult a huzamosabb ideig szünetelt kaszinói élet. A Katalin-estélyen fényes közönség jött össze. A hölgyek ragyogó estélyi ruhákban, a férfiak szmokingban táncoltak a hajnali órákig. A mű­kedvelők előadták „Noszty-fiú esete Tóth Marival" cimű vigjátékot, mely­nek címszerepeit Szatzlauer Kató és Jánoskuti József dr. alakították igen nagy sikerrel. Szatzlauer Kató első nagy szerepe megérdemelte a sok tapsot. Az estélyen jelen volt a fő­ispán, alispán, polgármester nejük­kel, azonkívül az esztergomi társa­dalom több illusztris tagja. A zenét Csonka Gábor kitűnő zenekara szol­gáltatta, amely már az esztergomi rádióban is szerepelt... Csütörtökön megismételték az elő­adást az ifjúság részére, szintén nagy sikerrel. Az előadást vacsora követte, melyen az összes „érdekel­tek" résztvettek. Éjfélkor a Közpon­tiba pezsgőre vonult át a .társaság, hol hajnali 3 óráig voltak együtt a legkellemesebb hangulatban ... Szerdán a délutáni órákban fel­tűnt a város felett a „Gerle 13". Megjelenése nagy riadalmat okozott, az alacsonyan szálló gépben min­denki cseh repülőt sejtett. Többen tudni vélték, hogy fényképfelvéte­leket is készítettek a kaszárnyáról, azonkívül a város több pontjáról. A végén aztán alig akarták elhinni, hogy ez magyar gép és a táborban gyakorlatozó esztergomi sportrepü­lők meglátogatására jött. A kaszárnya és Madaras plébános háza felett tiszteletkört irt le, azután táborba repült, de alkalmas terep hijján le­szállni nem tudott. Hosszú ideig be­szédtéma volt a társaságokban. A Stefánia Szövetség ma rendezi Mikulás és karácsonyi vásárát, me­lyet ünnepséggel és előadásokkal köt egybe. A háziasszonyok szerepét dr. Radócsay Lászlóné, dr. Frey Vii­mosné, Glatz Gyuláné, gróf Stern­berg Józsefné és Brandsch Mihályné vállalta el. Az előadásokon az esz­tergomi héten nagy sikerrel bemu­tatkozott uri jazz és esztergomi mű­kedvelők több tagja szerepel. Meg­nyitó beszédet dr. Csárszky István prelátus-kanonok mond. iHtalMNHRHlMMlMflMllMflMRlI EGYRŐL-MÁSRÓL Hányféle adó nehezedik a polgárságra? Sok mindent megénekeltek már a poéták. Tudjuk, hány fűszál van a réten, — tudjuk, hány csillag ra­gyog a babánk szemében. A tudósok kiszámították, hány ember van a vi­lágon, — hány állat, hány nő, — hány férfi stb., stb. Azt is tudjuk mennyiféle betegség van, — egyszó­val majdnem mindent tudunk ... csak még olyan nem akadt, aki arról ér­tekezettvolna, hányféle adónem sújtja a szegény „kimunkált alanyok" vál­lait. Pedig milyen remek népdaltémák teremnek az adóhivatalban. Például szenzációsan festene a következő két sor: odja meg a lehetőségét an­nak, hogy iskolai tanulmányait otthon, a rádió oktató elő­adásaival kiegészíthesse! A 3+2 csöves, 303-as Oriorv reflex-super 3 hullámsávon mű­ködik. Gyermekét oktaJia, On­tiek kellemes szórakozást nyújt. OHM RADIO fJJNDEN ORION RjWÓKERESKEDŐNÉL KAPHATÓ Annyi csillag ragyogott a szemében, Mint amennyi adó az én könyvemben vagy például: A kimunkált adóalany Széles válla rogyadó Hej! Mert! . . . Sudár magas, sudár magas Az a fránya pótadó . . . Az a komisz ebadó . vagy még egy utolsó példát: Ablakához éjszaka eljárulék Megszoritá szivemet a Szükségadó járulék .. . Na ugyebár, milyen kihasználatlan terep ez a kezdő lírai költőknek ? S hogy mindjárt kellő anyaggal is szol­gálhassunk, elmentünk az adóhiva­talba és összeírtuk, hogy hányféle adóval nyomorgatja a magas poli­tika a ma szegény polgárait. Sikerült a következő adókat össze­írnunk : Házadó. Házadó rendkívüli pótlék. Földadó. Földadó rendkívüli pótlék. Társulati adó. Társulati adó rendkívüli pótlék. Tantiem adó. Jö> vedelem adó. Jövedelem adó rend­rendkivüli pótlék. Vagyon adó. Va­gyon adó rendkívüli pótlék. Rokkant adó. Országos betegápolási pótadó. Általános kereseti adó. Útadó. Vár­megyei pótadó. Szükségadó. ínség­járulék. Forgalmi adó. Tűzrendészeti járulék. Közbiztonsági járulék. OTI járulék. Mezőrendőri járulék. Keres­kedelmi kamarai illeték. Közmunka váltság. Egyházi adó. Vízszabályo­zási járulék. Ebadó. Alkalmazottak kereseti adója. Alkalmazottak külön adója. Fegyveradó Halászati illeté­kek. Vadászati illeték. Okirati ille­ték. Törvénykezési illeték. Ingatlan átruházási illeték. Ajándékozási ille­ték. Közúti adó. Benzin adó. Test­nevelési járulék. Iskolafenntartási járulék. Borfogyasztási adó. Szesz­fogyasztási adó. Sörfogyasztási adó­pótlék. Húsfogyasztási adó. Vágó­hídi illeték. Állatorvosi illeték. Ital­mérési illeték. Szeszeital-forgalmi illeték. Bérkocsisok kövezeti vámja stb., stb. Tudnák még a felsorolást tovább is folytatni, ha mindenféle közterhet össze akarnánk irni, azon­ban itt csak az adószerűén terhelő közszolgáltatásokat vettük sorba s igy is több, mint ötven darab, jól kifejlődött, adópéldányt sikerült ho­rogra kapnunk. Ha végignézzük a fenti felsoro­lást, akkor bizony az az első gon­dolatunk, hogy ennyi temérdek adó­hoz mennyi munka, kivetés és könyv kell, — s nem azoknak van-e iga­zuk, akik az egyszerűsített és ösze­Sitett adózás mellett harcolnak. Más­részt pedig elszorult szívvel gondo­lunk azokra a szerencsétlen egye­dekre, akiktől ennyiféle cimen sze­dik be az államháztartás fenntartá­sához szükséges összegeket. Nagy Mikulás és karácsonyi vásár a Fürdőben

Next

/
Thumbnails
Contents