Esztergom és Vidéke, 1934

1934-10-11 / 79.szám

ÖTVENÖTÖDIK ÉVF. 79. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. CSÜTÖRTÖK, 1934. OKTÓBER 11 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. Meggyilkolták a szerb királyt és a magyarok ádáz ellenségét Barthou francia külügyminisztert Marseilleben Követendő példa Az emberiség lassanként rá­jön, hogy a titkos világössze­esküvés, amely szabadkőmű­vességnek nevezi magát, irá­nyítja tulajdonképen az államok sorsát. Minden országban léte­sültek ilyen titkos társaságok, amelyeket ők páholyoknak ne­veznek. Egymás között testvé­reknek titulálják magukat. Min­den országban egy főmestert állítanak a mozgalom élére. Hetenkint titkos összejövetele­ken beszélik meg a közügyek­ben való állásfoglalásukat Okos és tanult ember létükre valósá­gos gyerekjátékot űznek mas­karás páholyüléseiken. A leg­lehetetlenebb címeket adják egymásnak, érdemtelenül prote­gálják egymást és illetéktelenül és jogtalanul beavatkoznak tör­vényhozásba, közigazgatásba, tudományos intézetek munká­jába és a legkülönbözőbb nép­mozgalmakba. Színleg nagyon tetszetős frá­zisokat hangoztatnak és nagy reklámmal bizonyos jótékony­ságot is gyakorolnak, de a va­lódi rejtett cél egészen más. A humanitás és a felvilágosodás frázisai csak arra szolgálnak, hogy a be nem avatott profá­nok előtt elleplezzék igazi tö­rekvéseiket, amelyek immár két század óta abban csúcsosodnak ki, hogy kirobbantsák a világ­forradalmat. A szabadkőművesek Isten, ki­rály és vallás ellen izgatnak, lázítanak minden népnél. Le­döntik az oltárokat és a tróno­kat, aláássák a közhatóságok tekintélyét. Hitetlenségre és tisz­teletlenségre nevelik az ifjúsá­got, csakhogy megdöntsék a történelmi osztályok hatalmát és uralmát és a maguk zsar­nokságát állítsák a helyére. Kétszáz év óta minden hábo­rúban és minden forradalomban szerepet játszott a szabadkő­műves intrika és méregkeverés. A szabadkőműves világfel­cserek azt hirdetik magukról, hogy ők tudják csak előbbre vinni az emberiség ügyét. Ahol pedig uralomra jut a páholyok romboló kalapácsa, ott letörik a kereszteket és összetörik a a koronákat. Magyarország sír­ját is a világszabadkőmüvesség ásta meg. Régi határainkat is a vakoló kanállal temették el Tria­nonban. Most Hitler jött rá Mussolini után, hogy Nemetország rom­lásának előidézője is ez a tit­kos összeesküvő páholyszer­vezet, amelyiknek radikális ré­szét külföldről utasítják és di­rigálják. A szabadkőműves páholyo­mé kat a német nemzeti szocialista forradalom után nem oszlatták fel, hanem csak uj alapszabá­lyok készítésére kényszeritették, miután azonban a megváltoz­tatott alapszabályok folytán a páholyok teljesen elvesztették a szabadkőműves jellegüket, a tagok létszáma oly nagymér­tékben csökkent, hogy igen sok páholyban már nem éri el az előirt minimumot. Ezeket a páholyokat most sorra felosz­latják s a szabadkőműves moz­galom végleg megszűnik Né metországban. Ehhez igazán csak szerencsét kívánhatunk a németeknek. Vége lesz legalább a három-pontos vakolómunká nak, a destrukciónak. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmsm Festészetünk legkiválóbbjai vonaliak fel az esztergomi tárlaton A huszadik század művészete egy iskolába sem sorolható, annyira individnális Jellegű — mondotta Lepold Antal dr. prelá­tus kanonok megnyitó beszédében. Egy országos akció első állomása lett Esz­tergom, a művészeti kiállítás vasárnapi megnyi­tásával. A cél, századunk különféle izmusokkal magyarázott, de szorosan meg nem határozható művészeti irányainak bemutatója, a magyar ér­tékek megismertetése és felkarolása. A tárlat egy hétig, a Tamás Galéria rendezésében