Esztergom és Vidéke, 1934

1934-12-02 / 94.szám

ESZTDtMWJIIÍKE Példátlan a nemzetközi érintkezések történetében az a hang, amely Jugoszláviának a magyar nemzetet vádoló genfi jegyzékében megnyilatkozik. Ember, akit haragos szenvedélyek, indulatok fűtenek, nem perlekedik ilyen stílusban embertársával. Valahogyan ugy érezzük: az elengedhetetlenül szükséges diplomáciai csiszoltság hiányzik a jugoszláv politika stílusából. Igaz, nincsen évszázadokra terjedő múltja a jugoszláv diplomáciának. A szerb politikusoknak nem igen volt módjukban generációkon keresztül megnevelődni a nyugati modor fokáig, de azt máris megtanulhatták volna s ezzel látszatra a nagyhatalmak tekintélyét mímelhetnék, hogy amit leírnak, kijelentenek, az ugy is legyen ! Minő szörnyű blamázs szakad az egész jugoszláv diplomáciára, ha a Népszövetség művelt nemzeteinek tárgyilagos Ítélete hamisnak bélyegzi a jugoszláv vádakat! Ez arra délfelé, lent a Balkánon, ugylátszik nem fontos. A lényeg, hogy a rágalmakból valami megragadjon s hogy a magyar nemzet hitelén, becsületén csorba essék. Arról a ^bizonyos sánta kutyáról és a hazug emberről szóló közmondással pedig nem törődik a jugoszláv diplomácia. Csak minden alkalmat és lehetőséget megragadni az ősi ellenség, Magyarország ellen! Vagy azt gondolják a Balkánon, hogy a Népszövetség kizárólag Magyarország ellen létesült ? Szarajevóban meggyilkolták a monarchia trónörökösét: mindenféle nemzetközi vizsgálat helyett — pedig az errevonatkozó osztrák—magyar jegyzék hangja szelíd suttogás volt a jugoszlávok mostani gyalázatos hangú vádirata mellett — kitört a szörnyű vérzivatar. Az afgán királyt megölték Bécsben : nem történt semmi, Mussolini ellen számos esetben megkísérelték a merényletet: nem történt semmi,jóllehet kiderült: francia földön olasz emigránsok készítették elő a merényletet, mint ahogy a marseillei merénylet is Franciaországban történt. Magyarországnak semmi része abban, épp ezért követeljük is a széleskörű vizsgálatot. Az majd tisztázza, hogy a jugoszláv belpolitika az a genyes seb, amely a marseillei vérengzésben, de korántsem Magyarországon, hanem valamely más nemzet területén történt előkészítés után kifakadt. Igy áll a helyzet s most Jugoszlávia úgy cselekszik, mint.. szóval ahogy a kis tréfa mondja: Sir a kisfiú. A Miska megütötte. Ejnye, mért bántottad őt, te komisz ? — kérdezik. — Mert János megütött engemet. — Miért nem bántod akkor a Jánost és miért ezt a kisfiút ? — őt nem merem, mert erősebb és viszszaütne!... Hát igy vagyunk ezzel a goromba jegyzékkel. .. Rólunk mernek igy irni, gyengének tartanak ahhoz, hogy visszaüssünk, hát tűrni kell ártatlanul a bűnös helyett is. S mi most csak a világ népeinek igazságérzetére apellálhatunk, de mindenesetre azzal a tudattal, hogy amint egész nemzeti multunk, ugy jelen történelmünk is tiszta még gondolatától is olyan bűnnek, mint a királygyilkolás... (Sk.) mmmmMmmmmmmmmmmmmmttwtmmwmwwwmmtmmi Az esztergomi szabadtéri előadások ügye megértő lelkekre vár Közel háromezer évvel ezelőtt az Akropolisz tövében ünnepséggel hódolt a tömeg Dionysos tiszteielére és ez a kultusz hivta életre a színházat, melynek, ha életgyökerét kutatjuk, a szabadtéren játszott görög tragédiáig jutunk el. A kezdet kezdetén a föld, a bor és vigalom dicsőítését szolgálta és a régmúltból a mai aratóünnep és szüreti cécó is ennek nyomán indult életre. Eredetileg a természet szabta meg a műfaj elindulását és a régi színház rendeltetése vitte szabadtérre az előadást. A középkorban változott a helyzet. Ez időben minden művészet a vallás szolgálatában állott és a templomi misztériumoknak elvont légköre terelte oda az előadásokat. Majd, hogy a közönség mindfokozottabb mértékben igényelte a szórakozást, úgy a szabadteret, mint a templomot elhagyták s a színház mindjobban kezdett közeledni a mai formájához. A természet adottságait a kulisszák hamis falaival pótolták és abban, dacára a technikai részlet fejlődéseknek, lényegében máig is megmaradt a színház. A mult azonban nem ment végleg feledésbe. A passiójátékok nagy vonzóereje rámutatott a szabadtéri előadások jelentőségeire és művészeti lehetőségeire. Ez mentette meg a régi szinház emlékét és megmutatta, hogy a modern szinház letért eredeti útjáról. Reinhardt, a szinház nagy mestere Oberammergauban talált reá és a salzburgi ünnepi játékok központjába a „szabadtéri színjátszást állította. Ő