kerül bemutatásra. Vasárnap délelőtt előkelő közön­ség jelenlétében nyitotta meg a mű­vészeti kiállítást dr. Lepold Antal prelátus kanonok, a Balassa Bálint Társaság elnöke. A művészetpártoló közönség élén ott láttuk dr. Csárszky István pre­látus-kanonokot, Glatz Gyula pol­gármestert, dr. Reviczky Gábor vm. másodfőjegyzőt, Kárpáti Aurél ki­váló esztétikust dr. Gyenes Róza hírlapírót és városunk sok kiváló­ságát. Az elnök megnyitó beszédében üdvözli a kiállítást szervező Ein­czinger Ferenc alelnököt, kinek si­került a Tamás Galériát rábírni arra, hogy itt mutathassák be először a XX. század modern művészetét, amely individuális jellege miatt teljes ha­tározottsággal egyik iskolához sem sorozható. A megnyitó után Einczinger Fe­renc tartotta meg nagysikerű fel­olvasását „A XX. század festőmű­vészeié" cimen. Értekezésében nagy­szerűen mutatott rá arra, hogy míg a művészetek majdnem minden ágát oly lelkesedéssel pártolják, a képző­művészeti tereken megnyilatkozó ha­ladás elől zárkózik el a közönség nagy hányada — érthetetlenül. Pe­dig ebben az irányban is igen nagy fejlődés mutatható ki. A XIX. század második felében a tudományok szelleme jut uralko­dásra és a művészet ebben a kor­ban csak hamupipőke szerephez jut. Az életutánzás teljességéhez érve, a művészet teljes fejlődés szükséges­sége új utakat volt kénytelen ke­resni és az igy keletkezett lelki kon­fliktus új stiluskereséshez vezetett. Új formát kerestek, ami a termé­szet hatalmas univerzálizmusát bel­sőleg összefogja. Az újdonság kere­sése a művészeti téren napjainkban szinte erőszakossá lett, kiszögellik minden vonalon a célzat: folytatás helyet szakítani a múlttal, a natu­ralizmussal. Az impresszionista műalkotásban a művész azon benyomásait kö­zölte, melyet a természet szemléle­téből lelkileg merített. Azt vetíti le, ami a lelki élményből megmaradt, Az expresszionizmus a háború utáni új ember új kifejezési törek­vése. Eddig az volt az összes mű­vészi forma és törekvés közül a legkevésbbé naiv, mert leginkább tudatos. A naturalizmust felváltotta az im­presszionizmus és az expresszioniz­mus. Visszatérés nem lehet és ha lesz is naturalizmus, az már csak sűrített, a réginél idegesebb, lelkie­sebb, szabadabb és függetlenebb le­het és majd elhozza az új idők szin­tézisét és új stílusát, ha majdj vég­legesen kialakul a modern kép és forma viszonya a természethez. § lA nagyszerű előadás után Kár­páti Aurél esztétikus tartott tárlat­vezetést. Először Ferenczy Károlyt, a nagybányai iskola alapítóját mu­tatja be, majd a képekről szól rö­viden. Végigvezet az egész tárlaton és nagyszerűen ismerteti a művet, szerzőjét, az irányt, amelyhez némi­leg közeláll, a magyar és idegen művészetek sajátos tulajdonságait. Mi üdvözöljük és szép sikert kí­vánunk a nagyszerű elgondolásnak, s az az óhajunk, hogy a cél minél tökéletesebben megvalósuljon, ta­nulja megismerni és megbecsülni a magyar nagyszerű nemzeti értékeit. "•HM Miniszteri döntés a drognista-gyógyszerész harcban Hosszú idő óta viszálykodnak a droguisták és a gyógyszerészek. Utób­biak állást foglaltak a droguisták tör­vényellenes gyógyszerárusitásával szemben. Több izben pert is indí­tottak emiatt és kúriai ítélet állapí­totta meg, hogy ez egyrészt a tisz­tességtelen versenyről szóló tövénybe ütközik, másrészt pedig súlyos ve­szedelme a közegészségügynek. Viszonzásképpen a droguisták az­után a gyógyszerészeket jelentették fel, amiatt, hogy záróra után, vala­mint ünnepnapokon kozmetikai cik­keket árusítanak. A kereskedelmi Október hó 11.-én csütörtökön, 99 6 és 9 órakor A csata és a „Szivek melódiája" egy műsoron áú BAH

Next

/
Thumbnails
Contents