fedezte fel a régi és az új szinház közötti sarkalatos különbséget. A mai színházzal általánosságban nem lehet szabadba menni és az ide alkalmas színművek helyes kiválasztása a probléma kulcsa. A modern szinház közönségét elvonta az egyházi élet és a túltengő sportszenvedély. Az előbbit ki lehet elégíteni a vallásos tárgyú misztériumok előadásával, melyek egyben a művészet népszerűsítésével és szellemi tartalmukkal kitűnő tömegnevelő értékeket rejtenek; az utóbbinak, a nyers erő imádatának, a cirkusz manézs a méltó helye. A mai színházakban előadott darabok közül is könnyűszerrel kiválaszthatjuk a szabadtéri előadásra alkalmasakat. Az ilyen darabok két csoportba oszthatók, de mindkettőnél a hangsúly azon van, hogy a festett kulissza helyét, maga a valóságos, utolérhetetlen természet foglalja el. Az első csoport a mesejáték, mert ennek elemei tündérek, ördögök, faunok, nimfák és boszorkányok a szinház zárt kulisszavilágából a szabadba kívánkoznak. A második és főbb csoportban a szellemi tartalom kivan ölelkezni a végtelenséggel. Ha nem egyedül az egyházi művekre és ezek között főként a keresztény misztériumokra gondolunk, az olyan tárgyú darabok sorolhatók ide, melyek tartalmában és cselekménymenetében érezzük a Teremtő gazdag eszmevilágát. Ezeknél a végtelen természet lehet egyedül a méltó keret; kulisszák helyett a valóságoscsillagos, holdvilágos égbolt és a mindent adó anyaföld ad teljes illúziót. Az eddig legnagyobbb sikert elért ilyen művek között látjuk „Jedermann" és „Faust"-ot, mindkettőben az Ur szava és az elvont elemek irányították a sikert Az előbbi csoportba vonható két Shakespeare darab, a „Szentivánéji álom" és a „Vihar". HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Rökk Marika színésznőt szerződésszegésért Bécsben 25.000 shillingre ítélték. — Sipőcz Jenőt nevezték ki Budapest főpolgármesterévé. — Bevezetik a magyaros diákruhát a fővárosi iskolákban. — A reformátusok a polgári házasság ügyében a hercegprímáshoz fordultak. — Hazatért első útjától „Budapest" nevű magyar tengerjáró hajó. — Gömbös Gyula miniszterelnököt altábornaggyá nevezte ki a kormányzó. — A hatálraitélt Matuskát visszakísérték Bécsbe. — Megtalálták állítólag Attila sírját a túrócmegyei Révayfalván. — Szentes és Csongrád villanyháborúba keveredett. — Zsitvay vette át a fővárosi egységespárt szervezését. — Megegyezett a pécsvidéki bányászokkal a Dunagőzhajózási Társaság. — Eaer pápai szövőmunkás sztrájkba lépett a Bedó rendszer miatt. — 450.000 pengőbe kerül az OTI közgyűlési tagjainak a megválasztása. — Gömbös hazaérkezett ausztriai tárgyalásairól. — Kun Béla kilépett a kisgazdapártból. — Készül Budapest örök térképe. — Csáky Ilona grófnőt agyongázolta egy villamos. — December 5-én tárgyalják Genfben a magyar kérelmet. KÜLFÖLD Világraszóló pompával történt György angol herceg esküvője. — Kruppék fémárúgyárakat építenek Törökországban. — A mexikóivá lás érvénytelen Amerikában. — A francia hadirokkantak tüntettek Pá risban. — Meghalt az albán király édesanyja. — Kommunista tüntetés volt Prágában. — Meghiúsult a francia török szerződés. — Minden három új japán hadihajó után ötöt épitenek Amerikában, — Elfogták Bolívia elnökét a paraguayi csapatok. — Kétezer osztrák nemzeti szocialista elhagyta Jugoszláviát. — Benes lemondott a népszövetségi tanács elnökségéről. — Mandzsúria császára ellen bombamerényletet kíséreltek meg. — Romboltak ós Hitlert éltették a bécsi tüntető diákok. — Megkezdte működését az osztrák rendi parlament. — Vatikán megtiltotta a papoknak, hogy részt vegyenek a saar-vidéki agítációban. — A román vezérkari főnök több napot töltött Belgrádban. — Megállapították, hogy Rasputin a szovjet ügynöke volt. — Halálos ágyán meglopták a moldvai metropolitát. — London tizenötmillió fontot keres György herceg esküvőjén. — Berlinben elkobozták Müller birodalmi püspök lapját. — A legnagyobb lengyel biztosítót államosították. — Ezer halottat veszítettek a vörös kínaiak. \maasam Dec. hó lón és 2-án szombat-vasárnap 7 éS 9-kor 3, 5, 7 éS 9-kor Richard Tauber legszebb és legbájosabb Schubert filmje „Viriglikadás" BAN ÖTVENÖTÖDIK EVF. 94. SZÁM VASÁRNAP, 1934. DECEMBER 2 Szerkesztőség, kiadóhivatal :Simor-u. 20 Keresztény politikai ÓS társadalmi lap. Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Megjelenik hetenként kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii.